Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-05 / 130. szám

Sserda, 1988. június 5. . ÉSZAKMAGYAROBSZAG 3 * i íKap.Lé „Népek barátságé asztal” művészeti alkotás díszíti majd e szemnek is kellemes lakó­telep parkját? Ugyancsak te­hertétele a városnak a tíz éve bevakolatlanul álló Kun Béla úti Iskola. A képző- és ipar- művészeti lektorátus megbízá­saként Pap Gábor vállalko­zott arra, hogy a falra sgraffitót készít. A faldísz mindmáig nem készült el, az iskola vakolatlanul romlásnak indult. Helyi képzőművészeink nemcsak lokálpatrióta érzés­től, hanem képzőművészi tisz­tességtől vezérelve is, már ré­gen elkészítették volna ezt a falat. Bízunk benne, hogy a képző- és iparművészeti lekto­rátus véget vet a maratoni le­vélváltásnak, és ha Pap Gá­bor nem teljesíti vállalt meg­bízatását, más képzőművészt jelöl ki a munka elvégzésére. A Kereseti exportcikk a fakói faragott ülőbútor és dísztó fi ° t A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben ér-! dekes formájú, egy darab fából kifaragott ülőbútorokat,- falálakat és fakanalakat készítenek. A szövetkezet a közel-! múltban jelentős külföldi megrendeléseket kapott. Az érdé-, kés formájú fabútorok, tálak és kanalak szállítását hama-; rosan megkezdik a nyugat-európai nagyvárosokba. Borsodi Vegyikombinát építésén, illetve ff FVC- üzem bővítésén számos ország szakemberei vesznék részt. A velük való kapcsolat szükségessé tette, hogy a Borsodi Vegyikombinát mérnökei, techni­kusai is nyelveket tanuljanak, hiszen nap-nap után más nyelven beszélő kollégáikkal kell tanácskozniok. Az oroszul, németül, franciául, angolul tudó szakemberek ezért érdekes és hasznos kezdeményezést valósítottak meg Kazincbarcikán. Meghonosították a közös vasárnapi beszélgetéseket, amikor is nemcsak a nyelveket gyakorolják, hanem egyes országok éle­téről, fejlődéséről, a velük kiépített műszaki kapcsolatokról is beszélgetnek, összejövetelüket „a népek barátsága asztal­nak” nevezték cl. Azt tervezik, hogy a BVK-nál dolgozó kül­földi szakembereket is meghívják összejöveteleikre. Okos kezdeményezésről van szó, amely hasonlít a TIT szervezte nyelvgyakorló estekre es klubösszejövetelekre, vagy azokra a. közös kirándulásokra, amelyekén a részvevők csakis valamilyen külföldi nyelven társaloghatnak egymással. Voltaképp az ún. Berlitz-módszer korszerű alkalma­zásáról van szó, és lényege abban rejlik, hogy felkelti a nyelvalkotás bátorságát. A részvevőket nyelvismereteik alkal­mazására és felhasználására készteti. Temérdek nyelvtanu­lásra fordított óra azért vész kárba, mert eluralkodik a grammatizálás, a szókincs mechanikus gyakorlása, és kevés idő jut a társalgásra, a konverzálásra; márpedig evőikül, — hogy szójátékkal éljünk — nehezen képzelhető el a nyelv­ismeretek konzerválása. Ismert adomával fűszerezhetjük ilyesfajta fejtegetésein­ket. Még a húszas években történt, de ma is előadódhatni. A bécsi pályaudvaron téblábolt egy jól öltözött, szemüveges úriember, aki Goethe-tanulmányok céljából utazott német városokba. Bár eredetiben olvasta a német klasszikusokat, mégse akadt szállása, mert. nem tudta megértetni magát a hazaiakkal. Végül egy kiszolgált magyar regruta vágódott, hozzá, aki jó régen, még a monarchia, hadseregében csípett, fel néhány szót, és most azok bevetésével, hamisítatlan göcseji kiejtéssel sietett a tudós segítségére. Neki ugyanis nem vol­tak gátlásai, fütyült a nyelvtani szabályokra és a hiányzó szavakat kézmozdulataival helyettesítve szállást szerzett éj­szakára. Nem a nyelvtan és a szavak megtanulása ellen szólunk, — korántsem! — elvégre építő elemek nélkül nem boldogul­hatunk, csupán azt szerettük volna érzékeltetni, hogy a meg­szólalás vágya, igénye, készsége és bátorsága nélkül a tanult nyelvi anyag passzív marad. Hadd hozakodjam elő idevágó saját élményemmel is. Csodálatosan szép volgai hajóúton megismerkedtem egy általános iskolai orosz szakfelügyelővel (más megyébe való). Nem volt olyan szó, amelynek orosz megfelelőjét ne vágta volna kapásból, és azonnyomban ragozta is. Viszont: szinte földbe gyökerezett a lába, ha a hajón tartózkodó szovjet üdülőkkel beszédbe kellett elegyednie. A legegyszerűbb dis- kurálásra is képtelennek bizonyult. Egyszerűen azért, mert nem az élő nyelvet sajátította el. A nyelvtanulás fontosságát aligha ken magyarázni, A sokrétű nemzetközi érintkezés, az utazások, más népek mű­veltségének, gondolkodásának megismerése, a kölcsönös meg­értés előmozdítása egyaránt szükségessé teszi. Amin még érdemes és szükséges is töprengeni, — az az okos nyelv- tanulás, amelynek célja a más-más nyelven beszélő emberek találkozásainak, eszmecseréinek és együttműködésének elő­segítése. A harcikat kezdeményezés, a „népek barátsága asz­tal” ehhez járul hozzá. Sárközi Andor (A**-***************************************** A szövetkezet asztalosműhelycben a feldolgozásra kész nyárfából faragják majd ki az ülöbúlorokat. Hypó kontra Jaffa | A Hypó-űgy úgy kezdődött, hogy a napokban fel- figyeltem az egyik háztartási boltban egy hirdet­ményre, amely nagyon udvariasan felhívta a figyelmet rá, hogy a hypós üvegele nem zárnak tökéletesen. Kérik, óvatosan kezeljék, távol a ruhától, ne rázzák, csak állítva szállítsák stb. Aláírva a Borsodi Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat. ' Meghatott a kereskedelem figyelmessége. Igazán jól­esett, de felötlött bennem egy kérdés: hogy lehet az. hogy 1968-ban. amikor már a technika itt és itt tart (tessék felsorolni hogy hol, hiszen közismert —) mi még nem tudunk egy veszélyes folyadékkal telt üveget töké­letesen, biztonságosan lezárni. Ez ugyebár egy átlagos kis cikktéma, ami után ironikus kérdéseket lehet fel­tenni a kiszerelő vállalatira k.­Lehet bizony, de csak akkor, ha az ember nem emeli fel először a telefont s nem érdeklődik. Mert ezután mindennek vége. Az újságíró meg van győzve! — Évente több százezer repedt kupakot, selejtezünk ki — tájékoztattak készségesen a Miskolci Szikvíz és Vegyi- cikkgyártó Vállalatnál. Csak jó kupakkal ellátott üveget adunk át a kereskedelemnek. Mit lehet most már tenni? Még a*t te megtudtam, hogy évTől évre nő a hypógyártás. mert mig 1965-ben 1.500.000 üveg hypó került forgalomba, tavaly már 3.600.000 üveg, s az idén elérjük, sőt túlszárnyaljuk a négymilliót. Micsoda vacak, piti dolog ehhez képest az, hogy néhány üveg csurog, ha fejreállitjákt Arról nem is beszélve, hogy ez a vállalat a hypón, légypapíron, kály­hafényezőn és szíjviaszon kívül töméntelen mennyiségű Jaffa "üdítő itallal látja el a dolgozókat Marad tehát a cikktéma: Igaz, hogy a hypós öreg néha folyik — elvétve, de folyamatosan kerül a dolgozók asztalára finom Jaffa üdítő ital Ráadásul az utóbbi du­gaszolása rendben van, Í gy lett oda a jó téma, a túlzott utánjárás miatt Mert az ember azért észlény, bogy emit meg- SMsgyaiáznak neki., azt megértőn. | Értékesítési tervek | Hegyalján Éppen az utolsó pillanatok­ban érkeztek az elmúlt napok kiadós esőzései, így még sokai segítettek a sátoraljaújhelyi járásban is a különféle szán­tóföldi növények fejlődésén, különösen kedvezően hatnak a kapásokra. Visszajött tehát a kedvük a másfél hónapos szá­razság után a termelőszövet­kezeti gazdáknak. A sürgős munkák közben is tervezget­nek, latolgatják a terméskilá­tásokat. A járási tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályán is elibénk tette Zboray Béla főelőadó a hegyaljai, hegyközi, bodrogközi termelő­szövetkezetek összesített ter­melést és árbevételi terveit. A hosszú-hosszú számoszlopok- ból kitűnik. hogy a járás szövetkezeti gazdaságai a ta­valyi 195 millió forinitol szem­ben ebben az évben 319 mil­lió forintnyi bevételre számí­tanak. Ennek túlnyomó ré­szét, mintegy 186 millió fo­rintot a növénytermesztésből, 112 milliót az állattartásból remélnék, a többit az erdő- gazdálkodás, a melléküzem- ágak, a szállítási. Ipari tevé­kenység és a különféle bér­munkák. szolgáltatások bevé­telei adják. Ezeket e hatelmas ötszege­BORsodi víz I Palackozó üzem épül az edelényi bányánál két elsősorban az állami fel­vásárlás. az államnak történő értékesítés során érik el. Ke­nyérgabonából például 109 ezer mázsát, burgonyából 61 ezer, baromfihúsból 3500 má­zsát, vágómarhából 3267, hí­zott sertésből 15 ezer 829, to­jásból 1 millió 163 ezer da­rabot, tejből 34 ezer hektoli­tert szerződtek le az egyes ál­lami vállalatoknak. A járási tanács szakembe­rei nagy figyelemmel és segi- t »készséggel kísérik az új mechanizmus szellemében tel­jes önállósággal működő ter­melőszövetkezetek gazdálkodá­sát, s bíznak benne, hogy 1968 végén már nem lesz mérleghiányos szövetkezeti gazdaság a járás területén. A Borsodi Szénbányák Vál­lalat, az ország égjük legna­gyobb szén termelője, palac­kozó gépsort rendelt. A gép­sor a közeljövőben meg is ér­kezik. Vajon mire fogják használni? Mint Kerényi Béla, a válla­lat beruházási osztályának ve­zetője elmondotta, az úi gaz­dasági mechanizmus követ­kezményeként a vállalat ala­pító levelében újabban szere­péi az is, hogy lehetőségük ; van a bányászkodással kapcso- ; latban feltárt vizek hasznosí- ! tására. S mivel az Edelényi ! Bányaüzemben kiváló ásvány- j vizet fedeztek fel, megkezd- | lék az ásványvíz feltárását, cs felkészülnek a palackozására. Az edelényi ásványvíz tör­ténete önmagában is érdekes. Az ötvenes évek elejeit végez­tek itt szénkutatást, s '7£ilószí­nű. a béléscsövek egy része bennmaradt a fúrólyukban 1959-ben azután egy vágattal rábukkantak erre a csőre, amelyből, mint a bányászok j mondták, „szódavíz” fakadt. I Az akkori vizsgálatok megal- j lapították, hogy kristálytiszta, 1 gyógyhatású, magas szénsav- | tartalmú ásványvízről van 1 szó, amely jelentékeny Palackba zárt versenyzők Érdekes verseny színhelye lesz ma, szerdán Tarealon a ] Tokaj-hegyaljai Állami Gaz- jdaság központjának étterme. Az ország és a megye legjobb borászati szakemberei mun­kálkodnak abban a zsűriben; amely minősíti * megyei bor­versenyre beérkezett bormin­tákat. A „versenyzők” palac­kokba zárva, már napokkal ezelőtt megérkeztek a szín­helyre. E verseny eredményé- től függ. melyek lesznek azok, a megyénkét reprezentáló leg­jobb borok, amelyek az orszá­gos borversenyen te részt ve­hetnek! mennyiségben tartalmaz jó- dot. bromot, fluort. Ezeket az ásványi anyagokat gyógyszer­ként is előnyösen alkalmazzák az orvosok ideggyógyászati kezelés, illetve pajzsrnírigy túltengési zavarok esetén. A víz fluortartalma pedig a fog­szuvasodást csökkenti. Az edelényi víz összetétele igen hasonlatos a balatonfüredi gyógyvízhez, ahol szívbetegek gj'ógyítása folyik. De más te­kintetben a parádi vízhez is hasonlít, mert alkoholos ita­lokhoz vegyítve, vagjr ahhoz kísérőként adva, közömbösíti az alkohol hatását Az edelényi ásványvíz fel­tárása céljából a múlt. év őszén az edelényi IV. aknán új fúrólyukat mélyítettek 1«, s a vizet ez év áprilisában meg is találták. Mivel a SCO méter mélj-böl feltörő víz sa­ját nyomásától nem képes tel­jesen a felszínre jutni, a 150 méter mélységben levő vágat­nál egy szivattyút építenek be. Már hozzákezdtek a pa­lackozó üzem létrehozásához is A kereskedelem nagy ér­deklődést mutat a BORsodi víz-nek elkeresztelt ásvány­víz iránt. S mivel az ásvány­víz szükebb hazánkban is hi­ánycikk, minden valószínűség szerint, megéri ez az újszerű \ vállalkozás. A tervek szerint, j az ét' végén jelenik meg a , boltokban fél és másfél lite- j rés üvegekben a BORsodi víz, I amelyből kezdetben naponta H>000 ftveget palackoznak Parkéit, szobrok, diszkutált Miskolcnak. Miután a munka­elosztás kissé késedelmesen, de megtörtént, sietünk beszá­molni róla, hogy milyen kép­zőművészeti alkotásokkal gaz­dagodik a város. A központi leánykollégium elé impozáns kőszobrot állíta­nak, amelyet Nagy István ké­szít el. A Szentpéteri-kapui la­kótelep általános iskolájának keleti homlokzatára mintegy húsz négyzetméter nagyságú sgraffitót terveznek. Érdekes­ségként jegyezzük meg, hogy a munka elvégzésére három mis­kolci képzőművész kapott megbízást. Ez a pályázat- szerű elképzelés korábban is divatos volt, de két budapesti között szerepelt egy miskolci, s amikor dönteni kellett, rend­szerint a miskolci képzőmű­vészt ejtették ki az együttes­ből. A Szentpéteri-kapui óvoda előtti parkban figurális disz­kutat állítanak fel; elkészíté­sére Kamotsay István kapptt megbízást. Miskolc egyik ér­dekessége lesz a Szentpéteri- kapui lakótelep 8—8 figurából álló „játszó” szobra, amely nemcsak a felnőtteknek, ha­nem a gyerekeknek is megle­petést jelent majd. A vasgyá­ri rendelőintézet belső udva­rát figurális kutakkal díszítik. Andrásy Kurta János készíti a diszk utat. Egy tíz éve készéig felélsz Ebben az esztendőben tör­tént két külön megbízás is. A Semmelweis-évforduló tiszte­letére a r.agy orvostudósról elnevezett kórházban állítják fel Tar Ferenc Semmelweis- szobrát. A Szentpéteri-kapui kórház központi kuHúrotthona előtti park Melocco Miklós Terhes anya című kompozí­cióját kapja. A város szeretné megvásá­rolni Laborcz Ferenc Ülő mun­kás című szobrát. Az alkotást a Kilián-déli munkásszálló előtt helyezik el. A Kilián-déli 15 emeletes toronyház társal­gója számára, kísérleti jelleg­gel. készült egy mozaik. Iván Szilárd alkotása rövidesen he­lyére kerül. 1965-ben kiírtak egy pályá­zatot, amelynek az volt a fel­tétele. hogy a pályázó monu­mentális szoborcsoportot ké­szítsen a jól sikerült Kilián- déli lakótelep bevezető park­jába. A pályázat sikertelen volt. Még mindig eldöntetlen kérdés: vajon milyen képző- iiimmiiiiiiiiiiiiimiMifiiiiiiimii’­, Egy-egy város esztétikai a lá­rmása alig érzékelhető. Mis- fole, mint szűkre szabott te- iePülés, különösen elrejti a Szobrokat, mozaikokat, lemez- üomborilásokal, s minden %an szabadba tervezett alko­tást. amit a szem megörven- Heztetésére szántak. Mind­amellett a város szépül, gya- ^Podik, szobrai, sgrafittói fi- Syelemfclbivóuk, és segítenek a. jó városi közérzet tartósítá­sban. Miskolc, más vidéki nagyvá­rosokhoz viszonyítva, 1964-ig fagyon nélkülözte a képzőmú- vészeti alkotásokat. Négy év- V®! ezelőtt átgondolt és tuda- ms numka kezdődött a kép­zőművészeti alkotásokkal tör- «310 városkép gyarapításáért, o városi tanács művelődés­ügyi osztálya jó gondozója lett ^hnak az egy egész négytized Ezrelékes összegnek, amelyet j*2 új létesítményekre szánt beruházási költségekből kép­zőművészeti alkotásokra for­díthatnak. Valamikor két ezre­teket szántak a beruházási ősszegekből városdíszítésre, de V2 idővel megcsappant. Az °sszeg felett a képző- és ipar- művészeti lektorátus rendel­kezik. s mivel az elosztás köz­pontilag történik, mi sem ter­mészetesebb. hogy a helyi ta­kácsi szervek résen állnak, ’ogy a várost megillető ösz- 5zeg képzőművészeti alkotá­sok formájában realizálódjék. Évek óta türelmes tárgya­lások, közös szemlék és leve- jezgetések folynak a képző- és iparművészeti lektorátus, vala­mint a városi tanács művelő­désügyi osztálya között. Az <3'edmény máris lemérhető; Miskolcon néhány szép szo- k°r. faldísz szolgálja a város ökoinak ízlésgyarapodását. „Játszó“ szobor új lakótelepünkön Miskolcon az utóbbi eszten­dőkben az a gyakorlat, hogy a tervezők és a helyi képzőmű­vészek, valamint a művelődés- ügyi osztály képviselői gyak- mp konzultálnak egy-egy szó­kor, lemezdomborítás, panno, diszkót. sgrafitto elhelyezé- sének ügyéten. Ha kialakul­ok az elképzelések, meghív­lak helyi szemlére a képző- és 1Parniűvészeti lektorátust. Ta- Valy november 10-én zajlott le a városbejárás és a lektorá­tus sajnos csak május végén döntötte cl, hogy milyen kép­zőművészeti alkotásokat juttat Figyelmet érdemel J * A Központi Statisztikai Hi-? vatal legújabb kiadványai kö-} zül különösen figyelmet érdé-? mel a közelmúltban megje-üj lent Statisztikai Időszaki Köz--* lemények sorozat 2., 3. és 4.^ kötete. Ezek között szerepel az-* 1987. IV. negyedévének ipari? adatairól szóló összeállítás, az} élelmiszer- és iparcikkfogyasz-j tás alakulása az elmúlt esz-} tendőben, valamint Az ipar-* helyzete az új gazdaságirányi-} tási rendszer bevezetésekor-) című kiadvánj’. Az utóbbi kö-j tét azért tarthat nagy erdők-!} lődésre számot a szakemberek? körében, mert a szerzők arra} törekedtek, hogy az ipar leg--) jellemzőbb mutatóit vizsgál-} jak, s a szükséges adatokat-) úgy válogassák össze, hogy ez} a lehető legkisebb mértékű} többletmunkát jelentse az új? gazdaságirányítási rendszer-} ben első lépéseket megtevő? iparvállalatoknak. }-)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom