Észak-Magyarország, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-13 / 241. szám

Vasa,map, 11)68. olrfőber IX fiSEAfTOAGYAROItSTiAO i—w——————— —— Miért Korsódban épül a® ül sörgyár? As üxcmíeSepítés gazdaságföldrajsi kérdései 1863 nyarán kelt szárnyra á hír, hogy megyénkben új sör­gyárat építenek. Ezzel kapcso­latban sok emberben felmerült a kérdés, mi Indokolja a sör­gyár létesítését és miért az egyébként is iparilag fejlett Borsodban jelölték ki az új üzem telephelyét. Ügy véljük, hogy a kérdés első része nem szorul magyarázatra, elég ha a megnövekedett sörfogyasz­tást és a gyakori sörhiányt em­lítjük. Hogyan milyen méretű SömeRMEiÉsüMK ’ f ml Illő HI ) 1939 ♦Qb5 5,6 W; m HÉ? I 1072 sítések révén az 1938-as ered­ményekhez viszonyítva csak­nem tizenkétszeresére növelte termelését, életszínvonalunk emelkedésével összefüggésben a sör iránti kereslet azonban jóval nagyobb mértékben nö­vekedett, mint a bővülő üze­mek kapacitása. Ezért szüksé­gessé vált egy új sörgyár léte­sítése. Térképvázlatunk tanul­sága szerint Kőbánya cs Pécs vonalától keletre, tehát az or­szág nagyobbik felén ma sincs sörgyár. Legcélszerűbbnek kí­nálkozott az új üzemet a sör­árpát nagyobb mennyiségben termesztő Észak-Magyarorszá­gon megépíteni, a legnagyobb fogyasztópiachoz, a 170 000 la­kosú Miskolchoz és a sűrűn la­kott borsodi iparvidékhez kö­zel. Ezenkívül a telephely ki­jelölésénél olyan tényezőket is figyelembe kellett venni, mint a nyersanyagellátás, szállítás, munkaerő, jó minőségű víz stb. Sokféle mérlegelés és előtanul­gazdasági táj a Hernád völ­gye és a csereháti dombság. Ezeken a vidékeken nagy mennyiségű sörárpát termesz­tenek. Borsod megyében évi átlagban 80 000—90 000 tonna tavaszi árpát termelnek, nagy­részt az említett területeken. Ugyanitt a Hernád hatalmas törmelékkúpja biztosítja a sör­gyártáshoz szükséges jó minő­ségű vizet is. A munkaerőt (kö­rülbelül 1000 ember) pedig a környék falvai adhatják. Fon­tos tényező az is, hogy a kör­nyező kistájak (Taktaköz, Ha­rangod, Bodrogköz stb.) és a Felső-Tisza vidék talajtani és éghajlati adottságai kedvezőek a komlótermelésre. Ezeken a páradús, mezőségi talajú terü­leteken a termelőszövetkezetek hamarosan foglalkoznak majd e jövedelmező, évelő növény termesztésével. Érdemes, hi­szen az 1972-ben teljesen kész borsodi sörgyár évi egymillió hektoliter kapacitással dolgo­Magyarország lakosságának sörfogyasztása, azt a statiszli-. kai adatok szemléltetik a leg­meggyőzőbben. 1933-ban ha­zánk 380 000 hektoliter sört termelt, túlnyomórészt a ma fneglevő gyárakban. Napjaink­ban az ország sörtermelése kb. 4.6 millió hektoliter s ez fejen­ként évi 45 liternek felel meg. Be ez a megnövekedett terme­lés sem képes kielégíteni a la­kosság szükségleteit, ezért több országból, elsősorban Csehszlo­vákiából (Pilsen, Ceské Budé- jovice, Kassa) és Lengyelor­szágból importált sörrel pótol­ják a hiányt. Magyarországon az első vi­lágháború előtti években épül­tek a sörgyárak (Kőbánya, Sopron, Pécs, Nagykanizsa), s euek területi-földrajzi megosz­lása meglehetősen aránytalan. Négy sörgyárunk 1945 után ismételt bővítések és korszerű­mány után a Hernád déli sza­kaszán, Miskolctól 14 kilomé­terre, Bőes község határában látszott a legalkalmasabbnak az ötödik magyarországi sör­gyár kijelölése. Borsod megye ipari tájait különböző karakterű agrárte­rületek övezik. Ilyen mező­Párizsban országos értekez­letre jöttek