Észak-Magyarország, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-10 / 212. szám

Vilóg proletárjai, egyesüljetek! Ä MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIV. évfolyam, 212. szám Ára: 70 fillér Kedd, 1068. szeptember 10. Az I. Békekölcsön nyeremény jegyzéke A munkások érdekvédelmének eszköze Beszélőiéi!, eredmények a hét vége sportjáról Fogadás a bolgár nagykövetségen Vaszil Bogdamo, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából hétfőn fo­gadást adott a bolgár nagy- követségen. Megjelent a foga­dáson Biszku Béla, a KB tit­kára, Gáspár Sándor, az El­nöki Tanács helyettes elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Czinege Lajos vezérezredes, az MSZMP Po­litikai Bizottságának póttagja, honvédelmi miniszter, Pullai Álpád, az MSZMP KB titkára, Dobi István, az Elnötki Tanács nyugalmazott elnöke, dr. Be- resztóczy Miklós, az ország- gyűlés a.lelnöke, dr. Csanádi György közlekedés- és posta- ügyi miniszter, Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, dr. Korom Mi­hály igazságügy-miniszter, to­vábbá a politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi élet sóik más ismert személyisége. Az amerikai elnökjelöltek csatározásai Az amerikai elnökjelöltek vasárnap megkezdték előcsa- tározásaikat. Humphrey és Ni­xon részben gyűléseken, rész­ben pedig a televízió nyilvá­nossága előtt körvonalazta el­képzeléseit. Humphrey „a béke emberé­nek” igyekezett magát feltün­tetni, hangoztatta, hogy noha a jelenlegi kormányzat alel­nöki tisztségét tölti be, „neki megvannak a saját elképzelé­sei”, amelyeket meg fog való­sítani, ha az Egyesült Államok elnökévé választják. Humph­rey a VDK amerikai bombá­zásáról szólva kijelentette, hogy a „bombázásokat csalt akkor lehet megszüntetni, ha az amerikai kormány úgy lát­IzraeH—jordáiiai tűzpárbaj Amint arról a sajtóorgánu­mok már beszámoltak, vasár­nap izraeli erűk tüzet nyi­tottak több egyiptomi város­ra, köztük Szuezre is. A leg­frissebb hivatalos közlemény szerint Izrael a vasárnapi sú­lyos összecsapás során tíz ha­lottat veszített. Hétfőn a Jordán-folyó két partján állomásozó izraeli és jordándai egységek automata kézifegyverekkel 25 perces tűzpárbaj t vívtak. Egyik fél sem szenvedett veszteségeket. Izrael kérésére kedden, ma­gyar idő szerint délután fél négykor összeül a Biztonsági Tanács, hogy folytassa a közel- keleti helyzet vitáját. Szobrot avattak Izsó Illés szülőfalujában Amikor 1831; szeptember 9- én megszületett Izsó Miklós — a magyar szobrászművészet egyik legnagyobb alakja —, még Disznóshorvátnali hívták a falut. Hosszú időnek kellett addig eltelnie, amíg a művé­szetnek olyan társadalmi meg­becsülése lett hazánkban, hogy egy-egy kiváló egyéniségéről falut neveztek el. Disznóshor- vál 1950-ben kapta híres szü­löttjéről az Izsófalva nevet. A művelődés, a kultúra iránt vonzódó nép számára már idegenül is hangzanak azok a fejtegetések, amelyeket az 1875-ben elhunyt Izsó Miklós így fogalmazott meg keserűen: ,,A művészet az, ami a nem­zetséget ápolgatja, szokásait, jellemét híven átadja az utó­kornak; szerencsétlen hazánk­ban mind kevesebben értenek ehhez, de akik értik, többnyi­re ferdén...” Izsófalva népe azonban ma a községi művelődési ház klub­jaiban, vagy a könyvtárban időzve mind többet ért meg a művészetekből is. Többek között ilyen gondo­latokat is érzékeltetett az az ünnepi beszéd, amelyet vasár­nap, szeptember 8-án tartott a község főterén Dobog Béla, az Edelényi járási Tanács vb-el- nökhelyettese. Itt került ugyan­is sor egy emlékezetesen szép ünnepségre: Izsó Miklós szob­rának avatására. Az egész falu készült az ese­ményre. A főtéren parkot ala­kítottak ki társadalmi munká­ban. A község férfikórusa új balokat tanult meg, az úttörők műsort állítottak össze. Az ün­nepségre pedig a lakosságon, a környező üzemek dolgozóin kí­vül számos vendég is érkezett: a Művelődésügyi Minisztériu­mot képviselő Bolló Bertalan, a megyei pártbizottság képvi­seletében Veres Sándor, to­vábbá a határőrség országos parancsnokságának, a járás ál­lami, párt- és tömegszerveze­teinek több megbízottja. Izsó Miklósról Szabó Gábor szobrászművész készítette a fe­hérmárvány portrészobrot, amelyet a Képzőművészeti Lektorátus adományozott a szülőfalunak. A szoboravatási ünnepség utáni összejövetelen pedig az izsófalviak elhatároz­ták: hamarosan emlékkiállítást rendeznek Izsó Miklós életéről, munkásságáról. ja, egy ilyen lépés hozzájárul­hat a párizsi megbeszélések sikeréhez”. Mintegy saját „ke­mény vonalának” igazolására Richard Nixon, a republikánu­sok elnökjelöltje „a szabad vi­lág hatalmi egyensúlyának fenntartásáról” beszélt Wa­shingtonban egy zsidó szerve­zet közgyűlésén. A közel-kele­ti helyzettel foglalkozva Izrael mellett foglalt állást, kilátásba helyezve Izrael további kato­nai támogatását. Hozzátette, hogy ha elnökké választják, tárgyalni kíván a Szovjetunió­val, a közel-keleti problémák­ról. 1 csehszlovák hadsereg vezetői Svoboda elnöknél Svoboda elnök hétfőn Mar­tin Dzur honvédelmi minisz­ter jelenlétében, fogadta a csehszlovák hadsereg vezető politikai munkatársait, élükön F. Bedrich vezérőrnaggyal, a csehszlovák hadsereg politikai főcsoportfőnökével. Az elnök újólag kifejezte háláját a hadseregnek a nehéz napok­ban tanúsított politikai józan­ságáért és hazafiúi öntudatos­ságáért Kifejezte azt a meg­győződését, hogy minden ka­tona és tiszt magas fokú fe­gyelemről és szervezettségről fog tanúságot tenni. Ugyancsak hétfőn Svoboda elnök fogadta a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Ta­nácsa elnökségének küldött­ségét, K. Poüacsek elnökkel az élen. A küldöttek biztosítot­ták a;z elnököt teljes hűségük, ről és támogatásukról. A Szakszervezetek Központi Ta­nácsának plénuma megvitatta a moszkvai tanácskozások eredményeit és úgy határo­zott, hogy egyértelműen elfo­gadja azokat, és megvalósítá­sukat; teljes mértékben támo­gatni fogja. Automatizállak a kondói szögállomást A Borsodi Szénbányák köz­ponti bányagépjavíló üzemé­nek dolgozói nehéz körülmé­nyek között, viszonylag rövid idő alatt automatizálták a lyukói akna és a központi szénosztályozómű között levő kondói szögállomást. Ennek következtében a szállítás egy­szerűbb és biztonságosabb lett. s mint az azóta eltelt időszak is bizonyítja, a korábbi üzem­zavarok forrásainak nagy ré­sze megszűnt. A vállalat igaz­gatósága. valamint, párt-, szak- szervezeti- és KISZ-bizottsága levélben köszönte meg a ki­váló munkát és a jutalmazás sem maradt el. Ezzel párhuzamosan az osz- lályozómű dolgozói a kondói szögállomás és a lyukói akna közötti szakaszon mintegy 6000 méter hosszúságban ki-., cserélték a tele oldali tartókö­telet:. Megerősítették a tartó­oszlopokat is. Így a kötélpálya kapacitása ezen a szakaszon 160 tonnáról 180 tonnára ív vekedett óránként. Ezért a munkáért összesen 23 000 fo­rint célprémiumot osztottak ki a legjobbak között, s négyen kapták meg a kiváló dolgozó j oklevelet, illetve jelvényt. i H»ilékisnne|)§eg: sí Diósgyőri Gépgyárba22 Negyedszázados, jelentős munkásmozgalmi eseményt vil­lantottak vissza tegnap röpke órákra a Diósgyőri Gépgyár­ban. Az N-egység nagycsar­nokában — ahol 25 évvel ezelőtt több száz munkás rész­vételével tartottak béketünte­tést — úttörők és KISZ-esek, munkások, párt-, társadalmi és gazért ági vezetők jöttek össze, emlékezni a nagy eseményre. Az ünnepség egyik mozzana­ta az egység falán elhelyezett emléktábla előtt zajlott le. Begyik János, a gyár KISZ-bi- zottsáenunk titkára köszöntöt­te a 25 évvel ezelőtti béketün­tetés szervezőit, részvevőit. Ezt hangsúlyozta: — Mi, fiatalok büszkék va­gyunk rá, hogy ezeknek az elvtársaknak utódai lehetünk. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség ápolja a haladó hagyo­mányokat, ezt tesszük a Diós­győri Gépgyárban is. Juhász Gábor ifjúsági szocia­lista brigádvezető itt jelentet­te be, hogy kollektívájuk az „1913. szeptember 9.” nevet veszi fel. Elhelyezték az em­lékművön a koszorúkat, majd kedves pillanat következett. Úttörők égőpiros színű virág­gal köszöntötték a veteráno­kat. Az ünnepség másik mozza­nata a nagygyűlés volt, ame­lyen több százan vettek részt. Mónus Antal, a gyárt pártbi­zottságának titkára köszöntöt­te a részvevőket, Dojcsák Já­nost, a megyei pártbizottság titkárát, Havasi Bélát, a Mis­kolci városi Pártbizottság első titkárát, Rózsa Kálmánt, a vá­rosi tanács elnökhelyettesét, s a veteránokat. A negyedszáza­da történt eseményeket Jakó András, az SZMT vezető tit­kára értékelte. — A mai napon olyan idő­szakra emlékezünk, amikor a magyar munkásosztály, a diós­győri szervezett munkások a legsötétebb reakció éveiben is magasra emelték a forradalmi harc zászlaját. Huszonöt évvel ezelőtt, 1943. szeptember 9-én a diósgyőri munkások példát mutattak a fasiszta terrortól megfélemlített országnak, és ki merték nyilvánítani az orr szag lakossága zömének béke­vágyat. Azt, hogy hazánk lép­ír; -1.1. M „ 1..-.1. •> -■ ft (ily, Turóezi László, Wcisz László és még sokan mások, E munkások a baloldali vonal támaszai és inspirálói voltak. Barbai Ferenc illegális kom­munista irányításával egy kö­vetkezetes forradalmi erő is te­vékenykedett, Ide tartozott többek között Grósz Károly, Pásztor Károly, Fekete Mi­hály, Fehér Ferenc, Orosz Kál­mán, Hajdú Rezső, Mercz An­tal és sokan mások, akik ko­rábban kapcsolatban álltak a Kommunista Párttal, és ha e kásmozgalma történetének is igen jelentős eseménye. A béketüntetés negyedszáza­dos évfordulója alkalmából emlékplakettel, plakettel tün­tették ki a béketüntetés és az ellenállási mozgalom szerve­zőit, részvevőit, közöttük Oszip Istvánt, Hajdú Rezsőt, Fekete Mihályt, özv. Barbai Fercnc- nét, Mazueh Józsefet, Turóezi Lászlót, Ferenczi Gézát, Fehér Ferencet, Zafír Sá7idort. Mo- ravszki Antalt, Mercz Antalt, Grósz Károlyt Oszip István elvtárs a régi harcokra emlékeztet. kapcsolat adott időpontban nem is állt fenn, kommunista­ként tevékenykedtek. A továbbiakban beszélt a már ismert, szeptember 9-i eseményekről, amikor is a hi­vatalház előtt mintegy 1500-an, 2000-en gyűltek össze, s köve­telték: „Békét akarunk!” „Elég a háborúból!” „Ki kell lépni a háborúból!” A diósgyőri tüntetés elsősor­ban politikai jellegű megmoz­dulás volt Egyetlen oka és célja az volt, hogy az olasz békekötéshez hasonló lépést követeljen. E tüntetést úgy tekinthetjük, mint az első ha­tározott, aktív forradalmi meg­mozdulást a béke ügyében. Az A szervezők és a részvevők nevében Oszip István köszönte meg az emlékünnepséget. Be­szélt az akkori helyzetről, az elkeseredés okairól. Örömmel állapította meg, hogy a Diós­győri Gépgyár is, amely a lek or a háború számára gyártott ter­méket, ma a béke számára termel. Es ha ma is van ki-, vánnivaló mindennapi éle­tünkben, az emberek békében^ megelégedetten élhetnek. És mint ő mondotta, élete alko­nyán arra hívja fel a ma ge­nerációjának figyelmét: küzd­jön a háború ellen. Javaslatá­ra a béketüntetés részvevői táviratot intéztek az USA bu­dapesti nagykövetének, amely­Jíoszoriizási ünnepség az emléktáblánál. amelyhez semmi köze sem volt. Jakó elvtárs vázolta az ak­kori nemzetközi helyzetet, az ország belső életét, egy hábo­rúba kényszerített nép rette­netes gondjait, tragédiáját, az elkeseredés érlelődését, a ki­robbanás okait. Elmondotta, 1943-ban e gyárban a szak- szervezet gyakorolta a munká­sokra a legerősebb befolyást. Az itt kialakult helyzet, vala­mint a szakszervezet befolyá­sának növekedése kedvező le­hetőséget teremtett a munkás­ság harcához. Olyan munkás- vezetők voltak itt. mint Oszip István, aki a szakszervezet al- elnöke és az MDP helyi szer­vezetének titkára volt.. Hozzá­juk csatlakozott többek között Mazueh József, Zafír Sándor, Pallagi Bernát, Urbancsok Mi­nagyszerű tett követte, amely­nek során a Diósgyőri Gép­gyár a felszabadult Magyaror­szág egyik legerősebb bázisá­nak szám tt. A diósgyőri bé­ketüntetés bekerült a magyar forradalmi munkásmozgalom történetébe, és megyénk mun­perializmus hagyjon fel Vi­etnamban és a föld különböző részein a hódító háborúval. Vietnam népét pedig szolidari­tásukról, együttérzésükről biz­tosították. Cs. B. Foto: Sz. Gy. íz országban először Az ipari üzemek és bányák 1 megyénkben fogyasztanak a legtöbb vizet. Mindez azt je­lenti; fokozottabban kellett törődni vele, hogy a lakosság I is megfelelő mennyiségű és i minőségű vízhez jusson. Borsodban létesült az első regionális vízrendszer az or­szágban, amely ellátja a Sa­jó völgyének ipari telepüVse­it. Teljes kiépítését 1975-ig be­fejezik, s közben megépül a Bán patak völgyében a láz- bérci víztároló is. A tervek szerint 1975-re megyénk lakosságának 50 százaléka „közműves” vízel­látást vesz majd igénybe. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom