Észak-Magyarország, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-01 / 205. szám

6 eszakrtagyarorszag Vasárnap, 1068. szeptember í. — Most pedig felkérem az ifjú párt, hogy csókolják meg egymást. A termen vidámság hullám­zó végig. A vadonatúj piros fotelekben és löbbnj’ire vado- naíúj ruhákban ülő vendég­sereg jókedve kiárad az aj lón túlra. A taktaharkányi tanács­haza udvarára, sőt az utcára is. ahol az a sok rokon, barát, ismerős, akik már nem fértek be a házasságkötő terembe, várja Mohi Istvánt és ifjú fe­leségét. Odabenn pedig dr. Zborai Gábor, a tanácstitkár —- most, mint anyakönyvve- tzető — folytatja: — És felkérem az egy bé­ig) ülteket. hegy ők is... (gra­tuláljanak, következne a szó, de:) — Csókolják meg egymást! •— szól közbe félhangosan va­laki, mire persze csak foko­zódik a derültség. Ám nem valamiféle harsánykodás ez, hanem igazán meghitt, csalá­dias derű, mely alig fél óra múlva végigkíséri a legifjabb A Bodrogköz 22 községében nap mint nap 34 ezer ember­nek jelent gondot az egészsé­ges. jó ivóvíz beszerzése. © A tények megdöbbentőek. A 22 községben levő közkutak közül mindössze 58-nak a vize alkalmas emberi fogyasztásra. Pedig 141 van. A kutak két­harmadának vize erősen fer­tőzött, egészségre ártalmas, ihatatlan. Ivóvízgondokkal küzdenek az itteniek. Pedig a jó víz életfeltétel. Víz nélkül nem sokáig bírja az emberi szer­vezet. A rossz, a fertőzött pe­dig megannyi betegség for­Galvács Lajos névadását, majd Smajda Ferenc esküvőjét is. Családias derű, mely illik az ünnephez. Mert sokszor el­mondtuk már, hogy ünnep, eay életen át maradandó em­lék a házasságkötés. Éppúgy, mint a névadás egv újszülött­nek. Családi ünnep, melynek szép tartalmához szép forma, emlékezeie.s külsőség harmo­nizál. Nehéz azonban kialakí­tani ezt a harmóniát. Nehéz még versenyeznünk az évszá­zadok által kialak.'lőtt temp­lomi hangulattal. Ahol ez si­kerül, ott azonban olyan em­lékezetessé. derűssé válnak ezek a családi ünncock, mint augusztus 24-től Takíahar- kánvban. Amióta megnyílt az új házasságkötő terem. — Ez igen! Ilyen szépet még nem láttam vi:*ék:n — cso­dálta meg egy budapesti ven­dek a tükör-parkettás, perzsa- szőri’. e“es. virágdíszes termet, ahol rejlett hangszórókból árari a halk muz^M-a és fino­man munkált kovácsoltvas kozas, ... . . . szerű segítése, a faluról bé)áfo'oluKoskar. Körzeti könyvtár nyílik Halmaion Ténagy Sándor versei: Arcunk napfogyatkozása Belefajdul a szemem, ha téged keres, a labam, ha hozzád közelit szám szólitása néma, amit kezem mutat, meghallod-e? láthatatlan, mint a hó árnyéka, meglátod-e? elutaztam a gyermekkorból, elbúcsúztam, mindent becsomagoltam, de nem veszem hasznát semminek arcunk napfogyatkozásában elhalványul a föld, a víz, a kő, nem látunk semmit, mindent elfelejtünk Nézlek j Magyar filmek • az újabb repríz-hét műsorán • Ankét a rendezővel A miskolci Kossuth mozi, amely kis befogadóképességű klubhelyiségében ez év máju­sában rendezte meg először az értékes filmek repríz-hetét, újabb hét előkészületeiről ad hírt. Mint a korábbi két alka­lommal, most is az a cél ve­zeti a repríz-hét szervezőit, hogy mindazok, akik egyes filmek megtekintését új be­mutatásukkor elmulasztották, megismerhessék az értékesebb alkotásokat akkor is, ha azok esetleg nem kerülnek ismétel­ten a napi műsorba. Az eddigi hetek sikere arra indította a Borsod megyei Moziüzemi Vállalatot, hogy időszakonként rendszeresen megszervezze ezeket a bemu­tatókat, sőt bővítse is prog­ramjukat. Az új repríz-héten ismétel­ten a Kossuth mozi melletti klubban lesznek a vetítések, mindig este hat órai kezdet­tel. Szeptember 23-tól kezdő­dően most hat magyar Ili­met láthatnak az érdeklődők. 23- án, hétfőn a Fiúk a térről, 24- én, kedden az Eltávozott nap, 25-én, szerdán A hollak Nézlek keresem ki vagy kérdezem én ki vagyok mig végezetül nem keresek én nem kérdezek semmit A csend födellen leste szégyentelenül világit vétenék ha megszólíta­nám Nézem megjelölt életünket -zemem mindenre ráégeti a szerelem kéznyomát szivnyomát visszajárnak, 26-án, csütörtö­kön Ezek a fiatalok, 27-én a Bohóc a falon, 28-án pedig a Vízivárosi nyár kerül a klub közönsége elé. Először rendez­nek a repríz-helek kapcsán ankétot: szeptember 27-én részt vesz a vetítésen és utána ankéton találkozik a közön­séggel Sándor Pál, a Bohóc a falon című alkotás rende­zője. Nemrég olvashattuk az Északmagyarországban, hogy a szétszórt kis falvakkal ren­delkező encsi járásban folya­matosan végrehajtják az isko­lák körzetesítését. Ezt, a már eddig is hasznos­nak és eredményesnek bizo­nyult koncepciót követik a népművelők is a közművelő­dési könyvtárhálózat fejleszté­sénél. A követendő példát a több éve eredményesen műkö­dő baktakéki körzeti könyvtár szolgáltatja. A napokban nyílt meg Fel­sővadászon az újjáépített mű­velődési otthonban az új kör­zeti könyvtár. A felújítás költ­ségeit a körzeti tanács és a község dolgozói társadalmi munkával biztosították. A já­rási könyvtár 5000 kötet, könyvvel és korszerű bérén-' dezéssel járult hozzá az ered­ményes működéshez. Halmaj a következő. A könyvtári munka megbe­csülését, rangját ismét szép példával tanúsítják a halmaji körzeti tanács vezetői. A közel­múltban új épületbe költözött tanácsi dolgozók közös aka­rattal körzeti könyvtár létesí­tésére adták át a régi tanács­házát. így válik lehetővé járá­sunk egyik legnagyóbb körze­tének központjában korszerű körzeti intézmény létrehozása. Örömmel adunk hírt róla, hogy a Művelődésügyi Minisz­térium 1968. szeptember 1-től státuszt biztosított a halmaji körzeti könyvtárnak. A járási könyvtár hamarosan az új in- A tudományos vallás-pszi­chológia, a marxista valláskri- tikának ez a még fiatal, de ro­hamosan fejlődő ága, ezzel szemben mint lelki jelenséget vizsgálja a vallást. Arra keres választ, mi a vallás mint él­mény és érzelem? Mit jelent az. hogy a vallás „lelki szük­séglet”? Mi a vallás érzelmi­emocionális alapja, forrása? A Szórakoztató pszichológia című nagy sikerű könyv szer­zőjének ezúttal „szórakoztató vallás-pszichológiáját’’ adja közre a Kossuth Könyvkiadó. A „szórakoztató” ez esetben mindenekelőtt azt jelenti, hogy a szerző a vallási érzelmek, élmények tartalmát és formá­ját, forrásait és keletkezési mechanizmusát, más pszicho­lógiai jelenségekkel való ro­ságaiból következő fontos fela­dat az encsi járásban. Lassan halad, de lépcsős rendszerben folyamatban van a közigazga­tási községrendszer reformja is. A gyakorlat'igazolta már a helyi igazgatási szervezetek racionális fejlesztésének szük­ségességét. Ennek folyamata pedig a körzeti központok, bá­zisközségek kiépítése; a kis községek átcsoportosításának j ^ meggyorsítása. Az encsi járásban ez az út bizonyul járhatónak, csak ezen az úton lehet a lakosság alap- képzettségét magasabb szin­ten biztosítani és a helyi kul­turális szolgáltatások színvo­nalát a kívánt nívóra emelni. Szabó Gyula járási könyvtárigazgató Itt nem boldogul egyedül az ember. A megoldást csak az összefogás, a közös akarás és tett jelenti. Négy évvel ezelőtt kezdő­dött... Akkor már az ország­gyűlésen is felvetették Bod­rogköz vízproblémáját. 34 ezer ember mindennapos gondját! Megrendelték a szakvéle­ményt a Bodrogköz regionális vízhálózatához. Elkészítették a terveket. Györgylarlón, Cigán- don. Karosán, Vajdácskán, Ti- szakarádon és Riesen járási keretből és az Országos Víz­ügyi Felügyelőség beruházásá­ból kutakat fúrtak, hogy elké­szíthessék a programot. Nagy munkál végeztek — az embe­rek érdekében ... A tervek már elkészültek. A 22 község 9 víztársulást hoz léire, kilenc vízmüvet üzemel­tet. De a végleges megoldás nem könnyű feladat. Hiszen Bodrogköz vizproblémájának megoldása mintegy 85 millió forintba kerül. Ez 1980-ig évente 8 millió forint beruhá­zást jelent. Egyszerre nem lehet megol­dani. Két éven belül Cigánd gondja szűnik meg. Majd 1975-ig Tlszakarád, Karcsa, Pácin, Kenézlő, Nagyrozvágy és a hozzájuk tartozó terüle­tek kapnak egészséges ivóvi­zet. Az utolsó lépcsőben pedig Bodroghalom, Tiszacsermely Györgytarló vízműve üze­mel. Évek munkája kezd ered­ményt hozni. De ahhoz, hogy mielőbb élvezhessék is az itte­niek, nem elég csak a társa­dalmi szervek, a megye és a járás párt- és tanácsi szervei­nek akarása. A lakosság tá­mogatására is szükség van. Cs. A. Rövidfilmek kedvelőinek Rejtvény a szavakban, színház a A Szinháztudományi Intézet — amely választott vizsgálódá­si területeinek megfelelően a dráma, a színház, a színház­művészet és színházpolitika legkülönbözőbb kérdéseivel foglalkozik — színvonalas munkálkodását mind ez ideig szűkebb körben ismerték csak. Az elmúlt hónapokban azonban néhány népszerű kiadvánnyal felkeltette a figyelmet a szín­házbarátok csökkenő, de még mindig népes táborában. Meg­elégedéssel kell szólnunk a Szinháztudományi Intézet kö­zönségmegkereső, jó reklámmal és propagandával történő híd- ácsolásáról. A tömegkommu- kációs eszközök világában a színház mindinkább magára maradt, s e nehéz években nagyon is helyesnek látszik, hogy hívatott intézmények — közöttük a Szinháztudományi Intézet — sietnek Thália pap­jainak segítségére a zsqllye-cl- néptelenedés időszakában. A Rejtvény a szavakban, színház a szabadban című öt­letes rejtvényfüzet juttatta eszünkbe a lenti gondolatokat. A komoly, a tudós intézet nem restelkedett okos reklumössze- állitást készíteni, hogy ezzel is segítse a színházak benépese- dését. A népszerű füzet tartal­mi részéről szólva külön di­cséretet érdemel a szó- és ke­resztrejtvények bőséges szín­házi vonatkozása, talányfeladá­sa. A rejtvények között apró Miért nem épült fel még a szolgáltatóház Szirmabcsenyőn? az építők csak nem akartak megjelenni. Telefon Mis­kolcra, s megérkezik a válasz: mégsem építünk. ^ Így nőtt egyre a szolgáltatóház aktacsomója. Ls néz­zük most a másik oldalt. Mit mond a szirmabesenyői szolgáltatóházról Koltai Zoltán, a KISZÖV elnöke. — Az OK1SZ nem engedélyezte, pontosabban nem biztosított fedezetet az építtetéshez. Az említett ktsz-ek ‘pedig, bár május előtt szóbelileg ígéretet tettek rá, hogy [telépittetik saját költségükön a szirmabesenyői szolgál­at atóházat, május 13-a után, — egyéb kötelezettségeikre ihivatkozva, — visszaléptek. • Félreértés ne essék, tudjuk jól, s a szirmabesenyőiek is tudják, hogy gazdasági mechanizmusunk megválto- izott körülményei között mindenkinek jogában áll meg­választani, mibe fekteti pénzét. Sem a KISZÖV-öt, sem z ktsz-eketnem lehet kényszeríteni rá, hogy építkezzenek -Szirmabesenyőn, ha nincs rá anyagi fedezetük. Tulaj- Ionképpen nem is ezt kérnénk számon, hanem azt, >ogy Idejekorán és felelősségük teljes tudatában ítéljék neg, mire képesek, mit tudnak megvalósítani. Ezt vi­szont számon is kell kérni tőlük. Koltai Zoltán valahogy így fogalmazta ezt meg: „A hibát ott követtük el, hogy csak szóbeli megallapo- rdást kötöttünk a ktsz-ekkel. S hogy mikor lesz végül is 'szolgáltatóház Szirmabcsenyőn? Az. idén mar semmi­képpen. De ígérem, hogy nem ejtjük cl az ügyet.” Ehhez csak egyet tudnánk hozzátenni: jobban meg kell gondolni, ha ígérünk valamit. Mert az. olyan ígé­retek, amelyeket nem követ tett — különösen, ha több­ször hangzik el az ígéret, és többször történik vissza­kozás —, rosszízűek. S a szirmabesenyői ügy egyáltalán nem használt sem a KISZÖV. sem a ktsz-ek tekintélyé­nek. Az ottani tanácsi dolgozók hitelét is erősen aláásta a „ki-becsukósdi” játék. S még valamit. Szirmabesenyőn felmérté!:, mit forgal­mazhatna a szolgáltatóház. A felmérés szerint a közséf: lakói másfél millió forintot költenek el havonta Szirma besenyőn, s ugyanennyit Miskolcon. Kifizetendő lenne. Csulorás Annamária A rövidfilmek kedvelői a szeptemberi mozielőadásokon ismét több új alkotással talál­kozhatnak. Kísérőfilmként négy magyar, egy szovjet, egy román, egy csehszlovák, egy spanyol kisfilm, valamint a 25. Világmagazin pereg a mozik vásznán. A magyar filmek sorában található a Tiszazug című do­kumentum-alkotás, ' amely Nagyrév községbe' kalauzol ei, ahol a harmipéas évek nagy port felvet bűntettei leját­szódta^ "a film Móricz Zsig- mon/j riportjainak él etrekel té­tjével ad képet a tiszazugi ar- !j zénes asszonyokról. A Kezek című film a biológia, szocioió- I gia és esztétika területéről ■I nyújt tanulmányokat, a Mikor dédem ifjú volt című pedig a zenélő szerkezetek történetéről nyújt áttekintést. Végül lát­hatjuk Elek Judit oberhauseni díjas, Meddig .él nz ember? című kétrészes filmjének má­sodik részét. A külföldiek közül a szovjet film Tbiliszi címmel a grúz fővárost mutatja be, a spanyol alkotás pedig Arab Spanyol- ország cimmel műemlékeket ismertet meg. A románok Ej­féli ex presszó a bűnügyi fil­mek paródiája, a csehszlovák film pedig Szarvashercegnö címmel közismert mesét dol­goz fel a rajzfilm eszközeivel! A 25. Világmagazin címe el­árulja a tartalmat is: Egzo­tikus állatok. 34 ezer ember hévize 1 íÉíalatÉapi családi inept ! csillárokból szóródik szét a . fény. ■. És a megjegyzésre még egy vagonnyi budapesti vendég . bólogatott. Nem elírás: vagon­nyit említünk, ahogyan Mohi . néni mondta. Mert az ő fia esküvőjére csupán Budapest­ről annyian érkeztek, hogy egy külön kocsit foglaltak le szá­mukra. A fiú ugyanis a fővá­rosban volt gépkocsivezető, amikor egyik vidéki útján megismerte a taktaharkányi Payer Évát... — Szóval tetszik a terem a vendégeknek — kacsint Payer bácsi a tanácselnökre, Demkó Andrásra. Az elnök tudja, mi­ért olyan cinkosan: mert a te­rem építésében benne van a kőművesmesler-örömapa keze- munkája is! A tanácselnök pedig „továbbadja” a kacsin­tást egy másik kisiparosnak, Diószegi bácsinak. Az asztalos érti: ez most elismerés neki, aki a piros bőrrel bevont puf­fokat, fotelokat készítette az eskelési emelvényre. — Mintegy löt) ezer forintos költséggel alakítottuk ki a régi kis helyiségekből ezt a szép házasságkötő termet. Nem tudtuk volna azonban létre­hozni, ha nem segített volna olyan sokat a falu lakossága társadalmi munkában. — Horváth Bertalan, a Hazafias Népfront községi bizottságá­nak elnöke erről nemcsak „hivatalosan” beszél, hanem az idegenből jött vendégek kí- váncsiskodására is. Például este, a lakodalomban. Mert a KISZ-esküvőket is lakodalmak követik. Mégpedig a falusi lagzik évszázados hagyomá­nyaival fűszerezve. — Száz forint a menyasz- szony. Enyém a menyasszony! — Ezer forintért meg a mi­énk! — hangzik túl a cigány­muzsikán a Tarcali Szőlészeti Kutatóintézet dolgozóinak hangja. Az intézet ugyanis ezer forintos takarékbetétet adott nászajándékba gépkocsi- vezetőjének, Smajda Ferenc­nek. — No, Marikám, akkor jobb lesz, ha elloplak! — ugrik az ifjú férj a feleségéhez. Épp ideje, mert a hatalmas lako­dalmi sátorba egy maskara toppan be... De neki csak maradjanak a vendégek, vá­lasszon közülük, vannak ele­gen: csupán ebédre kétszáz­nak terítettek. Le is vágtak két hízót, elkínáltak 45 liter pálinkát, meg 300 liter bort. Igazi, hegyaliai szőlőlét! Mert ahogy a ház szíves gazdája mondotta: ’ ríi-necicK Miklós j rása. S errefelé nem jobb a helyzet a magánkutakkal sem. A talajszerkezet ilyen. Az emberek, amikor víz után ku­tatnak és leásnak a földbe, örömmel kiáltanak fel, amikor az ásó nyomán feltör a víz. De itt nincs nagy örömük benne. A tözeges talajból ki­mosódnak a humuszsavak. S a kutak vizét felülről sem védi semmi: nincs védő agyag­réteg. Mélyebbre kell menni az ivóvízért. Hatvan-hetven mé­ter mélységben keil keresni. És még ez a víz sem iható azonnal, előbb vastalanítani kell. Mert nagy a vastar­talma ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom