Észak-Magyarország, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-25 / 225. szám

Szerda, 1968. szeptember 25. ßSZAKMAGVARORSZÄO 3 Ä vita részvevői megegyez­el »Ma (gjj abban, hogy az újitómozgalom visszaeséséért a felelősséget, nem lehet teljes egészében a rendeletek szám­lájára írni, noha sok helyen felvették e kényelmes szokást. _ Megállapították, hogy az újí­tásokról szóló kormányrende- fet alapjában jó, nehézségeket csak a kiegészítő pénzügyi, és munkaügyi rendeletek okoz­nak. Gyakran zavarja például az újítások elbírálóit az a rende­let, mely szerint a 30 000 forint alatti újítási díjak azt a bér­kategóriát terhelik, amelyik­be az újító tartozik. Ezt pedig semmi nem indokolja, hiszen az újítás haszna mind a há­rom kategóriában egyaránt megmutatkozik. .A Szakszer- fezetek Országos Tanácsa és az Országos Találmányi Hiva­tal ezért javaslatot terjeszt a kormány elé, hogy módosítsa ezt a rendelkezést, 1 Megoldásra vár a beruházá­sokkal kapcsolatos újítások díjazása is. Hiszen a beruhá­zási összegek megtakarítása a vállalati nyereségben csak mint az eszközlekötési, amorti­zációs költség csökkenése je­lentkezik, így a díjazási alap csak mintegy tizede a valósá­gos haszonnak. Ez pedig ke­vés, nem ösztönzi az újítókat. Maga az újításokról szóló kormányrendelet, tehát általá­nos vélemény szerint jó. He­lyesen, és indokoltan emelte az újítások színvonalával szemben támasztott követelmé­nyeket, és bevonta az újítók körébe az eddig kizárt, hiva­tásos fejlesztőket is. De nem szabad fuel^d"r­mánvrendelet csak keret-jog­szabály, Elveket ad, melyek alapján a vállalatoknak ma­guknak kellett elkészíteniük saját, részletes újítási szabály­zatukat. Ezek a szabályzatok pedig már nem mindenütt tö­kéletesek. A kerekasztal -beszél getés so­rán — mint már említettük — többen kifogásolták, hogy a rendelet nem biztosít jogvé­delmet a hivatásos fejlesztők­nek. Nem írja elő díjazásuk Kibővített vezetőségi ülésre hívták össze az embereket szeptember '23-án, hétfőn este a héti Egyetértés Termelőszö­vetkezetben. Ezúttal azonban a „napirendi téma” nem vala­milyen termelési, vagy szerve­zési feladat megbeszélése volt, hanem: a munka, a szorgalom, a kiváló eredmények elisme­rése és megjutalmazása. A héti Egyetértés Termelőszövetkezeit Immár harmadszor került az ország legjobb közös gazdasá­gai közé, ezúttal a hetedik helyre. A mi hűvös, északi vi­dékünkön ez igen szép ered­mény. Ezzel a helyezéssel — a termelési adatok alapján — a héti Egyetértés megszerezte a megyei első helyet is, ami azt jelenti, hogy egy éven át vi­selheti a Borsod megye legjobb termelőszövetkezete kitüntető címet. A megyei első helyért 15 000 forint jutalmat is ka­pott a termelőszövetkezet, hoz­zá a hivatalos elismerést nyug­tázó oklevelet. Kitüntetések Az eredményeket a kollektí­va érte el, de voltak kimagas­ló egyéni érdemek, egyéni tel­Éj vegyesből! Végre elkészült és szeptem­ber 29-én ünnepélyesen meg­nyitják a sajókazal Általános Fogyasztási- és Értékesítési Szövetkezet új vegyesboltját .!ákialván. A bolt építése és berendezése 870 000 forintba került. Létesítéséhez a községi tanács jelentős mértékben hoz­zájárult: saját építőbrigádjá- val gyorsította meg az építke­zést — a jákfalvaí lakosság örömére és megelégedésére. Az árcsökkenés ellenére... Az idei év aggodalommal kezdődött a Mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezet­ben. — Olcsóbban kell adnunk a termékeket — ez a beje­lentés keltette az aggodalmat. Ez ugyanis azt jelentette, hogy az árrendezés után több terméket kell előállítani, ha a tervet teljesíteni akarják. Az előirt terv pedig nem volt kevés: fél évre 14,1 millió forint érték előállítását szab­ta meg. — Bírjuk-e majd erővel? — kérdezték a dolgozók. Es az év első heteiben úgy lát­szott, hogy nem tudják tel­jesíteni a tervet. Ekkor a szövetkezet vezetősége a szo­cialista brigádokhoz fordult. A brigádok új vállalásokat tettek a munkaversenyben. Más brigádokat is magukhoz vonzottak, s jelenleg a szö­vetkezet 13 munkacsoportja dolgozik a szocialista elmért. Lelkesedésük, versenymoz- galmuk népszerűsítése pedig szép eredményt hozott: a Ma­tyó Háziipari Szövetkezet 14 millió 489 ezer forintra tel­jesítette idei, első félévi ter­vét. Csaknem 400 ezer fo­rinttal több értéket termeli tehát, mint amennyit felada­tául kapott. Az árcsökkenés ellenére! Vagyis: a korábbi éveknél még szorgalmasab­ban dolgoztak, még több szép kézimunkát készítettek a me­zőkövesdi lányok, asszonyok. A következő fél évben is leg­alább így szeretnék teljesíte­ni tervüket, melyet a leül- és belföldi megrendelők kíván­ságai szerint határoznak meg. (r.) A Lapunk szeptember 20-1 szá- Imábnn megjelent „Luca széke” T Kékeden ? című írásunkban ▼szóvá tetíük, hogy nagyon soká ^készül el a kékedi fmsz-bolt Átalarozása, festése. Cikkünkre la Forró és Vidéke Vegyesipari IKtsz vezetői a következőket ▼válaszolták: t „A Gönc és Vidéke Általá- ínos Fogyasztási és Értékesítő ^Szövetkezet ez év július 18-án T többek között megrendelte a ▼ kékedi 4. számú italbolt festé- fsi és asztalosmunkáit. Későbbi ^közlésük szerint a kezdési ha­táridőt augusztus 21-re jelölte Tmeg. Augusztus 22-én asztalos Yrészlegünk megkezdte a kéke- tdi boltnál a berendezés szere­plési munkálatait, melyeket A szeptember 13-án fejezett be. I Szeptember 13-tól 15-ig a vil­lanyszerelők dolgoztak a ké­kedi üzletben. 16-án pedig a festők kezdték meg a munkát, amelyet 20-án be is fejeztek. Megjegyezni kívánjuk, hogy a kékedi üzlet kőművesmunkáit nem mi vállaltuk el, s ennek késedelmessége miatt nem szö­vetkezetünk dolgozói a hibá­sak, hanem a kivitelező kő­művesek, esetleg. Mi úgy érez­zük, hogy a Gönc és Vidéke Általános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet kívánságá­nak, illetve megrendelésének időben és becsülettel helytáll­tunk.” Ezek utón szerkesztőségünk — és bizonyára Kéked lakos­sága is — már csak arra kí­váncsi, hogy mégis mikor nyí­lik már meg felújítva és meg­szépítve a kékedi fmsz-bolt? jesítmények is, amelyeket szin­tén megjutalmaztak a hétfő es­ti ünnepi vezetőségi ülésen. Ki­váló termelőszövetkezeti tag miniszteri kitüntetést kapott immár másodszor Dienes György, a termelőszövetkezet elnöke, valamint K. Bene György állatgondozó és Huso- nyica Istvánné kertészeti dol­gozó. Miniszteri dicsérő okle­véllel tüntették ki Nazareczki Károly fiatal traktorost és Vá- radi József fogatost. Gazdálkodási eredmények De éi'dcmes felidézni néhány tételt, miért is érdemelte meg a héti Egyetértés az elismeré­seket, a kitüntetéseket és a ju­talmakat? Búzából pl., 1967-ben 24 és fél mázsás holdanként! át­lagtermést takarítottak be, több mint dupláját az ózdi járási átlagnak. Kukoricatermésük 29 mázsa volt májusi morzsoltban számítva. (A járási átlag 13 mázsával kevesebb). Cukorx-é- pából 273 mázsát, burgonyából 116 mázsái termett egy hold föld. De lehetne sorolni a többi növényfélét is, valamennyi ki­váló termést adott, persze a szorgalom, a jó szervezés és vezetés, valamint Farkas Pál ugronómus, országgyűlési kép­viselő szakmái irányításának eredményeként. A héti Egyetértésnek mind­össze 453 kataszteri hold szán­tója van. De egy szántóegység­re 1966-ban 48,'H forint, 1967- ben 6706 forint szövetkezeti bruttó bevétel jutott. Az ár­bevétel 1966-ban 7061 forint, 1967-ben 9342 forint volt ka­taszteri holdanként. Szövetke­zeti tiszta vagyonuk 1966-ban 2 959 000 forint volt, 1967-ben 3 897 000 forint Az egy tagra jutó átlagkereset 1966-ban 16 736 forint volt, ami 1967- ben 20 637 forintra emelkedett. Tudalfsrmálás Ezek az adatok önmagukért beszélnek, hiszen ezek alapján értékelik á termelési versenyt is. De a héti termelőszövetke­zet nemcsak a .termelésben ér el kimagasló eredményeket, hanem az emberek szakmai továbbképzésében, politikai ne­velésében. gondolkodásuk, kol­lektív szellemük alakításában is. Például: az ózdi járásban Héten létesítettek először tsz- klubot és szerveztek kertészeti szakkört Jankó Lajos techni­kumi tanár vezetésével. A szakkörben a kertészeti dolgo­zók a legkorszerűbb termelési módszereket és technológiát tanulmányozzák. Évek óta se­gíti a héti Egyetértés a serény­falva! Üj Barázda Termelőszö­vetkezetet. Ezeken kívül az ózdi járásban számos más gaz­dasági, politikai és társadalmi kezdeményezés indult már el Hétről. Mindezt figyelembe vet­ték az eredmények értékelése során, s ezekkel együtt vált mél­tóvá a héti Egyetértés Terme­lőszövetkezet az országos és megyei szintű elismerésekre. A hétfő esti ünnepségen részt vett Tajti Gyula, a járá­si pártbizottság első titkára. Fügéd! Péter, a járási tanács vb-elnökc és Lipcsy Attila, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője is. A kitün­tetéseket és jutalmakat Fügedi Péter, a járási tanács vb-elnö­ke adta át. (sz. j.) Por zik az út Persze csak akkor porzik az út, ha nem esik az eső. Ha esik, akkor a sár hátráltatja a járműveket. Mármint azokat, amelyek Abaújvár és Kéked között közlekednek. Igaz ugyan, hogy sajnos, ilyen pa­naszt még jó néhány kisköz­ség közötti útvonalon hallha­tunk megyénkben, de az aba- újváriaké és a kékedieké ezek közül Is a legindokoltabbak közé tartozik. A KPM Közúti Igazgatóságát már évek óta ké­ri is a helyi tanács, hogy orvo­solja ezt a panaszt, amely nem­csak a vidék lakosságát, ha­nem a szépvidékű zempléni hegyekbe látogató népes bél­és külföldi turista-forgalmat is ugyancsak bosszantja. Az ille­tékesek meghallgatták a kérést és a tervek szerint ez évre már beütemezték az út rendbe­hozatalát. Az nbaújvári tanács legfrissebb értesülése szerint azonban nem sok remény van a terv megvalósítására. Pedig, ha az idei őszön még tovább mélyülnek a kátyúk, még rosszabbá válik az út, akkor a kijavítás, a rendbehozatal még költségesebbé válik. Mezőgazdasági gépbemutató Nagyszabású gépbemutatót rendezett a Mezőgazdasági gépkísérleti Intézet Halászteleken, a Mezőgazdasági Egyetem gazdaságában. A meghívott szakemberek sok új magyar és külföldi gyártmányú mezőgazdasági gépet láthattak. Nagyüzemi almarakodó gép. Nő o Textilkonfekció Ktsz hírneve Bodrogkeresztúr szereplése Frankfurtban A sárospataki építőknél A Borsod megyei KISZÖV- höz tartozó szövetkezetekben jártunk. E kollektívák örömei­ről, sikereiről, olykor feszítő gondjairól készítettünk ke­resztmetszetek s Hosszabb angliai látogatásá­ról hazatért honfitársunk mu­togatja nagybátyja ajándékát, a műbőrzekét. — Ezt nézze meg, uram! Ez munka, ez áru! A miskolci Textilkonfekció Ktsz műszaki vezetője csak rá­pillant: — Ezt a zekét mi gyártottuk. Exportra! — s pontról pontra elmondja a ruhadarab jellem­zőit. Nos, ami az exportot illeti, nem panaszkodhatnak. Tavaly a Budapesti Ruhaipari Ktsz- szel kerültek társas viszonyba, és ezt a társulást az idén az or­szág 27 szövetkezetére terjesz­tették ki. A társulás jó keretet biztosít jelentős exportra. Hogy el vannak-e látva munkával? — Bőven. A jelen körülmé­nyek között is legalább 20 új munkaerőre lenne szükségünk. Egyébként olyan nagy a kül­földi érdeklődés, hogy 1975-ig kell előretervezést végezni. Van Itthoni megrendelésünk is. Az év utolsó negyedévében ■ — termelésünk 80 százalékát az ÉTEX kötötte le — mondja Tóth Károly, a ktsz elnöke. Ám a ktsz élete csak kívülről szép. A helyiségek kicsik, szű- kek, agyonzsúfoltak. Az elnöki iroda egyben bemutató terem is. A női öltöző hihetetlenül ki­csi, a műszakváltás olykor az udvaron van. A férfi öltöző pe­dig régen raktár. Van, aki úgy mondja: nem szabad lett vol­na ennyire növelni a létszá­mot. A vezetőség így vélekedik. — Nagy megrendeléseink vannak. Elsősorban export. Ez népgazdasági érdek. Sok dolgo­zónak, főleg nőknek ad kenye­ret. Ez meg szociális érdek. Egy biztos: nagyobb segítsé­get várnak, s joggal igényelnek is. T — Mondjak valami érdekes­séget? Másodízben vettünk részt szeptember 1—4 között a Frankfurti Vásáron. Az ÁR- TEX-szel egyetemben, tavasz- szal jártunk ott először. Es most ismét megjelentünk, 1ó üzletet kötöttünk — Ullrich Jó­zsef, a Bodrogkeresztúri Kerá­mia Ktsz elnöke mondja ezt. S folytatja: Frankfurtban je­lentős mennyiségű, szám szerint 13 ezer kerámiaipari tennék, elsősorban fonottáru termelé­sére kötöttek szerződést. A vá- fcsár azt Is megmutatta, hogy termékeink megütik a világ­színvonalat. És ez korántsem jelent meg­állást. Az elnök egy sor ötlet­tel megrakodva tért vissza. Egyik módosítás már el is ké­szült: a fonott gyümölcstálnál magasabbra készítették a bel­ső peremet, így az apróbb gyü­mölcs nem hullik ki belőle. jlI Sárospatak külső részén, két leendő házsor épül. Némelynél az alapozásnál tartanak, má­soknál kész a fal, vagy éppen most készül, elkészült a tető­szerkezet. — Huszonkét lakást építünk itt — mondja a Sárospataki Építő- és Szerelőipari Ktsz műszaki vezetője. — Az év vé­gére kell vele elkészülnünk. A közelben három Ikerházat is építenek. Olyan emberek ké­szítik, mint többek között Göncfalvi István és brigádjá­nak tagjai. Valamennyien se­gédmunkásként kezdték, szak­mát szereztek itt, s a ktsz erős­ségei lettek Ruszkai József fes­tő, Ágoston András villanysze­relő brigádjával együtt. No persze, másutt is építenek. Egy kislakást már átadtak, a má­siknál pedig a befejezés felé közelednek, és a sátoraljaújhe­lyi tanács megbízásából mint­egy 1 milliós értékben tataroz­nak lakásokat. r {Válasz a kékedi bolt ügyében mértékét, tehát a díjazás .bi­zonytalan, „ki vannak szolgál­tatva a vállalatok kénye-ked- vének”. Idézzük a rendeletet. A vál­lalati újítási szabályzatok el­készítésére kiadott irányelvek szerint, az újítási szabályzat­ban rendezni kell: „... a hasz­nos eredmény megállapításá­nak és mérésének módját.. „... az anyagi elismerés mód­ját és rendjét..Tehát ren­dezni kell. Világosan ki kell mondani, hogy milyen újítás­ért, milyen anyagi elismerés jár. Ez magától értetődően a műszaki fejlesztéssel hivatás­szerűen foglalkozók újításaira is vonatkozik. A kormányrendelet nem ír­hatta elő az önálló vállala­toknak, hogy egy újításra eny- nyí és ennyi százalékot kell fizetniük. Rajuk bízta, hogy a szakszervezettel közösen dönt­sék el, kinek mi jár. Amit azonban a legtöbb vállalat saj­nos elmulasztott. És így a vál­lalati újítási szabályzatok többsége valóban nem biztosít jogvédelmet a hivatásos fej­lesztőknek. Ez azonban — hangsúlyoz­nunk kell —, a kormányren­deletek megsértéséből követke­zik. A vállalati szakszervezeti szervek tehát nem álltak hiva­tásuk magaslatán, amikor a nem megfelelő szabályzatokat elfogadták. Nem lett volna szabad ezeket aláírniuk. Mert az újítási mozgalom sorsáért a gazdasági vezetésen kívül a társadalmi szervek, a dolgozók : érdekeit képviselő szakszerve- . zetek is felelősek. Hamarosan napirendre ke­iül, sőt. néhány helyen már fo­lyamatban van a kollektív . szerződések, és mellékletük, az . újítási szabályzatok átdolgo- . zása. Szóval nem árt, ha a vállalati szakszervezeti szer­vek már most felkészülnek . feladatukra. Hogy amit a jövő­ben aláírnak, a jelenleginél . tökéletesebb legyen. Flunck Tibor (Vége.) Hová lettek az újítók? ■ BaigBBaHBBBBaBnBnBBBBBíaBBBBnSBBBBiaBBBBKI 8. Mii ír alá a ssaksxerveset ? Borsod megye legjobb fsz-e

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom