Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-26 / 174. szám

. Az embereik összedugták fe­jüket. Három hétig tervezget­tek, számolgattak, aztán kö­zölték: 40 órában vállalják a folyamatos munkát. Kihatás Az egész gyárat átfogóan június 1-tól alkalmazzák a csökkentett munkaidőt. A messzemenő következtetés még korai lenne, de előnyei máris éreztetik hatásukat. Ed­dig több mint 86 milliós érté­ket termeltek terven felül, s jelentősen javult a minőség. Hiába, pihentebb erővel job­ban meg)' a munka. Érdemes megemlíteni, heg)' a 42 órás munkahét szerint dolgozóknál évente 39—40 nappal, a 44 órásoknál 2ö—28 nappal „ugrott” a szabadna­pok száma így a gyár dolgo­zói évente 100—120 napon át távol lehetnek az üzemtől. A beszélgetésekből kiderül: a dolgozók, s főleg a nők na­gyon örülnek, hogy a beosz­tások szerint két szabad'nap is következik egymás után. — Az egyik szabadnap nagymosás, nagytakarítás — meséli az egyik asszony —, a másik kirándulás, szórakozás. — És ki mit csinál még? — Én — mondta eg)’ nehéz munkahelyen dolgozó, s már fáradt ember — többet pihe­nek, kertészkedem, s tv-t né­zek. — Azóta többet járom az országot — mondja egy má­sik. Feltételezhető, hogy ez je­lentkezik a tanulásban is, de nyár lévén, ebben a szabad idő még nem realizálódik. Abban már inkább, hogy' a MÁVAUT nem bírja kielégí­teni az igényeket, annyian je­lentkeznék tál-sas kirándulás­ra. A szabad idő produktív ki­használásába itt besegít az ÁB is. A Biztosító csaknem más­félezer embert vitt Miskolc- Tapolcára, mintegy kétezret szándékozik a közeli napok­ban Zsórira vinni, s több szá­zat Szegedre. Azt mondják, hogy most sok-sok férjet látni a feleségé­vel a piacra menni. (— Legalább a férjek is meglátják — jegyzik meg —, milyen rossz az ellátás Özdon. s milyen nehéz választékosán főzni!) A párt- és a szakszervezeti bizottságon számolnak a kü­lönféle szolgáltatások iránti igény növekedésével és még egy sor már kihatással. Nos, a csökkentett munkaidő két­ségkívül új gondokat is szül. örvendetes gondok ezek, mégis nagy on-nagy on kell ve­lük is foglalkozni. Több a sza­bad idő, szebbé és gondtala­nabbá kell hát tenni. (csorba) mi. s főleg a keresetre vo­natkozó bizonytalanságot? , Több dolgozóval, a párt- és szakszervezet vezetőivel be­szélgettünk, s a válasz: nem. Ennek igen egyszerű és ma­teriális magyarázata van. Em­lítettük. hogy korábban már több ezer embernél csökken­tették a munkaidőt. Az érin­tettek és a többiek azt tapasz­talták, hogy ez nem vonta maga után a kereset csökke­nését. Az átszervezés, az eredmény igazolta a bizalmát. A rendel­kezésre álló adatain]? szerint az év első negyedében a fizi­kai dolgozói? havi keresete 2,9, az alkalmazottaké 1,4 száza­lékkal (prémium nélkül) nőtt. Több fizikai dolgozó így vé­lekedett: — Nem csökkent-e a kere­setem? Lehet, hogy az üzem­ben akad ilyen, de az enyém havi !<-5~10<) forinttal nőtt. Módszer Mondanunk sem kell, hogy ez a bizalom korántsem csak úgy, spontán alakult ki. Ben­ne van a part és a mozgal­mi szervek „láthatatlan” mun­kája is. És az áttérés se ment problémamentesen. Nem, hi­szen a belső munkaerőből 500 embert kellett megtakarítani a négy műszak megszervezésé­hez. — Alapvető elképzelésünk volt — magyarázza Molnár Lajos, a szakszervezet egyik vezetője —, hogy saját erő­forrásból oldjuk meg az át­térést, biztosítjuk a folyama­tos termelőmunkát, és senki­nek se lesz keresetcsökkenése. Ezt a vezetők és a dolgozók aktív összefogásával valósítot­ták meg. Igen hatásosnak bi­zonyult: célprémiumokat tűz­tek ki a csökkentett munka­hét megszervezésére. Minden javaslatot, amely embermeg­takarítással járt — s nem munkaköri kötelességre vonat­kozik — 1000 forinttal jutal­maztunk. Ennék legegészsége­sebb kihatása az, hogy többen újítást dolgoztak ki, illetve kisgépesítést alkalmaztak egyes nehéz fizikai munkák könnyí­tésére. így nemcsak munka­erő szabadult fel, hanem az ottmaradó, négy műszakban dolgozók munkája is meg­könnyebbült. Akadt több önálló kezde­ményezés. A felmérések, az előkészítés szerint például a munka folyamatosságát csak úgy látták biztosítottnak, hogy a karbantartó kőművesek heti 42 órát dolgoznak. Ök ezzel elégedetlenek voltak, s heti 40 órás beosztást kértek. — Rendben van — mondták nekik —, ha meg tudjátok oldani a folyamaté« karban­tartást, semmi akadálya. A vaskohászatban, s kísér­leti jelleggel országosan első- sőként az Ózdi Kohászati Üze­mekben tértek át a csökken­tett munkaidőre. így ma már a dolgozóknak több mint fele 42 órát, csaknem fele 44 és kis százaléka 40, illetve 3 ember 36 órát dolgozik heten­ként. Bizalom — Nálunk, mint általában a kohászatban, a dolgozók eg)' részénél (több ezer embernél) már korábban megvalósítot­tuk a csökkentett munkaidőt. Valamennyi dolgozóra vonat­kozóan még az elmúlt év ele­jén megkezdtük a felmérést, az előkészítést, és ez év janu­ár elsejétől minden fizikaira, később alkalmazottra vonat­kozóan, folyamatosan megva­lósítottuk. — Vajda István elvtárs, a pártbizottság titká­ra summázza így a több mint tízezer ember életére kihaló nagy-nagy szociális kérdés, ré­gi óhajok, vágyak valóra vál­tását. Az áttérés előkészítése, le­bonyolítása nem okozott-e né­Rcnd, lisztaság — verseny uíán is rend állandósítását is elérték. Nagyon szépen javult a tejhá­zak és a íejkezelés rendje is, itt azonban még mindig van tennivaló. Főleg a juhtej keze­lésénél és a gomolya készíté­sénél. A betegségek megelőzésénél, és bejelentésénél is szép javu­lás tapasztalható. A bejelenté­seknél — és ez minden állat­tartóra vonatkozik — már nemcsak a nagyobb állatok megbetegedését jelzik, hanem például a szopós malac, vagy a naposcsibe elhullásakor is felkeresik az állatorvost. Igv a fertőző betegségekről ponlo sabb a tájékozódás és az or­vosok hathatósabban léphet­nek közbe. A betegségek meg­előzésében persze ugyancsal? sok a tennivaló. Az állatte­nyésztő telepek például több helyen összeépültek a javító üzemrésszel, raktárral. A férő­hely is eléggé szűk, így nagy a zsúfoltság. A takarmány vál­toztatása is sok gondot okoz néha pedig a gondatlanság mi- átt van baj. A termelőszövetkezetek te­lephelyeinek, üzemrészeinek tisztasága, rendje azonban szé­pen javul, állandósul, és ez nyilván az eredményekben is megmutatkozik. Az edelényi járás községei­nek termelőszövetkezeteiben öt év óta rendszeresen tisztasági versenyeket tartanak. A tsz-ek dolgozói arra törekednek, hogy az istállókban, a különböző te­lephelyeken minél nagyobb rend, tisztaság legyen, az ete­tők, a takarító eszl?özök is mindenben megfeleljenek az egészségügyi követelmények­nek. A versenyek évek óta min­dig szép eredményeket hoztak, és most már több helyen a ver- I seny igazi célját, a tisztaság, a Ahol az év egyharmaszabad Húsz évve! ezelőtt adták át a forgalomnak teljes széles­ségében az újjáépített Margit-hidat. Nélkülözhetetlen mérgek iimiimiimmimiiimiiiiiiiiiiiiiitiiiiiimMiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimmiiiiimiiiimmmiiiiiimimii • 52 megbetegedés gondatlanság miatt • Százmilliós károk ellen • Be kell tartani a várakozási időt kát kell pontosan betartani. A vegyszeres védekezések idejét, helyét be kell jelenteni a kör­zeti orvosnak, s a tanácsnak, s hangos híradó, vágj’ más útján értesíteni kell róla a lakossá­got. Meg kell jelölni a mérge­zett táblákat is. És ami na­gyon fontos: be kell tartani a várakozási időket, s csakis an­nak letelte után szabad fo­gyasztani a méreggel permete­zett gyümölcsből, vagy más mezőgazdasági terményből. Az elmúlt esztendőkben haszz nált DDT-szereknél napjaink­ban sokkal erősebb, hatéko­nyabb mérgeket használ a me­zőgazdaság. Ezért is fokozott 1 .gyeimet kell fordítani az óvó­rendszabályok szigorú betartá­sára. hanem, az állatállományban és a méhészetekben is sok kárt okoznak a mérgek. Hejöpapi- ban például hat szép növen­dékjószág pusztult el. A baleseteket okozó mérgek nélkülözhetetlenek a mezőgaz­daságban. Sajnos, még nem is használunk belőlük eleget. A kártevők, a növényi betegsé­gek százmilliós károkat okoz­nak megyénk mezőgazdaságá­nak. Pedig 480 nagyüzemi nö­vényvédő géppel dolgoznak már gazdaságaink. Az elmúlt esztendőben — rézgálie nélkül — csaknem 32 ezer mázsa mér­get szórtak, illetve permetez­tek ki. 1965-ben 27, tavaly már 4^ millió forintot költöttek me­gyénkben a vegyszeres növény­védelemre. Ez az összeg leg­alább hétszeresen megtérült a gazdaságoknak. A növényvédőszerek okozta balesetek, mérgezések elkerül­hetők. Csak a rendeleteket, az előírást, a használati utasításo­Megyénkben az idén 52 meg­betegedést okoztak a mezőgaz­daságban használt vegyszerek, azaz mérgek. Az egyik növény­védőszerek által okozott bal­eset halállal végződött. E szo­morú statisztika azonban ko­rántsem teljes, csak azok a mérgezések szerepelnek benne, amelyeket a kórházakban gyógykezellek. Sokan gyógyul­tak l?i házilag a növényvédő­szerek okozta rosszullétből. Göncön tömeges mérgezés is előfordult. A gyümölcsösbe el­látogató, erős méreggel perme­tezett, zöld barackot fogyasz­tó iskolás gyermekek kerültek kórházba. Szerencsére, vala mennyien gyógyultan tértek haza. — A növényvédőszerek okoz­ta baleseteket, azaz mérgezé­seket elsősorban a gondatlan­ság okozta — tudtuk meg Nádler Miklóstól, a megyei növényvédő állomás vezetőjé­től. Nemcsak az emberekben, Tapasztalatcserén Várpalotán zik Lyukóból Várpalotára ab­ból a célból, hogy 10 napon át megfelelő tapasztalatokat' szerezzen a berendezés kezelé­sét, vezérlését illetően. Ugyan­is augusztusban a lyukói üzem­ben 40 méter hosszú kísérleti frontot nyitnak, ahol a Várpa­lotán készített páncélpajzsot és a hozzá tartozó kéthengeres maróhengert fogják kipróbál­ni,- üzemeltetni. A középvastag széntelepek fejtésének gépesített önjáró biztosítása országosan megol­datlan probléma. Ez alól csak a várpalotai bánya kivétel, ahol is a saját maguk által ké­szített páncélpajzsot használ­ják. A lyukói akna vezetői a helyszínen tanulmányozták ezt a gépesített, önjáró fejtésbizto­sító berendezést. Most tizen­két bányász, illetve gépész uta­Jutalom a fémgyűjtőknek Augusztus 2-től a Bükk lábá­nál levő Felsőtárkány határá­ban táboroznak azok az úttö­rők, akik a fémgyűjtésben ér­tek el kimagasló eredményt, Borsod megye iskoláiból 12 út­törő vehet részt ezen a tízna­pos üdülésen. A kiváló fém­gyűjtő tábor lakóinak minden költségét a MÉH Vállalat fi­zeti. A MÉH Vállalat a hasznos hulladékok legszorgalmasabb gyűjtögetőit, a fém-, papír- és textilhulladék gyűjtésben élen járó úttörőket jutalomüdülés­ben részesíti a szünidőben. Me­gyénkből is több úttörő része­sült ilyen különjutalomban. A MÉH „méhecskéi” a csille­bérci és a Szolnok közelében levő tiszaligeti úttörőtáborban töltöttek néhány szép napot Készül az új akna Ormosbányán Pontos«» sikerült «sas össsselyukosztás lősséggel járó munkából külö­nösen Juhász Gyula, Gulyás Ferenc és Rádai Imre szocia­lista brigádja vette ki részét. A sikerhez nagyban hozzájá­rult az üzemi mérnökség, s ve­zetője Zagyva Lajos. Az aknák koncentrációját az év végéig szeretnek befejezni. Máris nagy ütemben halad az ideiglenes biztosítással ellátott új vágatok falazása, a szállító­gépek, berendezések szerelése is. Ezzel párhuzamosan, a prog­ramnak megfelelően halad a külszíni létesítmények építése. vannak. Semmilyen módon nem lehetett tehát megenged­ni, hogy a talaj meglazulása következtében esetleg megron­gálódjanak az épületek. Igen nagy erőfeszítéseket kellett tenni, hogy ezt a homokréteget víztelenítsék. Végül is az tizem vezetőinek és az akna mélyítőinek együttes fáradozá­sát siker koronázta. Az új ak­na rakodóhelyén, a föld alatt;, pontosan a megszabott térség­ben összelyukasztották az új, VII. számú aknát a régi, VI., illetve II. számú aknával. A nagy szakértelmet kívánó és a komplikációk miatt nagy fele­Még az elmúlt év elején hoz­zákezdtek a Borsodi Szénbá­nyák Ormosi Bányaüzemében az aknák koncentrációjához. Ebből a célból a külszínről megkezdték egy új, az úgyne­vezett VII. számú akna mélyí­tését,. Ugyanakkor megkezdő­dött a munka a régi VI. és a II. számú aknából is. Mint an­nak idején beszámoltunk róla, a külszínről mélyített új akná­ban vizes futóhomok-rétegen kellett keresztülhaladni, ami igen lelassította, megnehezítet­te a bányászok munkáját. Komplikálta a helyzetet,, hogy az új akna fölött bérházak Ki lesz ez első a szántóversenyen ? Megyeszerte nagy érdeklő­dés előzi meg a szombaton, július 27-én megrendezendő szánlóversenyt. A legjobb bor­sodi traktorosok vetélkedője reggel 9 órakor kezdődik az Ongai Állami Gazdaságban, a 3. sz. főútvonal mellett, a 199- es kilométerkőnél fekvő táb­lán. A megyei szántóversenyen csaknem 30-an vetélkednek az értékes díjakért. A verseny győzteseinek tárgyjutalmat ad­nak. Az első helyezett egy len­gőlapátos mosógépet, a máso­dik egy rádiót, a harmadik he­lyezett pedig egy centrifugát kap. A legjobb KISZ-fiatal egy táskarádiót, a második legjobb ifjú traktoros 500, a harmadik 350 forintot kap. A megye leg­jobbjai benevezhetnek az or­szágos szántóversenyre is. A megyei vetélkedőre a já­rási szántóversenyek legjobb három helyezettjén és a járá­sok legjobb ifjú traktorosain kívül, meghívták a két évvel ezelőtt tartott megyei vetélke- (Iq legjobb három traktorosál is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom