Észak-Magyarország, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-08 / 236. szám

Us ^ Mm szcmmaakiból: •• Ötvenéves a Komszomol bserbdi Jo munkaalkalom a nőknek ataonraai; Demokrácia . és pártszeríiség «ft BQSESET Mexikóké! jelentjük Sport négy oldalon Világ proletárjai egyesüljetek? A MAGYAR SZOCIALISTA M UNKASPART BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIV. évfolyam, 236. szám Ara: 70 fillér Kedd, 1968. október 8. Olimpiai anlcnna ' ' Három és fél órás A szovjet külügyminiszter ma hazautazik Moszkváin* Az ENSZ-közgyűlés üléssza­kán a világszervezet székhe­lyén tartózkodó Rusk amerikai és Gromiko szovjet külügymi­niszter vasárnap este a legna­gyobb érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről — Vietnamról, a Közel-Kelet­ről, az európai biztonságról, a leszerelésről és a szovjet— amerikai kapcsolatok problé­maköréről tanácskozott. Dezső József tárlata a Miskolci Galériában A tanácskozásról távozóban Gromiko külügyminiszter hasznosnak minősítette a ta­lálkozót, s tudósítókhoz for­dulva kijelentette: „Az ilyen­fajta megbeszélések haszno­sak, s nem rossz, ha az Egyesült Államok és a Szov­jetunió áttekinti a nemzetközi helyzet általános vonatkozású kérdéseit”. Kiemelte, hogy a leszerelés területén további haladást le­het elérni. Ezzel összefüggés­ben nyomatékosan utalt a Szovjetunió 1968. július 1-i emlékiratára, melynek leszere­lési javaslatait a szovjet kül­ügyminiszter a közgyűléshez intézett csütörtöki beszédében megismételte. Gromiko szovjet és Rusk amerikai külügyminiszter va­sárnap esti három és fél órás találkozójáról mindkét részről csupán annyit közöltek, hogy a megbeszélés hasznos volt és azon számos kérdésről volt szó. A vasárnap esti találkozó volt a második megbeszélés a két külügyminiszter között. Sajtókörökben úgy tudják, hogy nem kerül sor újabb megbeszélésre, és Gromiko előreláthatólag kedden vissza­utazik Moszkvába. Dezső József fiatal festőmű­vész rövid két évvel ezelőtt telepedett le a miskolci mű­vésztelepen, s most készül az élső nagyobbszabású itthoni bemutatkozásra. Miskolcon kiég eddig nein volt önálló tárlata, alkotásaival gyűjtemé­nyes kiállításokon találkozha­tott a közönség. A Miskolci Galéria termeiben október 13- tól november 3-ig látható a festményeiből válogatott ösz- szeállítás. A tárlat 13-án, va­sárnap délben nyílik, a meg­nyitáskor maga a művész vall önmagáról rövid bevezetőben, majd kamarakoncert színe­síti a programot. A fiatal, te­hetséges művész itthoni bemu­tatkozását a művészetbarát közönség nagy érdeklődéssel várja. Tüntetés Írországban Szombaton és vasárnap tün­tetések zajlottak az észak-íror­szági nagyvárosokban, amelyek közel száz sebesült áldozatot követeltek. A tüntetők — saját megfo­galmazásuk szerint — polgár­jogi követelésekkel léptek fel. Tiltakozva az ellen, hogy az észak-írországi katolikus ki­sebbséghez tartozó lakosok hátrányos helyzetbe szorulnak mind a lakáselosztás, mind a kedvező munkaalkalmak, mind pedig az oktatásügy területén. A felvonulókra rohamsisakos rendőrök támadtak, akik vé­gül is gumibotokkal szétszór- , ták a tüntetést. Harminc sze­mélyt őrizetbe vettek. Az Észak-írországi Munkáspárt Wilson brit miniszterelnökhöz intézett táviratában tiltakozott a helyi rendőrség brutális fel­lépése miatt. A 32 méter átmérőjű, 330 tonna súlyú parabolikus anten­na Mexikó város közelében, ahonnan az október I2-én kezdődő XIX. nyári olimpiai játékok eseményeit fogják sugározni mesterséges távközlési bolygók segítségével, a világ minden része felé. Mi MIÉI a XI. borsodi földrajzi bél Idestova egy hónapja fejező- ' étött be 250 fiatal szakmunkás versenye a DIGÉP-ben a válla­lat legjobb ifjú szakmunkása ctmért. A szakma ifjú mestere versenyben hat szakmában kiérték össze tudásukat, ha­tómban pedig — lakatos, ma­rós, esztergályos — a vállalat legjobbja címért is versenyez­tek. Mindhárom kategória győz­tese saját nevelés: itt voltak ’Pari tanulók, itt váltak segé­dekké, majd szakmunkásokká. Most versenygyőztesek. Jutal­muk nem kicsi: a külön pénz­jutalom, a balatoni üdülőjegy és az oklevél mellé órabér­emelés is dukált. Az október 12-i fizetésnél már vastagabb lesz a boríték. A felkészülésről, a versenyről kérdeztük meg a győzteseket. KAVECZKI ZOLTÁN a lakatosok versenyének győz­tese. Először indult a verse­nyen. — Sokat kellett-e készülni? Bizony eleget. Bár nekem na­gyon sokat segített, hogy most Vagyok negyedikes a gépipari ♦echnikumban. De azért nem volt könnyű: anyagismeret, szakismeret, géprajz, mate­matika, balesetvédelem, gya­korlati munka ... Megnézték, nogy mit tudunk, a verseny Porig szoros volt. Szerencsére 1° Pontot „fogtam” az elméle­ten, s bár a gyakorlaton vesz­tettem valamennyit, öt ponttal megnyertem a versenyt. Kf.veczki Zoltán 1200 forint jutalmat és 00 filléres órabér- emelést kapott. — Minek örül a legjobban? — Az 1200 forint „elment” cipőre, pulóverre. De az óra- béremelés nagyon jól jött. Ha­vonta legalább 150 forint pluszban. TÓTH ZOLTÁN a marósok közül bizonyult a legjobbnak. 1967-ben már volt negyedik helyezett. — Megérte a felkészülésre fordított idő. Anyagilag és er­kölcsileg is. Versenytársaim közül nagyon soknak volt érettségije, így magamnak is bizonyítottam: a szakmában felveszem velük a versenyt. A munkatársaim is „szurkoltak” nekem, hiszen szinte vala­mennyien egyszerre kezdtünk dolgozni a szivattyú gyárrész­legben. Ügy érzik, hogy ez az ő eredményük is, mert én va­gyok az egyik legfiatalabb az üzemben. Anyagilag? öt év alatt negyven fillér órabér­emelést kaptam. Most meg egyszerre 60 fillért. S nekem nagyon jól jött: évek óta albér­letben lakunk, lakást szeret-, nénk. Akárcsak egy szövetke­zetit is. A gyerek is elmúlt már négyéves. A különjutalmat is egyenesen bevittem a bankba. TÓTH FRIGYES először indulni sem akart. Vé­gül győztes lett az esztergályos szakmában. — Azt mondtam, vannak ná­lam jobbak. A barátom beszélt rá, hogv induljak, ö már or­szágos versenyen is részt vett. Most én mondom: próbálják meg a fiatal szakmunkások. Veszteni a jobbak mellett nem szégyen. De ezen a versenyen nem is lehet veszteni, mert az­zal is nyer valaki, ha csak részt vesz rajta: meglátja, hol van még pótolnivaló. Ha pedig jónak bizonyul... Egyforintos órabéremelést kaptam. Ezt leg­feljebb ’ érőm év alatt értem voina el. Az is jó, hogy külön- jutalom és üdülés volt. — Mi a versenyről a véle­ménye? •— A döntőben valóban mi­nőségi feladatot kaptunk. De az elődöntőben, persze ón csak az esztergályosokról beszélek, nem volt összetett a feladat. A jövőben talán olyan feladatot kellene adni, amely valóban minden szempontból próbára teszi a versenyzőt. A jövőbe»? A KlSZ-bizott- ságon már a módosításokon tö­rik a fejüket. A jutalomüdü­lést sokan nem tudták igénybe venni. De nem veszett el, jö­vőre elmehetnek Balatonbog- lárra. Azonkívül úgy tervezik, hogy előbbre hozzák a ver­senyt. Akkor a főszezonban mehetnek üdülni; nagyobb az értéke. És még egy: a verseny­zők is elmondották, jobban kell differenciálni. A már helyezet­teknek és technikumot végzett szakmunkásoknak esetleg kü- lönversenyt rendezhetnének, magasabb követelményekkel, mert ez így igazságosabb. Csutora« Annamária Filmszemle Pécseit Pécs városa a játékfilmszem­le kék zászlaival, transzparen­sekkel, nemzeti színű lobogók­kal díszítve fogadta hétfőn a IV. magyar játékfilmszemle vendégeit, a nyitóünnepség mintegy 200 hazai és külföldi részvevőjét. Az október 7-től 12-ig tartó ünnepi héten 72 nagyobb ese­ményre kerül sor. Egy napot a várossá fejlesztésért MISKOLC és a megye tu­dományos, életében egyre je­lentősebb szerepet kap a geog­ráfia. 1957-től, a Magyar Föld­rajzi tájkutató munka. Borsod nak létrehozásától kezdve fel­lendült megyénkben a föld­rajzi tájkutató munka. Borsod természeti és gazdasági föld­rajzának tudományos vizsgála­ta népgazdasági szempontból is fontos feladat, gyakorlati je­lentőségű. E tudományos ku­tató tevékenység mellett, a TIT égisze alatt szerte Borsod­ban igen élénk és eredményes földrajzi ismeretterjesztő mun­ka folyik. Ennek a kutató- és tudománynépszerűsítő munká­nak kiemelkedő eseménye a borsodi földrajzi hét, melyet ma 17 órakor nyitnak meg a TIT Kazinczy Klubjában (Szé­chenyi u. 16. sz.). Elsőnek dr. Moholi Károly, szegedi geográfus professzor tart vetített képes előadást Utazás Keleten (Kréta—Isz­tambul—Ankara) címmel. Ezt követően, október 10-én dr. Kádár László tanszékvezető egyetemi tanár, a Földrajzi Társaság országos elnöke Üjra Afrikában címmel, október 12- én Bagdi Sándor adjunktus Görögországi útiélmények cím­mel tart színes, vetített képek­kel illusztrált előadást. Föld­rajzzal foglalkozó szakembe­reink körében nagy érdeklő­désre tarthat számot a műszá­la egyetemen megrendezésre kerülő tudományos ankét, ahol dr. Antal Zoltán professzor és dr. Kóródi József minisztériu­mi főosztályvezető ismerteti a harmadik ötéves terv gazda­ságföldrajzi problémáit cs a borsodi iparvidék fejlesztési tervét. Meghívott előadók mellett a helyi kutatók is beszámolnak eredményei kről. Október 14-cn a Kilián Gimnázium előadó­termében dr. Peja Győző, He­vesi Attila, dr. Kiséry László és dr. Frisnyák Sándor ismer­teti a borsodi tájakon folyta­tott természeti és gazdaság- földrajzi vizsgálatait. HASONLÓAN az elmúlt évekhez, több ismeretterjesztő előadást tartanak a helybeli is­kolákban, üzemekben és a já­rási művelődési otthonokban. Lapunk rendszeres olvasói előtt már nem ismeretlen a mezőkövesdiek kívánsága: két- három éven belül községüket várossá szeretnék nyilvánít­tatni. Olvasóink többféle hír­adást is kaptak már arról, hogy a kövesdiek konkrétan miket is tesznek kívánságuk teljesüléséért. Most néhány újabb tényről értesültünk, mégpedig az útépítéssel kap­csolatban. — Még ez év végére vala­mennyi utcánkban jó járda lesz — mint dr. Szilágyi Já­nos, a községi tanács vb-elnö- ke közölte: még 15 kilométer­nyi hosszúságú járda építése, illetve rendbehozatala hiány­zik. Ezen dolgoznak most. — Nagyon sokat segít a lakosság — folytatta a tanács­elnök. — Mondhatom, hogy a legutóbb elkészült nyolc utcát is csaknem teljesen társadalmi munkával tették rendbe. A kövesdi vállalatok pedig kocsi­kat, szállítóeszközöket adnak, dolgozóik ott vannak az árok­ásásnál, a kavicshordásnál, a hengerlésnél. Szabad idejük­ben, ingyen. A járási építőipari ktsz például sok földhordást vállalt, a kövesdi termelőszö­vetkezetek kocsit adtak, a fo­gyasztási és értékesítő szövet­kezettől nemrég ölvén ember jött társadalmi munkára. Van­nak olyanok is, akik egyéni­leg emelkednek ki a segítség- adásban: Koncz Endre tanács­tagunk például három utcá­ban maga készíti el a járda- szegélyeket. A helyi sütőipari vállalat­nál hangzott el először: vállal­jon minden lakos egy nap társadalmi munkát a község várossá fejlesztéséért. Azóta Kövesden ez szinte jelszó lett. Olyan jelszó, melyet mind többen követnek, mind több értékkel töltenek meg. A szó konkrét értelmében vett érték­kel is: tavaly egy lakos 120 forint értékű társadalmi mun­kát produkált, az idén pedig máris úgy mutatkozik, hogy 130 forintnál is nagyobb érté­kű munkával segíti minden kövesdi lakos a község város­sá fejlesztésé* (r.) Munkatársunk jelenti Ózdról Megemlékezés Cs az NDK ünnepe alkalmából Tegnap, október 7-ón dél­után az NDK Kulturális és Tájékoztatási Központjának igazgatósága, valamint a Ha­zafias Népfront Űzd városi elnöksége ünnepi megemléke­zést tartott a Liszt Ferenc Művelődési Ház emeleti nagy­termében az NDK megalakulá­sának évfordulója alkalmából. Haditechnikai kiállítás Az ünnepséget dr. Jenővari László, a Hazafias Népfront Özd városi elnökségének el­nöke nyitotta meg. Az ünnepi beszédet Heinz Welkert iroda­lomtörténész, az NDK Kultu­rális és Tájékoztatási Központ­jának igazgatóhelyettese tar­totta. A megyei KlSZ-bizottság, az MHSZ, a TIT hadtudomá­nyi szakosztálya, a fegyveres erők és az ózdi népművelési intézmények igazgatóságának közös rendezésében tegnap délben Stock János ezredes nyitotta meg Ózdon a hadi­technikai kiállítást. Ezután bemutatták A haza hű fia cí­mű színes szovjet filmet. Egymillió kilométer a levegőben Ca Október 3-án megnyílt Öz- don A magyar légiközlekedés című kiállítás, melynek sok látogatója van. Tegnap este Gerőfy Sándorné stewardes tartott élménybeszámolót Egy­millió kilométer a levegőben címmel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom