Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-31 / 178. szám

Mi vám m Központi Kohászati Múzeummal ? •« Oníészeíi Múzeumot létesítenek Budapesten zeum lesz igen szép környe­zetben, Fazola Frigyes volt gyári irodáiban, tehát méltó helyen. Mint a múzeum veze­tője elmondotta, technológiai, illetve kronológiai sorrendben fogják elhelyezni a múzeum tárgyait, modelljeit, összesen 420 négyzetméter kiállítási te­rület áll rendelkezésükre. Az első terem a nyersvasgyártás, a második az acélgyártás, a harmadik a hengerlés, a ne­gyedik a kovácsolás és egyéb üzemek történetét ismerteti majd. A kiállítási termekben — a tervek szerint — magne­tofonról több nyelvű tájékoz­tató szöveget hallhatnak majd a múzeum látogatói. A Központi Kohászati Mú­zeum egy új részlegét, az önté- szeti Múzeumot is létrehoz­zák Budapesten, a volt Ganz Abrahám öntödében. Ez a mű­emléképület önmagában is múzeum, hiszen itt áll egy 150 esztendős öntöde, eredeti for­májában. A budapesti önté- szeti Múzeum épületét is rend­behozták már. Ennek az új részlegnek létrehozását az LKM-en kívül segítik más öntészeti vállalatok is. Az el­képzelések szerint a budapes­ti öntészeti Múzeumot 1969- ben nyitják meg. A munkák végeztével tehát — amit mór nagyon várunk — a Lenin Kohászati Művek olyan műszaki múzeumokkal rendelkezik majd, mint a Központi Kohászati Múzeum Hámorban, a Mássá Múzeum Üjmassán és az öntészeti Mú­zeum Budapesten. O. J. sokáig tart. Ennek oka főleg az, hogy az elmúlt század ele­jén épült és műemlékként nyilvántartott Vasmű Hivatal restaurálása sok időt vett igénybe. Ezzel a munkával ma már készen vannak, és nagy ütemben halad a múzeum anyagának átszállítása a vas­gyári vendégházból. Nehezíti a munkát, hogy a régi épület kis ajtói, ablakai miatt a múzeu­mi tárgyak nagy részét szét kellett szedni, és az új kiállí­tótermekben ismét össze kell majd rakni. Ugyanakkor ki kell javítani a működő mo­delleket. közöttük 10 olyan nagy modellt, amelynek érté­ke egyenként meghaladja a 100 000 forintot. Az új helyen természetesen igen sok aszta­los-, címfestő munkára is szükség van, diagramokat, gra­fikonokat kell készíteni. Mint Szinvavölgyi Oszkár, a mú­zeum vezetője és Zórád Ala­dár nyugdíjas szaktanácsadó elmondották, nem sok bizto­síték van rá, hogy akár a jö­vő évben is sor kerülhet a múzeum megnyitására. Való­színűleg csak 1970-ben, a Le­nin Kohászati Művek fennállá­sának 200. évfordulóján láto­gathatjuk majd újra a Köz­ponti Kohászati Múzeumot. Jól tudjuk, hogy az LKM- nek nem ez az elsődleges fel­adata, de talán mégis meg le­hetne gyorsítani ennek az egyedülálló, fontos művelődé­si intézmény munkálatait, és előbbre lehetne hozni megnyi­tásának napját. A Központi Kohászati Mú­zeum lényegében egy új mú­A Lenin Kohászati Művek Központi Kohászati Múzeuma 1960 szeptemberében nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Európának ez az egyedülálló, kimondottan kohászati mú­zeumát 1967 májusáig, bezárá­sáig, csaknem kétszázezren lá­togatták meg. Az elmúlt év közepétől sem Borsod megye, sem Miskolc vendégei, de a helybeli lakosok sem látogat­hatják a múzeumot. Ezt kifo­gásolják, hiányolják az ide- genforgailmi szervek, különö­sen az iskolák. A Központi Kohászati Mú­zeum ugyanis Hámorba költö­zik, az úgynevezett kancellária épületébe. A költözködés azon­ban igen elhúzódik, túlságosan vár, omladozó bérház kormos ablakai néztek rá. Parányinak, törpének érezte magát, amikor a magasba tekintett, az égbolt­ból csak zsebkendőnyi dara­bot látott, s a magas, rideg falak — úgy érezte — menten rászakadnak. Aztán ahogy lejjebb nézett, megpillantotta az egykori üz­letek feliratait is. Igen, itt a parókakészítő boltja is. Csikorogva tárult fel az aj­tó. Schirmbaum a beszűrődő gyér fény vetette kör közepén megállt. Feje felett összekul­csolta kezét. Vészjósló csend fogadta. Végül, hosszú idő múltán halk női hang hallatszott, de úgy, mintha gramofon tűje alól sercegne elő. A jelszót kérte. Amikor Schirmbaum felelt neki, az üzlet felső traktusá­ból — most látta csak, hogy belül a helyiség kétszintűvé tagozódott — nyúlánk test huppant a földre. Fürge ujjak tapogatták végig, nyilván fegyvert keresték nála. Az­után valaki megragadta a ke­zét és maga után vonta. Újra feljöttek a mélyből, és az egyik szomszédos ház ud­varára jutottak. Egy helyiség­be léptek. R udolfot nem lepte meg, amikor felszólították, vegye le zubbonyát. Tudta, az igazolásul szolgáló tetoválást kívánják szemügy­re venni. A szakértő kis zseb­lámpa fényében dolgozott, így Rudolf azt sem tudta megál­lapítani, fiatal, vagy idős em­ber vizsgálja-e őt. (Folytatjuk) A könnyűipar és o tsnácsak vezetőinek tanácskozása Kedden a Könnyűipari Mi­nisztériumban Földi László­nak, a könnyűipari miniszter első helyettesének vezetésé­vel tanácskozást tartottak a megyei, megyei jogú városi és fővárosi tanácsok elnökhelyet­tesei és ipari osztályvezetői. Megvitatták az ágazati hatósá­gi feladatkör ellátásával kap­csolatos tennivalókat, a mi­nisztérium és a tanácsok egv ü t tm űk ödésének kérd ései t Az új gazdasági mechaniz­mus bevezetésének első félévi tapasztalatai alapján megálla­pították, hogy a könnyűipar­hoz tartozó tanácsi Vállalatok nagyobb nyereséget értek el, j mint amire számították. A | részvevők hangsúlyozták, na­gyobb erőfeszítéseket kell ten­ni, a termelési struktúra át­alakításáért, mert csak így biztosíthatók távlatokban a jó eredmények, vagyis az, hogy valóban azt termeljék, ami a lakosság, illetve a gazdaságos export céljára szükséges. tel mezeseként ábrázolják, amely állítólag az orosz élet feltételeihez kapcsolódik. Nem béküihetünk meg azokkal a kísérletekkel sem, hogy a marxizmus valamiféle „újabb változatait” keresik, ezzel ma­gyarázva minden eltérést an­nak elveitől. Az összes marxis­ták—leninisták kötelessége, hogy erélyesen visszaverjék a revizionista és nacionalista ele­mek támadásait a forradalmi tanítás ellen — hangsúlyozza a Pravda vezércikke. gia mindenfajta megnyilvánu­lása ellen, minden eszmei in­gadozás, jobboldali és „balol­dali” opportunizmus ellen. A marxizmus—leninizmu.s ellen az utóbbi időben intézett revizionista támadásokról szól­va a vezércikk rámutat: E tá­madások mindenekelőtt olyan törekvésekben jutnak kifeje­zésre, hogy a marxizmust szembeállítsák a leniríizmus- sal, hogy a leninizmust ne a marxizmus legmagasabb foká­nak, hanem csupán egyik ér­„A forradalmi tanításhoz va­ló hűséget napjainkban nem szavak, hanem tettek igazol­ják — állapítja meg a keddi Pravda vezércikke. — A marxizmus—leninizmushoz va­ló hűség nemcsak az elvek el­méleti elsajátítását jelenti, ha­nem azok szilárd követését is az egész gyakorlati tevékeny­ségben.” A szocializmus és a kommunizmus érdekei aktív támadó harcét követelnek e nagyszerű elvek érdekében, a burzsoá és kispolgári ideoló­A Dél-aíVikal KP nyilatkozata a csehszlovák helyzetiből erők — jelenti lei a közlemény — Csehszlovákiában gondosan kitervelt ellenforradalmi kam­pányt folytatnak, hogy felszá­molják a szocialista vívmá­nyokat. i A nyilatkozat ugyanakkor ■ megállapítja, hogy a forradal- i mi éberség gyengülését fel- ; használva, ellenséges erők tá- • madássorozatot indítottak a ■ munkáshatalom alapjai ellen. ■ Az antiszocialista és reakciós A Dél-afrikai Kommunista Párt Központi Bizottsága nyi­latkozatban foglalkozik a Csehszlovákiában kialakult helyzettel. A közlemény sze­rint a dél-afrikai kommunis­ták teljes mértékben támogat­ják a csehszlovák kommunis­ták azon jogát, hogy határo­zott intézkedéseket hozzanak a bürokratikus torzulások, a gazdasági hibák és a helyte­len pártvezetési módszerek kijavítására. 4 Pravda vezércikke a marxizmus-leniniznmshoz való tiuségr©! Külpolitikai helyzetképünk j eszmék védelmében. A cikk hangoztatja: „A szocializmus és a kommunizmus érdekei aktív támadó harcot követel­nek a nagyszerű elvek érdeké­ben, a burzsoá és kispolgári ideológia mindenfajta meg­nyilvánulása ellen, minden eszmei ingadozás, jobboldali és .baloldali’ opportunizmus el­len”. rtuorwln tábornok, a bolí­UVdiMiO vjai fegyv€res erők főparancsnoka kijelentet­te, hogy a múlt hét végén lét­rejött katonai kormány „csu­pán átmeneti jellegű”. A tá­bornok 20 napot kér a juntá­nak arra, hogy a jelenlegi válságot megoldja. A válság amiatt tört ki, hogy Arguedas belügyminiszter, aki Havanná­ba juttatta Che Guevara nap­lójának fotókópiáit, emigrált az országból. Megfigyelők han­goztatják, hogy a történelem minden katonai juntája azt ígérte, határidőn belül a poli­tikusoknak adja át a hatal­mat. A paleszlínai se”^e° emberei által Algírban leszál­lásra kényszerített izraeli re­pülőgép ügye mind komolyabb kérdéssé válik. A palesztínaiak a fogva tartott izraeli szemé­lyek mindegyikéért 100 arab kiadatását követelik Izrael­től. Eskol izraeli miniszterel­nök Haifában mondott beszé­dében azzal fenyegetőzik, hogy a repülőgép ügye „el­mélyítheti a közel-keleti konf­liktust”. A n*in kétségtelenül legfon- tA Uu|l tosabb eseménye, hogy a Túsza melletti Ageser- nyön folytatódtak az SZKP Központi Bizottsága elnökségé­nek és a CSKP Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságá­nak tárgyalásai. A hétfői na­pon a felek kicserélték néze­teiket és ismertették állás­pontjukat. A találkozó a késő esti órákba nyúlt. Keddi je­lentés szerint a reggeli órák­ban folytatódott a vélemény- csere. Eközben Csehszlovákia több városában felelőtlen elemek olyan természetű kampányt indítottak, amely csak árt az ágcsernyői tárgyalás ügyének. Cikkék születnek, nyilatkoza­tok hangzanak el, amelyek ar­ra biztatják a találkozó cseh­szlovák részvevőit, hogy „ra­gaszkodjanak önálló álláspont­jukhoz”, vagyis eleve lehetet­lenné akarják tenni a megbe­szélésen részt vevő felek állás­pontjának közeledését. Sajná­latos módon Ladislav Novo- mesky iro is e hangulatkeltők hatása alá került és a szlo­vákiai Smena című ifjúsági lapban a következőket írta: „Ügy gondolom, hogy baráta­ink számára nem az a fontos, ami Csehszlovákiában végbe- megy, hiszen tudniuk kell, hogy itt nyugalom és rend van, s az élet normálisan zaj­lik Számukra az a fontos, arni itt lehetne”. Novomesky, akár­csak a kampány más részvevői is, figyelmen kívül hagyja a való tényeket, melyeket az. öt testvérpárt varsói levele a nyilvánosság elé tárt; a Varsói Szerződést sértő nyilatkozato­kat (amelyéktől Csehszlovákia vezetői csak igen elkésve ha­tárolták el magukat) a sajtó­ban, a rádióban és a televízió­ban az ország szocialista szö­vetségeseinek lejáratását szol­gáló cikkeket és műsorokat, a „Kétezer szó” című nyilatko­zatot, amely egyenesen a fennálló rend megdöntésére szólított fel, s más jelensége­ket, amelyek méltán keltenek őszinte aggodalmat Csehszlo­vákia barátaiban. „A forradalmi tanításhoz való hűséget napjainkban nem szavak, hanem tettek igazol­ják” — állapítja meg a ked­di Pravda, félreérthetetlenül utalva azoknak a csehszlovák személyiségeknek a magatar­tására, akik szavakban a mar­xizmus—leninizmushoz való hűséget hangoztatják, de tet­tekben nem lépnek fel ezen Gyermekbénulás Lengyelországban A gyermekbénulásos megbe­tegedések száma, amit a nagy­szerűen megszervezett oltások­kal már évek óta úgyszólván g nullára sikerült csökkenteni, az egészségügyi hatóságok je­lentése szerint az idén jelentő­sen emelkedett Lengyelország­ban, helyesebben az ország bi­zonyos területein. Az év folyamán eddig mint­egy 250 gyermekbénulásos, il­letve erre gyanús megbetege­dést jelentettek. Ehhez hasonló magas számot utoljára nyolc évvel ezelőtt, 1960-ban jelez­tek. A mostani megbetegedé­sek elsősorban Poznanban és a poznani vajdaságban jelent­keznek, Varsóban eddig egyet­len gyermekbénulásos megbe­tegedés sem volt az idén. Az egészségügyi hatóságok máris megtették a szükséges intézkedéseket. Minden 15 évesnél fiatalabb lengyel ál­lampolgárt, azaz több mint tíz­millió gyermeket beoltanak a Szovjetunióból, a Jugoszláviá­ból, Illetve az egészségügyi vi­lágszervezettől származó oltó­anyaggal. A lengyelországi gyermekbénulásos megbetege­déseket az idén a III. típusú vírus okozza. fäetndevü A KOPASZ OROSZLÁNBAN Bodrogi Sándor 3. ltözz fel, te marha! — — fll sziszegte az idegen. — Mit akadékos­kodsz?! Mindkettőnket le akarsz buktatni?! Schirmbaum zavarodottan tápászkodott fel. Magára öl­tötte ingét, zubbonyát. Amikor elkészült, az idegen átölelte, és megcsókolta az arcát. — Te, marha, te — mondta becézően — , fogolynak néz­tél, te bolond? Schirmbaum hangosan fel­kacagott. „Vége a magány­nak” — gondolta. A nagy izga­lomra cigarettát halásztak elő, rágyújtottak. Néhány szippan­tás után a pályaudvar felé sé­táltak. — Rudolf Schirmbaum, a fegyveres SS ... — kezdte a bemu ta tkozást. Elhallgatott. Azt akarta mondani: a fegyveres SS kü­lönleges szolgálatot ellátó őr­szeme. De ez a cím most egy­szerre nevetségesen hangzott volna, hiszen hol volt az SS, hová tűntek a „különleges őr­szemek”? Dönitz a napokban írta alá a kapitulációt. Az ismeretlen csendesen kuncogott. — Én pedig — mondta ODESSZA vagyok. Legyen ennyi elég. Odessza — főro- hamcsapatvezető, barátaimnak, baj társaimnak csak egyszerű« főrohamcsapatvezető. Eldobta a cigarettát, rátapo sott. Körülnézett, majd ko molyán folytatta: — Ezzel, vedd úgy, újra ál lományba kerültél. Láthatod az SS tovább él. Parancsom most elválunk, és húsz peri múlva az Odeon mozi előtt ta lálkozunk. Semmi csodálkozás szovjet egyenruhában láts; viszont. Szegődj a nyomomba mindenütt gyere utánam Amelyik ház kapujánál megál­lók és rágyújtok, oda menj be Bal kézről pince nyílik. Oda­lent mindig balra tarts, a fal- áttöréseken keresztül mindif balra. És közben számolj! / hatodik pincéből a felszínre jöhetsz. Romházba jutsz. A; udvaron seregnyi cégtáblá' találsz. Az egyik ajtó teleti valaha parókakészítő hirdette portékáit. Oda mégy. Kezedel nem tartod a zsebedben, ha­nem az üzlethelyiségbe vak belépés után azonnal a kopo­nyád mögé kulcsolod. Meg- állsz az ajtó fénykörében. Ak­kor egy női hang kérdi, hon­nan jöttél. Azt feleled: „A bordélyházból”. Ezután égj férfihang kérdezi ugyanezt. A válaszod: „Odesszából”. Még egy. Mondtam már, újra a: SS-hez tartozol. A fegyelerr köt, az árulás büntetése halál Megértetted? — Igenis. Az ismeretlen sarkon for­dult, és elsietett. Schlrmbaum- ban élt a gyanú: őrülttel hoz­ta össze az élet. De élt a fé­lelem is. Tetteit mindig a féle­lem vezette. Elment az Odeon élé. K isvártatva felbukkant Odessza. Szovjet egyen­ruhát viselt. Géppiszto­lyát orosz szokás szerint mel­lén keresztbe vetve hordta. Lassan sétált, tempósan, mint akinek még jócskán van ide­je szolgálata végéig. Rudolf az utca másik olda­lán követte őt. Odessza az egyik kapu előtt végre megállt. Zsebébe nyúlt, újságpapírt és dohányt halá­szott ki. Kis tölcsért gyártott, teleszórta dohánnyal. Átható­an nézett Rudolfra. Azután gyufát rántott, rágyújtott, és hosszú, sietős léptekkel magá­ra hagyta őt. Rudolf Schirmbaum kiégett, kormos udvarba lépett. Poros, festett, szürkült nyilak mu­tattak balra, a pince irányá­ba. Lement. Gyér világosság jelezte a szomszéd házba ve­zető utat. Megbotlott a földön heverő törmelékben. Felegye­nesedett, és elszántan haladt mindig balra. így érkezett a hatodik pin­céhez. összeszorította hát aj­kát, és lassan felfelé ment. Si-

Next

/
Oldalképek
Tartalom