Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-30 / 177. szám

méretlen férfi mellett. Nem beszélték, egymás mozdulatait figyelték. Az ismeretlen a zsebében tartotta kezét, és Schirmbaum meg volt győződve róla, hogy az Idegen pisztolyt szorongat a markában.

Már jó messzire jutottak, amikor kint a pályatesten, az ismeretlen a váltók között messzire, egy kiégett mozdony mellett megállt.

Schirmbaumot nem érte meglepetés, amikor a zsebből elővont kézben pisztoly sötétlett.

— Zubbonyt levetni! — hangzott az ismeretlen parancsa.

Fegyver ellen nem lehet védekezni, Schirmbaum levette hát a zubbonyát.

— Az ingét Is!

A fenyegető hang hallatán a volt tábori őr azonnal engedelmeskedett.

Eközben úgy érezte, elérke- c.ett életének utolsó pillanatához. Az idegen meggyőződik gyanúja alaposságáról, s amikor megleli hóna alatt az SS-tetoválást, végez is vele. íchirmbaum kétségbeesett ettre szánta el magát.

F

elemelte karját, mintaki megadja magát, de már ugrott is, úgy, ahogy ezt a mozdulatot az SS-ben az önvédelmi hardriképzés során megtanulta. De úgy látszik, az ismeretlen is elsajátította ezt a művészetet. Fél fordulattal elhajolt Rudolf ökle elöl, cs elkapta bokáját.

(Folytatjuk)

Ulnrcoh Dél-Jemenben

' Adenból Kairóba érkezett I Illírek szerint péntek óta heves ►harcok folynak a Dél-jemeni | ►Népi Köztársaságban a fegy- i Cveres erők és fellázadt törzsek ►között, A hírt Dél-Jemen kor- Imánya közleményben jelentetne be. Az újabb törzsi villon- Jgás Daleh és Radfan térségében robbant ki. A lázadó törzsek több helyen elvágták a fővárosba vezető utakat.

A kormány közleménye megerősíti, hogy a fegyveres megmozdulást a volt szultánok szolgálatában álló zsoldosok irányítják és a C1A ügynökei szítják. Céljuk, hogy megdönl- sék a jelenlegi rendszert.

IMegszervezik a pihenést

£ A SZOT elnöksége hétfőn £ ülést tartott és a többi között ►az új kollektív szerződésekről! f tárgyalt. A SZOT elnökségé-' Snek álláspontja szerint az új ►szerződéseket I960, március 31 - |ig kell elkészíteni.

► Az elnökség az 1969-es üdü► lesi tervet is megvitatta. A ►munkaidő-csökkentést, egyre £ több dolgozó szabad szombatiját kihasználva jövőre kísérletképpen 50 000 felnőtt cs

► gyermek hétvégi pihenését ►is megszervezik. Budapest kör► nyékén, a Dtma-kanyarban, a

► Balatonnál, a Mátrában, Lillafüreden és Miskolc-Tapolcán egyes üdülőkbe szombat-vasárnapra szóló beutalókat adnak majd, a két napra szemé- | lyoniként előreláthatólag 62, gyermeküdülőkbe pedig 12 forintért. Ezeken a helyeken a normál üdültetés 12 napig, mindig hétfőtől a következő hét péntekig tartana, hogy .a szombatot és a vasárnapot a

hétvégi víkendezőknek tarthassák fenn A szervezett ví- kendre utazási kedvezményt is biztosítani akarnak, erről már tárgyal a SZOT a MAV-val és a MÁVAUT-tal,

A hírek hatására letett szándékáról, hogy visszatérjen Magyarországra. Azt is megállapította, most már nyugat felé sem ajánlatos igyekeznie, mert az országutakon igen szigorú az ellenőrzés, és az SS-teto- válás biztosan elárulná.

„Itt kell berendezkednem.” Megijedt a gondolattól. Rádöbbent, milyen magányosan él, és megértette, közelebb kell az emberekhez kerülnie. Társaitól tanácsot kaphat és talán segítséget is a letelepedéshez.

Azon az éjszakán is a pályaudvaron aludt. Bújkálása óta első ízben beszélgetni próbált társaivaL Néhánnyal barátságot is kötött: elfogadta cigarettájukat, konzerveiket.

Talán a tizedik éjszakán egy .másik, zömök, erős, csíkos ruhát viselő férfi telepedett Schirmbaum mellé. Egy ideig beszélgettek, azután elaludtak, eközben egymásnak vetették vállukat. Reggel az új ismerős ellentmondást nem tűrő hangon szólt Schirm- baumnak:

— Maga most velem tart!

A volt őr megrettent. Attól tartott, ha ellenkezik, botrány kezdődik, ami végzetes lehet számára. Engedelmeskedett tehát, s ott lépdelt az isBodrogi Sándor a *

A KOPASZ OROSZLÁNBAN

zetű utcákon a letépett villanyvezetékek himbáló kígyója alatt mindenfelé katónai járőrök cirkáltak. Esténként a Belvedere-palota parkjában a légvédelmi ütegek hevenyészett állásaiban szláv dalokat énekeltek. Itt egy konyha is működött, és Rudolf Schirmbaum esténként a füstölgő gulyáságyúk elé járult, ott vacsorázott. Csíkos rabruhája láttán azt hitték, hogy ő maga is lágerlakó volt, bőségesen ellátták mahorkával, dohánynyal.

Innen, a palota kertjéből látta, hogyan vonultak a hadifoglyok porlepte ruhában, bo- rotválatlanul a romeltakarítás munkahelyeire.

Éjszakáit a pályaudvar kiégett kupolái alatt töltötte. Sok-sok, táborból szabadult igazi fogoly éjszakázott itt. A hazájuk felé induló vonatokat várták. Schirmbaum titkolta, hogy magyarul is beszél, azt mondta, holland nemzetiségű. Vörös haja, szeplős arca láttán elhitték meséjét. Minthogy a németen kívül a magyar szót is értette és táborbeli szolgálata két esztendeje alatt a „lágernyelvet” is megtanulta, nagyszerűen tudott tájékozódni.

2.

A menekülő száguldásig Schirmbaum mindenre visszaemlékszik. De innen fehér foltok ékelődnek ■ cmlékképei sorába. Igen: út- ; közben arról igyekezett meg- ' győzni önmagát, hogy Bécs- be kell eljutnia, onnan csak egy ugrás Magyarország, Egyháza, ahonnan az SS-be került. A falvakban nem bízott, városba, milliós nagyvárosba kell jutnia, hogy megbújhasson.

Schirmbaum mellékutakon igyekezett tehát egyre tovább, kelet felé. A Dunán is átjutott — csak az autótól kellett megválnia. Utána lassabban folytatta útját. A harcok már Berlinben folytak, amikor , Rudolf Schirmbaum az osztrák , fővárosban kószáló sok tízezer rabruhás egyikeként az Ost- bahnhofhez érkezett.

A bécsi Keleti pályaudvar a háború szörnyű nyomait visel- : te. A kiégett épület, a falak golyótépte sebei arról árulkodtak: nehéz dolga volt an- . nak a szovjet egységnek, amely kiverte innen a németeket.

Persze, a front alaposan megtépázta magát a császárvárost is. A felszaggatott köve-