Észak-Magyarország, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-08 / 185. szám

4 ßSZAKMAGYARORSZÄG Csütörtök, 1968. augusztus 8. A veiig friss szemévei B enne élünk Borsod életében. A magunk lehetőségei szerint hűséges segítői, mun­káló! vagyunk e megye népművelési életének, belülről látjuk és ismerjük azt. S mert nagy a megszokottság is, talán nem is vesszük annyira észre az erényeket és a hibá­kat, mint aki idegenből jött, aki a hozzáértő vendég érdeklődésével, friss, elfogulatlan szemmel vizsgál gat ja a borsodi népművelést. Rakovszky Zsuzsa tulajdonképpen nem ven­dég nálunk. A budapesti Eötvös Loránd Tu­dományegyetem magyar-népművelés szakos hallgatója, aki a negyedik év után most nép­művelési gyakorlati idejét tölti a Borsod me­gyei Tanács művelődésügyi osztályánál. Né­hány évvel korábban Özclon volt hasonló gya­korlaton. Népművelőnek készül, éles szemmel figyeli a megye életét. Rövid borsodi tartóz­kodása nem nyújt módot a teljes áttekintés­re, nagy vonalakban mégis kialakul a kép. — Tulajdonképpen a nyári időszak alkal­matlannak látszik a népművelési gyakorlat­ra — mondja, amikor tapasztalatairól beszél­getünk —, de a mostani gyakorlati felada­taimhoz alkalmas. Ugyanis míg korábban, a másodéves gyakorlaton a falusi munkával, te­hát a gyakorlati népművelői tevékenységgel ismerkedhettem, most az irányító munka meg­ismerése a gyakorlat célja. Ezért vagyok a megyei osztályon, s ezért keresem fel az osz­tály munkatársaival a járási és a járási jogú városi irányító szerveket, hogy megismerjem a népművelési felügyelők, a nagyobb, járási művelődési intézmények munkáját, az alsóbb szintű munka segítésének lehetőségeit, módo­zatait. Érdekes ez számomra nagyon, mert az egyetemen az elméleti tananyagban még nem szerepelt az irányító munka. Az itt szerzett gyakorlati ismeretek nagyon hasznosak lesz­nek számomra az ötödik évben. Korábbi, az ország más részein szerzett ta­pasztalatairól beszélünk, s magától kínálko­zik a kérdés: milyennek látja Borsod népmű­velési munkáját más megyékhez viszonyítva. — Legjobban Baranyát ismerem, de a nyu­gati sávhoz tartozó megyéket, valamint Sza- bolcsot leszámítva minden más megyében jár­tam már, figyeltem az ottani népművelési munkát. Semmi olyan jelenséggel nem talál­koztam eddig Borsodban, ami bármilyen vo­natkozásban is más helyek mögé sorolná ezt a megyét. Talán az tűnik fel nekem, hogy a megye nagyságánál és erős tagoltságánál fog­va a gyakorló népművelők, a falusi népmű­velési élet irányítói meglehetős elszigeteltség­ben, nem egyszer eléggé magukra hagyatva élnek és munkálkodnak. Sajnos, találkoztam panaszokkal, amelyek arra utalnak, hogy a népművelők erkölcsi és társadalmi megbecsü­lése még nem minden alsóbb szervnél vált gyakorlati valósággá. Találkoztam ebből fa­kadó elkedvetlenedéssel. Mindezt vizsgálat tárgyává tenni nem lehet feladatom, s aligha vigasz az érdekelt borsodiaknak, hogy ez nem helyi jelenség, sajnálatosan fellelhető az or­szág különböző pontjain. Éppúgy, mint egy- egy kisebb területen egy-egy művelődési ve­zető nem mindig jó irányba ható „kultúr- terrorja”. Viszont azt is el kell mondanom, s ezt nem pusztán az udvariasság mondatja velem, hogy rövid borsodi tartózkodásom alatt is megismerkedtem több igen értékes ember­rel, részben a közvetlen, vagy irányítói nép­művelő munkaköriben, részben a társmunka­körökben, például a Herman Ottó Múzeum munkatársai között. Nem tudhatom, ezek az emberek mennyire kapcsolódnak be a népmű­velésbe, illetve mennyire igényli tudásukat és tettvágyukat, tettrekészségüket a népművelési irányítás, de úgy érzem, sok segítséget adhat­nak, nagyon értékes segítői lehetnek a jó, eredményes munkának. rról beszélgetünk, hogy látva a népmű­velési munka sok-sok nehézségét, nem kedvetlenedett-e el. két szakja közül a népművelést, vagy a tanári katedrát választ­ja-e, s végül: eljönne-e diplomája átvétele után Borsodba? — Népművelő szeretnék lenni, mert szere­tem ezt a területet, bízom benne, és hiszem, hogy eredményes munkát végezhetek. Ami a kérdés másik felét illeti, bár budapesti szüle­tésű és lakos vagyok, környezetem is oda köt, fontosnak érzem a vidéki gyakorlat megszer­zését. Ügy érzem, hogy itt, Borsodban szük­ség lenne humán képzettségű népművelőre, ezért, ha szükség lenne rám, s hívnának, szí­vesen jönnék. (benedejft) Fmrdőépítést, s&ínhm&bővíté&i tervesnek Sátorai jaúf helyen Az új közigazgatási szerv első eredményei flat lakással több — A Jakók segítségét is kérik A% idén elkészül Jó ütemben halad a munka a sátoraljaújhelyi ivóvízháló­zat felújításánál. A vízmű re- konstrukeiója már a befeje­zéshez közeledik, a tervek sze­rint még ez évben végeznek is ezzel a nagy feladattal. Üj- helyen már csak egy utcát kell bekötni a vezetékbe, és az idén erre is sor ker-ül. Épül már a vezeték Sáros­patak felé is. Sárospatak ugyanis szintén Üjhelyből kap­ja majd a jövőben az ivóvizet. Módszertani kiadvány az isknlatelevíziólinz Az új tanév kezdete előtt ad­ta közre az iskolatelevízió szerkesztősége az idei első fél­évi műsortervet, valamint a pedagógusok munkáját köny- nyítő műsorfüzeteket. Ugyan­csak kiadta Tévépedagó­gia című kiadványát, amely most másodszor kerül az is­kolatelevízió adásait haszno­sító nevelők kezébe, s több ta­nulmányt tartalmaz, hasznos útmutatásokkal szolgál a sok­rétű iskolatelevíziós adások mind jobb felhasználásához. Á most közzé tett második kö­tetben neveléslélektani óra­elemzés, egy, a történelem­adásokkal kapcsolatos tanul- mány, a VII. és VIII. osztályo­sok kémia anyagával kapcso­latos két írás, egy, az adások rendszeres és tervszerű fel- használása biztosításának le­hetőségeit elemző tanulmány, végül a nyelvtani adásokkal kapcsolatos felmérésre vonat­kozó tervezet olvasható. Az új gazdasági mechaniz­mus értelmében néhány hó­napja a járási tanácsokon, va­lamint a járási jogú városok tanácsainál önálló tervcsopor- tok munkálkodnak. Hangsú­lyoznunk sem kell talán, hogy a tervcsoportokkal a tanácsok önállósága az eddiginél sok­kal nagyobb, hiszen a város, a járás rendezési képének ki­alakításáért most már jóval többet tehetnek, nagyobb a „beleszólásuk’, irányító szere­pük. A tervcsoportok létét, tevé­kenységét még nem nagyon érezhetik, tapasztalhatják ugyan a lakók, hiszen az új közigazgatási szerv a járási, a városi tanácsokon mindössze néhány hónapja munkálkodik, néhány év múltán azonban nyilván szemmel láthatóan is jelentkezik majd az ered­mény. A Sátoraljaújhelyi vá­rosi Tanácson, ahol természe­tesen szintén nagyon örülnek az űj szerv léténél:, máris szép eredmények születtek a terv­csoport munkája révén, és még több, szép eredmény van kialakulóban. A mérnökökből, közgazdászokból álló csoport első szép eredménye, hogy a tervezett 64 lakás helyett át­csoportosítással, gazdaságosabb építéssel 70 lakást tudnak ki­alakítani többletköltség nél­kül. Egyik közeli nagy tervük a fürdő építése, és a színház bő­vítése. A több száz éves, légi vá­rosban a lakásoknak csak mintegy 40 százaléka rendel­kezik fürdőszobával. Már ma­ga ez is érthetővé teszi, meny­nyire fontos az új köztiszta­sági fürdő elkészítése, nem is szólva róla, hogy a régi fürdő épülete már életveszélyes. Az új fürdő a tervei: szerint a Bólyai utcában Imp majd he­lyet, a színház mögötti kert­ben. összesen 16 kád lesz ben­ne, és egy 25x9 méteres me­dence, melyben kisebb verse­nyeket is rendezhetnek. Ezt a medencét a fürdőzők télen is használhatják. A színház a jelenlegi álla­potában nem alkalmas na­gyobb előadások megtartására. Télen a fűtési hibák miatt nemigen használható. A terv szerint öltözőket építenének, megoldanák a színpadi rész fűtését. A fürdő és a színház mun­kái összesen 8,5 millió forintot igényelnek. A költség túlnyo­mó részét a városi tanács, va­lamint a Borsod megyei Víz­művek fedezné, szükség len­ne azonban rá, hogy mintegy másfél millió forinttal a város lakói is segítsék a terv valóra váltását. A tanács ezt az ősz- szeget önkéntes hozzájárulás­sal . szeretné megkapni a la­kóktól. Bíznak is benne, hogy nem lesz különösebb fennaka­dás, hiszen a fürdőre is. a jobb színházra is szüksége van a városnak. Gyanús nyomok Az áruház előtt óriási fehér lábnyomok vezet­nek a járdán. A mezítlá­bas férfi hatalmas fehér lábnyomai bevezetnek az áruház ajtaján, majd ellenkező irányban egy férficipő hasonlóan fe­hér lenyomata vezet el a távolba, jelezve, hogy ebben az intézményben cipőt lehet vásárolni. A minap néhány fia­tal srác nézegette a nyo­mokat. Hitetlenkedve tanakodtak, majd egyik colstokot húzott elő. Hosszában és széliében lemérték előbb a mezít­lábas lenyomatokat, majd a cipőseket. Nem hittek szemüknek, több­ször is lemérték. Végül egyikük így összegezte a vizsgálódás eredményét: — Szerencsétlen pa­cák! Legalább öt szám­mal kisebb cipőt sóztak rá. Hogy szoríthatja a lábal!.., (b) MOZIMŰSOR BÉKE Dráma a Fekete-Mánál IV. A hhoz már az első pilla­natban sem fért semmi kétség, hogy a Csóka István által mutatott bukósi­sakról ledörzsölték a festéket. Méghozzá gyorsan, ügyetlenül. A mélyedésekben például még látszott a fekete festékmarad­vány, és a sisakon jól látszott a dörzsölés nyoma is. A rend­őrség házkutatást rendelt el Csóka István lakásán, hogy a reszelőt is előkerítsék:. A házkutatás során az egyik rendőrtiszt kis cédulát vett észre. Hosszasan nézegette, megmutatta társainak is, majd gondosan eltette. Karóráról szóló zálogcédula volt. ' A tanúk annak idején el­mondták, hogy Nyitrai Teréz kis méretű, női karórát hor­dott, ez az óra azonban a Fe- kete-hídnál lejátszódott dráma után eltűnt, és eddig nem ke­rült elő. Ügy tudta mindenki, hogy az órát Teréz a Nagy­atádon élő húgától kapta aján­dékba, aki maga is pontosan ilyen órát hordott -Csóka Ist­ván lakásáról egyelőre egy zá- logcódula került a rendőrség birtokába. Később pedig, ugyancsak n házkutatás során: több kulcs is előkerült. A kulcsokat rövid idő múl­tán szakértők és tanúk jelen­létében kipróbálták Terézék lakásán. Az egyik kulcs a ka­put nyitotta, a másik a lakás ajtaját. A rendőrség szakértői a zárat is leszerelték, és pon­tosan megvizsgálták. Az ered­mény: a iuücsok minden két­séget kizáróan Nyitrai Teréz lakásának kulcsai! Előkerültek hát a Teréz re- tiküljében levő kulcsok. Leg­alábbis egy részük. A miskolci zálogházban pe­dig a Csóka István lakásán ta­lált zálogcédulára kis méretű, női karórát adtak át. Minél gyorsabban meg kellett tudni, vajon valóban Nyitrai Teréz karórája-e, vagy sem. bár tu­lajdonképpen már senki sem kételkedett benne, hogy az óra Teréz tulajdona volt. A biz­tonság kedvéért mégis jó len­ne megmutatni a húgának, aki vette. Másnap egy ezüstszürke, Icét- motoros, négyüléses repülőgép ereszkedett le a miskolci röp­tén-e. A Belügyminisztérium repülőgépe. A Borsod megyei Rendőr-főkapitányság két tiszt­je szállt be, s helyet foglaltak. Egyikük zsebében az apró, női karóra lapult. — Mehetünk? — Igen! A motorok zúgása felerősö­dött, az ezüstszürke gép egy ideig futott a gyepen, majd a magasba emelkedett. Rövid idő múltán Kaposváron szállt le, ahol egy kisebb csoport várta a gép utasait. Kocsiba ültek, és siette!: a kapitányságra, ahol Nyitrai Teréz testvére várta őket. Az ottani rendőrség gép­kocsin hozta be Kaposvárra a megadott időpontra. — Igen, ezt az órát vettem Terézkének — mondta a test­vér, amikor megmutatták neki az apró karórát. — Biztosan felismeri? — Biztosan. Nézzék meg kü­lönben az enyémet is, pontosan ilyen. A Belügyminisztérium gépe a nyomozótisztekkel hamaro­san visszaindult Miskolcra. . Csóka István a kihallgatá­sokon nyugodtan válaszolga- tott a kérdésekre, a tiszaszs- derkényi üggyel kapcsolatosan mindent elmondott, nem taga­dott semmit. Gondolhatta, hogy ebből az ügyből nagy baj nem lehet, különben is csak próbálkoztak az erősza­koskodással. A másik ügy? Nyitrai Terézé? Hol van már az! Rég eltemették, biztosan el is feledték már az egészet. — Ismerte maga Nyitrai Te­rézt? A nyomozótiszt kérdése most kicsit meglepte, idegesítette, de azért mégis nyugodtan válaszolt. — Ismertem. — Régóta? — Gyerekkorom óta ismer­tem Terézkét. Gyakran jártam hozzájuk köszöntgetni is az ünnepeken. — És szépek voltak ezek az ünnepek? — Szépéi:. Terézkééktől min­dig kaptam valamit, nem fo­gadták ingyen a köszöntgetést. — Mindenki adott valamit? — Nem. Nem mindenki. Né­melyik család, ahol nem sze­rettek bennünket, mint pél­dául ... És sorolgatta, hol kaptak va­lamit, és hol nem kaptak sem­mit. — Jól vissza tud emlékezni, Csóka! — Igen. — Szokott pénzt kérni köl­csön? — Szoktam. — Kitol? — Édesanyámtól. — A múlt nyáron mikor kért pénzt kölcsön az édesany­jától? — Kapáláskor. De már arat­tak is. — Közelebbről meg tudná határozni a napot? — Huszonegyediké lehetett és szerda. — Honnan tudja ilyen pon­tosan? — Anyám 21-én kap segélyt, a szerdát meg onnan tudom, hogy nálunk a kocsma szer­dán. tart zárva, é3 amikor a pénzért indultam, éppen zárva volt. — Mondja, Csóka, mikor ta­lálkozott utoljára Nyitrai Te- rézzel? tént! K: naponta fél 4, háromnegyed 6 és 8 óra. 8—14. A magányos villa titka. Színes angol. Matiné: 11-én fél ti óra. Foly­tassa, cowboy! Magyarul beszélői színes angol film. KOSSUTH (délelőtt) K: mindennap negyed 10 és 11 óra. 8—11. A magányos villa titka. Színes angol. 12. Heggel. Jugo­szláv. 13—14. A kasztíliul sólyom. Színes spanyol. KOSSUTH (délután) K: naponta háromnegyed S, fa 5 és fél 7 óra. n—1(1. Heggel. Jugoszláv, Csak du. háromnegyed 3-tól 11—12-én. Azok a csodálatos férfiak. Színes amerikai és 13—14-én A kasztíliai sólyom. Színes spanyol. Csak du. fél S és fél 7-kor 11-től 14-ig Transz-Európa expressz. Francia- belga. 18 éven felülieknek! FÄKLYA K: hétköznap 5 és 7, vasár- és ünnepnap fél 1 és fél 6 óra. 8—9. Mit kezdjek a milliómmal? Csehszlovák. 10—11. A felrobban­tott pokol. Magyarul beszélő szov­jet. 12—13. Amerikai feleség. Szí­nes olasz—francia. Csak 1« éven felülieknek! Csóka hallgatott. Egy szőj sem jött ki a torkán. A tiszti elővette Terézke óráját. és{ Csóka élé tartotta. ^ — Ismeri ezt az órát? í Csóka rámeredt az órára,] majd elfordította léjét. Nem’ szólt. i — És ezeket a kulcsokat is-’) meri? ) Csend. í — Csóka! Nézze meg eze-i l:et a kulcsokat! Ismeri eze-] két? Látta már valahol? A kérdezett nem válaszolt.’ Meggörnyedve ült. A nyomo-3 zó szólalt meg újra. ^ — Ez az óra is, ez a néhány^ kulcs is Nyitrai Teréz tulaj-i dona volt. Az óra zálogcédu-1 Iáját és a kulcsokat is magá-I nál találtuk meg. Mondjad meg, hogyan kerültek mind-4 ezek magához, mikor találl:o-i zott utoljára Nyitrai TerézzelJ mit tud a haláláról? ( C sóka várt egy kicsit, na-z gyot nyelt, majd reked-1 ten megszólalt. — Azon* a napon, amikor anyámhoz^ mentem a pénzért, akkor ta-^ lálkoztam vele... ^ — Tehát június 21-én, szer-a iái napon elindult Gesztelybel a pénzért! f — Igen... Elindultam.. A Kerékpáron mentem... El-$ nondok mindent! Mindent el-v nondok, úgy, ahogyan tör-Á ént! ^ (Folytatjuk) (j Priska Tibor § Matiné: 11-én fél 11 órakor. Nap« fény a jégen. Magyar. SZIKRA K: naponta fél 6 és fél 8 óta. 8—9. Az újságíró. Magyarul be­szélő szovjet. 10. A félkegyelmű. Magyarul beszélő szovjet. 11, Folytassa, cowboy! Magyarul be­szélő színes angol. 13—14. Egy re- mete Hómában. Színes olasz. Csak 16 éven felülieknek! Matiné: ll-én fél II órakor. Szállnak a darvak. Szovjet. TÁNCSICS K-: naponta fél S és íc3 7 kor. 8—9. A néma szerelem. Szovjet —lengyel. 14—11. A szűz jegyé­ben. Színes román. Csak 16 éven felülieknek! 13—14. Egy remete Rómában. Színes olasz. Csak 1« éven felülieknek! SÄGVÄRI K: naponta 5 és 7 órakor. 8—9. Eltávozott nap. Magyar. M —11. Az újságíró. Magyarul beszé­lő szovjet, 12—13. Bűntény a mű- vészpanzlőban. Magyarul beszélő NDK. PETŐFI K: vasárnap, hétfő és csütörtök fél 5 és fél 7. péntek, szombat és kedd csak fél 7 óra. 8—9. A gyilkos nyomot hagv. Magyarul beszélő lengyel. 10—11. Falak. Magyar. 12—13. Edgar és Krisztina. Magyarul beszélő szí­nes szovjet. ; Matiné: ll-én 10 órakor. Vadál­latok a fedélzeten. Szovjet. ADY — TAPOLCA i (terem) ) K: csütörtök, péntek, vasárnap, , hétfő este 6 órakor. ' 8—9. Lobó, a farkas. Színes ame­L rikal. 11—12. Big Beat, színes lén- ' gyei. , ADY — TAPOLCA t (kert) K: mindennap este fél 9 órakor. > 8—9. Hét katona, meg egy lány. .Színes román—francia Csak 16 'éven felülieknek! ío. stan és Fan, >a nagy ncvettetőlc. Amerikai, ii —12. Reggel. Jugoszláv. 13—14. 1 Amerikai feleség. Színes olasz— ■ frapcia. Csak 16 éven felüliek- 'nek! 1 . NÉPKERTI oZABADTÉRI MOZI K: mindennap este 8 óraleof. 1 8—9. Hamis Izabella. Magyar. io —11. Kalandorok. Színes francia. ’ 12. Keresztelő. Magyar. 13—14. Egy (magyar nábob és Kárpáthy Zol­tán. Színes magyar. Dupla hely­tárral! 1 BOVIDFILMEK KEDVELŐINEK; Béke: 1 8—14. Sor. . Kossuth de.: 8—11. Sor. 12. Meddig él az em- 'ber? I. 13—14. Csata a katonával. > Kossuth du.: 8—10. Meddig él az ember? I. 11— 12. így lövünk mi. 11—14. Ele­gant. 13—14. Csata a katonával. Táncsics: 8—9. A zászló. 13—14. Variációk egy sárkányra. Szikra: itt Mexikó! 13-14. Variációk egy sárkányra. Ságvári: .*-?■ Világmagazin 21. Nehezebb ut. 10—11. I iateau, a mozi atyja. Petőfi: Napfényes kertekben. 10— í?‘ érdekes problémák klubjában* 12— 13 Iía én felnőtt volnék. A fény festője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom