Észak-Magyarország, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-11 / 188. szám

Vasárnap, 1968. augusztus TI. ßSZAKMAGYARORSZÄO 5 Csécst láws&B emlékeznie ™ i I ezelőtt., 1708 260 evvel | nyarón’ halt meg a kor egyik legnagysze­rűbb egyénisége, a kitűnő iró, tudós, polihisztor tanár Csécsi János. Neve, tevékenysége el­választhatatlan Borsod-Aba- új-Zcmplón megye történeté­től, és attól a gigászi küzde­lemtől, amit népünk legjobb fiai évszázadokon át folytat­tak idegen igában nyögő ha­zánk felszabadításáért. Abaúj megyében született 1650-ben. Hároméves volt, amikor anyjával együtt rabló törökök fogságába került, öt­éves korában, 1655-bear keser­ves kínok közt koldulta össze anyja váltságdíját. Szabadultak, és az anya magával vitte gyer­mekét Csécsre. Így lettek egy, akkor még kedvesnek tűnő férfi önkényének kiszolgálta­tottjai. A balga nő az egyre kegyetlenebbé váló férfi min­denese lett, a gyermek János pedig a falu legnyomorultabb koldusának, a disznópósztor- nak az inasa. Az édesanya — a könyörte­len férfi kiszámíthatatlan, vad szeszélyétől űzve — számta­lanszor járta végig a kínok keserves útját, gyakran kért rimánkodva-könyörögve éhes, rongyos gyermeke és a maga számára alamizsnát. A sze­rencsétlen nő fia és saját sor­sának tragikus alakulása, a borzalmas, megalázó lesüllye­dés árán keservesen tanulta meg, hogy az élet célja nem a pillanatnyi. valós, vagy vélt örömök kiélése, hanem a szü­letendő nemzedékek hosszú sora által az élők hűségére és becsületére bízott szent köte­lességek teljesítése! Nem indult magyar író Csé­csi Jánosnál mélyebbről! Egy rossz teknő volt az ágya, ame­lyet egy-egy nyári zivatar ide­jén agyagból vert falú, kis ná­das kunyhójuk előtt számta­lanszor felemelt és hidegen ringatott az alázúduló viz. Ilyen körülmények között kezdett tanulni. Ebből a nyo­morból juttatta hihetetlen nagy akaratereje a disznó- Pásztor-jelölt Csécsi Jánost az akkori Abaúj vármegye két gyöngyszemébe: előbb a nagy- idai, majd a szepsi iskolába, és innen végül 1664-ben a sá­rospataki kollégiumba. I a 1 , fiú éjt nap­I A 14 éves pallá téve ta­nult Sárospatakon. Hihetetlen szorgalmával pótolta önhibá­ján kívüli lemaradását. De még csalt a szabályzatban köte­lezőnek előírt ruhákat sem tudta megszerezni. Ezért abba kellett hagynia tanulmányait. Kassára ment tanítani. Az 1670-es években az ide­gen elnyomók frontális táma­dást indítottak a haladó, füg­getlenségi szellemet képviselő magyar iskolák ellen. A pá­pai, az eperjesi, a rozsnyói, a kőszegi, a pozsonyi iskolák után a sárospataki, 1674-ben pedig a kassai iskolát is szét­verték. Idegen zsoldosok száll­ták meg az épületeket, a ta­nárokat, diákokat pedig szét­kergették. Mindenki menekült oda, ahová éppen tudott. Csé­csi János ezekben a gyászos években is együtt tudta tar­tani fiait, úgy vonzotta őket magához, mint mágnes a va­sat. Debrecenbe vezeti tanít­ványait. Innen pedig a függet­len Erdély fővárosába, Gyu­lafehérvárra követi az anyai iskola, a sárospataki kollégium tanárait. Gyulafehérváron öt évig ta­nított, mindent, amit rábíztak. 1678-ban a híres szalöntai Tholdi Miklós fiainak is ne­velője lett. Egy év múlva pe­dig a kollégium szeniora, s mint ilyen, ő vezeti az Iskolai önkormányzatot. így igen nagy érdeme van benne, hogy a bujdosó kollégium végig a ré­gi pataki tanterv és rendtar­tás szerint működött, tevé­kenykedett és abban, hogy az iskola még ekkor, a keserű megpróbáltatások hosszú ével alatt is híven megőrizte szel­lemét, jellegét. 1680. januárjában a tállyai Iskola rektora lett. Sokat dol­gozott, fizetését pedig rendsze­resen megtakarította. 168!;. április 27-én Lengyel- országba, majd Hollandiába utazott. Végül az utrechti Mezőkövesden él az egyetlen ma is dolgozó bor­sodi kékfestő. Ez állt a note­szomban, ennyit tudtunk róla, amikor elindultunk megkeres­ni Kis régi ház, szüle, sötét műhely, töpörödött öreg bécsi — ilyennek képzeltem a mes­tert és házát És valóban, a kacskaringós utca legtöbb háza lcicsi és zsúptetős volt Keres­tük a pingált kis táblát: kék­festő. Az egyik ilyen házból kilépett egy bácsi, pontosan olyan volt, amilyennek elkép­zeltem. Ö azonban az egyetlen nagy, kőből épült házra muta­tott. — Füzeakútí József vagyok — mutatkozik be a mester, ötvenes, jó megjelenésű férfi. Ebéd utáni pihenését feláldoz-1 va mesélni kezd: r — 1887-ben festette apám aak első fehér vásznat kékre, az {. tán ezt csinálta egész életé, ben. Jó szakma vélt ez akkor, nagy keletje volt az anyagnak Fáradságos, de jól jövedelmerfo munka volt Én is az apá^ műhelyében inaskod taro. M . kor felszabadított, nekivágta1611 az országnak; nagy kekfeí te üzemekben dolgoztam. Volta a.: Németországban is, ismerkc a tom a vegyészettel, labors riumban dolgoztam. Mind« igyekeztem megtanulni, ai---­n ek legkisebb hasznát is 1 hettem választott mester gemben. — Szeretnénk megnéznél műhelyt — kérjük. E lőször került önálló na­pirendi pontként a me­gyei nőtanács családvé­delmi bizottsága elé a megyé­ben élő cigánynők helyzete, a nevelésükkel kapcsolatban je­lentkező feladatok és tenniva­lók megbeszélése. Máté Iván- nénak, a bizottság titkárának jelentése — a helyzetfelmérés igényén túl — elsősorban a nevelési módszerek összegezé­sére irányult. S mint ahogyan Kis helyiségbe nek is képzeltük. Zsúfol megrakva lemezkádakkal, szerszámokkal, festéke« d> zokkal és egy csomó, számú: ra rejtélyes dologgal. Csakhí nem állapodunk itt meg, új műhely, aztán megint új; következik, összesen öt. még egy óriási, nyitott padlás, végül egy üzlethol; ség a házban. ^ — Reggeltől estig tartó mu 4: kával hat napig tart egy dsí: rab anyag elkészítése — rr gyarázza a mester a szakr fogásait. — Türelem és sok i kell a festéshez. Miközben sorra meséli az kát a műveleteket, amely révén a fehér anyagból szeb nél szebb mintás kékfestő 1« mutaHq, magyarázza a külö böző gépeket, eszközöket. Me; csodáljuk a mángorlót, ezt régi fa alkotmányt és a pol kon sorakozó mlntázókat Vi vagy száz. Körbejárjuk a b talmas présgépet, amelyet m ő vásárolt. A háború után fi számolták a kékfestő üzemi két, akkor vette. — Apám csak kézzel minta zott — mond’» —, a mángor lót „igazi lóerő” hajtotta. Mazsaroff Miklós t egyetem hallgatója lett. (Sike­rült tehát ugyanoda eljutnia, ahol négy évtizeddel korábban a közben már halhatatlanná vált Apáczai is tanultj. Amsz­terdamban 1684-ben segít Tót­falusi Kiss Miklósnak a híres bibliafordításban. Ekkor rak­ják le közösen az egységes magyar helyesírási rendszer alapjait. Hazatérése után, 1686. feb­ruár 11-én a sárospataki isko­la igazgatója lett. Ezentúl egy- személyben volt tanár és igaz­gató. Egymaga vezette az egész iskolát. Tanított mindent, amit csak lehetett. Közben még az első magyar helyesírási rend­szer tökéletesítését is folytat­ta. De megvetette az első rend­szeres magyar nyelvtan alap­jait is. Fokozott figyelmet for­dít a magyar nyelv, nemzeti történelmünk, irodalmunk ta­nulmányozására. Amikor Thököly Imre bukása után a sárospataki iskola második kálváriája is megkezdődött, Csécsi János Sárospatakról Vilmányba, onnan Göncre, in­nen Kassára vezeti a kollégiu­mot. Csak 1705. május 14-én térnek vissza a diákok Patak­ra. így csaknem 20 éven át is­mét Csécsi János tartotta fenn az ősi kollégiumot idegenben, állandó üldözésektől zaklatva. Még ekkor, élete végén is sok gond, bánat sújtja, de a híres szécsényi kuruc-ország- gyűlés munkájában így is ak­tívan részt vett. Élete végéig igen lelkes, tevékeny híve volt II. Rákóczi Ferencnek. Életpályája a kötelességtel­jesítés, a tudás és a hazasze­retet ötvöződésének nagyszerű példája. Világi dicsőségben, anyagi elismerésben nem volt része. Szerényen, szegényen halt meg. De életművével nagyszerűt, maradandót alko­tott: a hazaszerető és köteles­ségtudó generációk hosszú so­rát nevelte, tanította! ti |. után elfelejtet­Halala ték, mert hihe­tetlen, könyörtelen szigorral fogták a hallgatás pórázára mindazokat, akik emlékezni mertek, akik emlékezni akar­tak. Nemzetünk legnagysze­rűbb fiait könyörtelenül, cél­tudatosan betemették a törté­nelem eróziós erőivel. Szent kötflességünk, hogy — legalább most, halálának év­fordulóján — kiemeljük a fe­ledés sűrű homályából, és méltó emléket állítsunk en­nek a nagyszerű, mindeddig méltatlanul mellőzött férfinak! Buday György Pincegondok Szomolyán Kiszolgáltatva a felvásárlóknak ? Arra a kérdésre, mi újság a szomolyai Sarló Kalapács Tsx háza táján, hogyan áll a gaa- daság szénája? — valami olyasféle választ adtak az iro­dán, hogy az egy régi szólás- mondást juttat az ember eszé­be. „Nincsen öröm, üröm nél­kül". Ezt valahogy cáfolni kelle­ne, mert nagyon régi, éppen ezért talán már idejét múlta ez a szólásmondás. Sajnos, kár volt a szóért, mert Szabó Lajos, a tsz elnöke és Forgó László, a íőagronómus, aki egyben a tsz pártalapszerve- zetének titkára is, hamarosan meggyőzték hogy az ő ese­tükben ez még igenis érvényes. • No, de menjünk csak sorjá­ban, kezdjük az örömmel. Va­lamennyit hosszú lenne elso­rolni, de néhányat mindenféle­képpen érdemes. Az aratás Jól sikerült. A dimbea-dombos, sovány kalászt nevelő határ­ban búzából 11, árpából 10 má­zsás átlagtermést terveztek. És az aszály ellenére búzából 14,5, árpából 13,6 mázsa termett holdanként, összesen tíz va­gon gabonát szándékoztak ér­tékesíteni, s mar eddig 17 va­gonnal adtak el. Nagyon jól fizetett az idén a juhászat is. Egy-egy állatról 4,7 kiló gyapjút tudtak nyírni. A napokban szállítottak tőlük exportra 250 szép expressz pe- csenyebárányt. & A Sarló Kalapács büszkesé­gét, azt, ami a legtöbb örömet jelenti, a gyönyörű gyümöl­csöst és a szőlőt meg is kel­lett nézni. Több, mint két kilométernyi hosszúságban sorakoznak a domboldalon a fiatal fák, a szép szőlők. A dombtetőről, ahol a kis fács- kákon szinte mosólygós őszi­barackok érnek, ellátni a Mát­rára, szinte elérhető közelség­ben kéklenek a Bükk csúcsai. A 150 holdnyi őszibarack első igazi termése vagy húsz va- gonnyi lesz. A szomszédban levő húszholdas, ötéves diófa- liget majd csak évek múlva te­rem. De akkor majd annál ér­tékesebb lesz ez a terület, szedhetik majd a csengő diót. Az őszibarackról még csak annyit, hogy ez a gyönyörű gyümölcsük a napokban ka­pott a szegedi országos kiállí­táson egy első díjat és két el­ismerő oklevelet. És amikor már a szomszéd dűlőben, az összesen mintegy 230 holdas, nagyüzemi szőlő­ben járunk, kiderül, hogy az őröm itt már ürömmel talál­kozik;. Az idén fordul termő­re az első ötven hold. Nagy, derűlátással 35 mázsás holdan­ként! termést vártak a leány­kától és az olaszrizlingtől. A legújabb termésbecslések már 40—50 mázsa közötti mennyi­séggel kecsegtetnek. 1971-re már az egész szőlőültetvény termőre fordul. Évente leg­alább 5—6 ezer hektoliter bor­ra számíthatnak. És mekkora pénzre, milyen jövedelemre! A tsz vezetői bosszúsan le­gyintenek. Egyáltalán nem olyan biztos az a szép bevétel. Véleményük szerint ki vannak szolgáltatva a felvásárlóknak. Sok esetben az őszibarack árával is elégedetlenek. Ha a felvásárló szerv tisztes ha­szonnal olcsón adná tovább 8 gyümölcsöt a piacon, nem szól­nának. De előfordult, hogy a felvásárlási árnál 50—S0 szá­zalékkal drágábban kerül a fogyasztóhoz. A köz-vetítő így lényegében többet keres, mint a termelő. 9 ígéretes borszőlőjükkel még nagyobb a baj. A szőlőtelepí­téshez hitelt kaptak. A járulé­kos beruházásokhoz, a kisebb földolgozóhoz, egy nagyobb pincéhez már nem. Pedig ki látott már olyat: borszőlőt termelni pincészet nélkül Ta­valy az egri pincegazdaság jó árat fizetett szőlőjükért. De mi lesz, ha az idén, csak a felét hajlandó fizetni. Kény­telenek eladni a szőlőt a fel­vásárló által diktált áron, mert nincs pincéjük. Azaz van, 200 hektoliter bor számá­ra, de mit számít ez, amikor több ezer hektoliterről van szó. Mintegy kétmillió forintos hitel kellene a pincészet meg­teremtéséhez. Gyorsan megté­rülne a beruházás. És jogosan vetik fel azt is, hogy más tsz- nek, tőlük nem is olyan távol, hasonló beruházásra több tíz­milliós hitelt is folyósítanak, nekik meg semmit. 9 Nem is csoda, ha a szép szőlőnek alig tudnak örülni. Lenne egy ideiglenes megol­dás is, de sajnos, abban sem . tudnak előbbre jutni. Béna IstvánnénaK az egyik tsz-tag- nak van egy 600—700 hekto- . liter bor tárolására alkalmas • pincéje. De ezt a pincét a to~ • kaj-hegyaljai pincegazdaság ; bérli. Nem is tudják teljesen hasznosítani, mert van másik pincéjük is. De a tsz-nek sem adnák át semmilyen körűimé- , nyék között. Pedig a tulajdo­nos is jobban örülne, ha sa- ■ ját termelőszövetkezetét segit- ; heteié a pincévéL Az illetékesektől joggal vér ; több megértést, több segítsé- . get ezekben a keserű ügyek- ; ben a szomolyai termelőszö- i vetkezet. (p. s-V- a megye területén élő rígány­- lakosság a fejlődés — s ezzel- kapcsolatban a társadalomba- való beilleszkedés — különbö- i ző fokán áll, ugyanúgy neve- ■ lésükhöz és életkörülményeik • megváltoztatásához is különbö­- ző módszereket kell albaknaz- : ni. i Borsod megyében 38 268 ei- i gány él 7508 családban. A me­gye összlakosságának jelentős hányadát teszik ki, s különö­sen szembetűnő ez a gyerme­kek arányánál. Különösen az első osztályokban cigánygyer­mekek töltik meg zömmel az osztályokat. Elszomorító adat viszont, hogy a munkaképes cigánylakosságnak mindössze 34,5 százaléka van állandó munkaviszonyban, 15,1 száza­léka időszaki munkaviszonnyal rendelkezik, 50,4 százaléka pe­dig egyáltalán nem áll mun­kában. Ezeknél a családoknál rendszerint sok a gyerek. Kér­déses, mennyiben tudnak ele­get tenni a gyermekek rend­szeres gondozásának, az élet- és a tanulási feltételek mini­mális biztosításának A nőtanács — a többi tár­sadalmi szervvel közö­sen — évek óta foglal­kozik a cigánykérdéssel. A hármas nevelés, kulturális és egészségügyi felvilágosítás, szociális támogatás — csak akkor vihető keresztül, ha maguk a cigányok is akarják a változást. Itt, s ebben jelen­tős eltérés van a városokban — így Miskolcon — és a fal­vakban élő cigánvlakosság fej­lődésébe) Jó példa is akad ra. hogyan lehet egy életformán változ­tatni. Makkoshotyka, Hídvég- ardó. de még más falvak nem létező cigánykérdése bizonyí­ték rá. hogy ha az egészséges türelmetlenség nagyfokú tü­relemmel párosul, eredményre vezet. Sajnos, az előrelépés el­lenére még mindig a problé­mák. a megoldandó feladatok dominálnak. S a továbblépést ismét csak erőfeszítések árán lehet elérni Az eddigi munka tapasztala­ta: a gyermekeken, a családon keresztül sok minden elér he tő. Éppen ezért a nőtanács, :■ megyei tanács művelődésügy’ osztályával közösen az élőké szító iskolák folytatását java­solta. Hasznos és eredményes kezdeményezésnek bizonyult p cigánymamák részére külön megtartott szülői értekezlet. Általában még többet kell törődni az egészségügyi felvi­lágosító munkával, a család- tervezéssel. Ifjúság elleni bűn­tett címén határozottabban kell fellépni a munkaviszony­ban nem álló cigányszülőkkel szemben. Nem szabad megelé­gedni azzal, hogy a tanács és a társadalmi szervek szociális támogatásban részesítik az el- esettebb családokat. A gyerme­kek nevelésével párhuzamosan a szülők nevelését is folytatni kell. Különösen a fiatalabb ci­gánynőknél érhető el ered- ménv N em igaz, hogy nem ér­tünk él már eddig is eredményeket. Számos felépült ház. rendezett életkö­rülmények között élő cigány- család példája bizonyítja, hogy történt már előrelépés. Csak nem mindenütt egyforma mér­tékben és ütemben. Nos. a to­vábbi munka meghatározása­ként módszertanilag a követ­kezőket fogadta el a kibővített családvédelmi bizottság. A sze­mélyi ráhatás, a beszélgetés eszközével kell élni. Jók a számukra szervezett ankétok és előadások is. de a közvet­len. éppen ezért kötetlen be­szélgetés eddig mindig hatha- tósabbnak bizonyult. Különö­sen a nőtanácsnak, de más szerveknek is a gyermekeket kell elsősorban szem előtt tar­taniuk. hiszen egy, már egész­séges szellemben nevelt fiatal­ság később segítőjévé válik en­nek a munkának. De ami a legfontosabb- kitartóan kell dolgozni — nem kampánysze- . -űen — mert mint minden ne­velési feladat, e cigánykérdés endezése is csak így hoz ered- nényt. Egészséges türelmetlen­séggel, de nagyfokú türelem­mel. Az ő érdekük íven. Csutorán Annamária — Jöjjenek az üzlethelyiség­be — invitál —, megmutatom kész anyagaimat Nincs sok, minők is lenne? Nem vásárol­ják az utóbbi tizenöt évben. Az egyre olcsóbb gyári karto­nok kiszorítják a kékfestőt Csak vegetálok. Régen egy pia­ci napon eladtam 2000 métert is, most örülök, ha húsz- huszonötöt Harmincnyolc fo­rint körül van métere a hu­szonhét forintos gyári karton­nal szemben. Tudom, tapasz­talom, hogy drága, de nem le­het olcsóbban előállítani. — Nézzék, milyen szépek — büszkélkedik. — Ez a zöld min­tás a nyíregyháziaknak kell, a sárgát a noszvajiak, a szent- istvániak vásárolják. Tardon a rámás kékfestőt «éretik, kö­tényt varrnak,belőle. Ott; ré­gen még a dunna is kékfestőt- bői vol t Oj minták egyáltalár nem kellenek, nincs is, ak tervezze. Pedig úgy -vessen: észire, megint kezdik keresni Hiába, jobb módúak as embe. rek. Értékelik és meg is tud­ják fizetni a kézi munkát Három szakmunkás is éltöltötte életét ezekben a műhelyékben. Kettő mér nyug­díjas, de időnként bejárnak se­gíteni. A harmadik most Is it dolgozik s az ő fia a kékfestí mesterség egyetlen ipari tanu­lója. TTtH» «ML. - ■» íuiy XoMfft Megyénk egyetlen kékfestője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom