Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-22 / 145. szám

Szombat, 1968. június 28. ßSZAKMAGYARORSZAG 3 VIT-előkészüle t: Botfreg—Tisza tóra Június 25-én, kedden elin­dul útjára a borsodiak VIT- hajója. Az eredetileg tervezett programot ugyan egy kissé „felborította” a folyók vízhiá­nya, de a 25-én Sárospatakról induló hajó, mely a VIT köz­ponti zászlót is viszi, még így is lemegy harminc utasával egészen a szabolcsi Tiszada- dáig. Útközben több helyen is megállnak, az első nap vég­állomása Olaszliszka lesz, a második napon pedig útköz­ben találkoznak Tokaj és a szerencsi járás fiataljaival. Útjukat — az indulástól Ti- szadadáig —• ifjúsági nagy­gyűlések és esti VIT-tábor- tüzek, VIT-sportvetélkedők kí­sérik, Tiszadadától már csak 5 borsodi fiatal folytatja az utat motorcsónakon, egészen Szolnokig, ahová együtt érke­zik meg 5 megye fiatal-kül­döttsége. A központi zászlót itt adják át a borsodiak a szol­nokiaknak, mert innentől már küldötteink nem folytatják az utat. A Bodrog—Tisza túra végállomása Szeged; Kelet- és Észak-Magyaror- szág fiataljainak reprezentatív túraútja szerves részét képezi annak az országos rendez­vénysorozatnak, amely a IX. VIT-et megelőzi. A béke és barátság jegyében rendezett túra — reméljük — demonst­ratív politikai megmozdulás is lesz, Pert! PertfPert.,, Kilencven, száz ember he­tenként Többségben nők. S ez csak egy járásbíróság panasz­napi forgalma, A fákat idéztessem lse? — Tisztelt elnök úr! Azért mentem falura, hogy öregsé­gemre megpihenjek, de a szom­szédom kiüldöz. — Hogyan üldözi? — Kérem szépen, meghur­kolta a kutyám lábát... két kutyám volt, a másikat hívom, hát a derekán egy kötél... tűrhetetlen, kérem ... Aztán elemésztette a kutyámat... — Honnan tudja, hogy a szomszédja ölte meg a kutyát? — Csak ő tehette, hiszen az egész falu tudja, hogy ellen­ségem! Tavaly perben is vol­tunk ... tessék megnézni az iratokat... beperelt rágalma­zásért, aztán a tárgyalás során elejtette a vádat. El bizony, mert hazudott. Most én pere­lem ... — Jó, kérem, de azt tessék már mondani, miért pereli? — Miért? Mert Összeférhe­tetlen. Kiüldöz. Ez nem elég? Atdobál a kerítésen. Meg is dobott, kék lett a lábam ... — Ez mikor volt, és ki lát­ta, hogy megdobták? — Mikor? Tavaly. Igen, ta­valy nyáron, amikor leszedte a ribizlit... a szilvát is ellopta. Olt alszom kinn a kertben, ha azt akarom, hogy egy szem gyümölcsöm maradjon ... Ki látta? Ki látta! Senki. A fák. Azok látták. A fákat idéztes­sem be? — Ha sérelem éri, harminc napon belül kell jelenleni. Ta­valyi ügy, már késő ... — Felszólítottam, hogy a csirkéit ne engedje ál... erre azt terjeszti, hogy én nem va­gyok normális... — Tessék már megállni! Ezt mikor mondta? — Most egy hete ... A szom­szédnak mondta, tőle tudom... — Hatvan forintos bélyeg (kell a feljelentéshez ... — Tudom, kérem, tudom. Hoztam. — Kit perel? — Mind a kettőt! Az nsz- szuoyl is, meg az embert is. — Akkor annyiszor hatvan forint, ahányat perel. — Micsoda? Annyiszor?... Most jöjjek be még egyszer? Elküldöm a másik hatvanat... nem lehet? Akkor csak az asszonyt tudom most perelni... csak az e-n-iket. . ejnye, ej­nye, ez .rettenetes ... Tárgyalás nélkül nem leket? Kaján, huncutkás mosoly játszik ajkán, mikor leül a fo­galmazó mellé. — A férjem nem fizet gyei rektartást. Gépbe kerül a jegyzőkönyv, megszokott mechanizmussal, ki tudja, hányadik ilyen ügy már ez ma. — Mióta nem élnek közös háztartásban ? — Május végén ment el a férjem. — Tehát erre a hónapra, júniusra nem fizetett gyerek­tartást? — Igen... de ebből, ugye, nem lesz tárgyalás? — Lesz. Majd a bíróság megítéli a gyermektartás ösz- szegét. A fiatalasszony arcán bi­zonytalan zavar látszik. Még elején van az egész ügynek, még azt sem veszi talán ko­molyan, hogy a férje végleg elment. Válásra bizonyára nem gondol, mert ijedten kér­dezi: — Bíró úr, nem lehetne ezt elintézni tárgyalás nélkül, úgy gondoltam, hogy figyelmeztet­nék, felszólítanák, hogy fizes­sen ... Tárgyalásra jönni!... Elég lenne talán egy ... — Kérem, ez az útja. Mi másként nem tudunk segíte­ni. Akarja tehát, hogy a per meginduljon? — Igen. Kifele menet már nincs mosolygós kedvűben. Hátha ezzel most már tényleg min­dent elrontott? Ledőli a kemény — Tessék a levél. Ezt írtam a háztulajdonosnak. Rossz a kémény, meg kell csinálni. Nyolc nap eltelt, nem vála­szolt. Akkor dolgoztathatok ugye, s majd a bíróság a számla értékét letiltatja a lak­bérből ... Az ügyvédem így mondta. — Azt ajánlom, lehetőleg ál­lami vállalattal tessék dolgoz­tatni. mert ha perre kerül a sor. nehezebben lehet megtá­madni a számla összegét. ' — Tetszik tudni a múlt év­ben is rossz volt a ... Aztán elmeséli, mi volt, hogy volt, tavaly, okmányok­kal. illetékekkel igazol, bizo­nyít, alig lehet félbeszakítani a lakó örökös panaszát. — Szóval akkor a csator­nát is megcsináltatom egyút­tal. mert teljesen elázott a bútorom... majd rám dől £ fal, olyan vizes ... — Kérem, tessék vigyázni. A csatornát csak akkor csinál­tathatta volna meg, ha azt is megírja a tulajdonosnak. — Most már nem lehet? De hiszen a kémény az semmi. A csatorna... — Most is lehet, de akkor még egy levelet kell írni a háztulajdonosnak csatomaügy- ben, kivárni az újabb nyolc napot, s ha addig nem vála­szol, akkor el lehet kezdeni. » Es ez fgy megy hátról hét­re. A kint várakozók jó ré­szének ügye nem is a bíróság­ra tartozik vagy nem lehet miatta pert indítani. Legtöbb­ször csak tanácsra van szük­ség, némelyiknek pedig csak arra, hogy valakinek, egy hi­vatalos embernek elmondhassa őszintén búját, baját. Azért persze jó lenne, ha az emberek megfontoltabbak, higgadtabbak lennének, snem akarnák mindenáron törvény elé állítani a másikat Adamovics Ilona nyári nőíi ruháüant nem őszre fogják legyártani. Sokain úgy vélték, hogy a reform atomizálja, egymástól elszakítja a vállalatokat. Sok jel . mutat arra, hogy a kapcso­latok erősödnek, új kapcsola­tok jönnek létre, még akkor is, ha mindkét fél esetében ez kockázattal és nagy befekte­téssel jár. Miskolcon, a nyom­dia volt épületében mintegy 7 milliós beruházással például bútor és lakberendezési áru­ház épül. Ezt a 2000 négyzet- méter területű áruházát a BÚTORÉRT és a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat együttműködése hívja életre. És vannak közös mam- mutvállalkozások is. „Az el­múlt napokban, a Lenin Kohá­szati Müvek igazgatód tanács­termében hosszú lejáratú, nagy jelentőségű megállapodásra, kölcsönös aláírásra került sor” — olvassuk egyik hozzánk ér­kezett tudósításban. Lényege: a Borsodi Ércelőkészítőmű üzemelését Írét nagy kohászati üzem: a Lenin Kohászati Mű­veli és az Ózdi Kohászati Üze­mek biztosítja. Mondanunk sem kell, hogy a hátralévő be­ruházás anyagi finanszírozá­sára, a mű üzemelésére akár az egyik, akár a másik üzem egymaga képtelen lenne. Csak biztatni és ösztönözni tudjuk az ilyen kezdeménye­zéseket, az önállóságok első kásebb-nagyobb próbalépéseit. Azt mutatja, hogy mind több üzem. vállalat több-kevesebb sikerrel leutalja a lehetősége­ket, a belső, vagy a közös erő­forrásokat. S eddig az a ten­dencia csendül H — egy-két zavaros, vagy önző elképzelés­től eltekintve —; a-dolgozókat és a vezetőket tiszta, segítő szándék vezeti. Hogy eddig, s ezzel már mindent megtettünk? Koránt­sem. Íme, a villamoson meg- jegyzett párbeszéd: — MSt gondolsz; melyiket könnyebb megvenni: egy gép­kocsit, vagy egy tömítőgyűrűt? — Egy tömítőgyűrűt mégis­csak... — Tévedsz! Ha pénzed van, akár ma vehetsz használt, vagy alig használt járművet De próbálj tömítőgyűrűt kapni! Egy hete áll a kocsim, s azóta lótok-futok utána. A tömítőgyűrű, a fémgömb, s a többi hiánycikk nem nagy dolog. Gyártása olykor nem is kíván nagy befektetést csak egy kis leleményességet, szak­mai és kereskedelmi érzéket. Csorba Barna Fa építieiemekbsl koszi víkeniázak Az ÉRDÉRT Vállalat az idén jól felkészült az úgynevezett femedül építőelemek gyár­tására. Több különféle rendeltetésű faház csoportokat állítanak fel a Bi’laton mentén. A zánkni ERDÉÍtT-üdülö vegyes szerkezetű épületei is jól beváltak. Kő cs fa építő­elemekből állították össze a házakat. 2,5 szobás fainoúul ház. Eiégetíeiieiiek a méhecskék A tavaszi mézgyüjíő idény a vártnál sokkal gyengébbért sikerült. Sem oz akácosok, sem a kársak nem bizonyultak .ió méhlegelőnek. A kedvezőtlen időjárás, főleg az aszály miatt a vártnál kevesebb mézet per­gethettek a méhészek. A szak­csoportoktól eddig mintegy négy vagon mézet vásárol'a k fel a szövetkezetek. A nyár vé­gére sokkal nagyobb meny- nviségű méz eladását várják a borsodi méhészektől. A méhecskék „életszínvona­lát” nem befolyásolja h gyenge mézelés. csak a méhé­szek járnak rosszul, mert ke­vesebb mézet pergethetnek. Más körülmények is zavarják azonban megyénkbep a mé­hészkedést. Néhány gazda.«: g, meg nem engedeti időben és körülmények között végzett permetezésekkel a méhecskék millióit pusztította el. A mé­hecskék elpusztitói több száz­ezer forintos károkat okoztak a méhészeknek. Legutóbb pél­dául az emedi méhészek ír h- állományának nagy része pusztult el amiatt, mert min­den előrejelzés nélkül méreg­gel permetezték a teljes vi­rágzásban levő közeli, új ve­tésű lucernatáblákat. Sikeres próbálkozások í Agytröszt a vállalatnál hivatali korpótlékot látnak 4 kiemelt fizetéseik rendszeré­ben). A specialisták fokozott megbecsülése útján újabb lé­pést jelentett a szaikmai ta­nácsos és tanácsadó munka­körök létesítése a vállalatok­nál és a minisztériumokban. A különböző műszaki-gaz­dasági tanácsadók, az igaz­gatók (illetve a miniszterhe­lyettesek) közvetlen munka­társai. Fizetésük magas, noha beosztottjuk nincs, mégis a főosztály- és a gyáregységve- zetők fizetésével azonos. (Premizálásukat, jutalmazá­sukat tekintve szintén a ki­emelt vezetők egyes részese­dési kategóriájába tartoznak.) Feladatúk: pontos műszaki- gazdasági kérdéseket készíte­nek elő döntésre. A magasan képzett szakemberek fejlesz­tő, beruházó, műszaki-gazda­sági-elemző munkát végzi specialisták szükség esetén a gyáregységek és a szaikfőosz- tályok részrehajlását is ellen­súlyozva képesek a vállalati érdekeket mérlegelő tárgyi­lagos döntéseik előkészítésére. A tanácsadó specialisták köz­reműködésével feloldható te­hát az a dilemma, amely elé a növekvő önállóság állítja az egyszemélyileg felelős ve­zetőket A tanácsadók, mint a vállalat agy trösztjei, az igazgató irányításával tulaj­donképpen a specialisták el­mélyült alaposságát egyesítik az átfogó gondolkodásmód­dal és a széles látókörrel. Az év elején kinevezett szakértőkés tanácsadók előzőleg többnyire osztályt és főosztályt üzemet és gyár­egységet vezettek. Tegyük hozzá, hogy bár nagyrészük jó vezetőnek bizonyult, még­sem adhatta tudása maximu­mát, mert nem hasznosít­hatta kellően speciális isme­reteit, nyelvtudását, a vál­lalat egészét érintő javasla­tait magas fokú elemző al­kotó képességeit. De a ta­nácsadók egy másak része — kár volna tagadni — kifeje­zetten rossz vezetőnek bizo­nyult Nem tudott például a beosztottakkal bánni, vagy közel járván a nyugdíj kor­határhoz, húzódozott a na­gyobb távon gyümölcsöző be­fektetésektől és kockázat- vállalástól. Az új beosztás lehetővé tette, hogy anyagi és presztízsveszteség nélkül olyan munkakörben tevé­kenykedjenek tovább, amely­ben a legtöbbet produkál­hatják. Mindez már ma is ösztönzést, perspektívát je­lent a beosztott munkakörben dolgozó specialistáknak is, Íriszen műszaki-gazdasági ta­nácsadóként képességeiket akkor is gyümölcsöztethetik. ha a hivatali ranglétrán egy lépést sem tesznek előre. A polihisztorok kora le- járt. Nem érthet az . ember mindenhez. Temérdek ■ ismeret és tapasztalat hal- ’ mozódott fel egy-egy tudo­■ mányos és gyártási ágban. ! Ezért a tudomány és a gya­• korlat napjainkban szándé- ; kainktól függetlenül egyre- itnikább specializálódik. De ■ vajon a szakemberekkel I szemben milyen követelmé­■ nyéket támasztunk? A sok- " oldalú műveltségire, az uni­- verzáiis képességre helyez- [ zük-e a hangsúlyt, lemondva I a részietek alapos ismereté­• ről, vagy a nagyfokú speeia- I lizálódást tekintsük köve­- ten dőinek? £ Az eszményi szakember . fogalmát nem alakíthatjuk ki L a konkrét feladatoktól, s az [ egyéni képességektől függet- f lenül. Mindkét típus — a- részletekbe mélyedő specia- j; lista és az összefüggéseket f ismerő széles látókörű vezető t — minit szélsőség s a, közbe- f eső megannyi árnyalat a h maga helyén indokolt lehet, t Az alkotó kutató jobban kell f hogy ismerje ait a témát, a t kapcsolatos szakirodalmat, j módszereket, amelynek meg- I- oldására hivatott, mint köz- t vetlen felettese És minél fd- t jefbb megyünk a vezetés hie- t rarchiáján — a főosztályve- ^ zetőn, a főmérnökön, az t igazgatón át a miniszterig — £ annál kevésbé várható d az t adott szakkérdés részleteinek (• mély ismerete. Annál inkább j szükséges viszont az átfogó j képzettség és az összegező *■ mű szaki-gazdasági gondolko- }- dasmód, a társadalmi isme- £ reteket igénylő vezetőd, irá- r nyitói, sőt politikusi képcss- í s ég. f A szakmai részletek tudósa, £ az alkotó specialista, illetve f az átfogó tudású és a szélo- t sebb skálán tevékenykedő «- vezető, irányító sportkifeje- t zéssd élve más és más súly- £ csoportba tartozik, s így <- munkájuk társadalmi hasz- £ nossága egymással pontosan <- össze nem hasonlítható, t A növekvő műszaki-gazda- X sági feladatok mindkét súly« T csoportban fokozták a köve- J tdményeket, s mindenekelőtt é megkívánták az önálló alkotó t munkára képes specialisták 7 tevékenységének nagyobb jr anyagi és erkölcsi megbecsü­lj lését Néhány év óta kiemelt J fizetést kaphatnak a legjobb J szakemberok, s így anélkül, *■ hogy kréméinél; őket. meg- j találhatják számításukat, í (Azért használunk feltételes J módot, mert sokfélé ma sem $ élnek még e lehetőséggel, • illetve nem a mindenkori fel- J adatok elvégzésére ösztönöz­ik nak vele, hanem valamiféle Akinek nagy szüksége van szögire, nem izgatja, hogy öm­lesztve, vagy szépen csoma­golva kapja. Ami a gazdasá­gosságot illeti, tudunk rajta segíteni. Ugyanis, mivd a nagykereskedelmet kikapcsol­juk, a nagykereskedelmi árrés­ből is tudunk valamit juttatni. Ez a kezdeményezés, hacsak részben is biztosítja a megyé­ben a szögellátást igen-igen nagy eredmény. És szerencsé­re, már nem ez az egyetlen ilyen megállapodás. A megye iparát, kereskedel­mét sói; régi, megerősödő és sok új kapcsolat, szálak fűzik át meg át. Ennél az esetnél a ter­melőüzem és a kiskereskede­lem között jön létre kapcsolat. Kiesik a nagykereskedelem. Az ÉTEX és a Miskolci Ruhá­zati Ksz új kapcsolatában pedig a kiskereskedelmet nél­külözik; az ÉTEX, a szövet­kezet két boltjába közvetlenül, s bizománybán ad árait. Több üzemmel is folytatnak meg­beszéléseket. Eszerint, anyagot adnak a termeléshez, és a konfekcióüzemek közvetlenül nekik szállítanak. Ennek elő­nye, hogy a nagykereskedelem az igényeknek megfeldően és gyorsan tud olyan árut adni, amilyet éppen keresnek, és a — Mutatok valamit. Ilyet mostanában ritkáin látni! — Mosolyog rejtél veskedve a Pu Inaid Vegyesipari Ktsz főkönyvelője, és a zsebéből, mint valami nagy kincsét, né­hány szöget húz elő. — Szét­esik a kerítésem. Nem tudok szerezni. El tudom képzelni, milyen nagy gond ez az épít­kezéseken! Nincs. Nincs! Úgy hangzik, mint nagy se­gélykérés. A szöghiány ismert ügy. Valóban, lehetetlen lenne? Egy „kiszivárgó” hír remény­nyel kecsegtet. — A December 4. Drótmű - vokben korábban foglalkoztak szögveréssel — mondja Bán Imre. a Borsodi Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat igazga­tója. — A gyár vezetőivel olyan tárgyalásokat folytatunk, miszerint ismét rátérnek a szög,gyártásra. Ügy védem, vala­hogy kielégítjük a megyei igé­nyeket — Valóban, van ilyen gépünk, de primitív a berendezés — közli Kiss Béla, a drótművek főmérnöke. — Egy baj van; nem túl gazdaságos az üzemel­tetése. és nem tudunk kilós csomagolásokat készíteni. — Nekünk nem is kell — hangzik a Kisker válasza. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom