Észak-Magyarország, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-07 / 210. szám

Szombat, 1068. szeptember 7. ÉSZAKMAGYARORSZAG 8 A párt®&erw@%eií@l kososén Az encsi járás északi csücs­kében, egészen fent, a határ mellett, erdős hegyek közt hú­zódik meg négy kis község; Abaújvár, Kéked, Pányők és Zsujta. Lélekszámúk alig ha­ladja meg a kétezret. A négy kis község népe először a gazdálkodásban fo­gott össze. Egyesítették a termelőszövetkezeteiket. A kö­vetkező lépés a községi taná­csok összevonása volt, s még az év végén megalakult a pártszervezetek csúcs veze tő­sége is. Mire kell ügyelni ? — Azóta könnyebb — mondja Csuha István vb-el- nök —, amióta a pártszerve­zet hatékonyabban segít a köz- igazgatási feladatok megoldá­sában. — Mi okozott gondot az egyesülésnél ? — Mindegyik község féltet­te a maga kis pénzecskéjét, le­hetőségeit. Azt figyelték az emberek, mi haszna lesz Aba- újvárnaik abból, hogy az ösz- szevomt községek központja lett. Ezért az első évben úgy intéztük, hogy Abaújvár ne is kapjon semmit, nehogy szó érje a háztájat. Krozser János függetlenített párttitkár egyben vb-elnök- helyettes is, így állandó kap­csolata van a tanáccsal. — A pártalápszervezet ho­gyan. segített a túlzott óva- toskodás feloldásában? — Vegyük példának ezt az évet — mondja Krozser Já­— Ügyelni kell rá, hogy bár közös a termelőszövetkezet, közös a közigazgatás, azért bizonyos mértékig mégis meg­hagyjuk a köz: gek sajátos szokásait. Air olyan kis auto­nómiáját. A pártoktafás és in iskolaiigy — Hogyan szervezi meg az összevont pártszervezet a pártok tatást? Minden község­ben külön? — Úgy is, együtt is. Tavaly például mind a négy község­ben gazdaságpolitikai tagozat működött. Itt az a legkedvel­tebb. Idén is sok .jelentkező van rá. Ezenkívül Abaújváron marxista középiskola létesült, s erre mind a négy községből ide jártak, hetenként egyszer. Helyi előadóink voltak, az egyik pedagógus és a tsz fő- agronómusa. — Az új' olctatási évben há­nyán jelentkeztek politikai ok­tatásra? — Több mint százan. Pedig a párttagok száma csaik 84. Ezekben a kis községekben minden jel arra mutat, hogy az összefogás nemcsak a gaz­dálkodásban kifizetődő, ha­nem a társadalmi, szellemi életben is. Éppen az eddigi jó tapasztalataik ösztönzik rá a tanácsi és a pártvezetőket, hogy sürgessék a körzeti is­kola mielőbbi megvalósítását is. Nagyon sokat foglalkoznak ezzel az igénnyel a tanácsta­gok, a község kommunistái is. A járási tanács művelődés­ügyi osztálya korábban biz­tatta is az abaújváriakat, hogy gyűjtsék a pénzt, meg­kapják a körzeti iskolát. Már tartalékoltak is kétszázezer fo­rintot. Ez év elején a járás százezret adott tervezési költ­ségekre, s most mégis abba­maradt a dolog Megérdemelné ez a maga­sabb' műveltségért lelkesedő négy kis község népe, hogy a járási tanács végrehajtó bi­zottsága még egyszer felül­vizsgálja, indokolt-e a ko­rábbi ígéretet a bizonytalan jövőbe elodázni? Abaújvár, Kéked, Pányok és Zsujta közös tanácsa és közös pártszervezete ebben a kérdés­ben is egységes. Kérik a kör­zeti iskolát. Adamovics Ilona A felelissói monopóliuma M onopóliumok. Egyedül vannak. Ok a császárok mondaná az ember. Uralkodnak a piacon. Kivált­ságosok, ezért kicsit gyanúnak. Vajon mikor és milyen ha­szonért fognak helyzetükkel visszaélni? — kérdjük nyugta­lanul. Velük szemben a leg- jámborabb ember is nehezen marad jóhiszemű. Hiszen uralkodnak. Míg má- sok, akik versenytársak egész sorával együtt kénytelenek megélni, töprengenek hosszú éjeken és nappalokon át, s gyötrődve, egymás által is tisztességre kényszerítve kere­sik, a fogyasztók kegyét, kép­zeletünkben a monopólium nyugodtan terpeszkedik. Nincs, aki lefőzze, vagy megelőzze. Tclszik, nem tetszik, diktálhat árakat, üzleti feltételeket. Képzeletünkben. így mond­tuk. s nem véletlenül. Mert a valóság azért nem ,egész ilyen. És hiba lenne a szocialista rendszerben ilyen vagy olyan okok miatt, monopolhelyzetet élvező vállalatokat összetévesz­teni a tőkés világ félelmetes uraival. Mások, egészen mások a mi »,monopóliumaink”. Szocialista termelő vállalatok éppúgy, mint a többiek. Munkájuk az egész társadalom javát, a szükségletek kielégítését szol­gálja, csak ezt szolgálhatja minden körülmények között. Létük pedig a termelés bizo­nyos ágazataiban közgazdasá­gilag indokolt. A termelésnek olyan területein, ahol az erők összpontosítása nélkül nem lenne gazdaságos a munka. Aggodalmunk azonban, hogy különleges helyzetük ve­szélyek forrása is lehet, nem jogtalan. Hiszen igaz, hogy a monopolhelyzetet élvező válla­latokat nem kényszeríti több­re és jobbra a versengés szel­leme. Igaz az is, hogy — mert a piacon egyedül képviselik a kínálatot — másoknál szaba­Nem egészen három hónap választ el november 30-tól, az új szerencsi gimnázium át­adásának határidejétől. Még sok munka van hátra a szép, korszerű középiskolán, de az építők ígérik: nyugodtan ké­szüljenek az avatást műsorra), EíMIIitll A rekordok mindig izgalma­sak: a sportlxm, a termelés­ben egyaránt. Lassan-lassan már megszokjuk, s ha leírjuk, közhelynek tűnik, hogy egy- egy üzem lelkes kollektívája rekorderedményt, ért el, olyan kimagasló teljesítményt nyúj­tott, amilyenre az üzem tör­ténetében még nem volt pél­da. Ezek a rekordok azonban rendszerint egyediek, egy-egy feladat, kitűzött cél megvaló­sításával függnek össze. Azok a rekordok, amelyek­ről most szólunk, különösen figyelemre méltók: nem egy napon, nem is egy héten, ha­nem egy egész hónapon át születtek, újra, meg újra meg­ismétlődtek. Augusztusban csaknem minden termékéből mind a napi, mind a havi át- lagban rekordtermelést ért el a Borsodi Vegyikombinát. Az 1957-től folyamatosan termelő üzem első alkalommal adott ammóniából 356 tonnás, karbamidból 270 tonnás, mű­trágyából 1575 tonnás, kapro- laktámból pedig 16,2 tonnás napi átlagot. A vállalat, leg­jelentősebb termékéből (többek között azért is, mert vásárolt ammóniát is felhasználtak) hétezer tonna az eddigi több­lettermelés, amelynek értékét, nagyságát a mezőgazdasági szakemberek méltányolják igazán. Itt az őszi műtrágyázá- si szezon, soha jobbkor ez a hétezer tonnás többlet! A rekordoknak természete­sen mindig titkuk van: a sportban a megfelelő, jó ed­zések, a termelésben a szak­szerű irányítás, a jó előkészü­letek, nem utolsósorban a ki­váló munkafegyelem. A BVK- ban a nyári nagyleállás mun­kái példásan sikerültek. A terv szerinti kijelölt javításo­kat, cseréket, ellenőrzéseket határidőre végrehajtották, sőt, határidő előtt is befejeztek bi­zonyos munkákat, s amit így nyertek, a rekordok felállítá­sára fordították. Érkeztek a BVK-ba belga berendezések, ezek most áll­nak garanciális próbaüzemelés alatt. Máris jelentkeztek konstrukciós problémák, a he­lyi szakemberek kisebb tech­nológiai módosításokat hajtot­tak végre, e berendezéseiből máris 80—90 százalékos terme­lési eredményt hoztak ki. Ez a rekordok másik titka: a szak­emberek, a gazdasági irányí­tók, a fizikai dolgozók és a szocialista brigádok mindenna­pos helytállása. Az első rekordot a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron ál­lította fel a BVK, amikor mindjárt az elsők között nagy- díjjal jutalmazták. Jó helyre került a nagydij. Azért is, mert a gyár dolgozóit még jobb munkára serkentette. Azóta a BVK szinte minden héten, mindennap szolgál va­lami meglepetéssel. O. M. G ásd ag tsx-ek A mezőkövesdi négy terme­lőszövetkezet mintegy 16 ezer holdon gazdálkodik. A tsz-ek Megszűnnek az csacsi járás orvosgondjai Lapunk cikksorozatban, a televízió pedig riportfilmben foglalkozott néhány hónappal ezelőtt az encsi járás évtizedes gondjával: ke­vés orvos akar megtelepedni ezen a vidéken. Ennek okai között megírtuk, hogy még min­dig él az a rossz hír, amely évtizedekkel ezelőtt valóban igaz volt, és amely szerint na­gyon szegény ez a vidék. A „sötét Abaúj” fo­galmát azonban a mára vonatkoztatva igye­keztünk cáfolni olyan tényekkel, amelyek a járás gazdagodását bizonyítják. Így például az új orvosi rendelők, orvoslakások, egészség- ügyi létesítmények bemutatásával. Célunk közös volt a járási pártbizottság és a járási tanács fáradozásának céljával: ne le­gyenek üresek ezek a rendelők, lakások. Győz­zük meg az orvosokat — elsősorban n fiata­lokat, a kezdőket —, hogy az encsi járásban most már éppoly jól felszerelt rendelőkben, jó életkörülmények között gyakorolhatják hiva­tásukat, mint általában az ország más vidé­kein. Mi történt azóta? Van-e még sok üres kör­zeti orvosi rendelő és lakás? Simaházi Sán­dortól, az Encsi járási Tanács vb-elnökétől a minap megnyugtató választ kaptunk: — A 25 körzetben már csak két üres orvosi állasunk van: Felsődobszán és Felsővadász­ban. Itt is mindkét helyen rendelő és lakás várja az orvost, reméljük azonban, hogy már évről évre szép eredménye­ket érnek el, egyenletesen fejlődnek, mérleghiány egyik szövetkezetnél sincs. Nemré­giben érdekes felmérésre ke­rült sor a tsz-eknél. Eszerint a munkaegységet 10 órás munkanapra átszámítva ta­valy a Búzakalász dolgozói 92. a Kossuthé 111, a Matyóföldé 105, az Üj Élet dolgozói pedig 115 forint értékű napi ré­szesedést értek el. KISZ- vezetőképzés a Csanyikban A KISZ Borsod megyei Bizottságának, valamint a KISZÖV vezetőségének közös megállapodása nyomán meg­szervezik, biztosítják a szövet­kezeti KISZ-titkárok, vezető­ségi tagok továbbképzését. En­nek alapján szeptember 23—28 között mintegy negyven szö­vetkezeti KISZ-titkár, s veze­tőségi tag vesz részt a KIÉL Csanyik-völgyi vezetőképző is­koláján. Az ifjú vezetők a szö­vetkezetek sajátosságainak megfelelően a KlSZ-szerveze- tek tennivalóival, a jó vezetés „titkaival” ismerkednek meg. nos. — Az idei felújítási és karbantartási összeg elosztá­sát a csúcsvezetőség mé'g a végrehajtó bizottság ülése előtt megtárgyalta. A csúcs­vezetőségbe tartoznak a köz­ségi párttitkárok. Amikor mi akár ebben, vagy más. a kö­zös tanácsot is foglalkoztató ügyekben szót értünk, a párt- titkárok megbeszélik a dolgo­kat a községek kommunistái­val... Már nincs vita — Es azóta nincs is nagyobb vita amiatt, hol, mit kell előbb rendbehozni, rendezni — foly­tatja a gondolatot a vb-elnök. — Ez az a nagy segítség, amit a pártszervezettől kapunk. — Hogyan oszlott meg tehát ez évben a felújítási összeg? — Abaújvár, Kéked és Pá­nyok iskoláit kellett rendbe­hozni. Erre összesen ötven­ezer forint jutott. Zsujlán be­kerítjük az iskolakcrtet, ezen­kívül Abaújváron felújítunk egy államosított házat, abban kap lakást a védőnő. Ez is olyan ötvenezer forint körüli összeg. — Még valami — egészíti ki a vb-elnök szavait a párt­titkár —. Pányokon megépít­jük az új hidat, s a kékedi utat is rendbehozzuk. — Ezzel az elosztással mind a négy községben egyetértet­tek? — Igen — állapítja meg határozottan az elnök —, most már nincs ilyen gondunk. Krozser János ezután arról beszélt még, milyen sajátos feladata van egy ilyen, több községből álló területen a pártszervezetnek. Az épülő szerencsi gimnázium dabban mehetnek az árakkal felfelé. Előfordulhat tehát, hogy e vállalatok valóban visszaélnek helyzetükkel. De védtelenek azért még ilyen esetekben sem vagyunk. A gazdasági mecha­nizmus szabályozói, a tisztes­ségtelen hasznot elvonó „fék- berendezései” képesek megál­lítani az eltévelyedőket. Az eddigi tapasztalatok pe­dig azt mutatják, hogy a mo­nopolhelyzetben levő vállala­tok többsége méltó a bizalom­ra. Munkájukat tisztességesen, a társadalom céljaival össz­hangban végzik. Ügy, ahogy elvárjuk tőlük. Ennek sokféle magyarázata van. Az egyik legfontosabb kétségkívül az, hogy a már említett gazdasági szabályozók nagy része helyesen működik, jó irányban ösztönöz. Magya­rázat az is, hogy az állami és társadalmi szervek fokozott fi­gyelemmel ellenőrzik e válla­latok tevékenységét. De van még valami, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül. Amit nem lehet eleget hangsúlyoznunk. Hogy e vál­lalatok közös, szocializmust építő munkánk fontos részesei. S ennek vezetőik, dolgozóik egyaránt tudatában vannak. I gen nagy feladatok há­rulnak e vállalatokra, mely feladatokkal egye­dül kell megbirkózniuk. Nincs versenytársuk, tehát terheket átvállaló társuk sincs a pia­con. Monopóliumok. Egyedül van­nak. Császárok lehetnek, hely­zetük különleges. De előnyös, uralkodó helyzetükben a fele­lősséget is egyedül viselik. Nem osztozhatnak senkivel. A feltételek diktálásának mono­póliuma mellé a társadalom­mal szembeni felelősség mono­póliumát is megkapták e vál­lalatok. Ez pedig kötelez! Flanek Tibor nem sokáig. Van ugyanis egy ösztöndíjasunk, aki egyébként Pere községben lakik, és jövőre végez az egyetemen. A másik helyre pedig egy debreceni, végzős orvostanhallgató jelent­kezett. — Fogorvosi állások? — Boldogkőváralján és Krasznokvajdán épült új fogorvosi rendelő és lakás. „Birtokos”- jelöltjeiről elmondhatjuk, hogy már útban vannak. Megnyugtató — írtuk jelzőként a válaszok elé. A járás vezetői számára azonban mindez nem jelenti azt. hogy most már nyugodtan abbahagyhatják az orvoskeresést. Számítanak a vándorlásokra, a nyugdíjba vonulásokra. Ezért a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is tart­ják kapcsolataikat az orvostudományi egyete­mekkel. Nem egyszer például személyesen is elutaznak Debrecenbe, Pécsre. Felkeresik a végzős hallgatókat, beszélnek nekik az encsi járásról, a lehetőségekről, arról, milyen em­berek laknak itt. és hogy a legkisebb faluban is milyen nagy szeretettel várják az orvost. Ezek a személyes beszélgetések ugyancsak hozzájárulnak, hogy most már szűnőben van­nak az encsi járás orvosgondjai. A járás ve­zetői remélik, hogy hamarosan hasonló, ked­vező jelentést mondhatnak a gyógyszertári el­látottságról is. (Rutlkay) az ünnepséget a kitűzött na­pon megrendezhetik. Az elő­térben még a tornatermi szár­nyat falazzák a szabolcs-szat- mári építők, de a főépületben már a belső munkáknál tarta­nak. Az átadás előtti teljes nagytakarítást a gimnázium diákjai vállalták „alvállalko­zókként”. Az így megtakarí­tott, azaz a munkáért kapott összegből képzőművészeti al­kotásokat szeretnének vásárol­ni. amelyekkel a főépület na­gyon szép auláját szeretnék díszíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom