Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-20 / 143. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIV. évfolyam, 143. szám Ara: 70 FILLÉR Csütörtök, 1068. június 20. A francia jobboldal stílusa Revolveres piakátragasztók Waideck Rochet válasza Pompsdounak A franciaországi La Rochel­le ban a gaulleista jelölt pla­kátragasztóit néhány ember kérdőre vonta, miért tépik le a kommunista párt plakát­jait. A terepszínű ruhába öl- . tözött plakátragasztók a kér­Ethd és Julius Me?kérdeztük Napló A miskolci nők és az elhelyezkedés Az alapítók Meditáció a nyilvánosságról DiV-errotípia désre gumibotiltésekkel, könnyfakasztó gránátokkal és pisztolylövésekkel válaszoltak. Ez a kép ízelítőt ad a fran­ciaországi választási harcról és a jobboldal fellépésének stílu­sáról. Kedden este a hét végi szü­net után folytatódott a fran­cia televízióban a hivatalos választási kampány. A kor­mánytöbbség képviseletében a képernyőn újra megjelent Pompidou miniszterelnök, aki néhány perces felszólalását heves kirohanásokra használta fel a kommunista párt, a CGT és a demokrata-szocialista baloldali szövetség ellen. Hasonlóképpen élesen, de „baloldalról” támadta a kom­munistákat és a baloldali szö­vetséget Michel Roccard, az egyesitett szocialista párt, a PSU főtitkára. A luxemburgi rádió riporterének kérdéseire válaszolva Waldeck Rochet, az FKP főtitkára már kedden este reagált a miniszterelnök szavaira. Kijelentette: az a mód, ahogyan Pompidou be­mutatta a dolgokat, rendkívü­lien emlékeztet a tolvajra, aki a leghamgosabban kiabálja: fogják meg, csakhogy a fele­lősségre- vonástól szabaduljon. Végeredményben ugyanis a jelenlegi szociális és politikai válságért a gaulleista kor­mányzat a felelős. Tíz éven keresztül a kormány nem volt hajlandó tekintetbe ven­ni és teljesíteni a szellemi és fizikai dolgozók követeléseit. Ma pedig csak egyetlen prog­ramja van: a kommunistael- len esség. Waldeck Rochet rágalomnak minősítette a miniszterelnök­nek azt az állítását, hogy az FKP az események során megkísérelte volna átvenni a hatalmat. Az FKP egész tevé­kenységét a munkásosztály és a nép érd ekében a köztársasá­gi törvényesség legteljesebb tiszteletben tartásával foly­tatta. Az FKP főtitkára egy kérdésre válaszolva, végül megállapította, hogy a legutób­bi események során a keresz­tények tömegében fokozódott a rokonszenv és a megbecsü­lés a kommunista párt iránt. VIZIBAR Budapesten, a Városligeti tő közepén új nyári szórakozóhely nyílik meg. A magyar ha­jóipar festői környezetben levő vásári pavilonja néhány hónapra vízibárrá alakul. Ciprusi vita a BT előtt A Biztonsági Tanács kedden összeült, hogy megvitassa az ENSZ főtitkárának a ciprusi ENSZ-rendfenntartó erők helyzetéről előterjesztett je­Leone megbízatása Saragat olasz köztársasági elnök szerdán délután az 59 éves kereszténydemokrata Giovanni Leone-t bízta meg egy kisebbségi, csalt keresz­ténydemokratákból álló kor­mány megalakításával. Az Unita szerdai számában rámutat: „Illúzió azt hinni, hogy Olaszország, az élő, har­cos Itália, amely mindinkább ráébred erejére, hajlandó len­ne hagyni, hogy bezárják egy várakozási kormány hűtőszek­rényébe”. Még mindig egy helyben topogás Továbbra is egy helyben to­pognak a vietnami—amerikai hivatalos megbeszélések — ál­lapította meg a szerda dél­előtti. 9. találkozó után Nguyen Thanh Le, a VDK képviselő­jének szóvivője. Ennek az az oka — mondotta —, hogy az amerikai fél továbbra sem hajlandó tárgyalni az értekez­let céljáról, a VDK elleni bombatámadások és más har­ci cselekmények azonnali és feltétel nélküli megszüntetésé­ről. A vietnami—amerikai megbeszélések legközelebbi, 10. ülésére június 26-án, szerdán délelőtt kerül sor. Brandt—Abraszimov találkozó Mint ismeretessé vált, Willy Brandt, a Német Szociálde­mokrata Párt elnöke június 19-án saját kezdeményezésére találkozott P. A. Abraszimov- val, az SZKP Központi Bizott­ságának tagjával. A találkozó sorún eszmecsere folyt a fele­ket érdeklő kérdésekről. Brandt külügyminiszter szer­da délután személyesen jelent meg a’szokásos sajtóértekez­leten, tekintettel arra a nagy érdeklődésre, amelyek a ked­di, Abraszimov szovjet nagy­követtel folytatott megbeszé­lése körül Bonnt foglal koztat- ják. A külügyminiszter azon­ban kijelentette, hogy a meg­beszélés tartalmáról nem mondhat és nem is akar sem­mit mondani. A két tárgyalófél meg­egyezett, hogy a nyilvánosság felé azt mondják: a két or­szágot kölcsönösen érdeklő kérdésekről tárgyaltak. Termé­szetesen beszéltek Berlinről és a Nyugat-Berlinbe vezető közlekedési helyzetről is — mondta Brandt Brandt kérdésekre válaszol­va megcáfolta azokat a híre­ket, amelyek szerint Bonn arra törekednék, hogy bezá­rassa szövetségeseivel az NDK kereskedelmi kirendeltségeit a NATO-országokban. Cáfolta azt is, hogy azt követelte vol­na, hogy a jövőben „határo­zottabb hangot” használjon Bonn a Szovjetunióval szem­ben. Csupán azt mondotta, hogy Nyugat-Berlin kérdését világosabban kell a Szovjet­unió elé tárni — magyarázko­dott Brandt leütését. Az ülésen tanácskozá­si joggal részt vett Görögor­szág, Törökország és Ciprus képviselője. A Biztonsági Tanács egy­hangúlag határozatot fogadott el, amely a főtitkár ajánlásá­nak megfelelően újabb hat hónapra, 1968. december 15-ig meghosszabbítja az ENSZ fegyveres erődnek ciprusi mandátumát a a rim r F m m m f B i Kpai »epei bais kitöltéséről tárpit a népiiMési tanács A sxámítástechnikában magyar-szovjet együttműködés Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal és M. J. Ita- kovszkij, a Szovjet Állami Tervbizottság elnökhelyettese szerdán a Mai'gitszigeti Nagy­szállóban aláírta a magyar— szovjet műszaki tudományos együttműködési bizottság 9. ülésszakának jegyzőkönyvét. Az ülésszakon megállapodtak szakemberek kölcsönös tanul­mányútjaiban, dokumentációk cseréjében. Felmérték a mű­szaki-tudományos kapcsolato­kat, azok továbbfejlesztésének módjait. Részletesen megvitat­ták a KGM és a szovjet elektrotechnikai minisztérium, JgIibsoii és a szevleí-amerilcsl viszony A szovjet sajtó érzékenyen reagál Johnsonnak arra a kí­sérletére, hogy ötesztendős el­nöki tevékenységét úgy tün­tesse fel, mintha abban kellő helyet kapott volna az ameri­kai—szovjet viszony rendezé­sére irányuló törekvés. John­sonnak a választás évében, amikor — akár személyesen, | akár közvetett jelölt Humph­rey alelnök lévén — a köz­vélemény előtt politikáját, el kell számolnia, mit tett a bé­kés egymás mellett élés érde­kében, Johnson a múlt héten az­ért utazott Glassboroba, hogy az emberek emléke­zetébe idézze, itt tárgyalt egy évvel korábban Koszi­gin miniszterelnökkel. A Pravda és az Izvesztyija már több cikkben utalt arra, hogy a Szovjetunióban nem tartják kielégítőnek a szov­jet—amerikai kapcsolatokat. Ezek az utalások kimondat­lanul is akadályt gördítenek az elé, hogy Johnson most vá­lasztási indokból megtévessze az amerikai és a világközvé­leményt A szerdai Pravda megállapítja, hogy „ha az Egyesült Államok valóban érdekelt az ame­rikai—szovjet kapcsolatok igazi fejlesztésében, akkor a Szovjetunió részéről visszhangra talál ez a tö­rekvés”. Az SZKP központi lapja négy pontba foglalva sorolja fel, melyek azok a problémák, amelyek feltétlenül kihatnák a szovjet—amerikai kapcsola­tokra. Ezek: 1. a vietnami há­ború; 2. a hódító politikát folytató izraeli vezetőségnek nyújtott washingtoni támoga­tás; 3. a fegyverkezési hajsza folytatódása; 4. az Egyesült Államok megkülönböztető in­tézkedései, amelyele útját áll­ják a kereskedelmi és gazda­sági kapcsolatok fejlődésének a szocialista országokkal. továbbá a Ganz Villamossági Művele és a leningrádi Elektro- szila gyár együttműködését Kiss Árpád miniszter, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke és M. J. Ra- kovszkij megállapodást írt alá arról, hogy a két ország együtt­működik a számítástechnikai berendezések fejlesztésében és gyártásában. Az aláírásoknál jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete is. — A számítástechnikai be­rendezések fejlesztéséről és gyártásáról aláírt magyar— szovjet együttműködési meg­állapodás fontos új állomása a gyorsabb ütemű technikai előrehaladás kölcsönös segíté­sének. A számítástechnikában a Szovjetunió közismerten ki­váló eredményeket ért el, s — akárcsak a többi szocialista ország — Magyarország is korszerű számító- és vezérlő rendszereket kíván létrehozni, üzembe helyezni. Arra nincs mód, s szükség sincs rá, hogy akár mi, akár más szocialista országok valamennyi berende­zést magunk dili Lsük elő. Ma­gyarország a most aláírthoz hasonló megállapodás egész sorozatát kívánja létrehozni más szocialista országokkal is. Országunk mindenekelőtt lyukszalag- és lyukkártya I technikai berendezéseket, mág- | neses adattárolókat, továbbá kisebb, de rendkívül fontos számítógépeket tud egvre na­gyobb mennyiségben gyártani, s exportálni. hogy az ifjúsággal foglalkozó valamennyi szervnek alkalmas és megvalósítható javaslato­kat legyen, a felmérés tapasz­talatait leszűrve, ajánlással fordulhasson minden érdekelt szervhez, intézményhez. A nagyszabású felmérés ter­mészetesen nem ölelhette fel a megye egészet, hanem előre meghatározott témakör sze­rint néhány nagyüzem, 10 me- zőgazdasági jellegű község és több tanintézet adataiból vont le az egész megyére érvénye­síthető tanulságokat. Rétegen­ként vizsgálva külön elemezte a munkásifjúság, külön a pa­rasztfiatalok, végül a tanuló­iúság helyzetét. A vizsgálat elsődlegesen népművelési kér­désekre szorítkozott, megálla­pításai azonban nem egy vo­natkozásban meghaladják a szűlcebb értelemben vett nép­művelési feladatkört. Az elő­terjesztés, s az azt előkészítő szóbeli tájékoztatás, valamint a rendkívül sokrétű vita anyagából kitűnik, hogy a leg­nagyobb figyelmet a falusi parasztfiatalság felé kell for­dítani, mert bár a vizsgált te­rületeken nagyarányú előrelé­pés tapasztalható a korábbi évekkel szemben, a falvakban a legkevésbé biztosítottak a hasznos, kulturált időtöltés objektív feltételei. Kevés a kulturált környezetet biztosító klub, művelődési otthon, álta­lában rosszabbak, a tárgyi adottságok, mint a munkás­ifjúság, vagy tanulóifjúság kö­rében. E két rétegnél egyéb­ként is szervezettségénél fog­va könnyebb az irányítás, ter­mészetesen jobbak is azok az eredmények, amelyeket a hasznos időtöltésben elérhet­tek. A tanácskozás részvevői külön is felhívták a figyelmet n bejáró fiatal dolgozók idejé­nek kitöltésére, valamint az elkövetkező csökkentett mun­kaidővel fordított arányban növekvő szabad idő adta népművelési feladatokra. A tanácskozás nyolc pont­ból álló állásfoglalást foga­dott el a Borsod megyei fia­talok szabad ideje mind hasz­nosabb kihasználásának javí­tására. Állásfoglalását részben a hasonló témával foglalkozó KISZ végrehajtó bizottsági ülés elé terjeszti, részben pe­dig ajánlásként mint helyileg és szervenként megvalósítan­dó javaslatot valamennyi, a népműveléssel é.s az i"/ •» tudatformálásával foglalkozó szervnek megküldi. tét és több fontos határoza­tot hozott. Hasonlóan meg­vizsgálták ezt a témát a járási és a járási jogú városi taná­csok, sőt a községi tanácsok többsége is. Ezzel párhuzamo­san a párt- és a KlSZ-bizott- ságok is testületi üléseken foglalkoztak az ifjúság helyze­tével. A közelmúltban, június 4-én, Miskolcon megyei kultu­rális fórumon tárgyalta meg a KISZ-bizottság a Borsod megyei fiatalok szabad idejé­nek felhasználását, s a nép­művelési tanács, mint a nép­műveléssel foglalkozó vala­mennyi intézmény koordináló szerve azért tűzte napirendre, illetve folytatott ezt megelő­zően nagyszabású felmérést, A Borsod megyei és Miskol­ci városi Népművelési Tanács június 19-én tír. Hetényi Györgynek, a tanács titkárá­nak elnökletével ülést tartott, amelyen egyetlen napirendi pontként — Gulyás Istvánnak, a megyei tanács népművelési csoportvezetőjének előterjesz­tése alapján — az ifjúság sza­bad ideje felhasználásának heiyzetéi, s az ebből adódó Borsod megyei feladatokat vi­tatta meg. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség 1964-ben hozott hatá­rozatát követően mind a me­gyei, mind pedig a Miskolci városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága tárgyalta a megye és a város ifjúságának helyze-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom