Észak-Magyarország, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-19 / 220. szám

Csütörtök, 1968. szeptember 19. ÉSZAKMAGI ARORSZAG 3 Szállodának is beillik ' Borsod megye vezetőinek és mezőgazdaságának állandó gondot, sok problémát jelen­tett Tokaj-Hegyalja szőlői­nek rekonstrukciója, de ed­dig elért eredményeinkből megállapítható, hogy helyesek voltak elképzeíéseink egy kor­szerű termelés megteremtésére. Nemcsak Magyarország, ha­nem a világ bortermelésében és kereskedelmében is csúcs- minőséget jelentenek Tokaj- Hegyalja borai. Az évszáza­dok alatt elért világhírnevét megtartani népgazdasági, ezen belül vállalati és egyéni ér­dek. Az 1968. évi országos borversenyen 26 borunk lett aranyérmes, de Hegyalja bo­rai bárhol a világon sikert aratnak. Hegyalja hazánknak a meg­kezdett rekonstrukció lendüle­tes folytatását igénylő borvi­déke. Nagy erőfeszítéseket tet­tünk és teszünk fejlesztésére, korszerű rendezésére. Az új telepítések azt bizonyítják, hogy a rekonstrukció életteli emberek kezébe került. Mun­kásságuk eredményeként olyan új, gépesített nagyüzemi ültet­vényeink vannak, amelyekről a legnevesebb külföldi szak­emberek is elismeréssel nyi­latkoznak. A íiloxéra-vész előtt 13 500 kh Tokaj-Hegyalja szőlőinek legnagyobb kiterjedése, amely a II. világháború előtti 12 858 kh-ról a felszabadulás idejére 7200 kh-ra csökkent, erősen leromlott állaggal. Némi fel­lendülés 1954-től volt észlel­hető, de csak a borvidék fel­újítására 1955. évben megszer­vezett tokaj-hegyaljai kor­mánybiztosság, majd utódja­ként a megyei tanácson belül működő tokaj-hegyaljai szőlé­szeti felügyelőség ideje alatt indulnak komolyabb telepíté­sek, először az állami gazda­ságokban. Ennek feladatkörét mezőgazdasági osztályunk vet­te át, s ahogy egyre inkább uralkodóvá válik a szocialista nagyüzemi forma, hegyközsé­geinknél, s már tsz-cinknél is nagyobb telepítések indulnak. Ezek elsősorban parlagokra kerültek, jórészt kézi művelés­re, de már üzemi jellegű, s máig is szép, értékes ültetvé­nyek. A munkaerő-helyzet roha­mos romlása miatt üzemeink­nek a kézi művelésű régi és új szőlők megművelése egyre nagyobb gondot okozott és a szétszórtság miatt üzemelésük nehézkes, költséges volt ÓZDI JÁRÁS: Aktíva hálózat segíti a vezetőségválasztások előkészítését z ózdi járásban mintegy négyezer kommunista vesz részt ezekben a napokban százharmincöt párt- alapszervezet taggyűlésein, hogy kijelölje az októberben sorra kerülő vezetőség-újjává- lasztó taggyűlések tisztségvise­lőit: a jelölő bizottságot, a sza­vazatszedő bizottságot és a taggyűlést levezető elnököt. A pártéletnek ez a jelentős ese­ménye élénken foglalkoztatja a termelőszövetkezetekben, bá­nyaüzemekben, hivatalokban, a különböző vállalatoknál és intézményekben dolgozó kom­munistákat, s az eddig meg­tartott nyolcvanhét taggyűlés tapasztalatai azt bizonyítják, hogy nemcsak a majdnem száz- százalékos megjelenéssel, ha­nem a hozzászólásokban kifej­tett véleményekkel, az aktivi­tással is biztosítani akarják az októberi taggyűlések sikerét. Ez a munka természetesen, már az előkészítés időszaká­ban nagy feladatok elé állít­ja a járási pártbizottságot, ahol a párt- és tömegszerveze­ti osztályon (PTO) nemcsak a taggyűlések megszervezésének és lebonyolításának segítésével foglalkoznak, hanem össze­gyűjtik a tapasztalatokat, kri­tikai észrevételeket is, hogy azokat az illetékes személyek­hez és fórumokhoz továbbít­sák. Szeptember 4-e óta, ami­kor a pártbizottság alapszer­vezeténél az első taggyűlés le­zajlott, szünet, nélküli készült­ségben van a PTO. hiszen minden második napon a já­rás több községében, vagy hi­vatali, üzemi alapszervezeté­ben taggyűlést tartanak. Hogyan segítik ezeket, mi­lyen módszerekkel hívják fel a főbb feladatokra a figyelmet? M indenekelőtt arra az erős, nagy tapasztalatokkal rendelkező aktívaháló- zatra támaszkodnak, amely a pártbizottság tagjaiból, vala­mint a különböző társadalmi és tömegszervezetek vezetői­ből áll. Minden pártálapszer- vezetnek van egy kijelölt fe­lelőse, aki mind a két taggyű­lésen (a szeptemberin és az októberin is) részt vesz; aki alaposan megismeri az alap­szervezet tevékenységét, hogy a felsőbb pártszerv nevében véleményt tudjon mondani az ott végzett munkáról és segí­ti a káderkiválasztást, hogy valóban az arra legmegfele­lőbb emberek kerüljenek a különböző tisztségekbe. Ezen­kívül a PTO is felosztotta a járást úgy, hogy egy-egy appa­rátusbeli dolgozóra 7—8 alap­szervezet jut, akik rendszere­sen ellátogatnak ismert terü­letükre, ellenőrzik az előkészí­tést, a technikai feltételek biz­tosítását stb. Milyen tapasztalatokat sze­reztek már eddig? Az alkotmány napját meg­ünnepelték azok a fiatalok is, akik jelenleg hazánkon kívül, az NDK-bell Hayerswerdaban dolgoznak. Az ottani magyar szerelőcsoport KlSZ-szerveze- te bensőséges ünnepséget ren­dezett a magyar szállás mel­letti étteremben. Az ünnepsé­gen részt vett Kénesed István, az NDK-ban működő megyei jogú KISZ-bizottság első tit­kára is, valamint a német gaz­dasági, társadalmi és ifjúsági szervek helyi vezetői. A csoport KlSZ-szervezeté- nek titkára mondott ünnepi beszédet, majd Kenesei István átadta a KISZ-bizottság zász­laját, s méltatta a csoport eredményes munkáját. Ezután került sor az FDJ és a KISZ barátsági és együttműködési szerződésének aláírására. A szerződés egyik pontja így szól: „Legfontosabb felada­tunknak tartjuk ápolni a két ifjúsági szervezet testvéri ba­rátságát és megismerni célki­tűzéseit, kölcsönösen részt ven­ni politikai és kulturális prog­ramjaink megvalósításában.” Végezetül KISZ-emlékérmet adtak át Répánszky Antal, Bé­ta József és Rostás László KISZ-tagoknak. Bessenyei István DDR, Hayerswerda Miután az aktivahálózat jó­része ugyanott működik, ahol az előző választáskor is részt vett, ez már egyfajta biztosí­ték arra, hogy a korábbi be­nyomások, ismeretség alapján behatóbban tudják segíteni, s értékelni az alapszervezet munkáját. Csak néhány név: Gyárfás János pártbizottsági tag, a Borsodnádasdi Lemez­gyár igazgatója évek óta a bor- sodszentgyörgyi tsz pártalap- szervezetet patronálja, Lőcsei Lajos, az Ózdvidéki Szénbá­nyák Vállalat igazgatója a lé- nárddaróci, míg Érsek József* a borsodnádasdi tsz pártalap- szervezetbe jár. Személyesen ismerik a vezetőket, a kom­munistákat, ismerik a falu és a tsz problémáit, tehát érté­kelni is tudják, hogy az alap­szervezet eddigi vezetősége mennyire állt hivatása magas­latán. De azon túl, hogy a leg­több aktíva nagy tapasztala­tokkal rendelkezik, a járási pártbizottság úgynevezett ,,Em- lékeztető”-vel látta el őket, amelyben a szeptemberi és ok­tóberi taggyűlések lebonyolítá­sának főbb szempontjait rög­zítette. Ilyen előkészítés után — korábban értekezletet is tartottak számukra — pozití­vak a tapasztalatok azzal együtt, hogy — mint ezt a PTO-n mondták — az értéke­lés színvonala néhány helyen nem ütötte meg a kívánt mér­téket. A mostani taggyűlésekéit mire fordítják a figyelmet? Az előkészítő szakaszban, a szeptemberi taggyűlések célja, hogy a vezetőségválasztó tag­gyűlés tisztségviselőit megvá­lasszák. E taggyűléseken a párttitkárok most tájékoztat­ják a tagságot a vezetőségvá­lasztás fontosságáról, s a leg­főbb politikai célkitűzés, hogy a figyelmet a párt belső élet« felé fordítsál?. A szeptemberi taggyűlésele járásszer te . rövidesen mindenütt lezajlanak, s az aktíváktól szerzett infor­mációk szerint már most ké­szülnek, hogy az októberi tag­gyűléseken mindenre kiterjedő beszámolókkal lépjenek a párt­tagság elé, s a valóságos prob­lémákra irányítsák a figyel­met (Onodvári) Hazánk e legnevesebb bor­vidékének történelmi múltjá­val nem kell foglalkoznom. Utalok dr. Feyér Piroskának a Kertészet és Szőlészet f. év 15. számában megjelent tanul­mányára. Ismeretes, hogy a tatárdúlás után érte meg Tokaj-Hegyal­ja az első, a filoxéra-vész után a második, s a legutób­bi világháború után a folya­matban levő harmadik re- ,konstrukciót. Mint az előbbi­ek, ez is alapvető változást hozott, melynek kiértékelése időnként annál inkább szük­séges, mert állásfoglalásra kényszerít, s ez lényegében megszabja a feladatokat, a végrehajtás további irányza­tát. Helyes értelmezés szerint a rekonstrukció, tehát a felújí­tás kivágás, vagy kipusztulás után 3 éven belül újratelepí­tés, de termőszőlőben a 30 százaléknál nagyobb pótlás is. Újratelepítés a régebbi szőlők­nek 3 év után történő újrate­lepítése, vagy olyan terüle­tek beültetése, ahol azelőtt szőlő még nem volt. Semmi­képpen sem arról van szó, hogy mélyfekvésű, vagy gyen­ge minőséget adó fekvéseket telepítsenek be a Hegyalja sor­sában osztozó szakemberek, hanem olyan új területeket, ahol nagyüzemben lehet hegy­aljai minőséget termelni. Egyre tisztábban kialakult a megoldás egyetlen módja: a Bodrog szintje felett 50 m kö­rül elhelyezendő, s jövedel­mező mezőgazdasági művelés­re kevésbé alkalmas területe­ken összefüggő nagyüzemi szőlők telepítése, ahol lehe­tővé válik gépesítéssel a hi­ányzó emberi munkaerő pót­lása, s ahol a kiváló termé­szeti adottságok nagyobb mennyiséget, kiváló minőséget biztosítanak, sőt, sokak számá­ra meglepetésként nagy aszú­terméseket is. Ilyen terület a régi szőlőhegyeken alig volt található, de az alkalmas te­rületeknek szőlőtelepítésre igénybevételét is egyre jobban nehezítették a birtokpolitikai viszonyok (zárt kertek, beéke­lődő egyéni területek), ame­lyek jelenleg is sok akadályt jelentenek. Mivel az új és nagyüzemi telepítések folytatása népgaz­dasági érdeknek minősült, ja­vaslatunkra minisztériumunk és a kutatóintézet jóváhagyá­sával a hegylábakhoz csatla­kozó gépi művelésre alkalmas területeket jelöltük ki telepí­tésekre, az első menetben 4253 kh-t. Ezeknek csak ki­sebb hányada az ún. szoknya­terület, mert jórészük a Bod­rog felett mintegy fennsíkot képez, ahol a sok évezredes erózió a leggazdagabb vulka­nikus eredetű talajt gyűjtőt­Csendes honfoglalás * Kiskunhalasról Sárospatakra - Évi százezer látogató Séta a katakombákban ciák, vitaalkalmak megterem­tését szolgálja. A terem funk­cionálását mindössze 60—80 kényelmes szék hiánya akadá­lyozza. A múzeumigazgató kissé szomorúan mondja: nincs rá pénz. A vármúzeum irodái és ven­dégfogadó helyiségei is meg­szépültek. A hivatalos helyi­ségekben restaurált stílbúto­rok láthatók, kellemes hangu­latot árasztva az oda belépő vendégnek. A vármúzeumot egy eszten­dő alatt százezren tekintették meg. Nagy sikere volt a Vö­rös torony-beli, a Perényi- és a Lorántffy-számyban elhelye­zett kiállításoknak. Különösen a Rákóczi-kiállítás nyerte meg a külföldiek és a hazai érdek­lődők tetszését. A bútorkiállí­tást új, nagyon szép, restaurált lakberendezési tárgyakkal fris­sítik fel. a későbbiekben pe­dig viselettörténeti kiállítás egészíti ki a vármúzeum gaz­dag látnivalóit. Mint már többször hírül ad­tuk, a múzeumban képkiálli- tás is helyet kapott. A mosta­ni színvonalas képzőművészeti munkák állandóan felfrissül­nek; Janó Ákos igazgató az ideillő legszebb képzőművésze­ti alkotásokat vásárolja meg. A vármúzeum tehát gya­rapszanak. Bízhatunk benne, hogy' a város is mind széle­sebbre tál-ja kapuit, s elvezeti az idegent több olyan válasz­tékos helyre, amely eddig nem szerepelt Sárospatak turista- térképén. Párkány László A Borsod megyei Tanács Építőipari Vállalata új, minden igényt kielégítő, 100 szemé­lyes munkásszállót adott át a vállalat dolgozóinak. A négyágyas, kényelmes szobák cs a hozzá tartozó létesítmények igazi második otthont biztosítanak a bennlakóknak. Foto: Sz. Gy. 1 !oiaj-lcp!!ai relonslráeié helyzete és feladatai Magyar fiatalok ünnepe Hayerswerdaban te össze. Mindenütt van lefo­lyása, nem fagyzugos, a Zemp- lén-hegységnek szerves része. Az első, majd a kiegészítő szőlőmonográfiai felmérések alapján, s az Országos Szőlé­szeti és Borászati Kutató In­tézet megállapítása szerint mi­nőségromlás veszélye nélkül a rekonstrukció teljes befejezése után Tokaj-Hegyalja szőlőterü­lete 15 592 kh lehet, ha sor­ra betelepítjük a törzsköny­vezett területeket. Ebből kö­vetkezik, hogy n rekonstruk­ció egyre inkább csak az új telepítéseket jelenti a gépesít­hető területeken anélkül, hogy bárki is figyelmen kívül hagy­ná azt a népgazdasági érdeket, hogy a hegylejtők jelenlegi szőlőkultúrája nagy érték, s hogy a lejtők betelepítésére is sor fog kerülni, amint népgaz­daságunk teherbíró képessége ezt lehetővé teszi. Dr. Schuszter Zoltán (Folytatjuk) ItlikiWhrn ^ tízezren HUHU/iUCIl lceresik íel a sárospataki vármúzeum kiállí­tótermeit, s tekintenek szét a Vörös torony bástyáiról, Janó Ákos múzeumigazgató alan­tabb, szobák hűvösében, vagy katakombák zegzugaiban a jövő látnivalóit tervezi meg. A múzeum új igazgatója már több mint fél esztendeje áll a neves intézmény élén. A kiskunhalasi Néprajzi Mú­zeumból érkezett a mi szép megyénkbe. Munkájáról alig hallatott valamit, mert, mint mondotta, az elődök megte­remtették a vármúzeum lát­ványosságait, neki most a ke­vésbé érzékelhető, de a mú­zeumok életében oly nélkülöz­hetetlen, tudományos rendsze­rező munkát kell elvégeznie. Ismeretes a Sárospataki vá­rosi Tanácsnak az a nagysze­rű terve, miszerint legalább egy hétre szóló látnivalót sze­retnének biztosítani a Patakra betérő külföldinek, messziről érkező hazánkfiának. A vár­múzeum, a nagykönyvtár és kollégium, mint állandó és speciális látnivaló, a jövőben számos érdekességgel bővül majd. A múzeumnak az a meg­tisztelő kötelessége, hogy ezt a koncepciót további látványos­sággal szélesítse, megnyújtsa a sárospataki vár és környéké­nek megtekintésére szánt időt. Mit tervez az új igazgató? A vártemplom restaurálása erőteljes tempóval halad. Az ásatások rövidesen teljesen felszínre hozzák a XI. századi körtemplomot, a harangláb fa­lait, a torony előtt épült ős­iskola maradványait. Az in­tenzív leletmentés gazdag em­lékeket hozott felszínre. Ezek­nek bemutatására egy kőtárat rendeznek majd be a múzeum kazamata rendszerében. A ka­zamatákat ma még nem jár­ják a turisták, de rövidesen megnyílnak ezek a becses épí­tészeti kuriózumok is. A Peré- nyi-szárny, a Vörös torony, va­lamint a Lorántffy-számy alatt máris járható a kazama­ta rendszer; azt tervezi]?, hogy egy összekötő folyosót építe­nek a jelenlegi ideiglenes kő­tárral, s akkor szinte körbe­járható a vár alatti térség. ÍManvnn csendben, a szo- kásosnál is szeré­nyebben készítik elő a Rákóczi­kor jóbbagyvilágának relikviá­it bemutató kiállítást, s annak csarnokait. A Perényi-számy alagsoraiban a jövő esztendő­ben a jobbágyfalvak értékes kincseit, e kor lakáskultúráját, a paraszti népi mesterség (cse- repesség, fazekasság, Habán- porcelán, pásztorélet, földmű­velés stb.) látnivalóit tárják a nézők elé. A szépen alakuló föld alatti csarnok egyik szár­nyában szőlészeti-borászati ki­állítást nyitnak. Nemcsak a föld alatt, de a föld felett is készítik az érde­kesebbnél érdekesebb látniva­lókat. Az Olasz-bástya feltárá­sa, s eredeti pompájában tör­ténő visszaállítása rövidesen befejeződik. A vár sütőháza és lőporos háza máris megtekin­tésre vár. Aki nemrégen járt Sárospatakon, láthatja, hogy a Vörös torony külső fala máris kiemelkedik a földből, s rövi­desen a Bodrog felé tekintő falazatot is megtisztítják az évszázados földhányástól. A Lorántffy-számy alatti ku­tatószoba várja már a csen­dességre, a tudományra vá- gyakozókat. Több ezer kötet­nyi. évszázados könyv, katalo­gizált tudományos dolgozat, kézirat halmaza áll majd a kutatók, rendelkezésére. E boltíves szoba mellett kialakí­tottak egy nagyobb termet, amely előadások, kiskonferen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom