Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-03 / 154. szám

(Szerda, 1008. július 3. BaBBBMnMM ÉSZAK M AGY ARORSZAG •eleszól a világpiac M indannyian Ismerjük a rosszul felelő diák érve­lését: „de tanár úr ké­rem, én készültem . ..” Felnőtt fővel mosolygunk rajta, holott a gazdasági élet is gyakran produkál ilyesmit. Sokáig pél­dául a korszerűtlen és gazda­ságtalan munka mentségére szolgált az új termék, a le­gyártott prototípusok, nullso­rozatok száma, a formálisan megtakarított idő és költség. Olyan esetekre. gondolunk, amikor a régi, az elavult je­lent meg az új köntösében, s az egyik oldalon jelentkező megtakarítás csupán a másik oldalon fellelhető pazarlást leplezte. így is lehetett formá­lis terveket teijesíleni. Később, hogy intézményesen elejét ve­gyék az ilyen furcsaságoknak, a műszaki fejlesztés különböző mutatóit kezdték a világszín­vonalhoz viszonyítva vizsgálni. Ám az egyre javuló műszaki paraméterei?:, termékjellemzők, ráfordítási arányok nem min­dig találkoztak a vevő, a fo­gyasztó igényeivel és anyagi elismerésével. 4 korszerűség fogalmának ilyen közgazdasági értel­mezése, s a hatékony­ságnak az elért nyereséggel történő mérése akadémikussá teszi az általános eszmefutta­tásokat a világszínvonalról, a paraméterekről. Feltalálhatják akar az örökmozgó szerkezetet is, ha nincs rá vevő és a pia­con nem térülnek meg a be­fektetések, a vállalat hiába dolgozott. Minden olyan mű­szaki tökéletesítés, melyre a vevő nem reflektál, nem tart igényt, — ablakon kidobott pénz. Annak, hogy a termék hasznosabbá vált-e és milyen mértékben, a piac, az elért ár- és nyereség az egyetlen tárgyi­lagos mutatója. A műszaki tel­jesítménynek, a minőség javí­tásának gazdasági optimuma van. Idáig megtérülnek a rá­fordítások, azon felül viszont már nem. A piackutatás fel­adata a mindenkori optimu­mok ki tapintása, a felesleges kiadások megelőzése. Az ár és az elért nyereség azonban nemcsak a termék korszerűségét, a szükségletek kielégítésének színvonalát jel­zi, hanem a kereslet—kínálat alakulását is. Más szavakkal: a keresletet lényegesen megha­ladó kínálat egy-egy termék árát olyan alacsonyra szorít­hatja, hogy a termelés költ­sége, azon belül a gyártmány és a gyártás fejlesztése nem térülhet meg. Vegyük példának a híradástechnikai ipart. Asz­tali rádiót ma már minden ország gyárt, a piac viszont te­lített — csak nagy ráfizetéssel lehet a legkorszerűbb típuso­kat is exportálni. Nem sokkal jobbak a lehetőségek a táska­rádiók, a televíziós vevőkészü­lékek kivitelénél, különösen, ha a védővámokkal is számo­lunk. A bonyolult, nehéz hír­adástechnikai berendezések — a tv-stúdjuók, nagyadók, mik­rohullámú és átviteltechnilcai rendszerek — viszont igen gaz­daságosan gyárthatók és érté­kesíthetők. Mivel a gazdasági társadal­mi fejlődés egyik velejárója az iparosítás, bizonyos termé­kek gyártására egyre több or­szág rendezkedik be, s a pia­cok telítődnek. Nemcsak a rá­dió, vagy a tv, a könnyű- és az élelmiszeripar jó néhány terméke — főleg amely az ipa­ri fejlődés alsó lépcsőfokait jellemzi — élet-halál konkur- renciaharc színtere. Vagyis azt is szükséges vizsgálni: mit érdemes, mit lehet gazdaságo­san, vagy lehetőleg a legkisebb ráfizetéssel gyártani és fejlesz­teni. A gazdag és fejlett or­szág beszünteti a gazdaságta­lan cikkek exportját, sőt — ha külkereskedelmi helyzete lehetővé teszi — a hazai gyár­tásnál olcsóbban importálja azokat. Országunk nem olyan gaz­dag, hogy rövid időn belül le­mondhatna minden ráfizetéses termék exportjáról, hogy válogatás nélkül mindent gyártson, fejlesszen és expor­táljon. Az anyagi eszközöket és a munkaerőt már ma is azok­ba a gyártó és exportáló ágak­ba kell lehetőség szerint össz­pontosítani, amelyek viszony­lag gazdaságosak. A jövőt elő­készítő fejlesztések és beruhá­zások méginkább az export­munka hatékonyságát hivatot­tak szolgálni. A mai helyzet persze sajá­tos. A beruházási jegy­zéken a gyártmány és gyártásfejlesztési tervekben még sok a régi mechanizmus feltételei közepette meghatáro­zott téma. A piackutatásnak, a közép- és hosszútávú prog­nózisnak ezért különösen nagy a rangsoroló szerepe, hiszen csak így lehet az új feltéte­leknek megfelelően az életre való fejlesztési elképzeléseket és feladatokat hatékonyan tá­mogatni, a gazdaságtalanokat pedig elvetni. Mindenekelőtt a meglevő gyártási profil és ter- mélrválaszték felülvizsgálata, szüntelen kontrolja és rangso­rolása a feladat. S ahogy meg­valósulnak az életrevaló, a vi­lágpiac igényeivel reálisan szá­moló fejlesztési elképzelések, úgy növekszik a vállalati nye-! reség és javul, gazdaságossá | válik a termelés és az export összetétele. ' Újra termel a BVK Sikeresen befejeződtek a BVK nagyjavítási munkálatai. A csaknem három hétig tartó munka során mintegy 1000 fizikai dolgozó a nitrogén mű­trágyagyárban és a kaprolak- tám gyárban elvégezte a szük­séges gépkarbantartásokat és felülvizsgálta a technológiai berendezéseket. Az előkészítő és irányító munkát 150 fős műszaki gárda végezte. Az összehangolt és lelkiis­meretes fizikai és műszaki munka eredményeként ' a gyárban a műtrágyatermelés a határidő előtt 2 nappal, az ammónia- és kaprolaktámter- melés egy nappal előbb meg­indulhatott. Jó üeüibeii • Kazincbarcikán jó ütemben halad az utak felújítása. Leg­utóbb, amikor a tanács illeté­kes képviselői ellenőrizték az elvégzett munkát, s a műsza­ki átvételről elkészítették a jegyzőkönyvet, a legnagyobb elismerés hangján szóltak a vállalat tevékenységéről. A napokban fejezték be a Vörös Hadsereg útijának a fel­újítási munkálatait — egy hét­tel korábban, mint amit a terv előírt. S ami nem mellékes: a 300 ezer forint értékű társa­dalmi munkával a felújítási költségek is jelentősen csök­kenték. Épüli egy nyaralód Egy esztendeje kezdték meg Sátoraljaújhelyen, a Faipari Klsz-ben a nyaralóházak gyár­tását. A házak tiszta fenyőfá­ból, üveggyapot szigeteléssel, belül pedig színes farostlemez borítással készülnek az Igé­nyek szerinti helyiség beosz­tással. Az EEDÉKT-en és a SZOT-on kívül sok magán­megrendelést is kielégítenek. A nyaralóházakat elemekként szállítják a helyszínre, ahol rövid idő alatt, kevés munká­val összerakhatok. Bár heten­ként mintegy hat darabot ál­lítanak elő a nyaralóházak­ból, az egyre növekvő keres­let kielégítése érdekében to­vább fejleszti ezt a részlegét is a Faipari Ktsz. Országosam elsők. Sok millió utast, sok millió tonna árut szállítanak évente á 3. sz. AKÖV járművei, gép­kocsivezetői. Örökké az or­szágutakat járják. Az ország­utakat, amelyeken egyre több jármű halad, egyre növekszik a sebesség, s így a vezetés is egyre nagyobb figyelmet kí­ván. Nos, ez csak hangsúlyoz­za a vállalat dolgozóinak ér­demét, akik 1960-ban orszá­gosan a második, s tavaly az első helyezést érték el a bal­esetmentes közlekedésben. A kiváló kollektívának az I. he­lyezést dokumentáló oklevelet és a pénzjutalmat a napok­ban megtartott ünnepségen —• amelyen részt vett Tóth Ist­ván, a KSZDSZ főtitkára is — Philadelfí Géza, az Autó- közlekedési Tröszt szakszerve­zeti tanácsának tagja adta át. Mi az elsőség titka? Valykó István igazgató így tömörítet­té ,,a közösség jó összefogása és a megértés”. Érdemes né­hány pillantást vetni a sta­tisztikára. 1901-ben 50. 03-ban Rí baleset következett be a járművezetők hibájából. Ta­vak' ezt. 19-re szorították le. Jelenleg Is tartják a tavalyi szintet. Három és két évvel ezelőtt a legtöbb baleset oka a gyorshajtás volt. Tavaly ez. az előzők egy harmad ára csök­kent, s az idén még ez nem okozott szerencsére fájdalmat, kárt. Négy évvel ezelőtt rangsor­ban az ittasság következett fő okként, tavaly ez az ok meg­szűnt,. Az idén sajnos már van rá két példa. És még egy érdekesség. A kimutatások szerint a kezdő, vezetők ritkán, s az elmúlt két évben nem is gépkocsi­vezetők okoztak balesetet. A gyakorlottabb vezetőknél c-z viszont sűrűbben előfordult. Vagánykodtak, vakmerőbben vezettek, túl biztosak voltak vezetői tudományukban, amelynek ára sérülés, kár, fájdalom, esetleg szabadság- vesztés is volt. A vállalatnál következete­sen igyekeztek megszüntetni az okokat. Propaganda anya­gokban, beszélgetésekben, a gépkocsivezetőkhöz küldött levelekben intettek, figyel­meztettek. Oktató előadásokat, filmvetítéseket tartottak. Meg­sűrítettek az ellenőrzéseket, az ellenőrzésekbe bevonták a nyugdíjasokat is. És még egv sokatmondó adat: tavaly több mint 40 ezer esetben tartottak ittas­sági vizsgálatot, több illetve majdnem kétszer annyit, mint az. előző évben. És a tá­jékoztató szerint a példamu­tató, a jó esetekben nem fu­karkodnak az elismerő sza­vakkal, a lehetőségekhez mér­ten az anyagi elismeréssel. Most is több. mint száz gép­kocsivezetőnek adtak át pénz­jutalmat. És öt gépkocsiveze­tőt, Szakács Jánost, Rigó Gyu­lát, Havas Aladárt, Kovács Tibort, Horváth Ignácot a fél­millió kilóméteren felül meg­tett balesetmentes útért, köz­lekedésért járó gyémánt foko­zattal tüntették ki. Ötnapos munkahét Bulgáriában A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Minisztertanácsnak július el­sején életbe lépett határozata értelmében a Sztara Zagora-i és a gabrovói kerület vállala­tainak többségében, valamint más kerületok vezető válla­lataiban bevezették az ötna­pos munkahetet. Külszíni fejtés előkészítése Erdőbényén Az Országos Érc- és Ás­ványbányák Hegyaljai Művei a kovaföld külszíni fejtését készíti elő Erdőbényén. A víztelenítő altáró már elké­szült, és befejezés előtt áll a tárolószín és a bekötő út épí­tése is. A kovaföld Iránti je­lenlegi keresletet figyelembe véve, a jövő év második fe­lében tervezik ezt a külszíni fejtést üzembe állítani. A magas fokon gépesített üzem évi 20—25 000 tonna kova­föld termelésére lesz alkal­Megyénkben még sosem volt olyan nagy szükség a meglevő öntözőművek és berendezések teljes hasznosítására, mint az idén. A legkülönbözőbb nö­vényféleségekben súlyos káro­kat okoz. az. aszály. Minden le­hetőséget és minden időt ki kell használni az öntözésre. Az elmúlt napokban az Északmagyarországi V í/.ügyi Igazgatóság vízhasznosítási osztálya öntözés-üzemelési megbeszélést tartott a megye legjobb járásában. E megbe­szélések és az öntözés eddigi általános tapasztalatairól kér­tünk felvilágosítást Stefán Márton főmérnöktől, a víz­hasznosítási osztály vezetőjé­től. — A járásokban tartott megbeszélések fő célja az volt, hogy az illetékesekkel megbe­széljük az éjszakai öntözések lehetőségeit — mondotta a fő­mérnök. — Sajnos, a legtöbb gazdaságban eddig munka- szervezési okok miau nem tudták megvalósítani az éjsza­kai öntözéseket. Pedig az aszály megköveteli, hogy éjjel­nappal hasznosítsák a beren­dezéseket. ‘‘S a ísz-eíi aids — Mi az éjszakai öntözés előnye? — A kánikulában 20—30 százalékkal jobb az éjszakai öntözés vízhasznosítása. Nö­vénytermesztési szempontból is előnyösebb a hűvösebb órák­ban történő öntözés. Különö­sen az érzékenyebb, kertészeti növénykultúrákat kell éjsza­ka is öntözni. — Milyen területet öntöztek be eddig megyénkben? — Nem egészen pontos ada­tok szerint, mintegy 24—25 ezer hold a beöntözött terület. A lehetőségekhez képest ez még mindig kevés. Félő, hogy most aratás idején, részben bérezési problémák miatt is, egyes gazdaságokban még csökkentik is az öntözést. F.z a vízhez hozzá szoktató ti növé­nyek szempontjából katasztro­fális lenne és felmérhetetlen károkat okozna. Az Északma- gyarországi Vízügyi Igazgató­ság minden segítséget megad ahhoz, hogy lehetőleg inkább fokozzák mindenütt az öntö­zést. Többek között 34 szivaty- tyút adtunk bérbe a gazdasá­goknak. A Berecki főcsatorná­ba, a Karcsa-tóba, a prügyi, a tiszadobi és más, megapadt főcsatornába folyik a vizután- pótlás, nehogy vízhiány aka­dályozza az öntözést. i^le^ol<Sáfíj*a váró wosadoEt — Néhány gazdaságban tel­jes mértékben kihasználják az öntözőberendezéseket, s en­nek nagy előnyeit is látják. Így például a ricsci termelő­szövetkezetben a kalászosok öntözése 4—8 mázsás termés- többletet eredményezett — mondotta a továbbiakban a főmérnök. — Jó néhány he­lyen viszont nem készültek fel idejében az öntözési idényre s ennek most nagy kárát látják. — Mi hátráltatja még az öntözőberendezések üzemelte­tését? — A felkészületlenség és a munkaszervezési okok mellett, a legsúlyosabb gond az alkat­részhiány Kevés az öntöző- berendezésekhez szükséges tartozék, cső, nincsenek szóró­fejekhez szükséges pótalkatré­szek. A javítás sem megol­dott. Csak a szerencsi gépjaví­tó van kijelölve az öntöző­berendezések javítására. A legsürgősebben meg kell te­remteni, hogy járásonként le­gyen javítási kapacitás, és el­sőbbséget is biztosítani kelle­ne az öntözőberendezések ja­vítása számára. öntözéssel milliókat menthetünk meg az aszálytóL (P. s.) Aggtelek — 1968 Gondoskodás a dolgozókról az EMV-kcst gek messzemenő kiaknázásá­val minden tekintetben igye­keznek gondoskodni a dolgo­zókról, a munkakörülmények javításáról még altkor is, ha az esetenként külön anyagi meg­terhelést jelent a vállalatnak. Hosszú Időn át problémát akozott, hogy egyes üzemek­ben nem volt kielégítő a szo­ciális ellátottság. Az öltözők és a fürdők egyes munkahe­lyeken nem feleltek meg a Kö­vetel m ényekn el?, u gy a n ak i? o r nehezen született egyértelmű döntés a munka-és védőfelsze­relések jogosságát illetően például az alkalmazottak ese­tében. A múlt év második felében, de különösen 1008-ban lénye­gesen jobb körülményeket ta­lálhatott a látogató az. É1VÍV- ben. Sorra-rendre épülnek az új fürdők és öltözői? (például a szállításnál és a kisvasúinál dolgozók számára), vagy bő­vítésre, illetve felújításra ke­rül sor a vállalat különböző üzemeiben. Mindezekről részletesen tár­gyaltak az szb legutóbbi ülé­sén, ahol olyan határozat is született, hogy — elfogadva az előterjesztett javaslatot — az alkalmazottak is kapjanak munkaköpenyt. Érre a célra 53 ezer forintot biztosítottak. Ugyanakkor arról is határoz­tak — a vállalat vezetőségével egyetértésben —. hogy a munkaruha költségeinek a fe­dezésére 18 ezer forinttal ma­gasabb összeget fordítsanak. A szociális ellátottság foko­zatos javítása, a különféle in­tézkedések kedvező Irány­ban hatnak a munkásvédelmi helyzet alakulására is. (Foto: Szabados) Öntözni, illái, ifitizsii! Az Északmagyarországi Ve­gyiművekben nagy felelősség­tudatra vall, hogy a lehetősé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom