Észak-Magyarország, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-19 / 246. szám
Szombat, 1968. október 10. ÉSZAKMAGVARORSZAG 3 ÍZÜK ,4 FRIS Az iskolareform végrehajtásának eredményei Közoktatási kérdésekről tárgyast a miskolci járás tanácsülés Sok kóstolója volt a friss mustnak, amelyet a miskolci Bortanya kerthelyiségében préseltek október 17-én. Bárki megkóstolhatta — méghozzá ingyen — azon a nagy sikerű szüreti mulatságon, amelyen cigányzene és jó műsor is fokozta a hangulatot. Foto: Szabados György A Miskolci járási Tanács október 18-án tartott ülésén többek között közoktatási kérdésekről tárgyalt, megvitatta, miként haladt a járásiján az iskolareform-törvény végrehajtása. Megvizsgálta a tanácsülés, milyen arányú volt a beiratkozás az általános iskolákban, mennyire csökkentek a mulasztások, milyen eredménnyel jártak a lemorzsolódás felszámolására korábban tett intézkedések. Külön foglalkozott a tanácsülés az iskoláskort megelőző neveléssel. Felmérte a járás óvodai ellátottságát, megállapítva, hogy a férőhelyek száma az óvodáskorú gyermekek 18,2 százalékának tud csupán, elhelyezést biztosítani, s ez mélyen alatta van mind a megyei, mind az országos átlagnak. Igen részletesen megvitatta az óvodák személyi és tárgyi ellátottságát, majd nagyon elemzőén foglalkozott az óvodáskorú gyermekeknek az általános iskolára való felkészítésével. Az átmenetek okozta nehézségek csökkentése végett az óvodába nem járó gyermekek részére az elmúlt nyáron 22 községben szerveztek tanfolyamokat A miskolci járásban, az altalános iskolák munkáját tekintve, nagy gondot jelent a cigánylakosság magas arányszáma, és az e családok gyermekeinek lemorzsolódása, elmaradása. A tanácsülés igen hosszasan foglalkozott ezzel a témakörrel, mivel az ebből a környezetből kikerülő tanulók előmenetele — szinte a járás egészének iskolai mutatóira meghatározó jellegű. A tanácsülés megállapította, hogy az iskolareform bevezetése óta igen jelentős eredményeket értek el a járásban, évről évre csökkenés mutatkozik a lemorzsolódásban. Emelkedett az oktató-nevelő munka színvonala. Szükségesnek látta a tanácsülés, éppen az eredmények fokozása végett az iskolai életre való jobb felkészítést, az óvodák munkájának javítását. Evégett több intézkedést is előirányzott, valamint rendelkezéseket hozott a mulasztások számának további csökkentésére, a cigánytanulókkal való foslalkozás javítására. Rém hiánycikk tűié a kád- és mesiilip Sokáig hiánycikk volt a ínosdó- és káddugó. A Bor- Bod-Heves megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnak sikerült legyárttatnia az úgynevezett lapadó gumiko- rong dugót, amely tökéletes, Bzivárgásmentes vízelzárást biztosít mosdóknál és fürdőkádaknál. Forgalomba hozatala előtt több helyen huzamosabb ideig használták és a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak erről az új cikkről. Reméljük, rövidesen kapható lesz R szaküzletekben. A vásárlók jobb ellátásáért bor ellátásáról kell gondoskodni, és hogy az elmúlt hét év alatt az élelmiszer-forgalom 68,4 százalékkal nőtt, sok jelenségre, gondra magyarázatot kapunk. A reform szellemében Ankétünkön sok szó esett a Borsod megyei Tejipari Vállalat működéséről, a tej- és tejtermék-ellátásról. Káresz János, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat főosztályvezetője többek között ezt mondotta róla: — Az olyan vállalatok közé tartozik, ahol a második fél évben sem lanyhult az áru- kínálati kedv. — A legjobban alkalmazkodik a lakosság igényeihez — közölte Valah Mihály, a Borsod megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. Sárospatak szövetkezeti kereskedelmét képviselő Tóth István főosztályvezető így jellemez: — A tejipari vállalat rugalmasan elégíti ki nemcsak a város, hanem a környék lakóinak igényeit is, és kedvező vásárlási ajnálattal, feltételekkel. Beszélt róla: Sárospatakon közös együttműködés alapján tejmintaboltot szándékoznak létrehozni, működtetni. Ha visszapörgetjük az időt, valami szembetűnik. Pár évvel ezelőtt korántsem volt ilyen jó, s egyöntetű a vállalatról alkotott nézet. Csökkent talán az igény és ... No nem. — öt évvel ezelőtt — hangzik a válasz — naponta 48—50 ezer liter tejet dolgoztunk fel. És ma? Már a napi 00—80 ezer liternél tartanak. Növelték volna a kapacitást? Dehogy. Az üzemet eredetileg 40 ezer literesre tervezték. Mi történt itt? Kereskedelmi szemlélettel A megyei tanács egyik szakembere ezt a magyarázatot adta: — Itt már a kereskedelmi szemlélet érvényesül. Ml mutatja ezt? Mindenekelőtt az, hogy a vállalat éberen figyel mind a kereskedelem, mind a lakosság, jelzéseire. Közvélemény-kutatásokat, tejipari bemutatókat tartanak. Oj termékekkel kísérleteznek. Ilyen speciális termékük az egykilós füstölt sajt, a „hóvirág”. És ha valami egyszerre nem sikerül, nem torpannak meg. lit van például a bojtár- sajt.. Először a csomagolás miatt, voltak kifogások. „Eldobták” a celoíáncsotmagolást, Saját erőből Mezőcsáton, ha valaki meg akarja keresni az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet elnökét, Szabó Ferenc elvtársat, nem lesz köny- nyű dolga. Pedig igen sokan felkeresik őt naponta ügyesbajos dolgaikkal. Persze nem kell azt hinni, hogy nincs a munkahelyén. A szövetkezet központja négy különböző helyen székel és ebből ered, hogyha az elnök körjáratra indul az egyik, vágj’ másik osztályvezetőjéhez, akkor nehéz megtalálni. Órákig lehet keresni — éppen most ment el, ez a válasz. Végül a szokott helyén — mert azért ilyen is van — megtalálja az ember. — Kerestük Szabó elvtársat a terv- és pénzügyi osztályon. — Valahol elmellőztük egymást, ón a felvásárlási osztályon voltam. így van ez mi- nálunk régen, de nem sokáig — újságolja örömmel az elnök. — Mi is tűrhetetlennek találtuk ezt az állapotot és elhatároztuk, hogy saját erőnkből változtatunk az áldatlan állapoton. Ha van egy kis idejük, kisérjenek el, az új irodaházhoz készülök éppen, a festőket és a parkettásokat várom. Útközben elmondta Szabó elvtárs, hogy 560 ezer forintért építették az épületet, ezenkívül a telefon beszerelése körülbelül 50 ezer forintba kerül. Tizenhat helyiségből áll az új irodaház, ott aztán egy helyen elférnek mindnyájan, A szövetkezet dolgozói és a választott vezetőség tagjai igencsak kivették részüket az építkezés munkálataiból. Idáig mintegy 250-en dolgoztak társadalmi munkában, mintegy százezer forint értékben. Ezzel természetesen csökkent a fent említett költség. November 7- re be akarnak költözni, s ha kell, még vasárnap is dolgoznak, hogy ez meg is valósuljon. (takács) ********************** Uelentkezés egyetemi előkészítő tanfolyamra A miskolci Nehézipari Műszaki JSgyetem azon fiatalok részére, »kik 1968. évben, vagy korábban érettségiztek és az ország bármelyik felsőoktatási intézményének jtműszaki egyetemek, tudományegyetemek, felsőfokú technikumok, tanárképző főiskolák stb.) nappali, esti, vagv levelező tagozatán továbbtanulásra jelentkeznek az 1969—70. tanévre, ahol mate- tnaUkáhól és fizikából kell felvételi vizsgát tenniük, ezen vizsgára t’.aló felkészülésük segítése céljából felvételi vizsgára előkészítő, Önköltséges esti tanfolyamot hirdet. Jelentkezéshez nyomtatványt és részletes tájékoztatót az egyetem tanulmányi osztálya ad (Miskolc- Egyetemváros, új központi főépület, földszint 23. ajtó). Jelentkezési és beiratkozási határidő: 1968. november 15. Nehézipari Műszaki Egyetem rektorhelyettese Tanácskozás a munkahelyi könyvterjeszlésről A Szakszervezetek Borsod •Hegyei Tanácsa és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat október 24-én, csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel megyei konferenciát rendez az SZMT miskolci székhazának VI. emeleti, 1. sz. tanácskozótermében. A konferenciát Lengyel Ágoston, az SZMT kulturális bizottságának vezetője nyitja Bieg, majd Kováts György, a Rónai Sándor Művelődési Ház Sazgatója tart előadást az Olvasó népért mozgalom céljairól, irányelveinek megvalósi- tásáról. A Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalatnak a munkahelyi könyvterjesztésben jelentkező feladatait Jászberényi József, a vállalat igazgatója ismerteti, végül az Olvasó népért mozgalom konkrét szakszervezeti feladatairól Magyar András, a szakszervezeti központi könyvtár vezetője tart előadást. A munka tisztelete IV emrég a SZOT elnökségének állásfoglalását kommentálva, hangot adtunk az aggodalomnak; hogy a munkaversenyt, a szocialista brigádok nemes szándékú vetélkedését néhány helyen a formaságokba szürkülés veszélye fenyegeti. Aggódunk, hiszen a mozgalom tisztaságát árnyékolja be, ha motorja nem a valóságos többet akarás, ha a munkaverseny nem egyéb, a „muszáj feladatok” listájáról mielőbb kipipálandó tételek egyikénél. A sablonok kialakította rossz reflexek a legjobb szándékunkat is zsákutcába vezethetik. Akiknek tehát a mozgalom igazán szívügye, soha nem szűnhetnek meg újat és jobbat keresni, a versenyt valóságos tartalommal megtölteni. E törekvésünkben pedig magukra, az egymással szívesen versengő dolgozókra számíthatunk leginkább. Azokra, akiket a céljaink megvalósításáért érzett felelősségen kívül, saját kezük munkájának tisztelete is vezet. Szinte véletlenül jutott a fülembe, hogy a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista címért küzdő brigádjai az utóbbi három és fél esztendőben több, mint 600 garancialevelet adtak át az épület használóinak. Különleges — a szokásos vállalati garanciától eltérő — jótállólevelek ezek. Elsősorban önkéntességüknél fogva különlegesek. A brigád, amely a lakásokba a vízvezetéket szerelte be, vágj’ más egj’éb munkát végzett, kezességével tanúsítja, hogy hibátlanul dolgozott A brigádok időnként végiglátogatják az elkészült létesítményeket. Ha hibát találnak, vagy ha munkájukra panasz érkezett, munkaidő után díjtalanul orvosolják a bajokat Ügy kezdődött, hogy az úgjmevezett szakipari munkák minősegére sok volt a panasz. A minőség problémáját napirendre tűzte a vállalat pártbizottsága, s ezzel a dolgozók figyelmét is a hibákra irányították. És a vállalat dolgozói értettek a szóból. Versenyre keltek egj’- mással, a munka hiánymentes végzését tűzték ki célul. A jó minőség biztosítékául választották később a garancialevelet. A valóságos, megfogható célokért indított verseny valóságos eredményeket hozott. Bebizonyította, hogy a dolgozók tisztelik a munkát, amely kezük nyomát őrzi. A garanciamozgalom ennek egjT példája csupán. De olyan példa, amire jó, ha odafigyelünk. M ert mások számára is tanulsággal szolgál. Elmondja, hogj’ a mun- kaversenj’ben, a brigádmozgalomban távolról sem kötelező a sablon. Csak meg kell találni a lényeget. A lényeg pedig az, amiről világosan látható, hogj’ előre visz. Amiért érdemes küzdeni, mert már csak tisztességből is többletvállalást, odaadást követel. Ha ilyesmit kérünk, az megmozgat, az belső kényszerrel űzi az embert a tökéletesebb felé. Ezt tudva, értve és a gyakorlatban sem feledve őrizhetjük meg a munka tiszteletét. Flanek Tibor i I. A hét elején — a KPVDSZ- szel együttműködve — ipari és kereskedelmi vállalatok vezetőinek részvételével igen hasznos, tanulságos ankétot tartottunk a szerkesztőségben. Ez voltaképpen egy korábbi cikksorozat — a megyei tanács kereskedelmi osztályával és az ÁKF-fel tartott vizsgálat, majd a kereskedelmi szocialista brigádvezetőkkel való tanácskozás — szerves folytatása. Most arra voltunk kíváncsiak: hogyan lehet az ipar és a kereskedelem együttműködésével még hatékonj’abban biztosítani az igények kielégítését? Csak őszintén Ankétünk egyik legszembetűnőbb vonása: a jó szándékú, őszinte véleménynyilvánítás. A jelenlevők, az érdekelt vállalatok vezetői — ez különösen vonatkozik a kiskereskedelem képviselőire — szólották azokról a jelenségekről, gondokról, kényszerítő körülményekről, amelyekkel a vásárlók naponta találkoznak, amelyek soksok bosszúságot okoznak. Az igazsághoz tartozik, hogj’ mind az élelmiszeripari, mind a kereskedelmi vállalatok működésében jelentős fejlődés tapasztalható. Olykor, és egyre több helyen, nagy erőfeszítéseket tesznek, „láthatatlanul” áldozatokat vállalnak az igények jobb kielégítése érdekében. A fejlődést mutatja, hogy csak az utóbbi két évben Borsodban 200 millió forintot fordítottak kereskedelmi beruházásokra, fejlesztésre. Ám az igények sok vonatkozásban nagyobb mértékben nőttek, mint ' ahogy egyik-másik üzemünk ! fejlődött. És gondot okoz, hogy a bolthálózat aiapterülete az országos átlag alatt van, nincs elég raktár stb. És ha csak azt vesszük figyelembe, hogy Miskolcon naponta 200 ezer, illetve a megyében 770 ezer emI s helyette más, műanyag bevonatút alkalmaznak. Ez nemcsak tetszetősebb, hanem tar- tósabb védelmet is biztosit a terméknek. Mi történik, ha olyan terméket kérnek, amilyet ők nem gyártanak? Megegyeznek a pécsi üzemmel, hoznak Vas megyéből. Most Nyíregyházáról akarnak terméket hozni. A nyírségiek 15 deka habtejszínt műanj’ag tégelyben — fóliás lezárással — hozzák forgalomba. Ügy vélik, ez Borsodban is megy majd. Olcsó iskola-tej és a kombinát £ Milyen szemlélet és gyakor-* lat várható a vállalat továb- % bi működésében? Melcsok La-* jós igazgató ezt mondja: * — Ezt a lendületet, ezt a ru-4 galmasságot a jövőben sem» szüntetjük meg. Sőt! Növelni* szándékszunk a választékot, az* ellátást. * Van-e igény? De még meny-S nyire. Elhangzott, hogy Ózdon* és egy sor helj’en hiányzik aj palackozott tej. No, igaz, hogy* nem minden iskolában lelke-* sednek a tej árusításáért. Am| sok, főleg vidéken erőteljesen* sürgeti az iskola-tejet. Ezt je-£ lenlog nem tudják mindenütt* biztositani. A rugalmas és elő-* relátó vezetést, gondoskodást* mutatja, hogy a vállalat tej* és tejtermékek forgalomba ho-* zatala érdekében 84 nagj’ tel-* jesítményű hűtőgépet vásárolt.! Ezt kedvezményesen, illetve* részletkifizetés alapján bocsá-X tóttá a szövetkezeti k ereske-* delem rendelkezésére. Nagyon* jó lenne, ha ezv biztositani! tudná a húsipar is, s ennek* segítségével többfajta húské-* szítményt hozhatnának forga-* lomba az Ipartelepek, s a fa-I lusi boltok is. J É6 ami a tej- és tejipari tér-2 móket illeti, a jelenlegi gon-* dók átmenetileg, s rövid ideig* tartanak. Ugyanis most épül* Miskolcon az ország legna-I gyobb kapacitású, a napi 150* ezer liter tej feldolgozására al-j leal más tejüzem. Ez — mint* Melcsok elvtárs közölte — a* jövő év közepén meg is kezdi jji a próbaüzemelést. A vállalat^ jelenlegi működése arra enged* következtetni: mintás zeni el-* látással számolhatunk a me-* gye minden területén. £ Csorba Barnabás % (Folytatjuk) *