Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-22 / 145. szám

Nyári gya kor laton A lifSéüfilenfcí? IspeSiezSel 27 esztendő telt el ama em­lékezetes nap óta, amelynek hajnalán Hitler több ezer harckocsija és repülőgépe, va­lamint négy és fél millió ka­tonája megindult a Szovjet­unió ellen. Megindultak rabol­ni és gyilkolni. Leigázni azt az országot, amely akkor egyedül képviselte a világ forradalmi átalakulásának eszméjét és gyakorlatát. Akik átélték 1911. június 22-énelc, vészterhes napját és az ezt követő idők mérhetetlen szen­vedését, szinte megnyugvással veszik tudomásul, hogy az azóta felnőtt generációnak majdnem három évtized távo­lából mindez már csupán tör­ténelem: egy fejezet a tan­könyvben, egy tétel az érett­ségi vizsgán. Valóban történelem? Való­ban tanít bölcsen és figyel­meztetően? És akikre tarto­zik, meg is fogadják azt az emlékeztető tanítását: ennek soha többé nem szabad meg­ismétlődnie? Háborús évfordulón az em­ber akaratlanul is a, világ va­lamely részén éppen folyó há­borúra gondol. Vietnam? S jön a gyors ünmegnyugtatás: tőlünk 17 ezer kilométerre van, és különben sem jelent világháborús veszélyt. Három évtizede: Ausztria, a Szudéta- vidék, Lengyelország — a mérhetetlen étvágyú fasiszta fenevad egy-egy „apró” áldo­zatánál vajon nem azzal nyug­tattuk meg magunkat: ezzel kielégül s nyugalom lesz. És ne szégyelljük saját magunk előtt és az azóta felnőtt és a második világháborút csak érettségi tételként ismerő ge­neráció előtt beismerni, hogy bizony így voll. S akkor mind­járt könnyen és történelmileg sokkal belesebb, felelősségtel­jesebb lesz belátni: a háborút akarók mai menetrendje, az úgynevezett helyi háborúk stratégiája éppúgy egy súlyos minden eddiginél súlyosabb világégés riasztó lehetőségét hordozza, mint Hitler „kis” hódításai. Az esetleg elvont.nak tűnő elmélet helyett azonban ma­radjunk csak napjaink nagyon is közeli gyakorlatánál. Ép­pen néhány napja fogadta el a bonni parlament a szükség­állapot-törvényt, melynek ér­telmében a nyugatnémet kor­mány — ha a helyzetet olyan­nak ítéli — jogot kap a par­lament megkérdezése nélkül mozgósítást elrendelni, sőt a hadsereget, mind az országon belül, mind a határon kívül bevetni. Ekkora felhatalmazá­sa béke idején a világ egyet­len kormányának sincs és _ a német történelem folyamán ilyennel egyedül Hitler kormá­nya, rendelkezett. Ha tekintet­be vesszük, hogy Bpnn mili­taristái nem ismerik el Hitler bűneit, hogy visszakövetelik az 1937-es német birodalom határait, hogy számukra Euró­pa mai határai ideiglenesek, s földrészük állapota — sze­rintük — ma is szükségálla­pot — megnyugtathatjuk-e magunkat azzal, hogy a 27 év előtti nap már történelem? A történelem azonban nem­csak a veszély lehetőségére figyelmeztet. Számon tartja azt is, hogy a június 22-én magu­kat legyőzhetetlen nek gondoló martalóc-hadak hogyan vé­gezték — nem egészen négy esztendővel később, s nein árt, ha a háborúra spekulálók er­re emlékeznek. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIV. évfolyam, 145. szám ARA: 70 FILLÉR Szombat, 1968. június 22. A jövő év tavaszára i összehívják a szocialista brigádvezetők országos tanácskozását Ülést tartott a Szakszer vezeteti Orssá^tís tanácsa Pénteken az ÉDOSZ székhá­zában ülést tartott a Szak- szervezetek ■ Országos Tanácsa. Somosköi Gábor, a SZOT titkára beszámolt az előző ülés óta végzett munkáról, s az év hátralevő időszakának néhány fontosabb feladatáról. Ebben az időszakban kell felkészülni a szakszerve­zetek alapszcrvezctcinek újraválasztására. Ezután dr. Beckl Sándor SZOT-titkár az időszerű gazdasági kérdéseikről és a szakszervezet gazdasági jellegű feladatairól tartott tájékozta­tást. A jubileumi versenyről Az előadó szóvátette, hogy a jubileumi verseny eredmé­nyeiről manapság nagyon rit­kán esik szó az újságokban, a rádióban és a tv-ben. Kívá­natos lenne, hogy a sajtószer­vek is rendszeresebben és konkréten foglalkozzanak a verseny tartalmával, eredmé­nyeivel, problémáival, az élen járó dolgozók, kollektívák nép­szerűsítésével. A szocialista brigádmozgalom rohamos, számszerű növekedésével nem tart lépést a mozgalom tar­talmi fejlődése. Ezért indo­kolt, hogy a szakszervezeték is megvizsgálják a brigádmoz­galom helyzetét és távlatait, s a jövő év tavaszára ösz- szciiívják a szocialista brigádvezetők országos ta­nácskozását és ott közösen döntsenek az időszerű kérdésekről. Beckl Sándor ezután arról tájékoztatta a tanácsülést, hogy készül a SZOT elnöksé­gének irányelve, amely azt szabályozza, hogy a szakszer­vezetek milyen módon kapcso­lódhatnak be a népgazdasági és a vállalati tervezésbe. Ezután a jövedelmeikről és a bérek alakulásáról szólva megállapította, hogy az év el­ső öt hónapjában a lakosság pénzbevétele 10 százalékkal volt nagyobb, mint az elmúlt év azonos időszakában. A ta- korékbetét-állománv öt hónap alatt 3,3 milliard forinttal emelkedett. Majd az újitóvnoztíalom megtorpanásáról szólt. E ne­gatív jelenség egyik oka esrves gazdasági vezetek indokolatlan óvatoékodésa, az újítási di­jakkal való rossz értelemben vett takarékoskodás. Kétség­telen, hogy néhány központi szabályozás is hozzájárult az ú j í tómozgalom viss za eséséhez. Ezért a kormány kötelezte az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Ta­lálmányi Hivatal elnökét, hogy legkésőbb ez év szeptemberé­ben adjanak jelentést a Mi­nisztertanácsnak az újítóniozgalom helyze­téről cs dolgozzanak ki ja­vaslatot az újítók anyagi elismerési rendszerében tapasztalható problémák megoldására. A szocialista munka verseny­ről szólva, a SZOT titkára különösen azt az új vonást méltatta, hogy a versenynek ma már nemcsak a magasabb színvonalú termelés, hanem a fogyasztók igényeinek jobb kielégítése is célja. A foglalkoztatottság problé­makörét taglalva elmondotta, hogy az állami iparban az első öt hónapban 2,4 százalékkal több munkás dolgozott, mint a múlt év azonos időszakában. A szakszervezeteknek fon­tos és nem könnyű felada­tuk, hogy segítsenek megelőz­ni az egyéni, illetve vállalati érdekből történő felmondás­sal járó nagyobb konfliktu­sokat. Verseny a mmikísérőért Az eddigi tapasztalatok sze­rint a dől gőzöli egyéni érdek­ből történő mozgása került előtérbe, ennek nem egyszer az az oka, hogy a különböző vállalatok a jvulönféle kedvez­mények ígérgetésével egymás­ra licitálnak. A szakszerveze­tek semmiféle adminisztratív intézkedést nem tartanának célszerűnek, álláspontjuk azonban az, hogy a tisztesség­telen verseny a munkaerőért kialakult konkurrunciában sem engedhető meg. Ez ugyanis népgazdaság! célja­inkat is veszélyeztetheti. A továbbiakban az áruellá­tás. a fogyasztási cikkek mi­nőségének alakulásáról szólt az előadó. A immkaidő- cbö k k cm f csről Ezután arról szólt, hogy a második félév folyamán is­mét több mint félmillió dol­gozó munkaidejét csökkentik, nagyobb részükét már július elsejétől. Az előadó kitért arra is, hogy ©gyes vállalatoknál a kedvezményből kihagy­ták a kisegítő és nem ipari állományú dolgozókat, mint például az őröket, portá­sokat, gépkocsivezetőket. Hangsúlyozta, hogy a kor­mány határozata értelmében az érintett vállalatok vala­mennyi dolgozójának a mun­kaidejét csökkenteni lehet Röviden összefoglalta az új Munka Törvénykönyvének végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat is. A beszámolót vita követte. Harmadik napirendi pont­ként Putics József, az ÉDOSZ főtitkára a szakszervezeti jogkörök alkalmazásáról, az üzemi szakszervezeti tanácsok munkájáról számolt be. Megkezdődött a technikumi hallgatók nyári üzemi gyakor­lata, A retrik Lajos Vegj, ipari Technikum Il-os tanulói egy hónapig sajátítják el a szakma gyakorlati részét az Építéstudományi Intézet vegyészeti osztályán. Befejezői!! s moszkvai tanácskozás anyagai! előkészítő munkacsoport ütése Június 21-én befejeződött a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának anyagait előkészítő munkacso­port e hó 18-án megnyílt ülé­se. Az Izvesztyija a Majakovszkij téri provokációról Tüntetés a szegénység ellen Vá’ío/í« Olí SZ vezetőségé1 en Az OKISZ választmánya pénteken ülést tartott, ame­lyen Erdős Józsefet, az OKIS/ elnökét saját kérelmére — a szövetkezeti mozgalombar szerzett érdemeit, két évtize­des eredményes munkáját el­ismerve — tisztségéből ■ fői­men tette. Dr. Simon Lajos, az OKISZ elnök helyettese nyugdíjazását Ivíi'e, amihez — érdemei el- ism■trésével — a választmány hozzájárult Az OKISZ választmánya Rév Lajost, áz MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának helyette« vezető­jét és dr. Kardos Gézát, az OKISZ vezetőségének tagjaivá megválasztotta. Az OKISZ vezetősége — a választmányi ülést követően — Rév Lajost az OKISZ elnökévé, dr. Kar­dos Gézát az OKISZ elnök- helyettesévé megválasztotta. A választmányi és a veze­tőségi ülésen részi vett és fel­szólalt Nyers Rezső. az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. I A háború cs az éhség ellen tüntetnek a washingtoni szegény-menet részvevői. Fehér trikójukon nagy betűk­kel durva, szovjetellenes jelszó volt olvasható. Néhány perc elteltével a három fiatal röp­lapokat dobált az utcán áram­ló tömeg közé, s megállította a járókelőket, kezükbe erőltet­te a szovjet nép, a szovjet or­szág elleni rágalmazó kiroha­násokat tartalmazó röpirato- kat Ugyanebben az időpontban néhány nyugati tudósító el­kezdett lázasan fényképfelvé­teleket készíteni, hogy majd megörökítsék a tömeg együtt­érzését. A moszkvaiak megle­petése azonban csupán né­hány pillanatig tartott — gyorsan megértették, miről van szó. Többen elkezdtek ki­áltozni; Szűnjék meg a rend­zavarás! A három röplaposz- togatót körülvette a tömeg. Ekkor az egyik provokátor röplapcsomót akart egy szovjet ember kezébe nyomni. Miután ez nem sikerült, a huligán a röplapokat a járdára szórta. Ez volt a kudarcot vallott pro­vokátorok utolsó erőfeszítése. A járókelők a röplapokat ösz- szeszedték és a három fiatalt bekísérték a rendőr-őrszobára. Itt kiderült, hogy az illetők angol turisták. Először feletőb- len pimaszsággal próbáltak vi­selkedni, majd amikor meg­tudták, hogy huligán cseleke­detükért felelniük kell, fenn- héjázásuk megszűnt. John Broughton, John Careswell és Janette Hammonb turisták, a „Church” elnevezésű, kleriká­lisokat és anarchistákat egye­sítő szervezet tagjai, akik azért jöttek a Szovjetunióba, hogy Moszkva egyik forgal­mas pontján demonstrációt hajtsanak végre. Naivul azt képzelték, hogy a moszkvaiak „csatlakoznak a tüntetéshez”; Világ proletárjai, egyesüljetek? Az Izvesztyija pénteki szá­ma beszámol arról a provoká­cióról, amelyre a minap került sor a moszkvai Majakovszkij téren, a költőt ábrázoló szo­bor talapzatánál. Két fiatal­ember és egy leány, akik a szobornál várakoztak, hirtelen ledobták magukról a blúzukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom