Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-16 / 140. szám

Vasárnap, 1968. június 10. ESZ.A ív ftl AGV A HORSXAG r> ^eJIéliüzcmsígl „mazsolák“ ölajfife, kiírás, jégkászls Negyvennégy fele gazdasági melléktevékenység Sokat vitatott és sokat nép- "Jt'rü.sítclt területről, a ter­melőszövetkezetek mellék- etemági tevékenységéről ad féltés összefoglalót, mond el ^árnos érdekességet a Borsod "legyei NEB egyik legutóbbi PZSgálata. Vajon ki hinné, í°gy megyénk termelőszövet­kezetei a mezőgazdasági ter­helés, a növény- és állatte­nyésztés, a kertészkedés mel- {J-tt összesen 44 féle gazdasági pillék tevékenységet is foly­atnak? , Nyolc különböző csoportba, kategóriába osztható tsz-eink kezdasági melléktevékenysé­ge. Mégpedig a következőkbe: Melléküzemágak, segédüzem­eink, feldolgozó üzemek, liá- "‘iPari tevékenység, közérde­kű helyi feladatok ellátása, ^'fuvarozás. értékesítő te- e^enység (elárusítóhelyék) s az önálló vállalkozások, • , úgynevezett melléküzem­ágai 21 tsz rendelkezik. Négy- van víztárolója, öt tsz-nek ^gazdasága, kilencnek méhé- ?2ete s egy-egy helyen talál­gató karácsonyfatermelés, i°mbatermelés és nyírfavessző termelés. , Segédüzemág összesen buszon,egyféle található a jri'melőszö vetkezetek ben. A eggyakoribb a kovács- műhely (216), loeirélk,gyártó műhely (198) kör- és szalag- *ürész (61) és a homokbánya ”?). Villanyszerelő üzemmel, ®gyagbányával és hófogórács Uszító műhellyel viszont csak egy-egy tsz rendelkezik. Szép fámmal található mészégető részleg, kavicsbánya, kőbánya, Kereske del inü nkrőí? őszintén A belkereskedelmi miniszter látogatásához­szíjgyártó műhely, sőt nádpal­ló részleg is a gazdaságokban. A feldolgozó üzemek között a 294 daráló vezet. Termelő­szövetkezeti szeszfőzde 3, sa­vanyító üzem 2, olajütő pedig már csak egy akad mutató­ba. • Kevés, összesen hét a házi­ipari tevékenységet folytató tsz-műhely. Négy helyen ci­rokseprő készítés, és egy-egy helyen nyírfaseprő készítés, kosárfonás, valamint fameg­munkálás folyik. A közérdekű helyi felada­tok „kategóriában” egy féreg­irtó brigád, két kútfúró bri­gád, két szikvízüzém és egv jégkészítő üzem szerepel. A megye 161 termelőszövetkeze­te vállal bérfuvarozást. Érde­kes, hogy ezek között még a lófogatos fuvarozó részlegek vezetnek. 87 akad belőlük, míg gépjárműves béríuvaro- zást csak 74 tsz végez. Ami az értékesítő tevékeny­séget illeti, 59 tsz önállóan, három pedig társulás formá­jában 88 elárusítóhelyet tart fenn a megyében. Az önálló közös tsz-vállal- kozások száma nyolc. Ebből hét folytat építőipari tevé­kenységet. egy pedig Köröm­ben palántaneveléssel és haj- tatásos kertészkedéssel foglal­kozik. * És csupán néhány példát arról, hogy mit jelentett me­gyénk termelőszövetkezetei­nek gazdálkodásában ez a 44 féle gazdasági mellcktevékeny- " 't. A mezőcsáti járás 18 ter­melőszövetkezeténél például 1967-ben a nem mezőgazdasá­gi termelésből származó bevé­tel 12 millió forinttal volt ma­gasabb a tervezettnél. Szeren­csen a Lenin Tsz melléküzem- ági tevékenységének nettó jö­vedelme 322 ezer forint volt, ami 10 forint 60 fillérrel nö­velte minden egyes munkaegy­ség értékét. A NEB vizsgálata különben megállapította, hogy a tsz-ek gazdasági melléktevékenysé­ge elősegítette a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztését, a ter­mészeti adottságok és a gaz­dasági erőforrások • kihaszná­lását, a közös gazdaság, a ta­gok és a helyi lakosság szük­ségleteinek kisebb-nagyobb mérvű kielégítését. És nem mindegy az sem. hogy jelen­tősen hozzájárultak a szövet­kezeti gazdálkodás jövedel­mezőségéhez. (p. s.) Tanévzáró ünnepségei bizonyítványos Js az is-or Man Az általános és középisko­lákban megtartották ország­szerte a tanévzáró ünnepsé­Fürdő a hegyek között Telkibánya, a Zömplén egyik ?7-spségeS helyért levő községe "^marosan újabb létesítmény­nél gazdagodik. Üjabb léte­sítménnyel, mely nemcsak a község lakóinak szerez örö- jhet, hanem bizonyos mérték­ben idegenforgalmi vonzerővel tar bír;A községben ugyanis strandot építenek. A meden­cébe a Kánya-hegyből érkező, 22 fokos forrás vizét fogják fel. A tervek szerint a meden­ce még az idén elkészül, jövő­re pedig szeretnék bekeríteni, parkosítani a strand területét. geket és egyidejűleg kiosztot­ták a diákoknak a bizonyít­ványt. A következő hét első két munkanapján, június 17— 18-án írják be mindkét iskola­típusban az új elsősöket Az általános iskolákban — nem végleges adatok. szerint — ösz- szesen 126 000 új első osztályos kisdiák kezdi meg tanulmá­nyait. A különböző középisko­lákban előreláthatólag 65 000 lesz az űj első évfolyamosok száma, nappali tagozaton. ilyennek képzelik a tervezők Tokaj szálBodiíjáí ne férőhely Minden szobából kilátás ny na a szép tájra. Az épület földszintjén szép idegenforgalmi vendéglő és presszó is helyet kapna. A szálló felépítéséhez több mint 5 millió forintra lesz szükség. \ ■ +***vJ&*^-*'' ■ - . H- r v­/ k ■ ' Hip-s*V=-' T egnap tudósításban szá­moltunk be Szurdi Ist­ván belkereskedelmi mi­niszter látogatásáról. Ez alka­lommal a miniszteri látogatás néhány tanulságát elevenít­jük fel. Mindenekelőtt a ta­nácskozások körülményeiről, légköréről, valamint „alapál­lásáról” kell megállapítanunk: a megye áruellátásának, ke­reskedelmi, idegenforgalmi fellendítésének valamennyi fontos problémája napirendre került; a kérdései: egyike sem lehetett annyira „kényes”, hogy a minisztert ne érdekel­te volna. A miniszter ugyanis nem saját hivatalát, még csak nem is az állami kereskedel­met képviselte csupán, hanem főként a fogyasztók alapállá­sából közelítette meg a felme­rült problémákat. Talán azért is volt olyan élénk és kölcsö­nös érdekű ez a találkozás, mert a miniszter igazi part­nerekre talált nálunk: „Öröm volt részt venni a megye hoz­záértő politikai és szakmai ve­zetőivel a tanácskozásokon” — jegyezte meg Szurdi elvtárs. Komoly, a miniszter bizal­mát is kifejező elismerés volt ez, s nem is csak szavakban. Megfigyelhettük, hogy a mi­niszter és a vele érkezett mi­nisztériumi szakemberek szin­te teleírták jegyzetfüzeteiket azokkal a javaslatokkal, ame­lyeket a helyi szakemberek, politikai vezetők vetettek fel a megye kereskedelmének javí­tása, hatékonyságának növelé­se érdekében ... A tárgyalások anyagát a Borsod megyei Népi El­lenőrzési Bizottság fel­mérései képezték. Ezek sze­rint a megye kiskereskedelmi áruforgalma növekszik, javul az élelmiszer-ellátás és lénye­gében a lakosság ellátása ki­elégítő ... A statisztikai adatok azon­ban nem mindenben érzékel­tetik a fogyasztók helyzetét a piac tükrében. A kérdés ugyanis az, hogy a kereskede­lem reformja, a fogyasztói piac szabályozó „emeltyűi”, hogyan követik a sokszor igen összetett igények változásait? Tehát nem annyira egyes ada­tok, hanem az új tendenciák érvényesülése a lényeg! S ez az, amiben a tárgyalá­sok újat hoztak. Miskolc, il­letve Borsod-Abaúj-Zemplén megye a miniszteri tájékozta­tó szerint a kereskedelmi, for­galmi szférában elmarad az országos fejlődés mögött! Olyan a helyzet, mintha az TV Hf7 Falusi történetek A fenyő Vajon megyénk melyik vi­dékén, melyik községben ta­lálható Fenyő elnevezésű presszó? Bizonyára a hegy­vidéken, valahol a fenyve­sekkel borított zempléni tá­jon ... Pedig nem is ott, hanem az erdőt és a fenyő­fát is szinte csak hírből is­merő, sík, legfeljebb homok­buckás Hejő-patak menti, tiszta kisközségben mérnek feketét a Fenyő elnevezésű presszóban. Kedves története van c kissé fura névadásnak. Mert ugye azt kiírni, hogy presszó, vagy éppenséggel cukrászda, csak úgy, minden más név nélkül, igen szegényesen hangzik. így hát valami szép nevet kellett találni a falu új létesítményének. Ajánlottak is sok mindent... Rövidet, hosszút, szerényei, cifrát, de a többségnek egyik sem tet­szett. És ekkor ajánlotta va­laki, hogy legyen „Fenyő”. Mert, hogy ott díszük mellet­te a falu egyetlen fenyőfája. S ki tudja, hogy meddig bír­ja'még a számára mostoha vidéket, a hegyektől távoli árvaságot? Ha ki találna pusztulni, lesz ami megőrzi nevét. Az érv hatott, minden­kit meggyőzött, mert bizony nagy becsben áll az, amiből kevés vagy éppenséggel csak egy akad. Tetszik — nem tét szik Ez a címe a mezőkövesdi Búzakalász Tsz Híradója egyik állandó rovatának. Já- rásszerte ismerik és dicsérik ezt az 520 példányban, sten- cilezve megjelenő „házi új­ságot”. Különösen az emlí­tett rovatnak van nagy hí­re. Büszke rá, aki jó mun­kájával kiérdemli, hogy neve a tetszik-oldalon szerepel­jen. De bizony behúzza a nyakát, egy darabig szemére húzza a matyó kalapot, aki valami „nem tetszik”-et kö­vet el, s belekerül neve a tsz-krónikába. Ráadásul a „tetszik”-bcn szereplők fe­lett gyorsan napirendre tér­nek, de akiket megcsipked­nek, azokat rendszerint a szóbeszéd még irgalmatla­nabbal csepülgcti egy ideig. Így történt ez legutóbb azzal a lucernaföldre induló négy kaszással is, akik vala­mi olyasféle szöveg kíséreté­ben kerültek be a „nem tet­szik" rovatba, hogy összeté­vesztették a lucernaföld be­járatát az egyik kocsmaajtó­val. Ráadásul olyannyira ott is feledkeztek, hogy aznap már ki sem jutottak a határ­ba. Azt mesélik, hogy napokig még csak környékére sem mertek menni annak a bi­zonyos italt mérő, munkából elvonó helyiségnek. De aztán a minap, kora reggel egyi­kük, aki különben igen szor­galmas, munkaszerctő tagja a közösnek, nagyot köszönve nyitott be a kocsmába. — Akár tetszik, akár nem, kérek egy nagyfröccsöt — fordult a csaposhoz. — Váljék egészségére, de akár tetszik, akár nem. én csak ezt az egyet mérem ki magának — válaszolt a csa­pos, s már nyújtotta is az italt. — Maguk miatt nem akarok én is belekerülni ab­ba a fránya újságba. — No, ez az, ami már a múltkor is eszébe juthatott volna... (P. s.) ka társai, Kite Zoltán építész- mérnök irányításával már ké­szítik is a szálloda terveit. A ; Tisza és a Bodrog találkozá- ! sánál, nagyon szép környezet- 5 ben szeretnék kialakítani n j hétemeletes szállodát, amely- iben száz vendég részéi-e len­A mind nagyobb idegenfor- &*lmat lebonyolító Tokajban a pvlati tervek szerint a helyi tűid művesszövetkezet szándék- korszerű szállodát épí­teni. A Szövetkezetek Orszá- Sös Tervező Vállalata mis­kolci tervezőirodájának muri­emberek az előrebecslésekhez ■ képest kevesebbet akarnának vásárolni, de ez nyilvánva- j lóan lehetetlen megállapítás lenne. Növekedett ugyanis a j lakosság jövedelme, növekszik | bankbetéti állománya stb. S ! elegendő egy pillantást vetni I boltok és áruházak vásárlói- j ra, hogy meggyőződhessünk, a ; fogyasztók keresik az árut. Mi ; tehát a hiba? Főként a megyei nagykeres- ■ kedelem túlzottan óvatos ke- j reskedelempolitikája hibáztat- | ható. Ez abban jelentkezik, hogy általában a tavalyi év kereskedelmi forgalmát vették alapul és tervezték be erre az évre is. Az a tendencia érvé­nyesül tehát, hogy a kereske­delem nem vállal eléggé koc­kázatot a piac fejlesztésében. Ez a fogyasztónak azt jelenti, hogy nem talál elég áruválasz­tékot, s a piac egész mecha­nizmusából kihal, elsorvad a verseny lehetősége. A keres­kedelem láthatóan fél nagyobb készletek felhalmozásától. Igaz, a jelenlegi rendelkezések sze­rint nagy készletek tartása kockázatos. De kockázat azért így is van: a forgalom nem fejlődik kielégítően, végső so­ron a vásárlók „maradnak hoppon”. Ennek azonban nem­csak gazdasági, hanem politi­kai konzekvenciái is lehetnek, ez nyilvánvaló. A tanácskozásokon azonban nemcsak a nagykereskedelem efajta hibáiról beszéltek. Hiszen tudjuk, objektív okok is közrejátszanak abban, hogy egyes hiánycikkeket — annak ellenére, hogy azokat az ipar gyártja — nem lehet a bol­tokban megkapni. A miniszter ígéretet is tett az objektív okok és körülmények tisztázá­sára, kivizsgálására. Mint mon­dotta, az állam segít, ameny- nyire ehhez lehetőségei van­nak, s az új gazdasági mecha­nizmusban az állam gazdasági funkciói megengedik. E bből a szempontból ki kell emelni a tanácsko­zások nagy informatív erejének jelentőségét is. Ma­gyarán. szólva, nem is olyan egyszerű másként, mint ilyen közvetlen találkozásokon elke­rülni azt, amire a közmondás is utal: „Néma gyereknek anyja sem érti szavát”. A minisztert és munkatársait észrevehetően impresszionálta Miskolc város és a megye sajátos helyzete, amelyet a tanácskozásokon feltártak. Például az, hogy a dinamikus ipari fejlődést, a megye egyes városainak gyors növekedését bizonyos fcltéíe- lek híján a kereskedelem szín­vonala csak mintegy 10—15 év késedelemmel követheti. A köztudatban Miskolc lakóinak száma „csak” 170 ezer. A va­lóságban a városnak 220 ezer embert kell ellátnia, szállíta­nia. s igényeiket szolgáltatá­sokkal naponta kielégíteni. Az országos képben Borsod, mint az ország legjobban iparosí­tott megyéje szerepel. Emel­lett elhalványulnak az iparral alig rendelkező abaúji, zemplé­ni részelv, s az a tény, hogy a megye 364 településéből több mint 200, a gyenge iparosítás következtében is igen rosszul van ellátva, kereskedelmi for­galma szinte jelentéktelen. A Bükk, a megye hévizei külföl­dön is híresek. Miért marad el mégis idegenforgalmi haszno­sításuk kellő színvonalú kiak­názása? Az országban nem­igen tartják számon azt sem, hogy az ország második leg­nagyobb városának, Miskole- nak nincs egy tisztességes szál­lodája, a turistaház, az üzlet- és vendéglátóipari hálózat sze­gényessége is csak annak tű­nik fel, aki idelátogat... Amikor ezek a kérdések nyersen az asztalra kerültek a tanácskozáson, a miniszter így fogalmazta meg válaszát: „Nem akarok a való élet lé­nyeivel szemben a magam brosúrájával felelni, de most mindjárt vizsgáljuk meg, mi­vel segíthetünk és mi az, ami­vel még várni kényszerülünk”. Ebben a készségben, segíteni akarásban mutatkozott meg leginkább a tárgyalás lényege és sikere, amelyet a megyei vezetők sok életrevaló ötlettel segítettek elő.. Űj miskolci szálloda építésétől kezdve az üzlethálózat fejlesztéséig és az aggteleid barlangvasűt meg­építéséig sok mindenről kide­rült, hogy igenis lehet a ba­jokon segíteni. Ezekről — ahogy majd megvalósításuk sorra kerül — nyilván beszá­mol a sajtó is. S ha a fejlesz­tés meggyorsul, eredményeit nem utolsósorban a legfelsőbb vezetés és a gyakorlat újszerű, a problémák gyökeréhez köze- i lebb álló kapcsolatainak is kö- 1 szönhetjük. Szluka Emil

Next

/
Oldalképek
Tartalom