Észak-Magyarország, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-08 / 211. szám
Vasárnap. Ií)ti8. szeptember 8. l*3ZAhiuAOiiAiiOKd£idü t* Csehszlovákia a konszolidáció útján A fa basziasitása az Encsi járásban Az Encsi járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a terPrága és nrás csehszlovák városok utcáin a kellemes szeptemberi napfényben és esténként, a higanygőzlámpák fényénél csöndesen beszélgetve, vitatkozva sétálgatnak fiatalok és idősebbek. A televízió, a rádió az előre közölt műsor szerint sugározza adását. A Rudé Právo, a kommunista párt központi lapja és más lapok közlik, hogy a köz- társasági elnök és a miniszterelnök prágai üzemekbe látogattak, és beszélgettek az üzemek vezetőivel, dolgozóival. Más helyen meg az olvasható, hogy a nemzetgyűlés elnöke úgy nyilatkozott: szeptember Í3-án összeül a nemzetgyűlés. v Egy évvel, avagy csak néhány hónappal ezelőtt is e megállapítások, Csehszlovákiából érkező ilyen, vagy hasonló hírek természetesnek, i.nem túlságosan sokatmondónak” tűntek volna. Ma viszont igen sokat mondanak. Megnyugtatóig hatnak minden becsületes magyar állampolgárra, feloldják a szorongást bennünk, borsodiakban, akik közvetlen, testvéri, baráti szomszédságban éltünk és élünk Csehszlovákia mellett. Az, hogy Prága utcáin már nem dörögnek az ellenforradalom fegyverei, hogy nem a szocializmus, a szocialista világrendszer, a Szovjetunió ellen úszító röplapok uralkodnak a közvéleményen, mindenekelőtt a CSKP és a kormány vezetői tisztánlátásának, határozottságának következménye. Ezt a politikai tisztánlátást, határozottságot, azaz végső soron az ellenforradalmi veszély felismerését és az ellene folytatandó következetes harcot hangsúlyozták a néphez intézett felhívásaikban a moszkvai megbeszélés után Dubcek és Svo- boda elvtársak egyaránt A politikai, gazdasági* a mindenoldalú konszolidáció természetesen nagyon bonyolult éss nehéz feladat a csehszlovák párt- és állami vezetők, a kommunisták számára. Ezt mi. sajnos, saját 12 évvel ezelőtti tapasztalatainkból tudjuk. Azok • a politikai hibák, gazdasági természetű melléfogások, amelyek a CSKP korábbi vezetésének tevékenységében előfordultak, elkerülhetetlenül túlzott következtetések levonásához vezettek el egy-egy jogtalanul megbántott, elitéit kommunistát. Olyan következtetések levonásához, olyan követelésekhez, amelyekkel végső soron a revizionizmus éledését, erősödését segítették. S természetesen e követelések erősödéséhez szívesen nyújtott segítséget az imperialista propaganda, elsősorban a szomszédos NSZK revansista, neonáci propagandagépezete. gáti, imperialista propaganda természetesen ért el bizonyos „eredményeket”, hozzájárult a tisztánlátás ködösítéséhez. Nos e következmények felszámolása, a kedélyek lecsillapítása. a valóban ellenséges elemek leleplezése, tevékenységük lehetetlenné tétele, számos félrevezetett csehszlovák állampolgár, fiatal felvilágosítása, megnyeré- ■ se nem könnyű, s nem egyik napról a másikra realizálható feladat. A lényeg azonban az, hogy a mindenoldalú konszolidáció megkezdődött! Csehszlovákia dolgozóinak többsége a zűrzavar, az elsősorban Prágában és a nagyvárosokban csapongó ellenforradalom napjaiban is teljesítette kötelességét, dolgozott Azonban az egész ország területén mutatkoztak félreérthetetlen, a normális életet, a gondolatokat zavaró jelel az ellenforradalomnak. A becsületes kommunisták üldözése, a szocialista világrendszer védelmét szolgáló Varsói Szerződés támadása, a szocialista építés kézzelfogható eredmé- myemdk tagadása, a százezrek életét kioltó fasizmus olyan leleplezőinek megtagadása, gucsmolása, mint Julius Fu- cik — teret igyekezett hódítani az egész országban. De — a rendbontással párhuzamosan — ezek a tények a valóság felismerésére, a reális* veszély felismerésére, a normális élet, a szocialista rend visszaállításának igénylésére serkentették, serkentik a csehszlovák dolgozók, kommunisták és pártonkívüliek millióit A Szovjetunió, az őt szocialista állam nyújtotta elvtársi, baráti segítség után — amelyet immár egyre inkább jogosnak tartanak olyan államok, pártok is, amelyek korábban, a reális helyzet ismeretének hiányában nem helyeseltek — van kire támaszkodni a mindenoldalú konszolidáció során a csehszlovák párt- és állami vezetésnek. A cseh, a szlovák, a nemzetiségiek becsületes milliói a párt mellett állnak a hibáktól, tévedésektől mentes szociálista építés, élet realizálásában. Ezt bizonyítják a sokasodó nyilatkozatok, s erről tanúskodnak a sokasodó tettek is. Ez az egyre inkább növekvő erő, s a szocialista országok, közöttük Magyarország megértő segítsége, együttérzése elegendő ahhoz, hogy Csehszlovákiában teljes egészében visszaszorítsák a még mindig új és új formában támadó ellenforradalmat, hogy leszereljék a revizionizmusnak újabban a szlovák és a cseh egység megbontására, a nacionalizmus felélesztésére irányuló támadásait. Ezek az erőfeszítések, próbálkozások termé&zetszerűek, a revizionizmus, az ellenforradalom sajátos „eszközei” közé tartoznak. S ha még sok gondot, zűrzavart, bizonyos esetekben veszteséget okoznak is, egy szempontból a pozitív ellenállást élesztgetik, erősítik. Azok szemében, tudatában is világosan kirajzolódik, tisztázódik, hogy Csehszlovákiában ellenforradalom volt, s akar újra- és újraéledni, akiket korábban bizonyos „demokratikus” ízű jelszavak félrevezettek. megtévesztettek! Barcsa Sándor melőszöveikezetek erdőgazdálkodásával is foglalkozott legutóbbi ülésén. A termelőszövetkezeteket már korábban mentesítették az ipari fa kötelező leadásától, így mintegy 1300—1700 köbméter fával többet tudnak maguk feldolgozni. A járásban már 22 tsz-ben van bognár, vagy kerékgyártó üzem. A járási tanács végrehajtó bizottsága javasolta, hogy a kitermelt fa jobb értékesítése céljából helyes lenne, ha több tsz társulna, s közös fafeldolgozó üzemet hoznának létre, így alkalmazhatnának szakembereket, s még az erdőgazdaságtól is vállalhatnának feldolgozást. Egyes tsz-ek, mint a telki- bányai, az abaújvári, a boldogkőváraljai és a főnyi, már nagy tömegű fát termelnek ki évente, s jól gondoskodnak hasznosításáról is. 24 kombájn • „lakása” Az Ongai Állami Gazdaság jókora méretű, vasvázas szín építését tervezi Onga község határában. A gazdaság jelenleg nem rendelkezik megfelelő gépszínnel, ahol a munka- és erőgépeket elhelyezhetné. Az új gépszínt, amelyben 24 kombájn és más munkagépek kapnak majd helyet, a szerelőcsarnokhoz építik. A Szentpéteri-kapui lakótelep A nemzetközi eseményeket, az imperializmus korábbi és jelenlegi tevékenységét, jellemvonásait ismerő emberek százezrei, milliói előtt aligha volt kétes, mi a helyzet, milyen erők akarják végső soron kezükbo ragadni a hatalmat Csehszlovákiában, amikor a Szabad Európa Rádió és a. BBC kommentátorai a „tiszta, becsületes kommunizmust” féltették az „agresszív szovjet kommunizmustól . amikor a szocialista államok „jogtalan”, a csehszlovák nép „szabadságát” sértő „beavatkozásáról” zengedeztek kommentárokat. S az már nem is volt meglepő, hogy a vietnami agresszor, az emberi szabadságjogokat sorozatosan megsértő Egyesült Államok képviselője a Biztonsági Tanács és az ENSZ elé erőltette volna Csehszlovákia ügyét, a csehszlovák kormány akarata ellenére. A csehszlovák dolgozók félrevezetése céljából teljes erőbedobással tevékenykedő nyuSzabados György légi felvétele A bolgár weép ÜMMcpc A hegyekben, a Duna és a Marica völgyében tevékenykedő és a fasiszta megszállókra lelecsapó partizánosztagok, a felszabadító szovjet hadsereggel együtt egyetlen hatalmas áradatban tisztították meg Bulgáriát a gyűlölt elnyomóktól, és 1944. szeptember 9-én új lapot nyitottak a szabadságért oly sokat áldozott ország történelmében. Akkor, huszonnégy esztendővel ezelőtt nyílt meg a testvéri bolgár nép előtt az új élet útja — s élni tudtak a szabadság adta lehetőségekkel. 1944. szeptember 9-e előtt Bulgária kontinensünk egyik legelmaradottabb országa volt, külpolitikai tekintetben pedig néhány imperialista hatalom, főként Németország függvénye és félgyarmata. Ebből a helyzetből a szocializmus mutatott gyors kiutat, s a nép támogatta vezetőit, Georgi Dimitrovot, a bolgár kommunistákat. Csaknem két és fél évtized mui- tán készítve mérleget a nagy tervek megvalósításáról, csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk a bolgár nép sikereiről, nehéz- és könnyűiparukban olyan ágazatokat létesítettek, amelyek a múltban nem léteztek: gépgyártást, vegyipart, érctermelést és -feldolgozást, villamossági berendezések gyártását és sorolhatnánk tovább. Ezúttal csak az energiaforrások hasznosításáról ejtsünk szót: az 1939. évi 266 millió kilowattórával szemben 1965-ben Bulgária 10 285 milliárd kilowattóra energiát állított elő, s ez két év múlva megkétszereződik, 1980-ban pedig már 50 milliárd kilowattóra lesz. A villamosítás adatai önmagukban is szemléltetik azt a gyors fejlődést, amely az elmúlt huszonnégy esztendő során átformálta Bulgária arculatát. Erről a magyar turisták tíz- és százezrei saját szemükkel is meggyőződhettek. Kapcsolataink évről évre szélesednek az élet minden területén. Együttműködünk a Varsói Szerződésben és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában megbatározott közös feladatok valóraváltá- sán. Ipari-technikai együttműködésünket jól jelképezik a közös bolgár—magyar vállalatok, mint az üzemen belüli szállítás fejlesztésére létrehozott INTRANSZMAS. Ehhez a gyümölcsöző együttműködéshez felemelkedésünk közös forrása, a Szovjetunió felszabadító ereje teremtett alapot, s népeink féltőn ápolják közös barátságunkat. Kis és nagy kérdésekben, a nemzetközi munkásmozgalom előtt álió feladatok és az Európa biztonságát fenyegető bonni veszély elhárításában épp úgy együttműködünk, mint a népeink felemelkedését célzó tervek valóra váltásában. S zeptember 9-e nemcsak a bolgár nép ünnepe, hanem a mi baráti érzéseink kifejezésének napja is a testvéri Bolgár Nép- köztársaság iránt. Húszéves a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság M ég javában folytak a második világháború harcai, amikor a szövetségesek a Jaltában tartott történelmi konferencián úgy döntöttek: a japánok leverését követően — átmenetileg és ideiglenesen — Korea északi felét szovjet, déli felét pedig amerikai csapatok síállják meg azzal a feladattal, hogy rövid idő után demokratikusan megválasztott egységes kormány vegye át az egész ország irányítását. Kiderült azonban, hogy az amerikaiak nem szándékoznak betartani a nemzetközi megállapodást. A demokratikus átalakulás szerveit, a népi bizottságokat az általuk megszállt országrészben feloszlatták, sok tagját börtönbe vetették, és fokozatosan előkészítették az ország tartós kettészakításat. 1948 tavaszán a déli országrészben választási cirkuszt rendeztek, létrehoztak egy lakáj-kormányt. és „önálló köztársaságot” kiáltottak ki Válaszképpen Korea északi részében nemzetgyűlési választásokat határoztak el. Az így megalakult új hatalmi szerv 1948. szeptember 9-én. ma 20 esztendeje megalakította a Koreai Népi .Demokratikus Köztársaságot. Híven a jaltai egyezményhez, a szovjet csapatok röviddel ezután elhagyták Koreát. Délen azonban az amerikaiak katonai támaszpontok építésébe kezdtek, és 1950 nyarán háborút indítottak a KNDK ellen. Mérhetetlen szenvedés, pusztulás és halál jelezte útjukat. Több mint egymillió emberi megöltek, városok tucatjait, falvak százait változtatták romhalmazzá. A KNDK népe azonban hősiesen megvédte a ráerőszakolt, barbár háborúban hazája függetlenségét, nemzeti becsületét, és nagyszerű erőfeszítéssel építette fel új országát az üszkös romokon. A szép. modern nagyvárosok, a bőhozamú szövetkezeti mezőgazdaság, a 20 év előttinek többszörösét termelő korszerű szocialista nagyipar, a koreai nép szorgalmán és tehetségén kívül azt a példamutató internacionalista segítséget is dicséri, amelyet a testvéri szocialista országok — köztük hazánk is — a koreai testvérnépnek nyújtottak. A KNDK népének nemzeti ünnepe, az évforduló napja azonban nemcsak az örömé. Emlékeztet az akkori történelmi körülményekre, az ország kettészakítására, valamint Koreának amerikai gyarmattá lett déli felére. A dél-koreai bábrezsim az amerikai imperialisták zsandárává szegődött. Már nemcsak a KNDK ellen jelent állandóan fokozódó háborús fenyegetést, hanem a szabadságért küzdő más népek számára is Kelet-Ázsiában. Világszerte ismert, hogy Dél-Vielnamban több mint S0 ezer főnyi dél-koreai hadsereg harcol a szabadságharcosok ellen vérlázító kedvetlenséggel, és a bábkormány nemrég kinyilvánította szándékát, újabb 50 ezer zsoldos küldését Dél-Vietnamba. E tények ismeretében különösen indokolt az a következetesség, amely- lyel a haladó világ, mindenekelőtt a szocialista országok, köztük a Magyar Népköztársaság is mindig és mindenütt felemeli tiltakozó szavát Korea déli felének amerikni megszállása ellen. Megalakulásának huszadik évfordulóján a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népének további sikereket kívánunk a szocializmus építésében, "hazája felvirágoztatásában és egyesítésében. f. t
