Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-02 / 153. szám

Kedd, 1938. július 2. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Két ülés Sajókeresztúrban, a községi tanács ünnepi ülésén 22 sze­mélynek osztották ki a kö­zösségért érdemérem arany-, ezüst-, bronz fokozatát és az elismerő oklevelet, azoknak, akik leginkább kivették ré­szüket a társadalmi munká­ból. Sajókeresztúrban a köz­ség lakói 125 ezer forint ér­tékben végeztek társadalmi munkát az elmúlt évben. Ugyancsak ülést tartott a helyi fmsz. vezetősége is, amelyen a község áruellátási helyzetét vitatták meg. Az ülésen határozatot hoztak a községi sörellátás rendezésé­ről. Mivel a naponként csapo­lásra kerülő sörmennyiség kevés, ezért felszólították az italbolt vezetőit, hogy a ren­delkezésükre álló sörmennyi­séget úgy osszák be, hogy a késő esti órákban hazatérő mezed munkások is tudjanak belőle fogyasztani. Magyar József tanácstag Vadon termo valuta A som, a kökény, a szamó- I ca, a málna, a vadon termő ] sajmeggy, a gombafélék, a I hársvirág, a csalán, a seprű­nek alkalmas fagyalvessző s | ki győzné sorolni mindazt az | erdei mellékterméket, ami az í Erdei Termékeket Feldolgozó I és Értékesítő Vállalat profil- j jába tartozik. Nem véletlen, hogy itt, a I Bükk lábánál, Miskolcon fej­lődött ki az országos vállalat legnagyobb kirendeltsége. Az egykori, kis szörpfőző műhely helyén ma már valóságos üzem, 150 dolgozót, köztük mintegy 120 nőt foglalkoztató telephely terebélyesedik a Szentpéterl kapuban. — Négy-öt év alatt jóval megduplázódott, évi 14—15 millióról 35—40 millióra növe­kedett a miskolci kirendeltség forgalma. És ami ennél az összegszerűségnél is fontosabb, az erdei termékek nagy ré­széért valutát kap az ország — tudjuk meg dr. Kolas Osz- kárnétól, a kirendeltség veze­tőjétől. Kóíszáz vason szörp Hogy milyen összegű is pon­Aratási tájékoztató a MÉM-bcn Hétfőn a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban dr. Soós Gábor minisz­terhelyettes tájékoztatót adott a nyári mezőgazdasági mun­kák állásáról. Elmondotta, hogy országosan vágásra értek a kalászos gabonák és meg­kezdődött az aratás. A kalá­szos gabona vetésterülete el­éri a 3,6 millió holdat, ebből 2 millió hold búza, amelynek zöme szovjet bezosztája és ha­zai fertődi fajia. Az idei betakarításnál néni a gépen területi teljesítménye, hanem a szemveszteség csök­kentése a legfontosabb, amire meg is teremtették a lehetősé­get a gazdaságok A táblákon 10 600 kombájn dolgozik: s az is megkönnyíti a betakarítást, hogy a gabona nem dőlt meg és gyommentes. Fontas az is, hogy szalma se menjen ve­szendőbe, az alacsony szárú termésből minél többet taka­rítsanak be. A gabona gyors átvételére megtették a szükséges intéz­kedéseket. A Gabona Tröszt a szállítmányok 85 százalékát nagyüzemi módszerekkel ve­szi át. A termés befogadására 1,7 millió tonnás tárolótér All rendelkezésre. Megfelelőnek látszik az anyagellátás is. A felárpasiaszokkal foglalkozott a Gazdasági Bizottság Az új mechanizmusban az egyedi kívánságoknak is egyre inkább eleget tesznek az ipari vállalatok, a szo­kásostól eltérő szállítmányok után azonban kisebb-na- gyobb felárakat számolnak el. Általában drágábban ad­ják az árut, ha annak minő­sége, mérete, csomagolása eltér a szabványtól, vagy ha valamely termékből kisebb mennyiséget szállítanak. Ezekben az esetekben ugyan­is a gyártás is többe kerül. A felárakkal kapcsolatban pa­naszok is elhangzottak, ezért a kérdéssel a legutóbbi ülé­sén foglalkozott a kormány Gazdasági Bizottsága. M X'málls dí;9znbiís Az Országos Anyag- és Arhj vatai elnöke jelentésé­ben elmondotta, hogy a pa­naszok többnyire a kis meny- nyiségek uián felszámított felárakat érintik. E felárfaj­tának azért van létjogosult­sága. mert a termelőüzemet érdekeltté teszi abban, hogy olyan, egyébként kevésbé ki­fizetődő különleges terméke­ket is készítsen, amelyeket a rendelők csak kis mennyi­ségben igényelnek. A pana­szok általában azzal függtek össze, hogy az év elején egyes anyagokból, főleg a fel-''tetemekből kedvezőtlen volt az ellátási helyzet, na­gyobb mennyiségek megren- de’ésekor is csak kisebb té­teleket tudtak szállítani a vállalatok, s a kis mennyi­ség miatt maximális felára­kat számítottak fel. Jtv talon fel z'm'tí« ,\z Országos An vág- és Árhlvata] elnöke megjegyez­te: az árhatósági rendelkezé­seknek egyáltalán nem cél­juk, hogy a szállító vállala­tok például a felárak esetén a maximális lehetőségekkel éljenek. A kis mennyiségek után fizetendő maximális felár elsősorban akkor in­dokolt, ha ebből a kis meny- nyiségű gyártás többletkölt­ségeit is fedezni kell. Az említett esetekben azonban csupán arról volt szó, hogy a termelőeszköz-kereskedelmi vállalatok nem rendelkez­tek a szükséges mennyiségű áruval. Ilyenkor a raktáro­zás, a kezelés költségeivel, illetve a felhasználó költség megtakarításával arányban álló felár indokolt, amiben az ármaximumon belül az eladó és a vevő megegyez­het. Azóta ezt már a terme­lőeszköz-kereskedelem is fel­ismerte, és egyes TEK-válla­latok már csökkentették a kis mennyiséggel kapcsolatos feláraikat. Egyes vállalatok több esetben jogtalanul szá­mítottak fel sürgősségi fel­árakat, a többletet vissza kellett fizetniük. Az Árhivatal elnökének véleménye szerint a felárak alkalmazásával kapcsolat­ban nincs szükség központi intézkedésre, viszont figye­lemmel kell kísérni az árak alakulását. Ezzel kapcsolat­ban a szükséges intézkedése­ket már megtette. A Gazdasági Bizottság a tájékoztató jelentést tudo­másul vette. A Ferroglobus Termelő­eszköz-kereskedelmi Válla­lat, július 1-től ismét több száz termékének felárát csökkenti, ezúttal 10—50 százalékkal. tosan ez a vadon termő valuta, nehéz kimutatni. Közvetlenül csak a finom erdei szörpöket exportálják, de külföldre uta­zik a gomba, a csipkebogyó, a hársvirág és töménytelen más gyógynövény is. A fejlődésre jellemző, hogy öt esztendeje 20 vagon szörpöt készítettek, az idén már 200 vagon a terv. Ebből mintegy 20 vagon erdei gyümölcs uta­zik az NDK-ba, kétszer annyi Lengyelországba és a vásárlók közé tartozik már Anglia és Finnország is. Az északi roko­nokhoz cppen ezekben a na­pokban érkezik meg egy 3 va- gonos szörp-szállítmány. Ök a málnát, az erdei vegyesgyü­mölcsöt és a meggy levét egy­aránt szeretik. — Napjainkban mit kínál­nak az erdők? — Mostanában mázsaszám­ra érkezett a szárított hársvi­rág, a konzerviparban nagyon keresett színező és ízesítő anyag, a sajmeggy és sok az úgynevezett cigánymeggy. Az aszály ellenére, ahol csak egy kevéske eső is hullott, már je­lentkezik a vargánya. Ragály, Imola és Kánó környékéről várjuk a legtöbb értékes szá­rított gombát. Az erdőt járó emberek szerint: „Péter-Pál veti a gombát.” Hamarosan kiderül, hogy igazuk van-e? Faáru a tsz-cltbol A vadon termő valutát, a különböző erdei termékeket begyűjtő kirendeltségnek 56 helyen működik felvásárlója a megyében. Az erdők eddigi ígérete szerint, hamarosan bőven lesz dolguk a felvásár­lóknak. Somból és kökényből legalább 30 vagonnyi ígérke­zik. Évről évre nagyobb mennyi­ségű faárut is értékesít a ki- rendedtség. Tízezer számra szállítják a legkülönbözőbb üzemeknek a lapát- és csá­kánynyelet, a somnyelet, ami kalapácsba és más szerszá­mokba való. — Kik a szállítók? — Elsősorban az erdős vidé­ken gazdálkodó termelőszövet­kezetek. Rudabánya, Bánhor­váti, Felsötelekes, Zádorfalva, Alsószuha és más, környező tsz-ek tagjai termelik ki és ké­szítik el a faárukat. A válla­latnál! nagyon jó a kapcsolata a termelőszövetkezetekkel. „Elhódítják” a Ilortobáoyot Az erdők vadon termő kin­cseit gyűjtögető és feldolgozó vállalat életében is sok újat hozott mái- az új mechaniz­mus. így például szó van róla, hogy nagyobb mennyiségű er­dei lombföldet termelnek majd ki a nagy kertészetek részére. A szörpüzem értékes cefréjét eddig drága pénzen kellett va­gonszámra elszállítaniuk. Az értékes szeszalapanyag elve­szet. Most már kifőzethetik pá­linkának. Sok az újra való törekvés. Hamarosan megjelenik példá­ul a savanyított, ecetes rizike és rókagomba. Bizonyára so­kan fogadják majd örömmel. Maga a miskolci kirendelt­ség is fejlődik, terjeszkedik. Most például „elhódítják” a Hortobágyot, azaz pontosab­ban a Hajdú-Bihar megyei fel- vásárlási területeket. Ezeknek edddig nemigen volt gazdá­juk. Az idén például többek között már sok száz mázsa csalánt vesznek át ezen a vi­déken. A Hajdúsággal különben már eddig is jó volt a kapcso­lat. A borsodi fagyalbokrok vesszőiből készített seprő, az úgynevezett kalodás, vagy más néven udvar-felező éven­te több tízezer számra kelt el a hajdúsági falvakban. Most majd az ott termő vadgyü­mölcs, csalán és más vadon termő kincs felvásárlásának is igyekeznek jó gazdái lenni. . (P. sá A Miskolci Pamiitíonóban július 1-től mindenki csökkentett munkaidőben dolgozik Tegnaptól, július 1-től, hét­főtől kezdve a Miskolci Pa­mutfonóban valamennyi dol­gozó csökkentett munkaidőben dolgozik. Ismeretes, hogy né­hány évvel ezelőtt ebben a gyárban vezették be a 6 plusz 2-es új munkarendet, amely­ben minden hat ledolgozott munkanap után két pihenő nap , negyedévenként három jut a dolgozóknak. Ez a mun­karend azonban nem terjedt ki mindenkire. 1967 szeptem­berétől, miután kormányren­delet mondta ki a munkaidő csökkentésre való felkészülést, itt is hozzáfogtak a felkészü­léshez. Ennék eredményekép­pen július 1-től az a 270 dol­gozó, tmk-sok, lakatosok, javitóműhelybelieJc, konyha­dolgozók, portások, rendészet, szállítómunkások, és admi­nisztráció, akikre a kedvez­mény nem vonatkozott, most már hetente 48 óra helyett csak 44 órát dolgoznak. S végre ebben a kedvezmény­ben részesülhetnek azok a mű­szaki dolgozók is, akik a munkaidő csökkentésének mindkét változását annak ide­jén kidolgozták. Nagy az öröm a gyárban, mert változatlan kereset mellett oldották meg a problémát, úgy, hogy lét­számpótlásra sincs szükség. A legutóbbi termelési ta­nácskozások jegyzőkönyveiben a dolgozók felszólalásainak rögzítésekor hálás szavakkal emlékeznek meg arról, hogy július l-től már mindenki csökkentett munkaidőben dol­gozik ebben a szép, modem gyárban. Növekszik Somsály adóssága Kinevezés — felmentés A Minisztertanács Sulyok Bélát, a pénzügyminiszter el­ső helyettesét — érdemeinek elismerése mellett — tisztsé­géből felmentette és nyugál­lományba helyezte; dr. Kar­dos Géza pénzügyminiszter- helyettest és Halász János belkereskedelmi miniszterhe­lyettest tisztségéből felmentet­te és tudomásul vette, hogy más munkaterületen dolgoz­nak tovább. A Minisztertanács dr. Ga­rami’öl gyi Károly pénzügymi­niszter-helyettest, a pénzügy- miniszter első helyettesévé, Faluvégi Lajost, a Pénzügy­minisztérium főosztályvezető­jét és Madaras! Attilát, a Be­ruházási Bank vezérigazgató­jánál! első helyettesét pénz­ügyminiszter-helyettesnek ki­nevezte. A szabad szombatokkal több lett a szabad idő. Több lehetőség nyílik az utazásra, a kirándulásra is. A somsályi bányászok között divatba jött a dunántúli alumíniumbányák meglátogatása. „Mozgolódnak az emberek Kincsesbányára”, — így mondják errefelé. És ez nem véletlen. A somsályi bá­nyát 1972-ben bezárják. Külö­nösen a fiatalabbak igyekez­nek már most jó munkahelyet biztosítani maguknak. Az üzemvezetőség ugyanakkor létszámhiánnyal küzd. De nem is ez a legfőbb gond. A bánya adóssága egyre nő. Naponta 75 vagon szenet kel­lene termelni, de ez nem megy. Csak ebben a hónapban már több mint 80 vagon az el­niáioiii cu>. Vajon, mi lehet az oka? 90. számú front. Ennek kel­lene hozni az egész termelés 65—66 százalékát. Izzadó bá­nyászok és acéltámok között járunk. Schwaizbacher István vájár szinte felindulva mond­ja: — Kevés a pénz! így nincs kedve az embernek dolgozni, igaz-e? Az a baj, hogy nagy a létszám, de kevés a szénvágó. A fával biztosított front- szárnyon Szabó Zoltán vájár nem a keresetet hibáztatja. — Megvolt nekem a múlt hónapban is a háromezer há­romszáz. Munkakedv is lenne. De nehezek a körülmények. Festik” a Dunát Az Országos Vízügyi Hivatal több intézmény iminkníársalnak bevonásával áramlás­tani vizsgálatot folytatott Nagymarosnál a Dunán. A vizsgálat a szennyvízvezetés kár­tételeinek csökkentését, a vízkészletek jobb és gazdaságosabb hasznosítását célozza. A kísérletekhez zöldesen csillogó jelzüfcstéket használtak. Igyekeznénk mi itt, de vala­hogy nem úgy alakul, ahogyan kellene. Nagy Szilveszter szocialista brigádvezető így vélekedik: — Január 1-én vettem át ezt a frontot. Nem a legjobb hely. Hazafelé haladunk, sok az ócska vágat. V’izes a föte, gyakori a géphiba, sokszor keli várni üres csillére. Ma is 10 óra elmúlt, hogy üresét kap­tunk. A homlokfogatás is komplikálja a munkánkat, de igaz, megéri, mert véd a bal­esettől. Véleményem szerint* teljesíthető itt is az előirány­zat, hiszen a műszaki feltéte­lek biztosítva vannak, a kol­lektívánk se rossz. Azt hi­szem, még jobb együttműkö­désre lenne szükség a vezetők és a dolgozók között. Mi is kö­vetünk el hibát. Nem mindig hagyjuk a bányát a követke­ző műszaknak, ahogy kellene, hogy a másik is tudjon dol­gozni. Előfordul, hogy a tech­nológiai utasításokat sem tart­juk be mindig pontosan. De ahhoz, hogy mi itt folyama­tosan tudjunk dolgozni, kint* a napon is jobban meg kellene szervezni a munkát... Persze, itt számolni kell a váratlan dolgokkal is. A bánya nem olyan munkahely, mint egy gyár, vagy egy üzem. Ez nem óra, amit, ha felhúzunk, pon­tosan jár. Durbász Lajos frontaknász- szal is a bányában beszélget­tünk. Véleményét így foglal­ta össze: — Somsály terve lényegében két szenek) frontra van épít­ve. Ha valamelyikkel problé­ma van, nincs mihez nyúlni» Tartalék munkahelyekre lenne szükség. Persze, itt is javulni fog majd a teljesítmény. Egy hónap múlva száraz, egyenle­tes, vastag szénmezőbe ke­rülünk, és új vágatba épülnek majd a szerelvények is. Pukkel Jenő üzemvezető a hazafelé haladó művelés kor­látozott lehetőségeivel, a fej­tési sorrendűség betartásának szükségességével magyarázza a helyzetet. De hozzáteszi: — Azt várjuk a frontbrigá­doktól, hogy a termelés mel­lett gondoljanak mindig a kö­vetkező műszak termelési le­hetőségeire is. A maga mun­kahelyén, beosztásában, min­denki felősségérzettel dol­gozzon. így sok üzemzavart meg lehetne előzni. Különö­sen sok múlik a frontakná­szokon, brigád- és szakvezető­kön. A negyedik negyedévben kedvezőbb körülmények közé kerülünk a bányában. Remé­lem, sikerül törleszteni majd adósságunkból. * Kincsesbánya messze van. 1972 is soká lesz még. Szük­ség van a somsályi bánya ió minőségű szenére is. Ezért a somsályi bányászok ke-" en sem járhat lassabban a csá­kány. Oravec János

Next

/
Oldalképek
Tartalom