Észak-Magyarország, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-10 / 212. szám

Kedd, 19G8. szeptember 10. északmagyarorszAg s A munkások érdekvédelmének eszköze em feltételezhető, hogy bármelyik munkáskol­lektívának különösebb passziót jelent, ha vitatkozni, huzakodni kényszerül a válla­lat gazdasági, műszaki veze­tőivel. Az ilyen viták inkább azt jelzik, hogy valami félre­értés. valóságos vagy vélt ér­dekellentét keletkezett a mű­helyek, az irodák munkásnépe és a vezetők valamely cso­portja között. Nem titok, hogy a régebbi viták megoldási módjainak kutatásakor a nyo­mok gyakran a vállalatokon kívüli régiókba vezettek, s ilyenkor többnyire még a leg­ügyesebb szakszervezeti bi­zottságnál!; is megállt a tudo­mánya. A gazdaságirányítási reform sarkalatos elveinek (nyereség- érdekeltség, vállalati önállóság stb.) következetes megvalósu­lásával előrelátható, hogy a jövőben megszaporodhatnak a viták, a konfliktusok a válla­latok vezetői és a kollektíva, pontosabban a kollektíva érde­keit képviselő szakszervezeti emberek között. Az is bizo­nyos, hogy a vállalati önálló­ság kiteljesedése nem teszi le­hetővé a jövőben a viták egy­oldalú lezárását a felsőbb szer­vekre való hivatkozással. Épp­így nincs mód ma már arra sem, hogy minduntalan a mi­nisztériumok döntsenek a vál­lalatok belső életét érintő kér­désekben. Marad tehát az egyetlen ésszerű lehetőség: ez­után a nézeteltéréseket, az ér­dekellentéteket — ritka kivé­teltől eltekintve — ott kell megoldani, ahol keletkeztek, s azoknak kell egyetértésre jut­niuk egymással, akik között konfliktus támadt. Ez az út nemcsak gyorsabb és bizto­sabb a korábban gyakori hu­zavonánál, hanem elejét vehe­ti a vállalatoknál, intézmé­nyeknél a helyzet elmérgese­désének is. Természetesen ezen az úton csak olyan fel­tétellel lehet 'járni, ha a vitat­kozó partnerek egyenlő esé­lyekkel rendelkeznek jogaik és érdekeik érvényesítéséhez. Nos, ezek az indítékai a Munka Törvénykönyve ama előírásának, amely szerint: „A szakszervezet vállalati szervé­nek joga van kifogást emelni a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat, vagy a szocialista erkölcsnek megfelelő bánás­módot sértő vállalati intézke­déssel szemben. A kifogásolt intézkedést az arra jogosított szerv döntéséig végrehajtani nem szabad.” A SZOT elnöksége a közel­múltban irányelveket adott ki arról, hogy a szakszervezetek vezető szervei a dolgozók ér­dekvédelmében hogyan gyako­rolják törvényben biztosított kifogásolási, vagy közismer­tebben vétójogukat. Az irány­elvek egy pillanatig sem hagy­nak kétséget afelől, hogy a szakszervezetek olyan garan­ciának tekintik a vétójogot, amely lehetővé teszi a munka közben keletkező nézeteltéré­sek. érdekkülönbségek korrekt megvitatását, házon belüli megoldását. Mikor éljenek és mikor él­hetnek kifogásolási jogukkal a" szakszervezetek? Ehhez termé­szetesen az életből vett ezer­nyi példa felsorolása is csak halvány támpontot adhatna, te­kintettel a lehetséges esetek milliónyi variánsaira. A SZOT elnökségének irányelvei három olyan alapesetről szólnak, ami­kor szükséges és jogos a szak- szervezet vállaszlott szervének fellépése, beavatkozása: — Szükséges és jogos meg­vétózni azokat a gazdasági­műszaki vezetői döntéseket, amelyek sértik a munkavi­szonnyal kapcsolatos jogszabá­lyokat. Ezek közé tartozik mindenekelőtt a Munka Tör­vénykönyve és annak végre­hajtási rendelkezése, továbbá a SZOT-szabályzatok, az egyes főhatóságok (pl. a Munkaügyi Minisztérium) által kiadott szabályok, valamint a felügye­leti szerveknek a szakszerve­zeti szervekkel egyetértésben született rendelkezései. — Kifogást emelhet a szak- szervezet az olyan, önkényesen hozott vezetői elhatározással szemben, melyet a jogszabá­lyok szerint csak a szakszer­vezettel közösen, vagy annak egyetértésével szabad lett vol­na kiadni. Megvétózhatok az olyan intézkedések is, amelyek sértik a dolgozók élet- és mun­kakörülményeire vonatkozó, közösen kialakított vállalati jogszabályokat — ilyen min­denekelőtt a kollektív szerző­dés — vagy más, a szakszer­vezetek egyetértésével kiadott vállalati szabályokat. — Élnie kell a szakszerve­zetnek kifogásolási jogával olyan vezetői döntésekkel szemben, amelyek ellentétesek a szocialista erkölcs és bánás­mód szabályaival, sértik a dolgozók érdekeit. Ilyenek le­hetnek azok az élet- és mun­kakörülményekkel összefüggő intézkedések, amelyek eltérnek a szocialista humanitás elvei­től. rontják az adott munka­helyen kialakult egészséges légkört és termelőkedvet. Az irányelvek pontosan meg­határozzák azt is, milyen szin­tű szakszervezeti szerveknek áll jogában kifogást emelni, és vétó esetén mikor, milyen el­járást kell alkalmazni. Ezek részletezése helyett idézzük fel még egyszer a törvény vonat­kozó előírását: „A kifogásolt intézkedést az arra jogosított szent döntéséig végrehajtani nem szabad”. Jogi nyelvjárás­ban ezt úgy is mondják, hogy a kifogásolásnak halasztó ha­tálya van a döntés végrehaj­tására. Ez legalábbis két do­logra figyelmeztet: először is arra, hogy mielőtt kifogást emel a szakszervezet, mindent el kell követnie, hogy türel­mes, őszinte eszmecsere során meggyőzze partnerét döntése visszavonásának szükségessé­géről. A vétójog alkalmazása súlyos dolog. Mindenképpen következményekkel jár, nega­tív hatással lehet az érintett személyek sorsára, és átmene­tileg az egész vállalat műkö­désére. Ezért csak abban az esetben szabad élniük ezzel az eszközzel a szakszervezetek­nek, amikor minden egyéb próbálkozásuk hiábavalónak bizonyult. Akkor viszont a munkások, a dolgozók érde­keinek védelmében megalku­vás nélkül tilosra kell állíta­niuk a szemafort az elhibázott intézkedés végrehajtása előtt. D e mi van akkor, ha ki­derül, hogy a szakszer­vezet tévedett? Elvben előfordulhat ilyesmi. Ebben az esetben a döntésre jogosított szerv természetesen annak szolgáltat igazságot, akinek igaza van, s a vitatott intéz­kedést végrehajtják. Ez viszont arra figyelmeztet, hogy a szak- szervezetek választott szervei­nek, aktivistáinak nagyon jól kell ismerniük, érteniük a ma­gasabb szintű jogszabályokat csakúgy, mint a vállalati sza­bályokat. Nehezebb ügy a szo­cialista erkölcsre és bánás­módra vonatkozó szabályok gyakorlati kritériumainak megállapítása. Ilyen jellegű viták keletkezése esetén a munkahely pártszervezetének segítségét, állásfoglalását alig­ha nélkülözheti a szakszerve­zet. Ugyanígy könnyebben ele­jét vehetik bármilyen konflik­tus kiéleződésének, ha a párt­szervezet. még idejében akció­ba lép és a kommunista gaz­dasági vezetők, vagy a szak- szervezeti funkcionáriusok jó irányú befolyásolásával közre­működik a „békés” megoldás felkutatásában, a vállalati egy­ség helyreállításában. 1BVK újdonsága A BVK-ban kísérleti hajtatóházat létesítettek, amely pvc- üóliából cs csőből áll. (Foto: Agotha Tibor.) Szocialista munkaszerződés A Borsodi Szénbányák két üzemének, a központi szénosz­tályozóműnek, valamint a Miskolci Bányaüzemnek KISZ- bizottsága szocialista munka­szerződést kötött a Kommu­nisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évforduló­ja tiszteletére. A munkaszer­ződés szerint a két üzem fia­taljai közösen kívánnak gon­doskodni róla, hogy Lyukóbá­nya napi 280 vagonos szénter­melése lehetőleg zavartalanul jusson el a hosszú drótkötél- pályán a központi szénosztá­lyozóműbe. A munkaszerző­désben vállalt feladatok közös célok megvalósítását teszik le­hetővé, mivel a kötélpálya za­vartalan működése kulcskérdés a lyukói akna, s a központi szénosztályozómű szempontjá­ból is. Szüret eíeíii tanácskozás Mádon A tokaj-hégyaljai szőlőter- mó gazdaságokban is megkez­dődtek már a szüreti élőké- j szilietek. A szakemberek nem túlzott örömmel állapítják meg, hogy az idei rendkívüli időjárás miatt ezen a bor-vidé­ken is jóval korábban kell majd megkezdeni a szüretet, mint az elmúlt esztendőkben. A legtöbb hegyközség és szak- szövetkezet jó termésre számít. A szüret zavartalan, gyors le­bonyolítása végett több hegy­! község vásárolt új préseket, s mintegy háromezer hektoliter- | nyi új hordó is került a pin­cészetekbe. Szeptember 10-én, kedden délelőtt 8 órai kezdet­tel a mádi művelődési házban a MÉSZÖV és a hegyközségek, valamint a szakszövetkezetek rendezésében szüret előtti ta­nácskozást rendeznek, amelyre meghívták az Állami Pince- gazdaság és a pénzügyőrség képviselőit is, Gépesített knkoricabeíakarítás Szeptember 18-án, szerdán ismét érdekes bemutató és ta­nácskozás színhelye lesz a Me- zőnagymihályi Állami Gazda­ság. Borsod. Heves, Hajdú és Szabolcs megye tsz-szövetsé- geinek, a TIT-nek, az Agrár- tudományi Egyesületnek és az AGROKER-nek rendezésében a gazdaság klementinái kerü­letében, illetve az ottani hib­ridüzemben munka közben mutatják be a szál!embereknek a kukoricabetakarítás leg­újabb gépeit. A gépbemutatón látottakat a délutáni órákban vita során értékelik. Négyezer pulyka és négyeset* liba A takarmánytermesztési le­hetőségek eléggé kedvezőtlenek a kisgyőri Alkotmány Terme­lőszövetkezetben, emiatt állat- tenyésztéssel sem tudnak olyan Időben közbelépni! Szeptember 9-én, hétfőn gyermekvédelmi ankétet ren­deztek Szerencsen, amelyen László József, a Művelődés- ügyi Minisztérium gyermekvé­delmi osztályának vezetője tartott előadást a gyermek- és ifjúságvédelem időszerű kérdé­seiről. A gyermek- és ifjúságvédel­mi munka az utóbbi idősza­kokban jelentősebb szerepet kapott. Sokkal többen és ha­tékonyabban foglalkoznak ve­le, mint az eddigiek során, ép­pen ezért jelentős eredmények­ről is beszámolhatott László József elvtárs. Az elmúlt négy év alatt ezer nevelőotthoni fé­rőhely létesült, az otthonokat újjáalakították és tervezik az intézet korszerűsítését Mis­kolcon még ebben az ötéves tervben megkezdik a gyermek- város létesítését Ugyancsak jelentős eredményeket értünk el országos szinten a nevelő­Épül az új kollcoium szülői hálósat kiépítésében, de nem mondhatjuk e] ugyanezt a gyermekfelügyei öi hálózat­ról. Eredményeink ellenére azonban még nagyon sok a tennivalónk, hisz’ éppen a gyermek- és ifjúságvédelem az a mun Ica, amelynek minden­nap meg kell újítania magát éppen azért mert mindennap újabb és újabb jelenségekkel, visszásságokkal kell megbir­kóznia. Mindazoknak, akik részt vál­lalnak ebből a nemes feladat­ból, két< területre kell összpon­tosítaniuk erejüket: a megelő­zésre és az utógondozásra. A megelőző munkát elsősorban a családi körülmények felméré­sével, a szülők nevelésével kell elkezdeni, s mint nagyon sok kérdésben, itt is csak a rendszeres, folyamatos és ki­tartó nevelőmunka hozhat eredményt. Az iskoláknak, kö­vetkezésképpen a pedagógu­soknak nagyon sokat kell ten­niük. A veszélyeztetett és hát­rányos helyzetű tanulók felde­rítése csak akkor vezethet eredményre, ha nemcsak a té­nyeket rögzítik, hanem meg­próbálják felderíteni a kivál­tó okokat is. A legfontosabb feladat: időben megtalálni ezeket a veszélyeztetett góco­kat. Ha azonban ez nem sike­rül, és állami gondozásba kell venni a fiatalkorút, meg kell találni azokat a módszereket, nevelési formákat, amelyekkel vissza tudjuk őket vezetni az egészséges társadalomba. Ehhez pedig a legfontosabb: az inté­zetek és otthonok ne szakad­janak el az őket körülvevő környezettől. Ne izolált társa­dalom legyen egy-egy nevelő- otthon vagy intézet, hanem épüljön bele a környezetbe. Így sokkal könnyebb az ottho­nokból kikerült fiataloknak megtalálniuk a maguk helyét a társadalomban. A gyermek- és ifjúságvédel­mi munkaértekezleten — ame­lyen részt vett Négyessy Ist­ván, a járási tanács vb-elnök- helyettese, Nagy László, a já­rási pártbizottság képviselője — Csopak Ferenc és dr. Nagy Sándor számolt be arról a te­vékenységről, amelyet eddig tettek a járásban a gyermek- védelemmel kapcsolatban. mértékben foglalkozni, aho. gyan szeretnék. A juhoknak van legelő — gazdaságos is a juhtenyésztés —, de a sertés­hizlalás és a szarvasmarha-te­nyésztés majdnem lehetetlen. Három évvel ezelőtt, a lehe­tőségekhez igazodva pulykate­nyésztésre rendezkedett be a kisgyőri termelőszövetkezet. Tavaly már 34 000 darab pe­csenyepulykát értékesítettek, Kiderült azonban, hogy még ez az állattenyésztési ágazat is túlságosan takarmányigényes, a kisgyőri viszonyok közt nem lehet sem fejleszteni, sem a ki­alakított méretekben tartósan folytatni, A helyzet mást pa­rancsolt. Már hizlalás közben is azt tapasztalták, hogy sokkal ked­vezőbb a pulykafarmon a to­jástermelés, a pulykatojás ér­tékesítése. E tapasztalat alap­ján a pecsenyepulyka-hizlalást visszafejlesztették (ez évben már csak 9000 darabot hizlal­nak meg), és átalakították a farmot tojástermelésre. A terv: négy ezres pulykatörzs ki­alakítása volt, s e tervet máris teljesítették. Ezzel egyidőben kialakították a libafarmot is; szintén tojástermelésre, szin­tén 4000 létszámú tojótörzs- i zsel. A libatojás is gazdasá­gos, a kisgyőri viszonyok kö­zött érdemes vele foglalkozni, így kevesebb takarmánnyal lé­nyegében biztosítani tudják azt a jövedelmet, amelyet a pulykahtzlalással elértek, de sokkal biztonságosabban és magasabb haszonnak 120 általános iskolás részé­re biztosítanak a jövő év szep­temberétől kollégiumi ellátást Szendrőn, a körzetesített álta­lános iskolában. Az ideiglenes — de azért elég kényelmes — kollégiumi épület mellé ugyan­is új épületet „húznak”. Idén ötszázezer forintot költenek az építkezésre, 19G9-ben pedig újabb egymillió forintot. 19G9 szeptemberétől pedig már üze­melne is terveik szerint a komplett általános iskolás kol­légium. Nyolc 12 személyes szoba lesz az új épületben, külön ta­nulószobákkal. Idén még eme­letes ágyak vannak a szobák­ban, de jövőre már ez is meg­szűnik. Minden szempontból nagyon szép, barátságos ott­hont szeretnének biztosítani a gyermekek számára. Jelenleg 46 lány és 27 fiú lakik a kollégiumban. A lá­nyok számára két tantermet alakítottak át szobákká. Ha az új épületbe költözhetnek, az iskola visszakapja a tanterme­ket. Erre már csak azért is szüksége lesz, mert újabb köz­ségek általános iskolásait hoz­zák be Szendrőbe, így növe­kedni fog az iskola tanulóinak létszáma. A képernyő előtt HETI MOZAIK Az elmúlt hét televizióműso- rából a kisebb időtartamú, lát­szólag jelentéktelenebb adások ragadtak meg elsősorban. De külön figyelmet érdemelnek például a Nyekraszov novellá­jából készült Kira Georgievna értékéi is. A nagyméretű no­vella átültetése roppant tömö­rítést kívánt, s Huszarik Zol­tán átültetése a jól sikerült adaptációk közé tartozik. A já­ték nagy lehetőséget nyújtott Ruttkai Érának egy parádés alakításra, egy nagyon is ösz- szetett asszonyalak nagyszerű megformálására. A vasárnap este sugárzott másik önálló tv- produlcció, a Balázs Sándor írásaiból összeállított műsor már vegyesebb benyomást kel­tett. Az összefoglaló cím már jelzett valami porosságot: Tör­ténetek régi időkből, azonban a műsor eleién az idős, éppen nyolcvanöt esztendős író és a rendező beszélgetése olyan friss és szellemes roíf, hogy f el villa nvozottan ültünk készü­lék elé. Az ünnepi alkalom és az adás emlékező jellege szük­ségtelenné teszi a bemutatott művek mélyebb elemzését, amelyek epizódok felvillantá­sával adnak képet egy elmúlt világról, azonban az egyes da­rabok megjelenítésében több sűrítést, kevesebb vontatottsá- got vártunk Kazán István ren­dezőtől. •••••••• A Kis Színpad előadásának, a Férjvadásznak sugárzása ki­töltötte szombat esténk több mi:it két óráját. A kommersz jellegű játék értéke Mezei Má­ria vendégszereplése. Hasonlóképpen csak a sze­replők kedvéért volt érdemes megnézni — legalábbis az idő­sebb generációnak — az 1937- ben készült, Száz férfi, egy kis­lány című filmet. Deanne Durbint. Adolphe Mcnjout lát­tuk a főbb szerepekben, meg Leopold Stokowskit, a világ­hírű karmestert. Az Utazás Gourmandiában című sorozat most a vidék ér­dekességein kívül a nálunk is ismert Bechamel-mártással is­mertetett meg, s elgondolkoz­tatott: vajon a nagyszerű ma­gyar étkekről és érdekes tá­jakról nem lehetne-e nekünk is készíteni ilyen „jóízű”, is­meretterjeszt 5-reklámfilmet? Még két témáról röviden. A Tolcsvay-trió szombati nagy­szerű műsorában műsorvezető­ként mutatkozott be Bródy Já­nos, s igen jól. Nagyon rokon­szenves volt magyarázata az igazi népművészetnek és a ma­gyar nótának, meg az érzel­gős műdalnak a korszerű mu­zsikához kapcsolódásáról, a mű népiességének a beat-ze- névéi való álcázásáról. A má­sik dicsérendő téma az olimpia előtti beszélgetés, a nagyközön­ség jó bevonása, s ezzel annak a televíziós bravúrnak meg­valósítása, hogy egy érdekes témát ezrekkel folytatott köz­vetlen, élő. eleven beszélgetés­ben sikerült megvitatni. Benedek Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom