Észak-Magyarország, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-23 / 249. szám

Szerda, IMS. október 33. • ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 A vásárlók jobb ellátásáért Az újjászülető gyár Műszaki fejlesztés Osdon A ccnleri alapanyag-tárolótéren lí.i fürdőt és öltözőt építe­nek. Mizcrák I, felv. .teilen, hogy a termelőmunka mellett ne foglalkozzanak a gyár fejlesztésével, a legújabb technika és technológia alkal­mazásával. Az idén is foly­tatják a több éve megkezdett acélmű átépítését. Még az idén befejezik az 5. számú turbó- fúvó és a tervező irodaház építését. Folyamatban van a eenteri alapanyag-tároló bőví­tése. az elegytér gépesítése, amelyet 1970-ben fejeznek be. Az idén kezdtek hozzá 18 millió forintos költséggel a nyersvasöntőgép építéséhez, il­letve szereléséhez, amelyet a tervek szerint 1970-ben fejez­nek be. Ugyancsak ekkorra készül el a 13. számú léghe- vítö berendezés is, amely 22 millió forintba kerül. A jövő év végére szeretnék befejezni a 15 millió forintot igénylő mészégető kemence kivitele­zési munkálatait. 1970-ben kezdi meg üzemelését — a tervek szerint — a 60 millió forintba kerülő felülettisztitó üzem és a 66 millió forintba keiáilő 3.. illetve 4. számú elektromos gáztisztító beren­dezés is. Természetesen nemcsak a gépek, berendezések korszerű­sítésére fordítanak gondot. Sok űj szociális létesítmény elké­szítésére is sor kerül. 14 millió forintos költséggel épül egy 36 lakásos bérház, s a gyár te­rületén folyamatban van a különböző szociális létesítmé­nyek bővítése, újak építése. Matyómotíveraok müncheni kiállításon A nők öltözködésének irá­nyítói, a világhírű divatterve­zők egyre gyakrabban vesznek kölcsön valami „újat” a rég­múlt idők divatjától. Ennél is szívesebben frissítik fel divat­kreációikat a népművészettől kölcsön vett motívumokkal. Az elmúlt néhány esztendőben Például a matyó hímzések már számos esetben díszítették egy- ogy világhírű divatszalon es­télyi ruharemekeit. A Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet számára ez kitűnő Propagandát is jelent egyúttal a világpiacon. Most hazai kezdeményezésre is eljutnak a matyómat! vumok egy kiállí­tásszerű, nagy külföldi divat- bemutatóra. Az Iparművészeti főiskola megbízásából Üres Zsuzsa, a mezőkövesdi szövet­kezet ismert fiatal tervezője készített néhány nagyon szép, matyó hímzésekkel díszített ruhamodellt egy müncheni ki­állításra. Bizonyára nagy si­kere lesz Münchenben a ma­tyó hímzésű, rojtos nagy ken­dőnek és a hozzá illő. hímzé­sekkel díszített estélyi ruhá­nak, valamint több más ha- •onló népművés-T-oH összeállí­tanak. A közlekedés és az anyag- mozgatás neves szakemberei­ből álló országos anyagmoz­gatási állandó bizottságot hoz­tak létre a MTESZ Közleke­déstudományi Egyesület Bor­sod és Heves megyei szerve­zetének kezdeményezésére. A bizottság tegnap, október 22- én. kedden délelőtt a MTESZ miskolci székházában tartotta alakuló ülését. Az anyagmoz­gatási állandó bizottság szék­helye Miskolc lesz. Létrehozását a közlekedéssel, a szállítással szemben egyre fokozódó követelmények tet­ték szükségessé. Célja, hogy segítsen módszereket kidolgoz­ni a szállítások meggyorsítá­sára, a vasúti teherkocsik és a közúti teherszállító jármű­vek jobb kihasználására az állásidők csökkentésére. A megoldást a bizottság a rako­dás gépesítésében, a szállítás jobb megszervezésében látja. Jelenleg a szállítások önkölt­ségének mintegy 20 százalékát teszi ki a rakodás, az anyag- mozgatás. Sok máshol hiány­zó munkaerőt köt le feleslege­sen. Segíteni kívánja a bi­zottság a rakodógépek legmeg­felelőbb típusainak kiválasz­tását, valamint az anyagmoz­gatással kapcsolatos tudomá­nyos kutatómunkát is. A bizottság tevékenysége jól illeszkedik az országgyűlés leg­utóbbi ülésszakán elfogadott közlekedési koncepcióhoz. Eredményeként azt várhatjuk, Egf»' iiapgial előbb... felül 105 kilón. Az ilyen hízó­ból kevés zsír, szalonna szár­mazik. Ami a feldolgozást il­leti, novembertől kezdve el­térnek a szabványtól. Más vo­natkozásban a termelőket ar­ra kellene ösztönözni, hogy mi­nél nagyobb súlyú disznókat hizlaljanak. Korszerűbb húsüzemet! Mint említettük, a legtöbb panasz a hús és készítmények­kel kapcsolatos. Az általános megállapítás szerint a Borsod megyei Húsipart Vállalat ta­gadhatatlanul fejlődött. De hát a gondok itt szorongatnak leg­jobban. Az igazság az, hogy ezek nagy részén a húsüzem saját erejéből nem tud segíte­ni. Miskolcon elavult, kis kapa­citású, rosszul felszerelt hús­üzemet örököllek. Az igények roppant mértékben — a haj­dani 5—6 mázsáról napi 120 mázsára — növekedtek. Fej­leszlettek is, de ez korántsem felel meg az igényeknek. Töb­ben — közöttük Gelb Miklós, a KPVDSZ megyei titkára — vázolták, hogy olykor a hús­üzemi dolgozók hihetetlen erő­feszítéseket tesznek, a nagy zsúfoltság miatt szinte életve­szélyes körülmények között is dolgoznak. Kétségtelen, né­hány hibán, például a minő­ségi gondon, tudnak javítani. Ám az egyetlen megoldás: új húsüzemet kell Miskolcon épí­teni. Kell, mert az egyre nö­vekvő igényeket csali egy korszerű húsüzem felépítésé­vel lehet kielégíteni. Mit mutat ankétünk? Az élelmiszeripari üzemek, a kis- is nagykereskedelmi vállala­tok munkája sokat javult az utóbbi időkben. Újszerű kap­csolatok jöttek létre a terme­lő és kereskedelmi szervek kö- sött. Az elhangzottak azt mu­tatják, hogy van erő és lehe­tőség e kapcsolatok további erősítésére, amely végső soron a vevők jobb ellátását bizto­sítja. Csorba Barnabás (Vége) gondoskodni, s a sütőüzemek korántsem fejlődtek így. Olyan információt kaptunk, misze­rint Miskolc, Klllán-clélen az elkövetkező években 45 milliós költséggel építenek új sütő­üzemet. Ez valószínűleg eny­híti, illetve megoldja a gondo­kat. l\ua robb hin (élűül! Az utóbbi időben sokat tel- ' lek a kenyérszállítás higiéniá­jának biztosításáért. A Miskol­ci Sütőipari Vállalat képvise­lője elmondotta, hogy ez év­ben közel 900 ezer forintot for­dítottak a rckeszes szállítás meghonosítására. A rckeszes . szállítás általános javulást ho­zott. Gondot okoz, hogy a re­keszeket nem mindig kezelik higiénikusan, és kiürítés után gyakran az utcán tárolják, ki­téve a szennyeződéseknek. Ehhez hozzájárul, hogy egyik­más jk üzletben a rekeszeket kenyérrel egyetemben a bolt közepén hagyják, a vevők vá­logatnak benne és összefogdos- sálc az árut. Több, jobb szalonnál! Valamennyi részvevő szóvá tette: kevés a szalonna, s nincs ' belőle elegendő választék. — Szalonnából tíz százalék­kal többet adtunk, mint ta- ' valy — közölte a húsüzem fő- : mérnöke. Az igényeket ennek ellené- , re nem tudják kielégíteni. Pró­bálnak szerezni a szomszédos , megyékből is, de még így is jelentős hiány mutatkozik. (A korábban megtartott vizsgálatunkban egy sajnálatos < jelenséget tapasztaltunk. Egy i sor üzletben a kenyérszalonnát 1 „tévedésből” összekeverik a i csemegeszalonnával, s így azt < 23 forint helyett 30 forintért 1 hozzáír forgalomba.) : A húsüzem főmérnöke el- * 1 mondotta, hogy a szalönnaellá- : tásbari megmutatkozó döcce- ' nők a sertéshizlalással vannak ■ kapcsolatban. Nevezetesen az- 1 zal, hogy a termelő akkor jár jól, ha a sertést nem hizlalja hogy a vasút és a közúti szál­lító vállalatok a ma meglevő járműparkkal is az eddiginél lényegesen nagyobb forgalmat tudnak majd lebonyolítani. Gépesítéssel, a gazdaságosabb szállításért IV. Friss kenyeret! Mátyás Lajos: Miskolcon sok a panasz a kenyérellátásra. A fogyasztó nem mindig kap friss kenyeret. Xáresz János: Visszatérő gond a szűk sütőipari kapa­citás. A legkisebb hiba esetén is mindkét kereskedelmi vál­lalat a feje tetejére áll. A gondok a hét végén és külö­nösen a két-három napos ün­nepeken növekszenek. A sütő­ipar még nem tudott eljutni a szabvány szerinti szállításig. Nincs raktározási lehetőség. Valah Mihály: Érdekes je­lenséget tapasztaltunk a sütő­iparban. A vállalatok sorra nyitják mintaboltjaikat. Ez a reform szellemében törté­nik. Ez a vevők kis részének szempontjából jó dolog, iőszen itt mindig friss árut adnak. De a sütőipar ilyenkor kivel ver­senyez? A szocialista kereske­delem moráljával semmi eset­re sem egyeztethető össze az a tény, hogy a sütőipari vál­lalatok boltjainak • rovására látják el üzleteiket megkülön­böztetett áruval. Tapasztalha­tó ez a Kazincbarcikai Sütő­ipari Vállalat területén. Ha­sonló eset fordult elő a Sátor­aljaújhelyi Sütőipari Vállalat szerencsi telepén. A vállalat saját üzletét azzal igyekezett előnyös helyzetbe juttatni, hogy a kenyeret először a sa­ját boltjába szállította, utána a környező községekbe, és leg­végén kaptak a szerencsi élel- miszerboUdk. Így aztán ért­jük, hogy ellenőrzésikor miért is találtunk annyi minőségileg kifogásolható kenyeret Szeren­csen. Szerencsére, az említett vállalat igazgatójával folyta­tott beszélgetés alapján — mint Valah elvtárs közölte — sikerült rendezni az ügyet Helyes és jó dolog, hogy a sütőipar törekszik sok új ter­mék. készítésére, mintaboltok létesítésére. Ezt azonban úgy kell csinálniuk, nehogy a vá­sárlók, vagy más szerv rová­sára történjék. Nagyon helyes az olyan kez­deményezés. ahogy a Borsodi Üzemi Vendéglátóipari Válla­lat teszi. Miskolci cukrász- üzemében a kemencekapa­citást kihasználva, éjjel ke­nyeret sütnek cs ezzel látják el saját éttermüket, valamint a Delikátesz üzletüket. Elhang­zott: a megyében több helyen van még használatom kívüli sütöde. Jó lenne ezt akár ta­nácsi, akár szövetkezeti keze­lésben működésbe hozni. Jó, hiszen a lakosság számának, valamint az igények növeke­dése folytán napról napra több feladat zúdúl a sütőipari vál­lalatokra. Különösen szorít a cipő Miskolcon, ahol naponta 200 ezer ember ellátásáról kell i vízgazdálkodás irányelvei it megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt A megye vízgazdálkodásá­nak távlati fejlesztési célkitű­zéseiről és irányelveiről tár­gyalt tegnap, október 22-én, kedden délelőtt a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága, dr. Pusztai Béla vb-elnökhelyet- tes vezetésével. Megyénk éghajlati viszonyai és vízrajzi helyzete olyan gon­dokat jelent a vízgazdálkodás­ban, amelyeket csakis komp- I lex terv alapján, több szerv | szoros együttműködésével le­het megoldani. Az az előter- | jesztés, amely a végrehajtó bi- I zottság elé került, csupán I irányelv a távlati fejlesztésre I vonatkozóan. Mit tartalmaz­nak ezek a megvalósulásra váJ ró irányelvek? Nagyobb folyóink szabályo­zása tovább folytatódik. 1 Mű­ig 145 kilométernyi meder- szabályozást kívánnak végre­hajtani a Tiszán, a Sajón és » Hemádon. A kisvízfolyások rendezése szintén jelentős gon­dot okoz nálunk, hiszen terü­letünk nagy része dombos, lejtős. A kisvízfolyások és vízgyűjtők rendezésével mér eddig is több szerv foglalko­zott. A jövőben ezt a mun­kát is jobban össze kell han­golni. Az előterjesztésben és a vi­tában is szerepelt a vízgazdál­kodási társulatok ügye. Me­gyénkben jelenleg 6 vízgaz­dálkodási és talajvédelmi tár- \ sulat működik. A lakosság jő j ivóvízzel való ellátása érdé­I kében tovább kívánják fej­leszteni a törpevízmű társu­latokat is, ezekből jelenleg 8 működik. Biztató az az elképzelés» hogy 1930-ig meg kívánják ol­dani megyénk egész területén a jó ivóvízellátást. Ehhez azonban korszerűbb vízellátó művek megépítésére van szük­ség. A vízellátás növekedése szükségessé teszi a szennyvíz­csatornázás és szennyvíztisztí­tás további fejlesztését is. Ez utóbbiakkal meglehetősen el­maradtunk. hiszen a szenny­vízcsatornázás csupán 20 szá­zalékos megyénkben, s ezt kí­vánják 1980-ig 49 százalékra emelni. A végrehajtó bizottság a víz- gazdálkodással kapcsolatos határozatai között kimondta, hogy a falusi lakosság jó ivó­vízzel való ellátása érdekében gyorsítani kell a törpevízmű társulásokat, s ehhez a megye is az eddigieknél nagyobb se­gítséget nyújt. _Ezt követően a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága a kereskedelmi és az egészség- ügyi osztálv közösen készített jelentése alapján megtárgyal­ta, hogyan érvénvesül a higié­nia és a kulturáltság a keres­kedelemben és a vendégláló- inarban. A vb megállapította, hogy bár az utóbbi években mutatkoznak eredmények is ezen a téren, összességében a fejlődés még nem megnyugta­tó. Festési bemutatók A TVK igazgatósága nagy jelentőséget tulajdonít az or­szág különböző helyein meg­rendezett úgynevezett festési bemutatóknak. A vállalat az új gazdasági mechanizmus ad­ta lehetőségeket igyekszik ki­használni, amikor egy-egy be­mutató alkalmával tanácsok­kal szolgál a festékipari ter­mékek felhasználásához. Erről szólnak azok az elis­merő levelek is, amelyek na­ponta érkeznek a TVK veze­tőihez. Legutóbb a Csongrád- Bács megyei Élelmiszer és Ve­gyiáru Nagykereskedelmi Vál­lalat illetékesei fejezték ki köszönetüket Huszár Andor igazgatónak, hogy a gyár szak­emberei messzemenő segítsé­get nyújtottak az idén meg­rendezett festési bemutatók lebonyolításához. megvalósítása folyamán szin­te újjászületik. A vállalat előtt álló. s egyre növekvő felada­tok realizálásához elengedhe­A nagy múltú Ózdi Kohá­szati Üzemek a néhány éve megkezdődött és még évekig tartó korszerűsítési program A szentistváni emberek vi­dámságának, magyaros mula­tókedvének híre ma már jó­val több, mint hét falura ter­jed. A termelőszövetkezet zár- számadási mulatságai például, legalább egy hétig tartanak. Ilyenkor — ahogyan mondani szokás — örül még az árva gyerek is. Igaz. a tsz jól gaz­dálkodik, jól fizet, van minek örülni. Az elmúlt napokban azon­ban érdekes módon vetődött fel a vidámság, a kiadós mu­latság „problémája” Szentist- vánon. Az történt ugyanis, hogy a községi párlata pszerve­zet — még az előkészítő mun­ka elején — október IS-ra ter­vezte vezetőségválasztó tag­gyűlését. Már a. meghívókat készítették, amikor közbejött „valami”. A páriszervezet tag­jai sorra-rendre jelezték a tit­kárnak, Magyar József tanár­nak, hogy baj van a vezetőség- választó taggyűléssel, mart szombaton, október 19-én la­kodalom lesz a faluban. Ez egyben azt jelenti, hogy a fa­lu lakosságának többsége hi­vatalos, és köztük — egészen természetesen — a párttagok is, szinte kivétel nélkül. Mert Szentistvánon a párttagok és a pártonkivülick, ha nem roko­nok, akkor igen jó barátok. És nemcsak a polililcai kérdé­sekben értenek egyet, hanem az emberi örömök megosztá­sában, a kiadás közös vidám­ságok rendezésében is. így van ez már 1944 óta. A mezőköves­di járásban elsőkként a szent­istváni kommunisták már 1944 decemberében megalakí­tottál: pártszervezetüket. Az elmúlt 24 év során a pártszervezet mindenkor, a legnehezebb időszakokban is élvezte a. község lakosságának bizalmát és támogatását. Csak egy példát említünk a sok kö­zül. A kommunisták és a. falu népe 194S óta szinte felbecsül­hetetlen értékű munkát végez­tek a szocialista mezőgazdaság fejlesztéséért. 1948-ban az egész megyében elsők közt ala­kítottak termelőszövetkezetet. Ezután a gazdálkodás megala­pozásáért, később a korszerű­sítéséért fáradoztak. Nem eredménytelenül! Szentistván község neve ma már szinte márka megyénk mezőgazdasági üzemeiben. Mindezeket figyelembe véve Magyar József községi párttit­kárnak a „lecke fel volt. ad­va”. Igen jól ismeri a falu né­pet. Azonnal értette, hogy a vezetőségválasztó taggyűlést október 18-án este nem lehet megtartani, mert a lakodalom már délután elkezdődik. — Mit csináljunk hát? — kérdezte, a titkár a párttagok­tól. — Későbbre halasszuk a ve­zetőségválasztást, vagy hozzuk előbbre egy nappal? — Hozzuk előbbre — java­solták a párttagok. — Ac új vezetőségnek a lakodalomban már ott kell lennie. A titkár megértette: nincs más választás, egy nappal ko­rábban, október 17-én, csütör­tökön este tartják meg a veze­tőségválasztást. Ma már mindenki tudja, hogy jól sikerült a taggyűlés, hiszen október 17-én a késő estében igen jókedvű emberek léplek ki a párthelyisógből, s azonnal elújságolták, hogy a vezetőség az elmúlt két évben ismét jeles munkát végzett. A jeles értékelést talán azért használták, mert az alapszer­vezet titkára. Magyar József, tanár. Ezúttal őt osztályozták. Az alapszervezet minden tag­jától jeles értékelést kapott. Maradéktalanul egybehang­zó titkos szavazással választot­ták meg ismét titkárnak. Száz- százalékos szavazatot kapott a vezetőség többi tagja is. De jelesre vizsgázott az alapszer­vezet tagsága is. Mind a 45 párttag időben, pontosan érke­zett a taggyűlésre, amelyen részi vett dr. Bucskó Mihály elvtárs. a Mezőkövesdi járási Párt-végrehajtóbizottság tagja, a járási tanács vb-elnökc is. (sz. j.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom