Észak-Magyarország, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-19 / 246. szám

Szombat, 1968. október 10. ÉSZAKMAGVARORSZAG 3 ÍZÜK ,4 FRIS Az iskolareform végrehajtásának eredményei Közoktatási kérdésekről tárgyast a miskolci járás tanácsülés Sok kóstolója volt a friss mustnak, amelyet a miskolci Bortanya kerthelyiségében présel­tek október 17-én. Bárki megkóstolhatta — méghozzá ingyen — azon a nagy sikerű szü­reti mulatságon, amelyen cigányzene és jó műsor is fokozta a hangulatot. Foto: Szabados György A Miskolci járási Tanács ok­tóber 18-án tartott ülésén töb­bek között közoktatási kérdé­sekről tárgyalt, megvitatta, miként haladt a járásiján az iskolareform-törvény végrehaj­tása. Megvizsgálta a tanács­ülés, milyen arányú volt a be­iratkozás az általános iskolák­ban, mennyire csökkentek a mulasztások, milyen ered­ménnyel jártak a lemorzsoló­dás felszámolására korábban tett intézkedések. Külön foglalkozott a tanács­ülés az iskoláskort megelőző neveléssel. Felmérte a járás óvodai ellátottságát, megálla­pítva, hogy a férőhelyek szá­ma az óvodáskorú gyermekek 18,2 százalékának tud csupán, elhelyezést biztosítani, s ez mélyen alatta van mind a me­gyei, mind az országos átlag­nak. Igen részletesen megvitat­ta az óvodák személyi és tár­gyi ellátottságát, majd nagyon elemzőén foglalkozott az óvo­dáskorú gyermekeknek az ál­talános iskolára való felkészí­tésével. Az átmenetek okozta nehézségek csökkentése végett az óvodába nem járó gyerme­kek részére az elmúlt nyáron 22 községben szerveztek tan­folyamokat A miskolci járásban, az al­talános iskolák munkáját te­kintve, nagy gondot jelent a cigánylakosság magas arány­száma, és az e családok gyer­mekeinek lemorzsolódása, el­maradása. A tanácsülés igen hosszasan foglalkozott ezzel a témakörrel, mivel az ebből a környezetből kikerülő tanulók előmenetele — szinte a járás egészének iskolai mutatóira meghatározó jellegű. A tanácsülés megállapította, hogy az iskolareform bevezeté­se óta igen jelentős eredmé­nyeket értek el a járásban, év­ről évre csökkenés mutatko­zik a lemorzsolódásban. Emel­kedett az oktató-nevelő mun­ka színvonala. Szükségesnek látta a tanácsülés, éppen az eredmények fokozása végett az iskolai életre való jobb felké­szítést, az óvodák munkájának javítását. Evégett több intéz­kedést is előirányzott, vala­mint rendelkezéseket hozott a mulasztások számának továb­bi csökkentésére, a cigányta­nulókkal való foslalkozás ja­vítására. Rém hiánycikk tűié a kád- és mesiilip Sokáig hiánycikk volt a ínosdó- és káddugó. A Bor- Bod-Heves megyei Vas- és Mű­szaki Nagykereskedelmi Válla­latnak sikerült legyárttatnia az úgynevezett lapadó gumiko- rong dugót, amely tökéletes, Bzivárgásmentes vízelzárást biztosít mosdóknál és fürdő­kádaknál. Forgalomba hozatala előtt több helyen huzamosabb ideig használták és a legna­gyobb elismeréssel nyilatkoz­tak erről az új cikkről. Re­méljük, rövidesen kapható lesz R szaküzletekben. A vásárlók jobb ellátásáért bor ellátásáról kell gondoskod­ni, és hogy az elmúlt hét év alatt az élelmiszer-forgalom 68,4 százalékkal nőtt, sok je­lenségre, gondra magyarázatot kapunk. A reform szellemében Ankétünkön sok szó esett a Borsod megyei Tejipari Válla­lat működéséről, a tej- és tej­termék-ellátásról. Káresz Já­nos, a Miskolci Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat főosz­tályvezetője többek között ezt mondotta róla: — Az olyan vállalatok közé tartozik, ahol a második fél évben sem lanyhult az áru- kínálati kedv. — A legjobban alkalmazko­dik a lakosság igényeihez — közölte Valah Mihály, a Bor­sod megyei Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat igazgatója. Sárospatak szövetkezeti keres­kedelmét képviselő Tóth Ist­ván főosztályvezető így jelle­mez: — A tejipari vállalat rugal­masan elégíti ki nemcsak a város, hanem a környék lakói­nak igényeit is, és kedvező vá­sárlási ajnálattal, feltételekkel. Beszélt róla: Sárospatakon közös együttműködés alapján tejmintaboltot szándékoznak létrehozni, működtetni. Ha visszapörgetjük az időt, valami szembetűnik. Pár év­vel ezelőtt korántsem volt ilyen jó, s egyöntetű a válla­latról alkotott nézet. Csökkent talán az igény és ... No nem. — öt évvel ezelőtt — hang­zik a válasz — naponta 48—50 ezer liter tejet dolgoztunk fel. És ma? Már a napi 00—80 ezer liternél tartanak. Növel­ték volna a kapacitást? De­hogy. Az üzemet eredetileg 40 ezer literesre tervezték. Mi történt itt? Kereskedelmi szemlélettel A megyei tanács egyik szak­embere ezt a magyarázatot ad­ta: — Itt már a kereskedelmi szemlélet érvényesül. Ml mutatja ezt? Mindenek­előtt az, hogy a vállalat ébe­ren figyel mind a kereskede­lem, mind a lakosság, jelzései­re. Közvélemény-kutatásokat, tejipari bemutatókat tartanak. Oj termékekkel kísérleteznek. Ilyen speciális termékük az egykilós füstölt sajt, a „hóvi­rág”. És ha valami egyszerre nem sikerül, nem torpannak meg. lit van például a bojtár- sajt.. Először a csomagolás miatt, voltak kifogások. „El­dobták” a celoíáncsotmagolást, Saját erőből Mezőcsáton, ha valaki meg akarja keresni az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet elnökét, Szabó Fe­renc elvtársat, nem lesz köny- nyű dolga. Pedig igen sokan felkeresik őt naponta ügyes­bajos dolgaikkal. Persze nem kell azt hinni, hogy nincs a munkahelyén. A szövetkezet központja négy különböző helyen székel és ebből ered, hogyha az el­nök körjáratra indul az egyik, vágj’ másik osztályvezetőjé­hez, akkor nehéz megtalálni. Órákig lehet keresni — éppen most ment el, ez a válasz. Vé­gül a szokott helyén — mert azért ilyen is van — megta­lálja az ember. — Kerestük Szabó elvtár­sat a terv- és pénzügyi osztá­lyon. — Valahol elmellőztük egy­mást, ón a felvásárlási osztá­lyon voltam. így van ez mi- nálunk régen, de nem sokáig — újságolja örömmel az el­nök. — Mi is tűrhetetlennek találtuk ezt az állapotot és el­határoztuk, hogy saját erőnk­ből változtatunk az áldatlan állapoton. Ha van egy kis ide­jük, kisérjenek el, az új iroda­házhoz készülök éppen, a fes­tőket és a parkettásokat vá­rom. Útközben elmondta Szabó elvtárs, hogy 560 ezer forintért építették az épületet, ezenkí­vül a telefon beszerelése kö­rülbelül 50 ezer forintba ke­rül. Tizenhat helyiségből áll az új irodaház, ott aztán egy he­lyen elférnek mindnyájan, A szövetkezet dolgozói és a vá­lasztott vezetőség tagjai igen­csak kivették részüket az épít­kezés munkálataiból. Idáig mintegy 250-en dolgoztak tár­sadalmi munkában, mintegy százezer forint értékben. Ezzel természetesen csökkent a fent említett költség. November 7- re be akarnak költözni, s ha kell, még vasárnap is dolgoz­nak, hogy ez meg is valósul­jon. (takács) ********************** Uelentkezés egyetemi előkészítő tanfolyamra A miskolci Nehézipari Műszaki JSgyetem azon fiatalok részére, »kik 1968. évben, vagy korábban érettségiztek és az ország bárme­lyik felsőoktatási intézményének jtműszaki egyetemek, tudomány­egyetemek, felsőfokú technikumok, tanárképző főiskolák stb.) nap­pali, esti, vagv levelező tagoza­tán továbbtanulásra jelentkeznek az 1969—70. tanévre, ahol mate- tnaUkáhól és fizikából kell felvé­teli vizsgát tenniük, ezen vizsgára t’.aló felkészülésük segítése céljá­ból felvételi vizsgára előkészítő, Önköltséges esti tanfolyamot hir­det. Jelentkezéshez nyomtatványt és részletes tájékoztatót az egyetem tanulmányi osztálya ad (Miskolc- Egyetemváros, új központi fő­épület, földszint 23. ajtó). Jelentkezési és beiratkozási ha­táridő: 1968. november 15. Nehézipari Műszaki Egyetem rektorhelyettese Tanácskozás a munkahelyi könyvterjeszlésről A Szakszervezetek Borsod •Hegyei Tanácsa és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat október 24-én, csütörtökön dél­előtt 9 órai kezdettel megyei konferenciát rendez az SZMT miskolci székhazának VI. eme­leti, 1. sz. tanácskozótermé­ben. A konferenciát Lengyel Ágoston, az SZMT kulturális bizottságának vezetője nyitja Bieg, majd Kováts György, a Rónai Sándor Művelődési Ház Sazgatója tart előadást az Ol­vasó népért mozgalom céljai­ról, irányelveinek megvalósi- tásáról. A Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalatnak a mun­kahelyi könyvterjesztésben je­lentkező feladatait Jászberényi József, a vállalat igazgatója is­merteti, végül az Olvasó népért mozgalom konkrét szakszerve­zeti feladatairól Magyar And­rás, a szakszervezeti központi könyvtár vezetője tart elő­adást. A munka tisztelete IV emrég a SZOT elnöksé­gének állásfoglalását kommentálva, hangot adtunk az aggodalomnak; hogy a munkaversenyt, a szocialista brigádok nemes szándékú vetélkedését né­hány helyen a formaságokba szürkülés veszélye fenyegeti. Aggódunk, hiszen a mozga­lom tisztaságát árnyékolja be, ha motorja nem a való­ságos többet akarás, ha a munkaverseny nem egyéb, a „muszáj feladatok” listájáról mielőbb kipipálandó tételek egyikénél. A sablonok kialakította rossz reflexek a legjobb szán­dékunkat is zsákutcába ve­zethetik. Akiknek tehát a mozgalom igazán szívügye, soha nem szűnhetnek meg újat és jobbat keresni, a ver­senyt valóságos tartalommal megtölteni. E törekvésünkben pedig magukra, az egymással szí­vesen versengő dolgozókra számíthatunk leginkább. Azokra, akiket a céljaink megvalósításáért érzett fele­lősségen kívül, saját kezük munkájának tisztelete is ve­zet. Szinte véletlenül jutott a fülembe, hogy a Borsod me­gyei Állami Építőipari Válla­lat szocialista címért küzdő brigádjai az utóbbi három és fél esztendőben több, mint 600 garancialevelet adtak át az épület használóinak. Kü­lönleges — a szokásos válla­lati garanciától eltérő — jót­állólevelek ezek. Elsősorban önkéntességüknél fogva kü­lönlegesek. A brigád, amely a laká­sokba a vízvezetéket szerelte be, vágj’ más egj’éb munkát végzett, kezességével tanúsít­ja, hogy hibátlanul dolgozott A brigádok időnként végig­látogatják az elkészült léte­sítményeket. Ha hibát talál­nak, vagy ha munkájukra panasz érkezett, munkaidő után díjtalanul orvosolják a bajokat Ügy kezdődött, hogy az úgjmevezett szakipari mun­kák minősegére sok volt a panasz. A minőség problé­máját napirendre tűzte a vál­lalat pártbizottsága, s ezzel a dolgozók figyelmét is a hi­bákra irányították. És a vál­lalat dolgozói értettek a szó­ból. Versenyre keltek egj’- mással, a munka hiánymen­tes végzését tűzték ki célul. A jó minőség biztosítékául választották később a garan­cialevelet. A valóságos, megfogható célokért indított verseny va­lóságos eredményeket hozott. Bebizonyította, hogy a dol­gozók tisztelik a munkát, amely kezük nyomát őrzi. A garanciamozgalom ennek egjT példája csupán. De olyan példa, amire jó, ha odafi­gyelünk. M ert mások számára is ta­nulsággal szolgál. El­mondja, hogj’ a mun- kaversenj’ben, a brigádmoz­galomban távolról sem köte­lező a sablon. Csak meg kell találni a lényeget. A lényeg pedig az, amiről világosan látható, hogj’ előre visz. Amiért érdemes küzdeni, mert már csak tisztességből is többletvállalást, odaadást kö­vetel. Ha ilyesmit kérünk, az megmozgat, az belső kény­szerrel űzi az embert a töké­letesebb felé. Ezt tudva, ért­ve és a gyakorlatban sem feledve őrizhetjük meg a munka tiszteletét. Flanek Tibor i I. A hét elején — a KPVDSZ- szel együttműködve — ipari és kereskedelmi vállalatok veze­tőinek részvételével igen hasz­nos, tanulságos ankétot tar­tottunk a szerkesztőségben. Ez voltaképpen egy korábbi cikk­sorozat — a megyei tanács ke­reskedelmi osztályával és az ÁKF-fel tartott vizsgálat, majd a kereskedelmi szocialista bri­gádvezetőkkel való tanácskozás — szerves folytatása. Most ar­ra voltunk kíváncsiak: hogyan lehet az ipar és a kereskede­lem együttműködésével még hatékonj’abban biztosítani az igények kielégítését? Csak őszintén Ankétünk egyik legszembe­tűnőbb vonása: a jó szándékú, őszinte véleménynyilvánítás. A jelenlevők, az érdekelt vállala­tok vezetői — ez különösen vo­natkozik a kiskereskedelem képviselőire — szólották azok­ról a jelenségekről, gondokról, kényszerítő körülményekről, amelyekkel a vásárlók napon­ta találkoznak, amelyek sok­sok bosszúságot okoznak. Az igazsághoz tartozik, hogj’ mind az élelmiszeripari, mind a kereskedelmi vállalatok mű­ködésében jelentős fejlődés ta­pasztalható. Olykor, és egyre több helyen, nagy erőfeszíté­seket tesznek, „láthatatlanul” áldozatokat vállalnak az igé­nyek jobb kielégítése érdeké­ben. A fejlődést mutatja, hogy csak az utóbbi két évben Bor­sodban 200 millió forintot for­dítottak kereskedelmi beruhá­zásokra, fejlesztésre. Ám az igények sok vonatkozásban na­gyobb mértékben nőttek, mint ' ahogy egyik-másik üzemünk ! fejlődött. És gondot okoz, hogy a bolthálózat aiapterülete az országos átlag alatt van, nincs elég raktár stb. És ha csak azt vesszük figyelembe, hogy Mis­kolcon naponta 200 ezer, il­letve a megyében 770 ezer em­I s helyette más, műanyag be­vonatút alkalmaznak. Ez nem­csak tetszetősebb, hanem tar- tósabb védelmet is biztosit a terméknek. Mi történik, ha olyan termé­ket kérnek, amilyet ők nem gyártanak? Megegyeznek a pé­csi üzemmel, hoznak Vas me­gyéből. Most Nyíregyházáról akarnak terméket hozni. A nyírségiek 15 deka habtejszínt műanj’ag tégelyben — fóliás lezárással — hozzák forga­lomba. Ügy vélik, ez Borsod­ban is megy majd. Olcsó iskola-tej és a kombinát £ Milyen szemlélet és gyakor-* lat várható a vállalat továb- % bi működésében? Melcsok La-* jós igazgató ezt mondja: * — Ezt a lendületet, ezt a ru-4 galmasságot a jövőben sem» szüntetjük meg. Sőt! Növelni* szándékszunk a választékot, az* ellátást. * Van-e igény? De még meny-S nyire. Elhangzott, hogy Ózdon* és egy sor helj’en hiányzik aj palackozott tej. No, igaz, hogy* nem minden iskolában lelke-* sednek a tej árusításáért. Am| sok, főleg vidéken erőteljesen* sürgeti az iskola-tejet. Ezt je-£ lenlog nem tudják mindenütt* biztositani. A rugalmas és elő-* relátó vezetést, gondoskodást* mutatja, hogy a vállalat tej* és tejtermékek forgalomba ho-* zatala érdekében 84 nagj’ tel-* jesítményű hűtőgépet vásárolt.! Ezt kedvezményesen, illetve* részletkifizetés alapján bocsá-X tóttá a szövetkezeti k ereske-* delem rendelkezésére. Nagyon* jó lenne, ha ezv biztositani! tudná a húsipar is, s ennek* segítségével többfajta húské-* szítményt hozhatnának forga-* lomba az Ipartelepek, s a fa-I lusi boltok is. J É6 ami a tej- és tejipari tér-2 móket illeti, a jelenlegi gon-* dók átmenetileg, s rövid ideig* tartanak. Ugyanis most épül* Miskolcon az ország legna-I gyobb kapacitású, a napi 150* ezer liter tej feldolgozására al-j leal más tejüzem. Ez — mint* Melcsok elvtárs közölte — a* jövő év közepén meg is kezdi jji a próbaüzemelést. A vállalat^ jelenlegi működése arra enged* következtetni: mintás zeni el-* látással számolhatunk a me-* gye minden területén. £ Csorba Barnabás % (Folytatjuk) *

Next

/
Oldalképek
Tartalom