Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-16 / 140. szám
Vasárnap, 1968. június 10. ESZ.A ív ftl AGV A HORSXAG r> ^eJIéliüzcmsígl „mazsolák“ ölajfife, kiírás, jégkászls Negyvennégy fele gazdasági melléktevékenység Sokat vitatott és sokat nép- "Jt'rü.sítclt területről, a termelőszövetkezetek mellék- etemági tevékenységéről ad féltés összefoglalót, mond el ^árnos érdekességet a Borsod "legyei NEB egyik legutóbbi PZSgálata. Vajon ki hinné, í°gy megyénk termelőszövetkezetei a mezőgazdasági terhelés, a növény- és állattenyésztés, a kertészkedés mel- {J-tt összesen 44 féle gazdasági pillék tevékenységet is folyatnak? , Nyolc különböző csoportba, kategóriába osztható tsz-eink kezdasági melléktevékenysége. Mégpedig a következőkbe: Melléküzemágak, segédüzemeink, feldolgozó üzemek, liá- "‘iPari tevékenység, közérdekű helyi feladatok ellátása, ^'fuvarozás. értékesítő te- e^enység (elárusítóhelyék) s az önálló vállalkozások, • , úgynevezett melléküzemágai 21 tsz rendelkezik. Négy- van víztárolója, öt tsz-nek ^gazdasága, kilencnek méhé- ?2ete s egy-egy helyen találgató karácsonyfatermelés, i°mbatermelés és nyírfavessző termelés. , Segédüzemág összesen buszon,egyféle található a jri'melőszö vetkezetek ben. A eggyakoribb a kovács- műhely (216), loeirélk,gyártó műhely (198) kör- és szalag- *ürész (61) és a homokbánya ”?). Villanyszerelő üzemmel, ®gyagbányával és hófogórács Uszító műhellyel viszont csak egy-egy tsz rendelkezik. Szép fámmal található mészégető részleg, kavicsbánya, kőbánya, Kereske del inü nkrőí? őszintén A belkereskedelmi miniszter látogatásáhozszíjgyártó műhely, sőt nádpalló részleg is a gazdaságokban. A feldolgozó üzemek között a 294 daráló vezet. Termelőszövetkezeti szeszfőzde 3, savanyító üzem 2, olajütő pedig már csak egy akad mutatóba. • Kevés, összesen hét a háziipari tevékenységet folytató tsz-műhely. Négy helyen cirokseprő készítés, és egy-egy helyen nyírfaseprő készítés, kosárfonás, valamint famegmunkálás folyik. A közérdekű helyi feladatok „kategóriában” egy féregirtó brigád, két kútfúró brigád, két szikvízüzém és egv jégkészítő üzem szerepel. A megye 161 termelőszövetkezete vállal bérfuvarozást. Érdekes, hogy ezek között még a lófogatos fuvarozó részlegek vezetnek. 87 akad belőlük, míg gépjárműves béríuvaro- zást csak 74 tsz végez. Ami az értékesítő tevékenységet illeti, 59 tsz önállóan, három pedig társulás formájában 88 elárusítóhelyet tart fenn a megyében. Az önálló közös tsz-vállal- kozások száma nyolc. Ebből hét folytat építőipari tevékenységet. egy pedig Körömben palántaneveléssel és haj- tatásos kertészkedéssel foglalkozik. * És csupán néhány példát arról, hogy mit jelentett megyénk termelőszövetkezeteinek gazdálkodásában ez a 44 féle gazdasági mellcktevékeny- " 't. A mezőcsáti járás 18 termelőszövetkezeténél például 1967-ben a nem mezőgazdasági termelésből származó bevétel 12 millió forinttal volt magasabb a tervezettnél. Szerencsen a Lenin Tsz melléküzem- ági tevékenységének nettó jövedelme 322 ezer forint volt, ami 10 forint 60 fillérrel növelte minden egyes munkaegység értékét. A NEB vizsgálata különben megállapította, hogy a tsz-ek gazdasági melléktevékenysége elősegítette a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztését, a természeti adottságok és a gazdasági erőforrások • kihasználását, a közös gazdaság, a tagok és a helyi lakosság szükségleteinek kisebb-nagyobb mérvű kielégítését. És nem mindegy az sem. hogy jelentősen hozzájárultak a szövetkezeti gazdálkodás jövedelmezőségéhez. (p. s.) Tanévzáró ünnepségei bizonyítványos Js az is-or Man Az általános és középiskolákban megtartották országszerte a tanévzáró ünnepséFürdő a hegyek között Telkibánya, a Zömplén egyik ?7-spségeS helyért levő községe "^marosan újabb létesítménynél gazdagodik. Üjabb létesítménnyel, mely nemcsak a község lakóinak szerez örö- jhet, hanem bizonyos mértékben idegenforgalmi vonzerővel tar bír;A községben ugyanis strandot építenek. A medencébe a Kánya-hegyből érkező, 22 fokos forrás vizét fogják fel. A tervek szerint a medence még az idén elkészül, jövőre pedig szeretnék bekeríteni, parkosítani a strand területét. geket és egyidejűleg kiosztották a diákoknak a bizonyítványt. A következő hét első két munkanapján, június 17— 18-án írják be mindkét iskolatípusban az új elsősöket Az általános iskolákban — nem végleges adatok. szerint — ösz- szesen 126 000 új első osztályos kisdiák kezdi meg tanulmányait. A különböző középiskolákban előreláthatólag 65 000 lesz az űj első évfolyamosok száma, nappali tagozaton. ilyennek képzelik a tervezők Tokaj szálBodiíjáí ne férőhely Minden szobából kilátás ny na a szép tájra. Az épület földszintjén szép idegenforgalmi vendéglő és presszó is helyet kapna. A szálló felépítéséhez több mint 5 millió forintra lesz szükség. \ ■ +***vJ&*^-*'' ■ - . H- r v/ k ■ ' Hip-s*V=-' T egnap tudósításban számoltunk be Szurdi István belkereskedelmi miniszter látogatásáról. Ez alkalommal a miniszteri látogatás néhány tanulságát elevenítjük fel. Mindenekelőtt a tanácskozások körülményeiről, légköréről, valamint „alapállásáról” kell megállapítanunk: a megye áruellátásának, kereskedelmi, idegenforgalmi fellendítésének valamennyi fontos problémája napirendre került; a kérdései: egyike sem lehetett annyira „kényes”, hogy a minisztert ne érdekelte volna. A miniszter ugyanis nem saját hivatalát, még csak nem is az állami kereskedelmet képviselte csupán, hanem főként a fogyasztók alapállásából közelítette meg a felmerült problémákat. Talán azért is volt olyan élénk és kölcsönös érdekű ez a találkozás, mert a miniszter igazi partnerekre talált nálunk: „Öröm volt részt venni a megye hozzáértő politikai és szakmai vezetőivel a tanácskozásokon” — jegyezte meg Szurdi elvtárs. Komoly, a miniszter bizalmát is kifejező elismerés volt ez, s nem is csak szavakban. Megfigyelhettük, hogy a miniszter és a vele érkezett minisztériumi szakemberek szinte teleírták jegyzetfüzeteiket azokkal a javaslatokkal, amelyeket a helyi szakemberek, politikai vezetők vetettek fel a megye kereskedelmének javítása, hatékonyságának növelése érdekében ... A tárgyalások anyagát a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság felmérései képezték. Ezek szerint a megye kiskereskedelmi áruforgalma növekszik, javul az élelmiszer-ellátás és lényegében a lakosság ellátása kielégítő ... A statisztikai adatok azonban nem mindenben érzékeltetik a fogyasztók helyzetét a piac tükrében. A kérdés ugyanis az, hogy a kereskedelem reformja, a fogyasztói piac szabályozó „emeltyűi”, hogyan követik a sokszor igen összetett igények változásait? Tehát nem annyira egyes adatok, hanem az új tendenciák érvényesülése a lényeg! S ez az, amiben a tárgyalások újat hoztak. Miskolc, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megye a miniszteri tájékoztató szerint a kereskedelmi, forgalmi szférában elmarad az országos fejlődés mögött! Olyan a helyzet, mintha az TV Hf7 Falusi történetek A fenyő Vajon megyénk melyik vidékén, melyik községben található Fenyő elnevezésű presszó? Bizonyára a hegyvidéken, valahol a fenyvesekkel borított zempléni tájon ... Pedig nem is ott, hanem az erdőt és a fenyőfát is szinte csak hírből ismerő, sík, legfeljebb homokbuckás Hejő-patak menti, tiszta kisközségben mérnek feketét a Fenyő elnevezésű presszóban. Kedves története van c kissé fura névadásnak. Mert ugye azt kiírni, hogy presszó, vagy éppenséggel cukrászda, csak úgy, minden más név nélkül, igen szegényesen hangzik. így hát valami szép nevet kellett találni a falu új létesítményének. Ajánlottak is sok mindent... Rövidet, hosszút, szerényei, cifrát, de a többségnek egyik sem tetszett. És ekkor ajánlotta valaki, hogy legyen „Fenyő”. Mert, hogy ott díszük mellette a falu egyetlen fenyőfája. S ki tudja, hogy meddig bírja'még a számára mostoha vidéket, a hegyektől távoli árvaságot? Ha ki találna pusztulni, lesz ami megőrzi nevét. Az érv hatott, mindenkit meggyőzött, mert bizony nagy becsben áll az, amiből kevés vagy éppenséggel csak egy akad. Tetszik — nem tét szik Ez a címe a mezőkövesdi Búzakalász Tsz Híradója egyik állandó rovatának. Já- rásszerte ismerik és dicsérik ezt az 520 példányban, sten- cilezve megjelenő „házi újságot”. Különösen az említett rovatnak van nagy híre. Büszke rá, aki jó munkájával kiérdemli, hogy neve a tetszik-oldalon szerepeljen. De bizony behúzza a nyakát, egy darabig szemére húzza a matyó kalapot, aki valami „nem tetszik”-et követ el, s belekerül neve a tsz-krónikába. Ráadásul a „tetszik”-bcn szereplők felett gyorsan napirendre térnek, de akiket megcsipkednek, azokat rendszerint a szóbeszéd még irgalmatlanabbal csepülgcti egy ideig. Így történt ez legutóbb azzal a lucernaföldre induló négy kaszással is, akik valami olyasféle szöveg kíséretében kerültek be a „nem tetszik" rovatba, hogy összetévesztették a lucernaföld bejáratát az egyik kocsmaajtóval. Ráadásul olyannyira ott is feledkeztek, hogy aznap már ki sem jutottak a határba. Azt mesélik, hogy napokig még csak környékére sem mertek menni annak a bizonyos italt mérő, munkából elvonó helyiségnek. De aztán a minap, kora reggel egyikük, aki különben igen szorgalmas, munkaszerctő tagja a közösnek, nagyot köszönve nyitott be a kocsmába. — Akár tetszik, akár nem, kérek egy nagyfröccsöt — fordult a csaposhoz. — Váljék egészségére, de akár tetszik, akár nem. én csak ezt az egyet mérem ki magának — válaszolt a csapos, s már nyújtotta is az italt. — Maguk miatt nem akarok én is belekerülni abba a fránya újságba. — No, ez az, ami már a múltkor is eszébe juthatott volna... (P. s.) ka társai, Kite Zoltán építész- mérnök irányításával már készítik is a szálloda terveit. A ; Tisza és a Bodrog találkozá- ! sánál, nagyon szép környezet- 5 ben szeretnék kialakítani n j hétemeletes szállodát, amely- iben száz vendég részéi-e lenA mind nagyobb idegenfor- &*lmat lebonyolító Tokajban a pvlati tervek szerint a helyi tűid művesszövetkezet szándék- korszerű szállodát építeni. A Szövetkezetek Orszá- Sös Tervező Vállalata miskolci tervezőirodájának muriemberek az előrebecslésekhez ■ képest kevesebbet akarnának vásárolni, de ez nyilvánva- j lóan lehetetlen megállapítás lenne. Növekedett ugyanis a j lakosság jövedelme, növekszik | bankbetéti állománya stb. S ! elegendő egy pillantást vetni I boltok és áruházak vásárlói- j ra, hogy meggyőződhessünk, a ; fogyasztók keresik az árut. Mi ; tehát a hiba? Főként a megyei nagykeres- ■ kedelem túlzottan óvatos ke- j reskedelempolitikája hibáztat- | ható. Ez abban jelentkezik, hogy általában a tavalyi év kereskedelmi forgalmát vették alapul és tervezték be erre az évre is. Az a tendencia érvényesül tehát, hogy a kereskedelem nem vállal eléggé kockázatot a piac fejlesztésében. Ez a fogyasztónak azt jelenti, hogy nem talál elég áruválasztékot, s a piac egész mechanizmusából kihal, elsorvad a verseny lehetősége. A kereskedelem láthatóan fél nagyobb készletek felhalmozásától. Igaz, a jelenlegi rendelkezések szerint nagy készletek tartása kockázatos. De kockázat azért így is van: a forgalom nem fejlődik kielégítően, végső soron a vásárlók „maradnak hoppon”. Ennek azonban nemcsak gazdasági, hanem politikai konzekvenciái is lehetnek, ez nyilvánvaló. A tanácskozásokon azonban nemcsak a nagykereskedelem efajta hibáiról beszéltek. Hiszen tudjuk, objektív okok is közrejátszanak abban, hogy egyes hiánycikkeket — annak ellenére, hogy azokat az ipar gyártja — nem lehet a boltokban megkapni. A miniszter ígéretet is tett az objektív okok és körülmények tisztázására, kivizsgálására. Mint mondotta, az állam segít, ameny- nyire ehhez lehetőségei vannak, s az új gazdasági mechanizmusban az állam gazdasági funkciói megengedik. E bből a szempontból ki kell emelni a tanácskozások nagy informatív erejének jelentőségét is. Magyarán. szólva, nem is olyan egyszerű másként, mint ilyen közvetlen találkozásokon elkerülni azt, amire a közmondás is utal: „Néma gyereknek anyja sem érti szavát”. A minisztert és munkatársait észrevehetően impresszionálta Miskolc város és a megye sajátos helyzete, amelyet a tanácskozásokon feltártak. Például az, hogy a dinamikus ipari fejlődést, a megye egyes városainak gyors növekedését bizonyos fcltéíe- lek híján a kereskedelem színvonala csak mintegy 10—15 év késedelemmel követheti. A köztudatban Miskolc lakóinak száma „csak” 170 ezer. A valóságban a városnak 220 ezer embert kell ellátnia, szállítania. s igényeiket szolgáltatásokkal naponta kielégíteni. Az országos képben Borsod, mint az ország legjobban iparosított megyéje szerepel. Emellett elhalványulnak az iparral alig rendelkező abaúji, zempléni részelv, s az a tény, hogy a megye 364 településéből több mint 200, a gyenge iparosítás következtében is igen rosszul van ellátva, kereskedelmi forgalma szinte jelentéktelen. A Bükk, a megye hévizei külföldön is híresek. Miért marad el mégis idegenforgalmi hasznosításuk kellő színvonalú kiaknázása? Az országban nemigen tartják számon azt sem, hogy az ország második legnagyobb városának, Miskole- nak nincs egy tisztességes szállodája, a turistaház, az üzlet- és vendéglátóipari hálózat szegényessége is csak annak tűnik fel, aki idelátogat... Amikor ezek a kérdések nyersen az asztalra kerültek a tanácskozáson, a miniszter így fogalmazta meg válaszát: „Nem akarok a való élet lényeivel szemben a magam brosúrájával felelni, de most mindjárt vizsgáljuk meg, mivel segíthetünk és mi az, amivel még várni kényszerülünk”. Ebben a készségben, segíteni akarásban mutatkozott meg leginkább a tárgyalás lényege és sikere, amelyet a megyei vezetők sok életrevaló ötlettel segítettek elő.. Űj miskolci szálloda építésétől kezdve az üzlethálózat fejlesztéséig és az aggteleid barlangvasűt megépítéséig sok mindenről kiderült, hogy igenis lehet a bajokon segíteni. Ezekről — ahogy majd megvalósításuk sorra kerül — nyilván beszámol a sajtó is. S ha a fejlesztés meggyorsul, eredményeit nem utolsósorban a legfelsőbb vezetés és a gyakorlat újszerű, a problémák gyökeréhez köze- i lebb álló kapcsolatainak is kö- 1 szönhetjük. Szluka Emil
