Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-16 / 140. szám
Vasárnap, 1968. június 18. eszakmagyarország 3 A iársattairai és az egyéni érdek összhangja a szocializmusban Az NDK úi ipari centruma A sclnvefltt topé gyár Európa legnagyobb papírgyára. Jelenleg már 1000 dolgozónak ad kény eret. Rémhírek és tragédiák iiiiiiiiiimiiiiiimiiimmiiiimimimimimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimimimmi boszorkánykonyhája 4 marxizmus—leninizmus tanítása szerint az érdek az emberi szükségetek (anyagi-szellemi) tükrözése, a tudatossá vált szűkület, ami arra késztet, hogy érvényesítsük is. Ez a lényeget kifejező megállapítás természetesen nem meríti ki az érdek fogalmát, amelyről a filozófiai irodalomban széles körű viták folynak napjainkban. A Marxizmus szerint az érdekek Meghatározói végső soron az °bjeklív társadalmi viszonyok, elsősorban a tulajdonviszonyok. Az osztálytársadalomban érdekek mindig osztályjelleg űck. Általában az érdekek két nagy csoportját különböztetjük kiég: a társadalmi és az egyéni érdeket. A kettő között azonban a közvetítők egész sora Van. Az érdekek felosztása, csoportosítása különböző ismérvek szerint lehetséges. Horizontálisan vizsgálva megkülönböztetünk: területi vagy Szakmai érdekeket, valóságos, Vagy veit érdeket; vertikáli- san: egyéni, csoport, osztály, társadalmi, nemzeti és internacionalista érdeket; funkcionálisan pl. fogyasztói, termelői, Politikai, gazdasági stb. érdekeket. A magántulajdonra épülő társadalmakban antagoniszti- kus érdekellentétek keletkeznek, az osztályérdek önállósul a társadalmi érdekkel szemben, mivel az uralmon levő kizsákmányoló osztályok a saját Osztályérdekeiket igyekeznek a nemzet érdekeivé előléptetni. A társadalmi és egyéni érdek között antagonisztikus ellentmondás keletkezik, aminek oka a magántulajdon. A bur- Zsoá ideológusok eltakarják az érdekkonfliktusok valódi alapját és arról beszélnek, hogy az egyéni érdeknek a birtoklási vágy a rugója, egyenlő esélyről beszélnek, ami szerintük akkor realizálódhat, ha_ az egyén szorgalmas, célratörő, vasaka- ratú. A valóság számtalan fénnyel bizonyltja, hogy az egyéni érdekek realizálása a kizsákmányoló társadalmakban mindenkor más érdekek rovására, mások eltiprásán keresztül érvényesük A szocialista társadalomban a társadalmi tulajdon uralkodóvá válásával létrejönnek az objektív feltételek az érdekek összhangjának megvalósulásához. Ez az összhang sem abszolút azonban, nem mentes ellentmondásoktól — mivé] az egyéni és társadalmi érdek, a szükségletek összetett, ellentmondásos és bonyolult jelenségek —, de megszűnik az an- tagonizmus, létrejön az érdekek harmóniája és ez a döntő. A szocializmus alapjainak lerakásával hazánk érdekviszonyai is szocialista jellegűvé váltak. A társadalmi és egyéni érdek közelebb került egymáshoz, bár még jelentős különbségek, ellentmondások hatnak az egyes társadalmi osztályok, rétegek, valamint a dolgozóknak a termelésben és a fogyasztásban való érdekel között, így az érdél;ok ütközésének lehetősége fennáll. Az egyéni, csoport és társadalmi érdek azonban nem egymás rovására érvényesül. Az érdekellentétek megoldásának lehetősége, az alapvető érdekek azonossága miatt sokkal nagyobb. mint a magántulajdonra épülő társadalmakban. M iként az érdek fogalma körül, hasonlóan a társadalmi érdek fogalma kőiül is viták folynak a filozófiai irodalomban. Megkísérlem álláspontomat röviden kifejteni: társadalmi vagy közérdeknek a politikai, a gazdasági és a kulturális össznépi, lényegi. közös érdekeket nevezhetjük, amelyekben alapvetöek a politikai érdekek. Az össznép' érdekeket mindig azok a szükségletek fejezik ki, amelyeket a,? egész társadalom igényel. Egyéni érdeknek a dolgozók 7-.-.V etlen igényeit, szükségleteit. céljait nevezhetjük, amelyet a szocializmus viszonyai között csakis saját munkára alapózva. a társadalom boldogulásával összhangban lehet ntegv alósüuni. A z egyéni és társadalmi érdek kölcsönös viszonyára az általános és egyes dialektikája a jellemző. A marxista filozófia nem állítja szembe az általánost és a különöst — ez utóbbi alatt a kisebb közösségi, a csoportérdekeket értem — az egyessel, hanem egységükben vizsgálja őket. Nincs tehát abszolút egyéni, illetve társadalmi érdek, mint ahogy nincs egyes általános nélkül és tordítva: az általános csak a különösön, az egyesen keresztül létezik. A társadalmi érdeket tehát úgy foghatjuk fel, mint az egyéni és csoport (osztály, nemzet) érdekekből kifejezett általánost. Vagyis a társadalmi érdek nem tagadja a csoport, illetve egyéni érdeket. A társadalmi és az egyéni érdek dialektikus egysége azonban nem jelenti azt, hogy ezek az érdekek egyenrangúak, hogy mindenkor egyensúlyban vannak. Az elsődleges, a ma- gasabbrendü a társadalmi érdek. A társadalmi szükségszerűség mindenekelőtt az általánosban, a különösben jelentkezik, az egyesben pedig mindig jelentkezik a véletlen eleme is. Az egyes nem helyettesíti az általánost és a különöst. Az általános érdekek feltételei, keretei az egyéni érdekek irányának, realizálódásának. A társadalmi érdekek alapját ugyanis a társadalom létfeltételei alkotják. A társadalmi és egyéni érdekek ellentmondását döntően az idézi elő, hogy a társadalom létfeltételei, a gazdasági és kulturális feltételek korlátozottak, s az egyéni és csoport- érdekek megvalósításának üteme a mindenkori erőforrásoktól, azok felhasználhatóságától, a termelőerők állapotától, természeti adottságoktól, a társadalmi munka termelékenységének színvonalától függ: vagyis a társadalmi haladás szükségleteinek kielégítésétől, a társadalmi érdekek felismerésétől és realizálásától. A társadalmi érdektelenség polgári, kispolgári mentalitás, de az is kiválthatja, ha a különböző érdekek egyeztetése elmarad, ha az érdekeltek a szocialista öntudat alacsony fokán állnak, s nem tudnak azonosulni a közérdekkel. Az ellentmondásokat csak harc útján, a társadalmi lét, az emberek anyagi tevékenységének és érintkezési viszonyainak tökéletesítésével lehet leküzdeni a szocializmus építésének idején is. A tudat szocialista formálása csak a társadalmi viszonyok tökéletesítésével, kölcsönhatásában valósulhat meg. A marxizmus klasszikusai a tudatot a társadalmi valóság szerves, alkotó elemének tekintették. A gazdasági mechanizmus reformjának szükségszerűsége, felismerése és bevezetése az anyagi érdekeltség és a tudat kölcsönviszo- nyának, a marxi hagyatékhoz tartalmasabban viszonyuló felfogás kialakulását segítette elő. Marx már a „Szent család” c. művében hangsúlyozta: „Az eszme mindig nevetségessé vált, ha elszakad az érdektől". A szocialista anyagi érdekeltség elve a gazdasági mechanizmus megreformálása, a társadalmi és egyéni érdek jobb összehangolását, a csoportérdekek gondosabb figyelembevételét eredményezi. A csoportérdek közvetítésével érzékelhetőbbé teszi az egyéni és társadalmi érdek érintkezéseit, az eddigieknél közvetlenebbül épít az egyéni érdekre, következetesebben érvényesíteni kívánja a munka szerinti elosztás szocialista elvét. Az új gazdasági mechanizmus gazdasági eszközökkel és a szocialista demokrácia fejlesztésével biztosítja a társadalmi érdek elsődlegességének érvényesülését, a társadalmi és egyéni érdek optimális összhangját. Mindez persze csak lehetőség, a dolog azon múlik, hogyan élünk ezekkel a lehetőségekkel. A demokrácia fogalmát is tisztázni kell. Nem azonos a jóléttel, bár összefügg azzal. A tömegek sajátos irányítási és ellenőrzési eszköze a társadalmi folyamatok felett. Döntési, képviseleti és ellenőrzési jog. Lenin gondolata a munkás-paraszt ellenőrzésről nagyon időszerű számunkra. Fokozottabban szükség van a hanyagság, a közömbösség társadalmi ostorozására. Például a demokrácia lehetőségeivel. A mi társadalmunkban az egyéni érdek realizálásának a rugója a társadalmi érdek felismerése és érvényesítése. Az érdekek felismerése azonban bonyolult. A párt- és állami szervek egyik legfontosabb feladata bi/.tosítani a társadalmi érdek felismerését, „lefordítását” az egyének számára. Itt kapcsolódik be az erkölcsi-világnézeti nevelés fokozódó jelentősége. Az anyagi érdekeltség és jövedelemszabályo. zás bármennyire szocialista is, önmagában nem szünteti meg azokat a lehetőségeket, hogy az egyén rosszul rangsorolja az érdekeket, sem pedig azt, hogy azok érvényesítésére esetleg nem a legmegfelelőbb eszközöket használja feL A z erkölcsi és anyagi érdekeltség dialektikus egységéből kiindulva első helyen az öntudatnak kell állnia. Mindenekelőtt párttagságunk fontos feladata, hogy felismerjék az össztársadalmi érdekeket, mozdítsák elő annak érvényre jutását, s ennek keretében törekedjünk a helyi, egyéni 6s csoport érdéltek megvalósítására. A társadalmunk gazdasági, politikai, tudati viszonyaiban található ellentmondások megoldása csakis a társadalmi tudatosság fokozásával biztosítható. Bogár Károly Döbbenetes családi drámáról számolt be a Népszabadság június 8-i száma: Tisza- szederkény-Óvárosban, 1968. június 4-én a reggeli órákban kalapáccsal agyonütötte feleségét Kókai János 40 éves helybeli lakos, ezt követően pedig a gyilkos férj gyutacscsal felrobbantotta önmagát, s a helyszínen szörnyethalt. Két gyermekük maradt. — A szörnyű családi tragédiáról lapunk, az Északmagyarország is beszámolt. Nem az első eset Nem az első eset megyénkben, hogy megdöbbentő családi viszályokról, vagy nyugtalanító rémhírekről szerezhetünk tudomást, amelyeket a széles közvélemény előtt kevésbé ismert boszorkánykonyhákon kotyvasztanak egy — nem véletlenül! — tiltott szekta vakbuzgó hívei. Még nincs egészen két esztendeje. hogy a sátoraljaújhelyi Pálkúti Nellit — aki mellesleg tavaly érettségizett — Fécsiic Klára, az iskolatársa beszervezte a „Jehova tanúi” szektába. Ezt követően történt az eset, hogy Pálkúti Nelli anyja két darab jegyet vett a helybeli divatbemutatóra. Amikor lánya hazament az iskolából, anyja örömmel újságolta neki, hogy divatbemutatóra mennek. — En ugyan nem megyek sehová! — jelentette ki határozottan a lány, majd így folytatta: — Ti a sátán követői vagytok! De eljön az idő, amikor egy egérlyukba is bebújnátok, de nem lesz menekvésetek, mert csak mi igaz- hitílek maradunk életben, nekünk Jehova örök életet ad!... — No de kislányom, mi történt veled? — kérdezte megdöbbenve az édesanya. Mire a lány: — Nemsokára betöltőm a 18. évemet, megkeresztelnek a Ronyva vizében és ha nem tetszik, itthagylak benneteket. Jehova tanúi szívesen befogadnak ... ^ Nem tudjuk mi történt azóta Pálkúti Nellivel, de az olvasó, a történtek után, elképzelheti az édesanya nyugalmát és a család békességét íme egy frisebb eset. Ez az idén februárban történt az ózdi járásban, Nekézseny községben. Hák Lajos, többszörösen büntetett előéletű jehovis- ta szektavezető általános iskolás lánya azt újságolta osztálytársainak, hogy „...ti meg fogtok halni, mert nemsokára itt lesz a világ véqe. Olaszországban is ezért van földrengés... a kommunisták mind meghalnak, csak az igazhitű hívők maradnak életben ..." A gyerekek elmesélték szüleiknek is, hogy mit mondott nekik Hák Lajos lánya. A faluban ezt követően kósza hírek terjedtek el „a világ végéről” és nyugtalanság ütötte fel a fejét Két évvel ezelőtt a mezőkövesdi járásban. Bogács község lakossága volt felháborodva, mert Tóth Sándor gyereke a március 15-i ünnepségen, amikor a Himnuszt énekelték, nem volt hajlandó felállni, mondván, hogy „engem nem érdekel a Himnusz, én Jehova tanúja vagyok ...” Amikor apjának szóvá tették, az kijelentette: „engem sem érdekel, én nem vagyok sem magyar, sem orosz, én Jehova tanúja vagyok.. S ha már a nemzeti hagyományok, illetőleg a hazafias érzések megcsúfolásánál tartunk, megemlíthetjük, hogy Seres Ottó és Molnár Ferenc sályi, Rózsa Bálint alsózsolcai, Strutinszki Bertalan sajószent- péteri és Zafián Zsigmond miskolci húsz-huszonkét éves jehovista fiatalemberek nemrég megtagadták a katonai szolgálat teljesítését is. mert „Jehova megtiltotta, hogy fegyvert fogjanak.. Sorolhatnánk tovább a felháborító és megbotránkoztató eseteket, amelyeknek értelmi — bocsánat, értelmetlen — szálai voltaképpen mind-mind a jehovista szekta botránykeverő és rémhírkotyvasztó konyháiba vezethetők vissza. A szederkényi dráma is A június 4-én történt tisza- szederkényi családi dráma is tulajdonképpen ott kezdődött, hogy Kókai feleségét három vakbuzgó szektatag — idős Czaga Sándomé, özv. Belényesi Józsefné és Horváth Al- bertné újvárosi óvónő — 1962 januárjában beszervezte a Jehova tanúi szektába. A szerencsétlen asszony félig vak volt, a másik szemére is alig-alig látott Bizonyára Jehovától remélte látásának visszanyerését illetőleg az „örök boldogságot”. De ehelyett az történt, hogy 1962 elejétől a szekta értelmetlen, aszkétikus követelményei miatt fokozatosan romlani kezdett a viszony Kókainé és férje között, mígnem teljesen elmérgesedett, és 1968. június 4-én véres családi drámába torkollott... — Nem volt annyi' hajaszá- la, amennyiszer a szeren esetlen lányomat kérleltük — én is, az ura is, a gyerekek is —, hogy hagyja ott a szektái, hagyja ott Czagáékat — panaszolta nekem a minap a tragikus körülmények között elhunyt, fiatal asszony idős, bánatos édesapja. És Czagáék a történtek után nem átallották felajánlani, hogy „majd 6k eltemetik a fiatalasszonyt, vesznek neki koporsói is...” Idős Czaga Sándor és egy magas szőke fiatalember jelentkezett az ajánlattal, Czagáné pedig addig imádkozott az utcán heverő halott asszony felett... „Miért engedik?“* A döbbenetes esemény híre hamar elterjedt a faluban és a környékén. Máig sem térlek még napirendre felette. Egyre többen teszik fel a kérdést: miért engedik a hatóságok, hogy imádkozás és bibliaolvasás ürügyén titkos összejöveteleken tovább kotyvasszák a rémhíreket és láthatatlanul szövögessék a családi viszályokat, békétlenségeket? Miért engedik, hogy fejlődő gyer- meklelkeket, serdülő gyermekek értelmét, világnézetét is megzavarják egy ostoba fantazmagória megszállottjai? Az igazság az, hogy államunk már régen javasolta a jehovistáknak, legalizálják tevékenységüket és — ha akarnak — más törpe egyházakhoz hasonlóan, folytassanak hitéletet. De ez az ésszerű javaslat mindeddig süliét fülekre Laláit. *t Csak Jehovúnak... Miért is hallgatnának a jó szóra, miért okulnának a felháborító családi viszályokból, tragédiákból, egyéni életek korai kisiklásából? Erre csak akkor kaphatunk választ, ha ismerjük a szóban forgó szekta fanatizmusát, s azt a rögeszméjüket is, amelyből fanatizmusuk és vakbuzgóságuk táplálkozik. Az 1870 körül Amerikában keletkezett millenista szekta magyar hívei, a jehovisták úgy hiszik, hogy a Messiás újra eljön a földre és megalapítja az eszményi „Ezeréves Birodalmat”, amelyben csak az „igazhitű” Jehova tanúinak lesz helyük... Teóriájukat egy bibliai dogma ferde analógiájára alapozzák, mondván, hogy „Dániel próféta jövendölésének 11. fejezete szerint 1975-re a világ pusztulása befejeződik. Jeruzsálem mellett, Armageddon mezején összecsap majd Észak és Dél Király serege, Észak legyőzi Déli, de mégsem győz, mert Isten angyalai közbeszólnak és akkor itt lesz az isten csatájának nagy napja, nyomában pedig Krisztus Ezeréves Királysága.” És mindezt fanatikusan hiszik és jósolgatják, bár a „világ végét” eddig már többféle variációban megjósolták. Réges-rég elmúlt dátumokban is..: De addig, amíg az „Ezeréves Birodalom” el nem jön,- nem fogadnak el semmiféle földi hatalmat — az államhatalmat és a törvényeket sem — csak Jehovának engedelmeskednek — mondják. A szekta tagjainak tilos a világi könyvek olvasása, a rádió és a televízió hallgatása, a színház- és mozilátogatás stb. Értelmetlen aszkétizmu- suk ellen okkal lépnek fel sok helyütt a jehovista szülők serdülő és ifjú gyermekei, de a családi viszály számos esetben súlyos tragédiákhoz is vezet. Miért nem szüntetik meg önmaguk, kártékony illegális tevékenységüket? Ha különleges hitéletet — és tényleg csak hitéletet — akarnak élni, miért nem legalizálják működésüket? — merül fel bennünk is újra, meg újra a kérdés. A politikai lóláb.. Lehetséges, hogy nem is csak hitéletet szeretnének élni az Amerikából származó szekta megszállottjai? Mert az egyik sátoraljaújhelyi szektatag, Munkácsi Mihály szerint például a bibliai képletet a következőképpen kell behelyettesíteni : „Dél Királya = az VSA. Észak Királya változik, éspedig: a Szovjetunió és Kína. Az armageddoni csatát. Észak Királya kezdi... Del Királya — sőt nevén is nevezik. Johnson — ezt nem nézi tétlenül. beveti majd az atombombát.. A jehovisták szerint . Eszak- és Dél-Vietnam is a bibliai fogalmakat tükrözi... Igaz, most a partizánok támadnak, de Johnson — majd tudja mit kell tennie .. Köszönjük szépen a „szíves felvilágosítást”! De azért bocsássa meg Jehova, ha nekünk egészen más elképzeléseink vannak a világ fejlődéséről, a jelenlegi erőviszo* nyokrél, sőt, a világ jövőjéről is! Csépányi Lajos
