Észak-Magyarország, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-05 / 208. szám

2 fSZAKMAGYARORSZÄG Csütörtök, 1968. szeptember 8. Tömegpusztító fegyverek a Bundeswehr számára Az Izvesztyija szerdai szá­mában K. Leonov hangoztat­ja : Nyugat-Németországban vegyi és bakteriológiai fegyve­rek előállításán és tökéletesí­tésén dolgoznak. A nyugati sajtó azon jelen­téseit kommentálva, hogy a Bundeswehr! titokban tömeg- pusztító eszközökkel látják el, Leonov megállapítja: „erre csupán azért kerülhetett sor, mert Nyugat-Németország ka­tonai szövetségesei elnéző ma­gatartást tanúsítottak és köz­vetlen segítséget nyújtottak”. „Az Egyesült Államok és az NSZK monopóliumai kölcsönö­sen tájékoztatják egymást, az amerikai gyakorlótereken pe­dig közös kísérleteket végez­nek az új vegyi fegyverek ta­nulmányozására.” „A 30-as évekhez hasonlóan, a polgári laboratóriumok és intézmények békés cégére mö­gött — írja befejezésül Leonov — a nyugatnémet szoldateszka tömegpusztító eszközöket gyárt.” Elfoglalták Aba várost A NATO-hatalmak provokatív lármája az ENSZ-ben Csehszlovákiai kudarcuk után a NATO-hatalmak lár­mája nem csitult az ENSZ-ben — írja B. Orehov, a Pravda New York-i különtudósítója. A NATO-országok ENSZ-delegá- tusai szakadatlanul értekez­nek és üléseznek. Tanácskozá­saik helyéül kezdetben az East River-i ENSZ-székház folyosói szolgáltak, most azonban az ENSZ kanadai missziója által felajánlott helyiségben foly­nak. Ez utóbbi körülmény nem is olyan meglepő, tekin­tettel arra a hálátlan szerepre, amelyet a kanadai ENSZ-de­legátus a „csehszlovák kérdés­ben” betöltött. A kanadai küldött mellett különös aktivitást mutat Lord Caradon brit és Jósé Plnera, chilei ENSZ-delegátus. A Pravda megállapítja, hogy az imperialista hatalmak becs­telen céljaik érdekében kíván­ják felhasználni az ENSZ-t, nem hallgatnak a józan ész szavára és lázas igyekezettel próbálkoznak valamiféle pro­paganda-sikert elérni, annak ellenére, hogy New Yorkban mind gyakrabban, hallani: „Ki­nek van erre szüksége és mi­ért”? Rspíiioszsrencsétleiiség Bulgáriában Szeptember 3-án. helyi idő szerint 20 óra 30 perckor, rossz légköri viszonyok közben, kevéssel a burgaszi repülőtérre való leszállása előtt lezuhant a bolgár polgári légiforgalmi vállalat Drezda—Burgasz útvo­nalon közlekedő repülőgépe. A repülőgépen — a sze­mélyzetet is beleértve — 89 személy tartózkodott, közülük öt vénén életüket vesztették. A szerencsétlenség körülmé­nyeinek kivizsgálására kor­mánybizottság alakult Kudarcra ítélt politikai di- verziónak nevezi a Pravda szerdai számában közölt cik­kében Jurij Zsukov az imperi­alista és a pekingi propagan­da újabb koholmányát egy ál­lítólagos „amerikai—szovjet megegyezésről”, amelynek cél­ja a világ kettéosztása a Szov­jetunió és az Egyesült Államok k ózott. Ezzel összefüggésben a szer­ző idézi a New York Times é.s a Daily Telegraph jelenté­sét, amely szerint a Szovjet­unió a szocialista országokkal közösen tett csehszlovákiai lé­péséről előzetesen tájékoztatta Washingtont és biztosítékot szerzett arra, hogy az „Egye­sült Államok nem fog reagál­ni” erre az intézkedésre. A nyugatnémet sajtó még to­vább ment: közölté, hogy kö­zös amerikai—szovjet dekla­ráció készül, amelynek célja a q világ kettéosztása. Ezt a rá­galmat a „szovjet—amerikai összeesküvésről” és a „világ felosztásáról” megismételte Csou En-laj miniszterelnök. Zsukov rámutat: Csou En- laj. egy sorba állva a bonni rágalmazókkal, azt állította, a Szovjetunió elismerte, hogy a Közép-Kelet, Dél-Vietnam és Délkelet-Ázsia többi része az amerikai imperializmus befo­lyási övezetébe tartozik. Lagosi hivatalos jelentés szerint a nigériai szövetségi haderők szerdán elfoglalták Abát. A nigériai hadsereg fő­hadiszállásán közölték, hogy helyi idő szerint tíz órától ni­gériai zászló leng a város fe­lett. Aba elfoglalásával csak két, viszonylag jelentős város, Owerri és Umuahia maradt a kelet-nigériai rezsim ellenőrzé­se alatt. Tűzharc az izraeli— szíriai határon Mint a damaszkuszi rádió bejelentette. Izrael kedden es­te — 24 órán belül másodszor — újabb támadást indított a szíriai erők ellen a két ország •közötti tűzszüneti vonalnál. Páncélozott izraeli szállító jár­művek közelítették meg a szi- riaiak előretolt állásait és gép­fegyverből tüzeltek rájuk. Szí­riai részről a tüzet viszonoz­ták. Veszteségekről nincs je­lentés. Üjabb tűzharc volt az izra­eli—jordániai tűzszüneti vo­nalnál is. Tel Aviv-i bejelentés szerint szerdán hajnalban a tűzszüneti vonal két pontjánál volt kisebb lövöldözés. Hírügynökségek kairói je­lentése szerint az Arab Liga külügyminiszteri tanácsa, amely kedden befejezte há­romnapos kairói ülésszakát, felszólította azon arab álla­mokat, amelyek kapcsolatot tartanák fenn az NSZK-val, hogy hívják fel a bonni kor­mány figyelmét az Izraelnek nyújtott folyamatos nyugat­német segítség súlyos és fe­nyegető voltára. Lemondott a jemeni kormány Mint a Reuter a sanaai rá­dió alapján jelenti, lemondott a Jemeni Köztársaság kormá­nya. A lemondást megelőző hé­ten az ország fővárosában ösz- szetűzések voltak a hadsereg különböző egységei között. Földrengések világszerte Iránban teljes erővel foly­nak a mentőakciók és a hely­reállítási munkálatok a hétvé­gi katasztrofális földrengés után. Szerda reggel a sah és a császárné repülőgépen a földrengés-sújtottá Kelet-Irán- ba utazott. Az iráni vöröske­reszt orvoscsoportokat küldött a helyszínre, akik tömeges tí­fusz- és tetanusz-oltásokkal igyekeznek megakadályozni egy esetleges járvány kitöré­sét. Repülőgépek és teherautók élelmiszert és sátrakat szállí­tanak az otthontalanoknak. Hoveida iráni miniszterelnök a sah utasítására intézkedett, hogy a romeltakarítás után az új házakat nem szabad vá­lyogtéglából építeni. Egyre több kormány és nemzetközi segélyszervezet siet a földrengés-sújtottá lakosság segítségére. U Thant a sahhoz intézett táviratában kifejezte részvétét és ENSZ-segélyt helyezett ki­látásba. A t örök orszá gból érkező első jelentésekkel ellentétben, az ottani földrengés nem volt olyan tragikus kimenetelű, mint Iránban. Hivatalos köz­lemény szerint 15 személy vesztette életét és 200 a sebe­sültek száma. A földrengés központja a Fe­kete-tenger partján volt, de kisebb mértékben érezték An­karában és Isztambulban is. A Vörös Félhold kétezer sát­rat, élelmiszert és takarókat küldött az érintett városokba. A Puerto Rico-i San Jüan­tól 580 kilométerrel északke­letre, az Atlapti-óceán mélyén is kisebb földlökéseket észlel­tek, amelyéknek erőssége a Rich­ter-skála szerint 6,4 volt. Kedden este Svédország kö­zépső részén kisebb földrengés volt. Károkról nem érkezett jelentés. külpolitika híreiben szerepelnek: Status quo Politikai rrSSS nában ismét gyakran előfor­duló kifejezése sok mindent foglal magába: amikor pél­dául „európai status quo”-ról beszélünk, akkor ezek a sza­vak a földrészünkön a má­sodik világháború után ki­alakult helyzetet jelzik. Azt például, hogy a levert hit­leri birodalom helyén két né­met állam alakult meg. Ausztria visszanyerte önálló állami létét, egész sor euró­pai ország pedig felszaba­dult. A „status quo” tulajdon­képpen rövidebb formája az eredeti „status quo ante” la­tin kifejezésnek. Ez szó sze­rint annyit jelent, mint „meg­előző állapot”. Á nemzetkö­zi jogban terjedt el fogalom­ként: azt az elvet sűrítette össze tömör formában, hogy a békeszerződések területi rendelkezéseinek a háború előtti volt állapotból kell ki- indulniok. Ahogyan a „status quo ante” formula „status quo”-ra rövidült, úgy bővült az értelme. Ma már általá­ban a „status quo” kifeje­zés alatt „fennálló állapot­ot értenék. Politikusok beszédeiben, újságírók hírmagyarázataiban gyakran bukkan elő a „status quo”, hol úgy, hogy valaki a „status quo” megváltoztatá­sára törekszik, hol pedig olyan formában, hogy valaki szót emel a „status quo” fenntartása érdekében. E nyelvtani fordulatok — hogy az európai példánál maradjunk — a kontinens népei számára az élet. vagy halál, a béke vagy háború sorskérdéseit jelentik. Aki az „európai status quo”-t meg akarná változtatni, csak fegy­veres erőszakkal tehetné, il­letve tudnia kell. hogy a fennálló helyzet alapvető módosítása, még ha kezdet­ben látszólag vértel énül vagy csupán politikai eszközökkel indulna meg, elkerülhetetle­nül véres háborúba torkolla­na. Nem kell bizonygatni, hogy ki az, aki a „status quo1* fenntartására és ki az, aki annak erőszakos megváltoz­tatására törekszik a mai Európában. A szocialista or­szágok a békés egymás mel­lett élés elvi politikája alap­ján a második világháború után kialakult helyzetből in­dulnak ki és ennek a hely­zetnek az elismerését köve­telik a nyugati tőkés orszá­goktól is. Ugyanakkor Nyu- gat-Európa legerősebb kato­nai és gazdasági hatalma, a Német Szövetségi Köztársa­ság, az állami politika rang­jára emelte a „status quo” megváltoztatására irányuló szándékait. Bonnban nem is­merik el a Német Demokra­tikus Köztársaság létét, az NSZK-t akarják elfogadtatni a világgal, mint az egyetlen német államot, e mögött pe­dig az húzódik meg, hogy a bonni revansisták a Német Demokratikus Köztársaság elleni támadás, az NDK be­kebelezésének terveit forgat­ják a fejükben. Hasonlókép­pen a „status quo” megvál­toztatására törekednek Cseh­szlovákia rovására is: A szu- détanémetek szervezetei hi­vatalos nyugatnémet támo­gatással hangoztatják terüle­ti követeléseiket. Egy új „Anschluss”, azaz Ausztriá­nak valamilyen német biro­dalomhoz csatolása is ott van a bonni vágyálmok között. Az NSZK vezető körei nem ismerik el az Odera—Neisse- határt, Lengyelország nyuga­ti határait, fenntartják igé­nyüket lengyel területekre, sőt, az egykori Kelet-Porosz- ország esetében még szovjet földre is. A szocialista datosan küzdenek az euró­pai „status quo” fenntartá­sáért, mert ez a földrész bé­kéjének, biztonságának alap­ja. Robbanás T el Aviv fii a sí Tel Aviv központjában szer­dán délelőtt három robbanás rázkódtatta meg a levegőt. Az első jelentések szerint házilag készített, ceruzagyutaccsal el­látott szerkezetek robbanták: egv a Merkaz mozi bejáratá­nál. kettő pedig a távolsági autóbusz-pályaudvar tőszom­szédságában. A rendőrség je­lentése szerint egy halálos és 49 sebesült áldozat van. \z izraeli rendőrség azon- no lezárta az érintett város­in sdet. gondosan átvizsgál­nak minden, a várost elhagyni készülő járművet. / Sándor ********** Rjdiuteuá A KOPASZ OROSZLÁNBAN 28. W ocheck fővárosi pályafu­tásának csakhamar híre futott. Szerencsére csak kevesen tudták, a valódi tudós bemutatkozása Berenden tör­tént. Megérkezett egy törpe­busz, kiszállt belőle egy ősz ember, beleszagolt a levegőbe. Elmosolyodott. — Itthon vagyunk, Hilde — mondta —, érzem a szagáról. Hilde felmarkolta a bőrön­döket, senkit nem engedett a professzor holmijához nyúlni. A legényszálláson kaptak két szobát, de ezeket úgy beren­dezte az igazgatóság, hogy bármelyik szálloda büszke lett volna rá. A professzor azonnal a rész­legéhez sietett. Hildet már ott találta. Az asszisztensnő né­hány pultot áthelyeztetett, né­hány asszimilálort és lepárlót új sorrendbe rakatott. A vál­lalat irattárából közben fel­hozták az osztály kutatási programját. Wocheck doktor pedig bezárkózott az irodájá­ba. Mire kijött, hogy megkezd­je a munkát, ez az egész elő­készület lebonyolódott... ... Gömöry doktor egy egész napot és egy estét szánt Wo­check professzor napirendjé­nek felderítésére. ■ Mindenek­előtt körüljárta a budai házat és megállapította, hogy a vil­lához egy nagy park csatlako­zik, amelynek közepén paválón található. A falak nélküli nyá­ri épülethez bokrok kísíérte sé­tány vezet, amely az épület udvari kapujától kacskaringó­san halad célja felé. Észrevet­te azt is, hogy a professzor — miután vacsoráját elkölti — egy ideig még a rádiót hall­gatja, vagy a tv-t nézi, ezt kö­vetően felgyújtja a nyári he­lyiségben levő villanyt. Egy hintaszékben foglal helyet, és újságot olvas. Felderítés közben egészen a magányos házig merészkedett. A bentiek gyanútlanok voltak, nem gondoltak rá, hogy ezen az estén minden moccanásukat figyelő szempár követi. Éjfél felé járt az idő, amikor a pro­fesszor nyugovóra tért. Gömöry ekkor megállapí­totta: a professzor ötven má­sodperc alatt teheti meg a la­kóháztól a pavilonig terjedő utat. Azt is kiderítette: a ház kapujából nem lehet megálla­pítani, hogy a pavilonban nem ég a villany. A pavilont a kerítéstől mintegy negyven méternyi, bokrokkal benőtt vadon vá­lasztotta el. A kerítés ezen a ponton alacsony volt, és úgy tűnt, hogy egy életerős férfi­nak nem okozhat gondot az síugrása. Kifelé menet egy kődarabbal leütötte az utcasarki lámpát, és úgy gondolta, hogy ezzel már kellőképpen elő is készí­tette a terepet. Másnap reggel — ez volt az akció lebonyolítására megsza­bott utolsó nap —, Schirm­baum korán ébredt. Nagy ne­hezen életet vert Gömöry dok­torba, és azonnal hadi terv ük elkészítéséhez láttak. Amikor beesteledett, a Volkswagent, amellyel a hely­színre mentek, a kis utca ele­jén leállították. Ezután gyalog- szerrel Wocheck háza elé osontak. Tíz óra lehetett, amikor Schirmbaum átugrott a kerí­tésen. Jól emlékezett a professzort ábrázoló fényképre, amelyből néhány darabot most is magá­val hozott. A szobából kiszűrő­dő fényben azonosította a va­csorázó professzort a fényké­peken látható személlyel, és megállapította, hogy ezt a sze­mélyt keresi. Ezután a bokrok mögé, a sötétbe húzódott. A lomlábakon jártak a per­II cek, és doktor Wocheck egyelőre semmiféle haj­landóságot nem mutatott rá, hogy elhagyja a szobát. Kín­jában Schirmbaum a tenye­rébe mélyesztette körmeit, hi­szen a késedelem végzetes kö­vetkezményekkel járhat, a te­herautó egy percig sem vár, ők pedig egy ájult emberrel az országúton maradnak. Rá­adásul azt sem tudják, mit csináljanak Wochecklkel. Az ütés — mert egy pillanatig sem kételkedett benne, hogy a professzort le kell ütnie — ilven idős korban végzetes következményekkel is járhat. A bécsi klinikán az orvosok megfelelő berendezések birto­kában, minden valószínűség szerint életre tudnák a tudóst kelteni. De itt,. Pesten, a Gö- möry-féle lakásban még egy­szerű lélegeztető berendezés sem áll a rendelkezésükre. Schirmbaum pedig elhatározta, hogy a lehetőség szerint nem követ el több gyilkosságot. Huszonkét óra negyvenöt perckor a professzor végre fel- emelkedett székéről. A volt SS-legény látta, ahogy szobá­ról szobára vonult, azután lassú és nyugodt léptekkel a nyári lak felé indult. Schirm­baum elöreosont, és úgy he­lyezkedett el, hogy abban a pillanatban, amidőn a profesz- szor eltűnik a ház ablakainak látómezejéből, egyetlen, a tar­kójára mért ütéssel elkábítja, s a kerten át a kerítéshez vi­szi. A professzor lassan, kimért léptekkel közeledett a kriti­kus pont felé. Amidőn elhaladt az SS-legény előtt, Schirm­baum is a betonra lépett. Tor­nacipőjében hangtalanul moz­gott előre, majd felemelte ösz- szekulcsolt kezét, és hatalmas erővel a professzor felé súj­tott. Ebben a pillanatban mintha acélkapcsok ragadták volna meg összekulcsolt kezeit, ha­talmas rántást érzett, és a professzor vállán keresztül a bokrok közé zuhant. Felugrott és vérbe borult szemmel az öreg tudósnak rontott. Hangtalan küzdelem vette kezdetét. Schirmbaum soha nem volt gyakorlott verekedő, csak a katonai közelharc moz­dulataira emlékezett a régi időkből. Már a második ütésnél meg­értette, hogy végzetes tévedés áldozata lett. Ez az ember nem Wocheck professzor. És abban a pillanatban., hogy ezt felismerte, már fel is rémlett előtte egy akasztófa. Pillanatig sem tétovázott, hátat fordí­tott „Woehecknák” és ha­nyatt-homlok menekült Gömöry egy pillanat alatt felmérte a helyzetet. A talaj dobogott futó lábaik alatt, vég­re elérték a gépkocsit, beül­tek, és elszáguldtak. Áthalad­va a hídon Gömöry a belvá­ros felé vette útját A szálló előtti parkolóhelyen megállí­totta kocsiját. — Most kiszállsz — mondta —, és eltűnsz. Soha többé nem akarlak látni. Ilyen balekkal, mint te vagy, nem lehet együtt dolgozni. Schirmbaum arra gondolt, hogy most pillanatok alatt kéz. rekerítik. — Nem hagyhatsz magam­ra — mondta Gömörynek. — Nekem nincs vesztenivalóm. Én nem öltem meg senkit a Kárpátokban, és nem volt so­ha Gemner a nevem. Nem is akarok hozzád menni. Add ide a víkendházad kulcsát. És ha meglátnak a ház körül, úgy lelőlek, mint egy kutyát. G ömöry elővette kulcscso­móját, kiválasztott egyet és Schirmbaum kezébe nyomta. — Holnap estig ne mutat­kozz a házban. A házvezetőnő­met hazatelegrafálom. Idén nem megyek le Siófokra. De tavasszal lemegyek. És ha ott talállak — véged. (Folytatjuk) F ehing újabb politikai aknamunkájáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom