Észak-Magyarország, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-05 / 234. szám

Szombat, 1368. október 5. BsaBseRMBsmaaammEai ßSZAKMAGYAROKSZAO A I msulmm Hat évig volt Nagy Béla a Sátorai j áújhelyi Dohánygyár KISZ-titkára, egészen párttit­való megválasztásáig. Ez 1063-ban volt. .Megérti a célzást, amikor ar- beszélgetünk: mint K1SZ- Htkár, bizonyára gyakran kért «egítséget a' pártszervezettől, az akkori párttá tkárlól. Most, Párttitltóri mivoltában hogyan Héli meg az ifjúsági mozga­lom helyzetét? — Nem voltak problémáink. Már akkor is tagja voltam a Pártvezetőségnek, részt vettem mindéin pártrendezvényen és sz ifjúsági munkához minden segítséget megkaptunk. Mégis, Párttitkárt funkciómban más­ként látom a KISZ feladatát, jelentőségét. Felelősséget ér­tőnk értük, s miután én végig­jártam azt az iskolát is, sej­tem, hogy több segítséget tu- <iok adni a jelenlegi KISZ-tit- kárnak, mint én kaptam an­isic idején ... Az elmúlt két övben egyébként, összesen, Írét alkalommal foglalkoztunk a KlSZ-munkával. Az eredmény: elő, eleven KISZ-élet, rend­szeres klubdélutánok, renge­ss hasznos társadalmi munka, észvétel a városi ifjú gárda házadban, egyszóval: Sátoral- ífmjheiyen látják, érzik, hogy a dohánygyárnak van egy élet­képes, erős KISZ-szervezete. — S miként érzik a párt- szervezet jelenlétét a gyár gazdasági vezetői ? Hogyan 61- nek, dolgoznak itt a kommu­nisták? A kérdésre a választ első­sorban a gyár termelési ered­ményei, a minőségi követelmé­nyek jobb kielégítésében elért sikerek adják meg. A párttit­kár szerényen elhárítja a di­cséretet. Nem beszél arról, amit tudunk: rendkívül agi­lis, mozgékony ember. Beosz­tásánál fogva (gyártásirányító, tehát amolyan födiszpécser) °tt van mindenütt, mindenről tud, ami a gyárban történik; figyelemmel kíséri, milyen, új feladatokat szán nekik az ipar­ag, ezeket nyomban megbeszé­li a pártvezetés-éggel, a gyár több, mint száznegyven kom­munista dolgozójával. S ha mégsem tud mindenhová el­jutni, akkor hívják, jönnek hozzá, mint ahogy beszélgeté­sünk alatt is legalább öten nyitnak ránk ajtót, tanácsát, véleményét kérik. Gondok? Problémák? Hol nincsenek? Mindenütt vannak, ahol emberek dolgoznak. Itt is. Éppen az teszi a pártmun­kát és a párttitkár felelősségét rendkívül érdekessé, hogy mindennap új és új feladato­kat kell megoldania. Sátoral­jaújhelyen is súlyos gond a lakáshelyzet, ezen belül is a gyár sok dolgozójának nagy gondja. A párttitkár szinte minden héten ott van a taná­cson, a pártbizottságon; ér­vel, bizonyít, magyaráz, képvi­seli a gyúr kommunistáinak és nem kommunistáinak érde­keit. Jönnek hozzá az időseb­bek, vagy a beteges dolgozók. Kérik, segítsen, hogy könnyebb munkahelyre kerüljenek. A fő- d 1 szpécser-párttltkár nyómban felveszi a kapcsolatot, az üzem­vezetővel, tanácsokat ad, lehe­tőségeket keres, s ha csak egy mód van rá. mindén emberen segít. Ez a titka nagy népszerűsé­gének, s annak, hogy 1963 óta mindig újjáválasztják. Nem fárasztó, szívesein csinálja ezt? így felel: — A bizalom kötelez. Most 32 éves . ,. Onodvári Miklós A kiváló frrtsz címért A lakosság jobb áruellátásén munkálkodik a Mezőkövesd és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet is. Az idén többek között jelentő­sen segítette Mezőkövesd élel­miszer szaküzlethálózatának fejlesztését, mennyiségileg és minőségileg is javította az el­látást. Például tej- és tejter­mékekből csaknem kétszer töb­bet adtak el az idén, mint ta­valy, burgonyából GO százalék­kal, különféle vegyes zöldség­ből 10 százalékkal, gyümölcs­ből pedig 25 százalékkal nőtt az áruforgalom. A felvásárlási árualap bizto­sítására a szövetkezet mintegy 300 háztáji gazdasággal és 30 termelőszövetkezettel kötött termelési és értékesítési szer­ződést. Az utóbbi években a szövet­kezet sorozatosan megszerezte a kiváló címet, és ezt szeret­né továbbra is megtartani. «9 Örvendetes fejlődén liirppinesztés az ózdi járásiban A köztudatban még most is az a hit él, hogy országunk legjobb burgonyatermő terüle­te a nyírségi homok. Ugyanak­kor elegendő ismerni az igazi növényföldrajzot, hogy megál­lapíthassuk: a burgonya észa­ki növény, jól tűri a hűvösebb éghajlatot, sőt, a páradús kli- májú északi völgyekben rend­szerint jobban terem, mint a száraz, síkvidéki, az aszálynak gyakrabban és jobban kiszol­gáltatott homokon. Példa erre Lengyelország és Szlovákia burgonyatermesztése, amely­nek arányai közismertek. Uj ruha, új hangulat Meglepödötlen kapták fel fejüket az utasok a szerda rcGgeli Lillafürcd-expresszen. A meglepetés okozója a ka­lauz volt, aki minden kis kő- útrészben külön köszöntötte az utasokat, a jegyek kezelé­se után periig további kelle­mes utat kívánt. Szokatlan apróság, jóleső figyelmesség az egész. Amikor pedig meg­érkezett a vonat a Keleti pá­lyaudvarra, a kalauz minden utast, aki a közelében levő lépcsőkön lépett le, lesegitett a kocsiból, kiemelte az uta­sok bőröndjeit, S kellemes [ szórakozást, jó vásárlást, | hasznos fővárosi időtöltést 1 kívánt. A kalauz a vasúti jegyvizs- tJátók új, korszerűsített egyenruháját viselte; megje- l lenese újfajta hangulatot árasztott a vonaton. Tudjuk, ; nem az új ruha teszi a ka­lauzt, az udvariasság sem en­nek függvénye, hiszen régi ; egyenruhában is láttunk na- i gyón udvarias vasutasokat. Az új uniformis és a még ; nam általános, tehet új ern- 1 'mri magatartás együttes je- í lentkezöse figyelmet, keltett, I elismerést vívott ki. i bárcsak ne tenne már az udvariasság olyan tünet, amelyre fel kell figyel­' hűnk... <b) [Friss példa j Mindezt azért kellett hang­isúlyozni, mert n hasonló, me­Jrev agrokulturális szemlélet icgyes vidékeken — ha átme- [netlleg Is — megfoszthat a igazdálkodás új útjainak kere- jsésétől, esetleg eltereli a fi­igyeimet olyan növények ter- ímesztéséről, amelyek népgaz- [dasági szinten fontosak, egy- jben a termelő gazdaságoknak ijó haszonnal, jó bevételt biz­tosítanak, kedvezően hatnak a Jvotőszerkezet kialakítására, jnem utolsósorban munkát, és •jó jövedelmet biztosít olyan :munkaerőknek — a burgonya leseiében például a nőknek —, [amelyeket más termesztési [ágazatban nem lehet rendsze- íresen és gazdaságosan alkal- imaznl. 1 Az ózdi járás termelőszö- [vetkezeteinek esete friss példa lennek bizonyítására. Az ózdi [járásban három-négy évvel cz­Jelőtt még alig termeltek bur­gonyát; valósággal féltek ét­itől a növénytől a termelőszö- ivetkezetek. Nem a talajjal és [a klímával volt baj. hanem a ■szemléletiek. Az ózdi járás­iban is úgy vélekedtek, hogy a [burgonya nyírségi, s legícl- Mebb somogyi növény. Hellyél- Jközzel termelgették azonban, Jde meglehetősen gyenge ered- nnénnyel, alig 40—50 mázsás iterméssel. Igaz, a termesztési •&ecfalistu brigádok az (dm v A Szuhavölgyi Bányaüzem- a brigádok között kiala- vut munkaversenyt pon l.rend- •’zcircf,] ér(ékelik. A rangsor! •crniészeteen a leemelési mu- ötók határozzak meg, a sor- öuúhe azonban „beleszólnak” Politikai, kulturális és egyéb ^Hálások Is. w ** legutóbbi értékelés - sze- a Szeles-aknai szocialista brigádok törtek az élre. \ frontfejtésen dolgozó csapátok között Hajas István brigádja, a szónelővájók versenyében Kecskeméti János brigádja, a meddőelővajásl és fenntartá­si dolgozók versenyében pedig Sándor Ferenc, illetve Farkas László brigádja érte ol eddig a legjobb eredményeiket. technológia is régi, korszerűt­len volt. Nem gondoskodtak a megfelelő talajelőkészítésről, sem a talaj termőerejének utánpótlásáról és egyszerűen kihagyták a korszerű növény- védelmet. Szemléletváltozás Néhány termelőszövetkezet aztán megtörte a merev szem­léletet, és az arra alkalmas területeken hozzákezdett a burgonya nagyüzemi termesz­téséhez. Sajópüspöki és Hét termelőszövetkezetei voltak a kezdeményezők, s a kezdeti si­kertelenségek ellenére sem bánták meg az újítást A má­sodik és a harmadik eszten­dőben egészen jó, 100 mázsa fölötti holdnnkéntl termést ta­karítottak be. Mindez akkor történt, amikor a burgonya- termesztés más vidékeken — a sík területeken és a Nyírség­ben is — visszaesett, vagy stagnált. Borsod megye átla­gában például az 50 mázsát se érte el holdanként. Ezekben az esztendőkben voltunk kényte­lenek lengyel burgonyát vásá­rolni és fogyasztani. Ha most visszatekintünk az elmúlt évek eredményeire, igen érdekes és örvendetes fejlődést mérhetünk fel az ózdi járás­ban. A burgonya vetésterüle­te az elmúlt években meg­duplázódott, a terméshozamok egy holdra jutó átlaga szintén. Járási összesítésben 19R2-ben például még csak 42 mázsa volt. az átlagos burgonyater­més. Néhány termelőszövetke­zet azonban — elsősorban a sajópüspöki, majd a domahá- zi, a gádorfalvi, a horsodná- dasdi és a héti -— tökéletesí­tette termesztési módszereit, kidolgozta és alkalmazta a korszerű technológiát, ennek eredményeként a burgonya terméshozama járási szinten is évről évre emelkedett. 1966- ban már elérte a 90 mázsát holdanként és azóta ez a ter- rnésszint; stabil, sőt. egy kicsit emelkedett is. Ez évben — az aszályos időjárás ellenére — körülbelül száz mázsás hol­danként! átlagos burgonyater­mést takarítottak be az ózdi járásban. Egyes termelőszövet­kezetek — elsősorban a jó módszereket kezdeményező sajópüspöki és héti — jóval száz mázsa fölött szedik a hol­danként! termést. Közgazdasági hutás Ezek az adatok önmagukban még lehetnének negatívok lf, hiszen a gazdálkodásban nem­csak a mennyiségi eredmények n fontosak, hanem a közgazda­ságlak Is, A kérdés tehát ez: gazdaságos, más növényekhez viszonyítva megfelelően jöve­delmező-e a burgonya ter­mesztése az ózdi járásban? A kérdésre minden termelőszö­vetkezetben igennel vála­szoltak, sőt, hangsúlyozták, hogy a többi nővény termesz­tésének közgazdasági mutatói­val összehasonlítva a burgonya a legjobban jövedelmező nö­vények közé tartozik. A bur­gonyatermesztés önköltsége már akkor is megtérült, ami­kor még csak 50 mázsát ter­mett egy hold. Azóta a hoza­mok megduplázódtak, s a ter­mesztés korszerűsítésének költ­ségei legfeljebb 25 százalékkal emelkedtek. A burgonyater- mesztés haszna tovább növek­szik a kenyérgabona-termesz­tésben, hiszen a burgonya után általában kiváló termést ad­nak a búza és a takarmány- növények is. A burgonyátermesztés agro­nómia!, egyben közgazdasági hatása több irányú. A ter­mesztés évében közvetlen, a következő évben közvetett hasznot biztosít, s talán az sem közömbös, hogy az ózdi járás termelőszövetkezeteinek igazán gyorsan fejlődő burgo- nyatermesztése hozzájárul a fogyasztói szükségletek ma mar maradéktalan kielégítésé­hez. Szcndrel József I szabadnapok gondía Az új játékával betelni _______nem tudó gyermek odafigyelést követelő örömé­vel emlegetjük magunknak és egymásnak nap nap után a már sok helyütt óhajból valósággá lett szabad szom­batokat, a megnövekedett szabad időt. Kétkezi munká­sokat — férfiakat és a ház­tartás második műszakjától is gyötört asszonyokat — ostromlunk sűrű kérdéseink­kel: mit hozott nekik a sza­bad szombat, mit csinálnak a szabadnapokon1 Társadalmi üggyé lett a szabad idő. Mindannyiunk gondjává. Melyről írunk . és beszélünk, melyről gazdasá­gi vezetők és társadalmi szer­vek értekeznek. Szinte már hadat üzenve a szabad idő­nek, programok.», szervezett elfoglaltságokon törjük a fe­jünket minduntalan. Mire jó mindez? — kér­dezhetnénk egy felületes íté­let pillanatában. Vajon miért nem hagyjuk sorsára a sza­bad szombatot, belenyugod­va, hogy ld-ki majd kedve szerint fogja eltölteni? Sza­bad lesz-e így a szabad idő? Valójában, persze, eszünk ágában sincs a szabadnapok szabadságától bárkit is meg­fosztani. De a mi társadal­munk, mert szocialista társa­dalom, mert a dolgozó em­berért tesz mindent, amit tesz, bele abba soha sem nyugodhat, hogyha már a rövidebb munkaidő gazdasá­gi lehetőségét megteremtet­tük, a nyert szabiid idő ha­szontalanul szertefolyjon. Azt akarjuk, hogy többet pihenhessenek, több időt. tölt­hessenek családjuk körében a dolgozók. De ezenkívül mást is akarunk. Többet ad­ni a puszta pihenésnél. Le­hetőséget megismerést, nyúj­tó utazásra, az egészséget frissítő sportolásra, tanulásra és művelődésre. Ezért törjük a fejünket. ezért értekezünk. Vitatko­zunk, felmérjük az igénye­ket, megkérdjük, hogy ki mát szeretne. És hozzátesszük mindazt, amit még ezen fe­lül is kínálhatunk. Gondot vettünk a vállunkra, mert nem érjük be azzal, ami ma­gától is megvalósul. Társadalmunk az életszín­vonal emelését tűzte célul. Minden ember körülményei­nek folyamatos, határ nél­küli iavítását. De ennek az elérhető anyagi javak növek­vő bősége csak egyik eleme. A másik, ami semmivel sem kevésbé fontos, hogy segíte­nünk kell mindenkinek egy korszerűbb, tartalmasabb életforma kialakításában, A művelődés, s a kultúráit szó­rakozás ezernyi lehetőségét kívánjuk széles tömegek gyü­mölcsöző kincsévé tenni. Az újonnan kapott, s ma még különös örömmel dédel­getett, szabadnapokat tehát elvenni senkitől nem akar­juk. Amit .szerveznek sokfe­lé: a közös kirándulások, a továbbképző szakmai, politi­kai, vagy általános műveltsé­get tágító előadások, a mú­zeum- és tárlatlátogatások, vagy a moziban, színházban együtt töltött esték sehol sem kötelező, előírt progra­mok. Hanem ajánlatok, me­lyeket néha érdemes elfogad­ni. Mindenképpen hasznos do­lognak tartjuk tehát, hogy a társadalmi szervek és az egyéb napi ügyekkel bősége­sen elfoglalt gazdasági veze­tők gondjaik közé a megnőj vekedett szabad idő hasznost eltöltésének segítését is be­sorolták. u nálunk így ter­rlert ez mészetes. A dol- gozó emberek további fel- emelkedése, életük gazdagítá­sa nem csupán magánügy, hanem vitán felül egész tár­sadalmunk ügye is. Flanek Tibor A város szélén is javul az ellátás mm A lakosság fokozódó igé­nyednek kielégítéséi-e ebben az évben két régen várt üzlettel gazdagodott Miskolc II. kerü­lete. A hejŐcsabai Üttörőpark- ban új élelmiszerboltot nyitot­tak, Görömbölyön pedig befe­jeződött. egy élelmiszer- és ve­gyesbolt-bisztró kombinát épí­tése. A görömbölyi létesítményt a közeli hetekben nyitja meg a Miskolc és Vidéke Földmű­vesszövetkezet. Mindmáig Szirma ellátása maradt el leginkább a kerü­letben. Korszerűtlen üzletei, és egyetlen italboltja felett rég elszaladt az idő. Pedig Szir­mán közben új településrész fejlődött ki, b az itt. lakók is joggal várják, hogy az eddi­ginél magasabb színvonalon elégítsék ki igényeiket. A II. kerületi Tanács vezetői hosszú időn át tárgyaltak a Miskolc és Vidéke Fmsz-szel egy, a görömbölyihez hasonló üzlet-bisztró kombinát építé­séről. Az Cmsz vezetősége 1967-re tervezte a munkát, mindeddig gazdasági okok miatt húzódott az építkezés megkezdése. Most végre- sikerült megte­remteni a kivitelezés feltéte­leit, így a II. kerületi Tanács és a föld mű vessző vet kezet tárgyalásai megállapodáshoz vezettek. A szirmaink óhaja teljesül, az építkezést hamaro­san elkezdik. Az üzlet-bisztró kombinát átadását 1969 első felére ígérik. Tető alatt a házgyár A Dunakeszi határában épü­lő budapesti Hl. sz. házgyár húszezer négyzetméter alapte­rületű gyártócsarnoka tető alá került. A hatalmas épület tető- szerkezetét most szigetelik. Az évente 4209 lakás építé­séhez elegendő elemeket gyár­tó üzemben 1969 harmadik negyedében kezdik meg a bé­rén dezések p róbáj á t. ! Szigetelik n 20 000 négyzet- | méter alapterületű gyürtócsar- I nuk tetőzetét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom