Észak-Magyarország, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-01 / 205. szám
4 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1968. szeptember 1. Szeptemberi töprengés Szeptember elseje minden esztendőben a tanulmányi időszak kezdetének napja. Most vasárnapra esik, így általános és középiskoláinkban szeptember 2-án tartják meg a hivatalos tanévnyitó ünnepségeket, s másnap megkezdődik a rendszeres munka, 1968—1969- es tanév szorgalmi ideje. Borsod megye és Miskolc általános és középiskoláiban sok ezer diák áll holnap ünnepi ruhában a tanintézetek udvarán, dísztermében, hogy figyelemmel hallgassa az iskolavezetők intő szavait, és kipihenten, a csaknem háromhónapos vakációban erőt gyűjtve, felfrissültén, megújult lel-4 kesedéssel kezdjen tanuláshoz. A diákok megkapják a szükséges útmutatást tanáraiktól, a nevelők pedig a már megtartott tantestületi értekezleteken kaptak tájékoztatást róla, miként folytassák embernevelő, társadalomformáló tevékenységüket. Néhány gondolatot a nagyközönségnek, szülőknek és más, nem pedagógiával foglalkozó, de az iskola munkája iránt érdeklődőknek is fel kell jegyeznünk. A közelmúltban a Minisztertanács az iskolareform befejező szakaszát elemezte, s ezzel kapcsolatban határozatban foglalkozott az oktatási munkával, a pedagógusi tevékenységgel. Megállapította, hogy az úgynevezett demográfiai hullám már „kifutóban" van, az iskoláskorú gyermekek száma csökken, megszűnőben van tehát az az ok, amely elsősorban szülte a pedagógusok túlterheltségét. Megállapította a Minisztertanács határozata azt is, hogy oktatásunk színvonala — elsősorban falun — kevésbé felel még meg a felállított magas mércének, s a falusi gyerekek sok esetben objektív okok miatt nem jutnak ugyanolyan mértékű és értékű képzéshez, mint a városiak, vagy a fővárosiak. Ennek javítása végett a Minisztertanács úgy határozott, hogy az osztályonkénti tanulólétszámot csökkenteni kell, mérsékelni a pedagógusok túlterhelését, az általános iskolák felső tagozataiban, s a középiskolákban a legfontosabb tárgyakat egy osztályon belül is két csoportban kell oktatni, s a falusi iskolákban is fokozatosan meg kell szüntetni az összevont osztályokat. Mindez csak néhány jellemző motívum a miniszter- tanácsi határozatból, amely a pedagógusok munkájának hatékonyabbá tételét, az oktatómunka színvonalának emelését célozza, s amely természetesen nem valósítható meg egyik napról a másikra. A következő tanév lesz a felkészülés ideje, amikor kidolgozzák, kiadják a részletintézkedéseket. Egy. csak a későbbiekben gyümölcsöző kormányhatározatról ázóltunk, amelynek látszólag még kevés köze van a most kezdődő tanévhez. Szükséges azonban szem előtt tartani már most annak célkitűzéseit, figyelembe venni az elvi iránymutatásokat mind a pedagóguslétszám tervezésénél, mind a tantervek előkészítésénél. A falusi gyermekek hátrányos helyzetére «tál a fentebb hivatkozott kormányhatározat is. Az elmúlt években minden oktatási témájú tanácskozáson külön hangsúlyt kapott a hátrányos helyzetű gyermekekkel való foglalkozás, a fizikai dolgozók gyermekeinek terv- «zerü segítése, a faluról bejáró diákokkal kapcsolatos különös gond. Párthatározatok és ál- [ lami rendelkezések biztos iránytűt adnak ne- ) velőink, tantestületeink kezébe, mely módon, í milyen eszközökkel segíthetik legjobban, leg- I célszerűbben a fizikai dolgozók gyermekeinek | tanulását, előrehaladását. Az iskola oldaláról megvan hát a segítés lehetősége, sőt mindenütt megvan maga a segítés, a támogatás is. A fizikai dolgozók, különösképpen pedig a falusi dolgozók gyermekei segítésének van egy másik oldala is: mit sem ér az iskola támogató szándéka, ha az otthon, a szülői ház nem egészíti ki, vagy éppen keresztezi. Az Új Írás című folyóiratban folytatásban jelent meg a Bekötő út című kisregény. Hőse egy gimnazista kislány, aki tanyán él szüleivel, kilométereket gyalogol minden reggel az autóbuszig, onnan hosszú úton jut cl az iskolához. Télen hóban, ősszel esőben teszi meg naponta az utat. Már ez maga rendkívül nagy nehézség, fizikailag kifárasztja, órákat vesz el idejéből, de még ennél is nagyobb baj, hogy maradi gondolkodású szülei minden tettükkel, minden megnyilatkozásukkal nehezítik gyermekük tanulását, a maradi életmódot állítják elé eszményképnek, nem biztosítják a kevéske otthon töltött időben sem a felkészülés, az otthoni tanulás nyugodt körülményeit, lehetőségeit. Természetesen csak az elbukás juthat osztályrészül a jobbra törekvő kislánynak. E regénybeli eset meglehetősen szélsőséges, de sajnos, nem egyedi. Borsod megyében is ismerünk hasonlót. Az elmúlt tanév végén az egyik miskolci gimnáziumban történt. Egy falusi kislány a ballagástól az érettségiig eltelt néhány hét alatt egyszer sem jött be korrepetálásra. Osztálytársnői keresték és egy-két nappal az érettségi előtt találkoztak. A csoko- ládébamára sült kislány, akiről barátnői azt hitték, hogy strandolással töltötte az időt, szégyenkezve, sírva mondta el, hogy szülei a kora hajnali órákban már kapálni és egyéb mezőgazdasági munkákra küldik, és csak az esti órákban jut hozzá, hogy az érettségire készüljön. Csoda, hogy az érettségije jól sikerült. Természetesen ez sem általánosítható, jellemző példa, de megtörtént. Mindezeket azért volt szükséges példaként felemlíteni, mert a hátrányos helyzet leküzdése nemcsak az iskolára, hanem a szülőre, a gondviselőre is háruló, közös feladat. Megbecsülés, városi méretekben I hírül adtuk, a Általános és középiskoláinkban már mindenütt a reformtörvény szellemében, a reformot követő tantervek alapján tanítanak. A megvalósulás alatt álló reformtörvény alapvető, hármas célkitűzése változatlan. Az élethez közelebb jutás, a munkára nevelés, a korszerű általános műveltség biztosítása és a szocialista szellemű nevelés olyan követelmények, amelyek bázisul szolgálnak az egyes tantervek és iskolafajták tanterveinek kiépítéséhez. Jóllehet, a reform törvénybe iktatása óta a folyton fejlődő élet bizonyos részletmódosításokat követelt, alapjaiban a reform mit sem változott. A most kezdődő 1968— 1969-es iskolaév is az iskolareform további megvalósulásának esztendeje, a rohanó élettel lépést tartó, korszerű műveltség megadásának, és a szocialista világnézeten alapuló embernevelésnek időszaka lesz. Benedek Miklós Ténagy Sándor versei: Arcunk nap fogyatkozása Belefájdul a szemem, ha téged keres, a lábam, ha hozzád közelít szám szólitása néma, amit kezem mutat, mcghallod-e? láthatatlan, mint a hó árnyéka, meglátod-c? elutaztam a gyermekkorból, elbúcsúztam, mindent becsomagoltam, de nem veszem hasznát semminek arcunk napfogyatkozásában elhalványul a föld, a víz, a kő, nem látunk semmit, mindent elfelejtünk Nézlek Nézlek keresem ki vagy kérdezem én ki vagyok mig végezetül nem keresek én nem kérdezek semmit A csend födetlen teste szégyentelenül világít vétenék ha megszólítanám Nézem megjelölt életünket izéméin mindenre ráégeti a szerelem kéznyomát szívnyomát Magyar filmek az újabb repríz-hét műsorán Ankét a rendezővel A miskolci Kossuth mozi, amely kis befogadóképességű klubhelyiségében ez év májusában rendezte meg először az értékes filmek repríz-hetét, újabb hét előkészületeiről ad hírt. Mint a korábbi két alkalommal, most is az a cél vezeti a repríz-hét szervezőit, hogy mindazok, akik egyes filmek megtekintését új bemutatásukkor elmulasztották, megismerhessék az értékesebb alkotásokat akkor is, ha azok esetleg nem kerülnek ismételten a napi műsorba. Az eddigi hetek sikere arra indította a Borsod megyei Moziüzemi Vállalatot, hogy időszakonként rendszeresen megszervezze ezeket a bemutatókat, sőt bővítse is programjukat. Az új repríz-héten ismételten a Kossuth mozi melletti klubban lesznek a vetítések, mindig este hat órai kezdettel. Szeptember 23-tól kezdődően most hat magyar filmet láthatnak az érdeklődők. 23- án, hétfőn a Fiúk a térről, 24- én, kedden az Eltávozott nap, 25-én. szerdán A holtak A tudományos ateizmus hagyományos formái elsősorban a vallási tanok elméleti-gondolati tartalmának, társadalmi szerepének vizsgálatára helyezik a hangsúlyt. Kimutatják a különböző vallások tételeinek logikai ellentmondásait, a tudományos eredményekkel való összeegyeztethetetlenségüket, az osztálytársadalmakban elnyomott tömegek megbékítésében betöltött szerepüket stb., stb. A tudományos vallás-pszichológia, a marxista valláskritikának ez a még fiatal, de rohamosan fejlődő ága, ezzel szemben mint lelki jelenséget vizsgálja a vallást. Arra keres választ, mi a vallás mint élmény és érzelem? Mit jelent az. hogy a vallás „lelki szükséglet”? Mi a vallás érzelmi- emocionális alapja, forrása? A Szórakoztató pszichológia című nagy sikerű könyv szerzőjének ezúttal „szórakoztató vallás-pszichológiáját” adja közre a Kossuth Könyvkiadó. A „szórakoztató” ez esetben mindenekelőtt azt jelenti, hogy a szerző a vallási érzelmek, élmények tartalmát és formáját, forrásait és keletkezési mechanizmusát, más pszichológiai jelenségekkel való rokonságát nem az értekező próza bonyolult modorában adja elő. hanem könnyed, szinté anekdotikus elbeszélő stílusban, gazdag példaanyaggal, irodalmi szemelvényekkel illusztrálva. A tematikus rendben sorakozó fejezetek kis terjedelmű, önálló, „elbeszé- lés”-szerű részekből állnak össze, amelyekben történelmi etnográfiai példák, anekdoták, irodalmi művekből vett részletek szemléltetik az elméletitárgyi mondanivalót. Fordította: Mikus Gyula Rejtvény a szavakban, színház a szabadban Üj könyvek a miskolci könyvesboltokban éves kapitány, amely éppúgy megjelent, mint a nem kevésbé népszerű Bal négyes páholy, amelynek az elhunyt Kellér Andor a szerzője. Ezenkívül egy politikai tárgyú, rendkívül aktuális és izgalmas témával foglalkozó füzetet említhetnénk meg, a Lázadó diákok címűt. Ez a ids füzet a párizsi—római és a nyugat-berlini diáklázadásokkal foglalkozik. Akik németül is olvasnak, azoknak figyelmét felhívjuk Lion Feutchivanger valaha magyarul is megjelent müvére, a Der falsche Nero-ra, valamint Traven novelláinak, Erzählungen címen kiadott két kötetére. Érdekes könyv a Die deutsche Personennamen, amely az egykét éve nálunk is kiadott, hasonló természetű névtörténeti munkának szinte német ellenpárja. Ugyancsak német nyelven jelent meg egy NDK-autó- térkep, és németül, angolul, valamint franciául megírt magyarázatokkal készült autótérkép Romániáról. Akik orosz nyelven is olvasnak, azok nyilván szívesen forgatják majd Turgcnyev müveinek, valamint Tvardovszkij legújabb verseinek válogatását, valamint egy Kalandos történetek című orosz novellagyűjteményt. Egy angol nyelvű könyvről is beszámolhatunk, amelynek a címe Come back, és dél-afrikai novellákat tartalmaz. visszajárnak, 26-án, csütörtökön Ezek a fiatalok, 27-én a Bohóc a falon, 28-án pedig a Vízivárosi nyár kerül a klub közönsége elé. Először rendeznek a rcpríz-helek kapcsán ankétot: szeptember 27-én részt vesz a vetítésen és utána ankéton találkozik a közönséggel Sándor Pál, a Bohóc a falon című alkotás rendezője. Az elmúlt hét könyvújdonságai közül elsősorban néhány szépirodalmi alkotással foglalkozunk. Megemlítjük Kenneth B. Clark világhírű művét, a Fekete gettót, amely az amerikai négerekről szól. Klasszikus alkotás új kiadásban Charlotte Bronte műve, a Jane Eyre, valamint az Osztrák költők antológiája, amelyben a legrégibb osztrák költők is szerepelnek. Tulajdonképpen klasszikus ifjúsági mű Verne Gyula örökké népszerű regénye, a Tizenöt ismertetések, kis tanulmányok húzódnak meg. kitűnő kritikusok tollából. Bennünket, miskolciakat talán csak az az „apró” tévedés hozott zavarba, amelyet a Miskolcról jelentik című keresztrejtvény vízszintes kérdéseinek egyikében olvastuk: Milyen célkitűzéssel indul a miskolci. Déryné Színház az új évadban? A pikantériája a dolognak-, hogy a rejtvényfüzet a Miskolci Nemzeti Színház műsorterve címszó alatt a megfejtést tulajdonképpen közli is. Csak azt a tévedést nem, hogy a Miskolci Nemzeti Színház immár 12 esztendeje nem Déryné Színház. <P—I) maradt, s e nehéz evekben nagyon is helyesnek látszik, hogy hivatott intézmények — közöttük a Színháztudományi Intézet — sietnek Thália papjainak segítségére a zsöllye-cl- néptelenedés időszakában. A Rejtvény a szavakban, színház a szabadban című ötletes rejtvényfüzet juttatta eszünkbe a fenti gondolatokat. A komoly, a tudós intézet nem restelkedett okos reklámösszeállítást készíteni, hogy ezzel is segítse a színházuk benépesc- dését. A népszerű füzet tartalmi részéről szólva külön dicséretet érdemel a szó- ós keresztrejtvények bőséges színházi vonatkozása, talányfeladása. A rejtvények között apró A Színháztudományi Intézet — amely választott vizsgálódási területeinek megfelelően a dráma, a színház, a színházművészet és színházpolitika legkülönbözőbb kérdéseivel foglalkozik — színvonalas munkálkodását mind ez ideig szűkebb körben ismerték csak. Az elmúlt hónapokban azonban néhány népszerű kiadvánnyal felkeltette a figyelmet a színházbarátok csökkenő, de még mindig népes táborában. Megelégedéssel kell szólnunk a Színháztudományi Intézet közönségmegkereső, jó reklámmal és propagandával történő híd- ácsolásáról. A tömegkommu- kációs eszközök világában a színház mindinkább magára ! I ... . _ - I hírül adtuk, a | Mint mar | müvelődésügyi miniszter megbízásából a Miskolci városi Tanács vb-elnöke népművelőket tüntetett ki alkotmányunk ünnepének előestéjén. örömmel tájékoztattuk erről a szép eseményről a közvéleményt. Tudósítói tisztségünk tulajdonképpen véget ért, amidőn kellő hangsúllyal közzé tettük a kitüntettek neveit. Ám, a nevek után felsorakozó foglalkozások arra serkentették figyelmünket, hogy ne siessünk el egy lényeges, örvendetes motívum mellett. A tíz kitüntetett közül négyen nem tanácsi intézménynél dolgoznak. Van közöttük rajzoló-grafikus, cementgyári és gépgyári munkás, sőt, vendéglátóipari dolgozó is. A kitüntetésre javasló testület nem áll munkaviszonyban e lelkes népművelőkkel, mégis megtette javaslatát. Ez túl a gesztuson, egy kicsit távolabbra mutató magatartás. A társadalmi munkás megbecsülése manapság általában csökkenőben van. Irtunk már róla magunk is. hogy vállalati, intézményi szinten milyen csekélyke figyelem jut azok számára, akik a családtól, a pihenőóráktól szakadnak el, hogy valamit tegyenek a közért. Egyes gazdaság vezetők azt még nagy nehezen „elnézik”, ha a dolgozó párt-, KISZ-, vagy szakszervezeti munkára „adja fejét”. De a népművelők már semmiféle engedményt, lényegtelennek látszó könnyítést nem kapnak. Mindez még egy régi, megkövesedett szemlélet eredménye, amely sajnos, a gazdaságirányítás új rendjében felerősödött. így aztán az élénkülő gazdaságossági manőverezés (ami a maga módján nagyon helyes) hétköznapjaiban alig jut erő, figyelem a társadalmi munkára, az „ingyen” tevékenységre. Most. hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága a jó gazda szemével látta meg szűkebb határterületein fúl is a szellemi értékeket, az önzetlen, társadalmi készséget, s ezt szép jutalommal nyugtázta, érdemes emelkedettebb hangon szólni erről a sajnálatosan ritka gyakorlatról. Ha nem csökkenne a társadalmi munkások megbecsülése, tulajdonképpen ez a gesztus fel sem tűnt volna. De sajnos, az utóbbi években — tisztelet a kivételnek — a csendes, az önreklám nélküli munka alig-alig tünt^fel valakinek. így aztán a babérból bőven jutott olyanoknak is, akik közelebb álltak a tűzhöz, vagy jobb volt a „mikrofonjuk” — ahogy ezt manapság a fiatalok mondják. Van mégy egy másik figyelmet keltő vonása a már említett kitüntetési rendszernek. Egy-egy nagyváros modern arculata, kultúrája, művészete nem alakulhat ki csak a tanácsi apparátus szorgalma nyomán. A folyamatban szót kell kapniuk mindazoknak a tettre kész szellemi erősségeknek is, akiknek jó elképzeléseik, javaslataik vannak a város felemelésével kapcsolatban. Szemünk előtt zajlik le a kapuki tárás, az erők bebocsátása, az ötletek realizálása. Gondoljunk csak a város áU tál kiírt szociográfiai pályázatra. Még korábban a sok vélemény nyomán kialakult városfejlesztési koncepcióra. A diósgyőri vármúzeum hasznosítását is többféle jó elkéj*- zelésből egységesítették. A lakótelepek kulturális létesítményei többnyire közös gondolkodás révén születnek meg. j M. ____ természetesebb! | Mi sem ahol jiyen mértékben igénylik a közfigyelmet, a segítőkészséget, ott a megbecsülés egynéhány láb. ható jele sem maradhat eh1 Bár úgy véljük, a közgondokban intenzíven részvevők tábora nem a hírnévért, vagy a babérért áldozza fel másra is hasznosítható szabad óráit. De hát a f'gyelmesség sohasem árt. A példák azt igazolják: erről a fontos „szabályról.” a Miskolci városi Tanács V. B. nem felejtkezett meg. Párkány László Könyvespolc: K. K. Platonov: A vallás lélektana