össze a mérgezé­sekkel foglalkozó szaitorvosoki 1959-ben létesült aa első kór­házi szakosztály, amelynek feladata a mérgezett betegek elsősegélyben részesítése és gyógyítása. Azóta országos dokumentumközpontot hoztak lédre, amely ma már 87 000 loxlkológiai adatot (elemzési, leírást) tart nyilván. A központhoz telefonon is tízezren fordulnak évente. A legtöbb esetben gyermekmér- gezésckröl van .szó. Az ese­tek 50 százalékában a család fordul a központhoz, másik 50 százalékában pedig a ke­zelőorvos. A közölt tünetek nlapján a központ vagy azt tanácsolja, hogy szállítsák kórházba a balesetest vagy — az esetek 15 százalékában — csupán megnyugtatja az ér­deklődőt és azt javasolja, hogy forduljon a legközelebbi orvoshoz, miközben ellátja a legszükségesebb tanácsokkal: nem szabad tejet adni, nem szabad veszélyes mozdulato­kat tennie a betegnek. Franciaországban évente mintegy ezer súlyos mérgezett szorul huzamosabb kórházi ápolásra. A kevésbé súlyos mérgezések számát 40 00fl-re teszik. .Sok gondot okoznak a szán­dékos mérgezések. A halálos j kimenetelű öngyilkossági kí­sérletek 10 százalékát méreg­gel követték el, de érdekes! módon 5 eset közül 4-ben megmentik azokat, akik mé- j reghez folyamodnak. A két—négyéves gyerme- ; kéknél a mérgezés a legfonto­sabb halálokod!: .között, szere- ■ Pel. A kétévesek kövöl a j mpprn érkeződet t kisfiúk és kislányok aránva 3:2-höz. A kiesik legveszedelmesebb lián­ja: a tmtfő (amelv Francikor- rfvpv-rap, & c*,c,n1nHi ^ agy mosás időpontja), az is­Egészségvédelmi tanácsok: Kis- és iskolás gyermekek táplálása A csecsemőkor második fé­lében, 8 hónapos korban az anyatejet vagy a mesterséges táplálást pépes, vegyes étke­zés váltja fel. A második élet­évtől kezdve fokozatosan csökken a tejes és a pépes ételek jelentősége, s egyre in­kább hasonlít a felnőtteké­hez. Három—négyéves kortól kezdve a gyermek teljesen a felnőttek étrendjén élhet — kivéve bizonyos élvezeti cik­keket, elsősorban a szeszes Italt és a kávét. A gyermekek helyes táplá­léka a vegyes étrend, amely növényi és állati eredetű táp­lálékokat egyaránt tartalmaz. Az ételek készítésében egy­aránt használható sütés, fő­zés, párolás. A nyers koszt egyes betegségeknél átmene­tileg szükséges lehet ugyan, de tartósabbnn biztosan ártal­mas. A főzelék és gyümölcs nélküli étrend, vagy a tiszta tejtáplálás legalább annyira káros, mint a nyers koszt., mert lassítja a növekedést, és vitaminhiányt okoz. A kis­gyermek fő fehérje forrása a tej 6s tejtermék mellett, a to­jás és a hús. A mindennapos étrendnek tartalmaznia kell állati fehérjét. A kisgyermek számára a legjobb állati zsi­radék a vai, amelyből azon­ban csak egész kis mennviség- re van szüksége. Rossz étvá­gyú gyermekeknél előnytelen a túl sok vaj, mert csökkenti az étvágyat Étkezési szüne­tekben víz helyett ne adjunk tejet mert ugyancsak csök­kenti az étvágyat Főzéshez sertészsírt margarint vágj’ va­jat egyaránt használhatunk — kívánatos már ekkor, meg­szokta tás céljából a főzőzsír felét olajjal pótolni. A gyerek napi szénhidrát­szükségletét burgonyából, ke­nyérből, tésztafélékből és gyü­mölcsökből lehet fedezni. A finom őrlésű lisztből készült kenyérnél jobb a barna liszt­ből készült kenyér. Ez rész­ben intenzívebb rágást igé­nyel, részbein létfontosságú vitaminokat tartalmaz, sőt az íze is jobb. A durvább őrlésű kenyér több salakanya gat hagy az emésztés során a bél­ben, ami a bél mozgás és a normális székelés szempontjá­ból előnyös. A főzelékek és gyümölcsök ne hiányozzanak soha a min­dennapos étrendből, mert ezek fedezik a mindennapos vita­min- és szervetlensó-szükség- letet. Minél frissebb a gyü­mölcs, annál nagyobb a vita­mintartalma. A tárolás vagy főzés mindig csökkenti a vi­tamintartalmat. A friss gyű- mölcsprésnedvek vagy gyári­lag konzervált, esetleg vita­minnal dúsított italok kiegé­szíthetik a kisgyermekek ét­rendjét. Dr. Szendéi Adám « Beszélgetés a dédunokámmal zik, s ilyen nagy és biztos igény ösztönzően hat az új növényi kultúra meghonosítá­sára. Végül, mint telepítőté­nyezőt meg kell említenünk a Böcsöt is érintő Budapest— Záhony villamosított vasútvo­nalat, mely a kedvező szállí­tási lehetőségeket nyújtja, to­vábbá a közeli sajószentpéteri üveggyárat, ahol a szükséges söröspalackokat lehet besze­rezni. Természetesen a borsodi sör­gyár építésének egyéb kihatá­sai is lesznek. Ilyen például a Miskolc ellátását szolgáló nagyüzemi sertéshizlalás növe­kedése, mely az üzem mellék- termékének, a sörtörkölynek hasznosítását teszi lehetővé. Nem messze az épülő gyártól, a bőcsi termelőszövetkezet már­is megkezdte egy 500 férőhe­lyes sertéshizlalda és egy 200 férőhelyes tehénistálló építését. E mikrotáj megváltozott adott­ságainak felmérése most van folyamatban, a jól gazdálkodó és tervezgető szövetkezetek le­leményességén múlik hol, milyen módon használják ki az új sörgyár építésével kínál­kozó lehetőségeket. Dr. Frisnyák Sándor liitpoiHiontor « TESTŐR NÉLKÜL J I IX. Károly angol király egy-« szer egyedül sétálgatott a park-] ban. Amikor ezt észrevette! öccse, aki egyébként a had-] vezér és a trónörökös volt, kor-, holní kezdte, de Károly így fe-< lelt neki: ] — Ne aggódj értem. Angiié-« ban egyetlen ember sincs, aki] megölne, mert mindenki tudja,« hogy te követnél a trónon. ] ROSSZ REKLÁM > < Két barát beszélget: ; — Hallottam, hogy felbon-] tottad az eljegyzést Évával.« Vajon miért? < — Nem akart hozzámjönni.] — Beszéltél neki a gazdag1 nagybácsidról, akinek az örö­köse leszel? — Igen. — No és mit mondott erre? — Nem szólt semmit, de azóta a nagynéném lett. ELŐRELÁTÓ A vőlegény így szól válasz­tottjához: — Ügy fogsz velem élni, mint a paradicsomban. — Köszönöm. Tehát nem lesz mit felvennem! Jurij Rihter: Csakis afávirafok Sokan úgy tartják, hogy az ember sorsát veleszületett tulajdonságai határozzák meg. Esetleg meg a jól meg­választott foglalkozás. Vagy végső és „legrosszabb” eset­ben egy sikeres házasság. Én nem tudom, hogy ez kínál miként van, de az én sze­mélyes sorsomat mindig a táviratok határozták meg. És csakis a táviratok! Azzal kezdődött, hogy a nyáron a Fekete-tenger vari­ján üdültem. Amikor a visz- szautazásomig már csak két nap maradt, kiderült, hogy a visszafelé induló járaton, erre a napra jegyet már egy­általán nem lehet kapni. Ek­kor jutott eszembe egy ra­gyogó, mentő ötlet. Azonnal felhívtam telefonon az otthoniakat, és másnap már a kezembe volt. a szük­séges távirat: „A gyerek tor­kán lecsúszott 38 kopejka. A helyzet súlyos. Repülj azon­nal! Feleséged’’. Mondanom sem kell. hogy így kaptam jegyet a legkö­zelebbi járatra. Ettől a pillanattól kezdve sorsom eldöntetett. Amikor hűtőszekrényre volt szükségem, akkor kap­tam egy táviratot Rosztovból a következő szöveggel: „A nagyriénénk srilyos betegse gere való tekintettel az orvos erősítő ételeket irt fel, de ezek tárolása csakis a finn gyártmányú hűtőszekrényben lehetséges. Intézkedj azon­nali Vitya". A lakásprobléma is azon­nal megoldódott, amint az egyik kebelbarátom. Zsenya turista-útlevéllel külföldre utazott. . Elutazása után hamarosan kaptam egy idegen nyelvű táviratot: „Családommal együtt a ti városotokba ké­szülünk utazni. A prospek­tusokon szállodát nem talá­lok. A Te kedves vendégsze­retetedben bízom. Külföldi barátod. Jack”. Én csodálkoztam a legjob­ban, de a távirat megtette a n agáét. És, hogy ez a kis Írásom neg jelenik a „Junoszty"- ban? A Tisztelt Szerkesz- ’öség kapott egy táviratot Konotop városából, melynek szövege: „Anyád’ nincs jól. Egyre csak azt hajtogatja, hogy csakis az állítaná talpra, he a te kis írásod megjelenne a ..Junoszty”-ban. Apád”.. Fordította: Sigér Imre Ha a sors úgy akarja, és ha sikerül leszoknom a do­hányzásról, vagy legalábbis napi húsz alá szorítani az adagot, ha az orvostudomány gyorsan fejlődik, a haditecni- ka pedig lassan — akkor ta­lán megérem a nyolcvan, a kilencven, vagy üsse kő, a századik életévemet. Ma ugyanis még messze vagyok tőle, s ilyenkor még élénk az ember képzelőereje. Szóval, ha megérem azt a bizonyos századik, száztize­dik vagy mondjuk százhu­szadik életévemet, egy szép napon majd ölembe ültetem legifjabbik dédunokámat, aki akkor éppen negyven­négy éves lesz, és beszélgetni kezdek vele. — Emlékszel dédnagyapó — mondja a kicsike — ami­kor tizennégy éves lettem, egy helikoptert vettél nekem ajándékba? — Ogy volt bizony — ha­gyom ró. — És te mit kaptál, amikor tizennégy éves lettél? — Oh, kedvesem, amikor én tizennégy éves voltam, akkor bizony én nem kap­hattam helikoptert ajándék­ba. Mert akkor a repülőgé­pek mással voltak elfoglalva. Akkor éppen kitört egy nagy- nagy világháború. — És mit csináltál dédapó, amikor húszéves voltál? — Hogy mit étináltam? Bebújtam n pincébe, meri bombázták Budapestet. — Csakugyan dédikém? De később, amikor mondjuk úgy huszonkét éves lettél, akkor már ugye jól ment a sorod, akkor már pénzt is kerestél...? — De még mennyit... Több, mint kétmilliárdot. (Megmagyarázom neki az in­flációt, de látom, azt hiszi, hogy száztízéves koromban korai agyérclmeszesedésben szenvedek). — Dédapó, ezek szerint igencsak különbözött a te életed az enyémtől. Hiszen, ha elgondolom, hogy én har­minchárom éves koromban éppen túristaúion voltam a Vénuszon ... Vissza tudsz-e vajon emlékezni harminc­három éves korodra? — Hogyne ... Viszonylag nem történt semmi különös. Csendes évek jöttek. — No végre ... Például mire emlékszel a következő esztendőkből? — óh, csak apróságok: ku­bai válság, vietnami háború. Kennedy gyilkosság U, Ken­nedy gyilkosság II., közel-ke­leti válság, aztán meg ... — Ne is folytasd dédapó. mert megluilok az irigység­től. Hogy neked, milyen szó­rakoztató életed volt.. .1 N’ovobáczky Sándor Váratlan fordulat © ,1 kolásoké pedig a csütörtök (amely Franciaországban is­kolai szünnap), s a gyermekek ilyenkor eszik meg a gyur­mát, a festéket vagy a ra­gasztót A gyeamekmérgezések álta­lában olyan anyagoktól szár­maznak, amelyekhez könnyen hozzáfér a gyermek, és ame­lyek kellemes színűek: ilye­nek különösen az orvosságok (vigyázzunk a különféle dra­zsékkal!) és az egyes házi­szerek. Ősszel különösen fontos emlékeztetni rá. hogy mind­máig nem ismerjük a gyilkos galóca gomba ellenmérgét. Harc a mérgezések ellen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom