Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-16 / 140. szám

^äts&rnap, 1968. június 16.

im

aa

ßSZAKMAGYARORSZÄG

7

Az első !íő a világűr Len

o

Az első férfi: Gagarin, és az első nő: Tyereskova, szovjet földről emelkedett a magasba, hogy megkezdje az űr titkainak újszerű felderítését és utat nyisson az emberiségnek idegen bolygókra. Mindkettőjüket a szovjet tudomány és technika tette képessé erre a csodálatra méltó bravúrra. És ezenfelül még valami.

Amikor öt évvel ezelőtt, 1903. június 16-án V. V. Tyereskova 49 fordulatot tett a Föld körül űrhajóján, az egész világ el- ámult. Tyereskova fizikai, szellyek a szovjet nők egyenjogúságát az utópiák világából a valóság világába emelték, s ezzel minden más társadalmat megelőztek. A Szovjetunióban a munkások és az alkalmazottak 49 százaléka nő. Még többet mond az a tény, hogy a felsőfokon képzett szakemberek népes táborában a nőké a többség. Az egyetemek, főiskolák és más szakintézmények előadóinak a fele nő, és ugyancsak nő minden harmadik mérnök. Nincs az állami, társadalmi, gazdasági, tudomáleml és erkölcsi készenléte semmiképpen nem lehetett egyetlen személyre korlátozott tulajdonság. Mindenki elismerte e nagyszerű nő bámulatos akaraterejét, tudását és bátorságát, de minduntalan elhangzott a kérdés, miért éppen szovjet nőé az elsőség az űrben?

Sokféle válasz lehetséges a kérdésre, de csak hosszú tanulmány keretében lehetne megvilágítani a probléma minden részletét. Magát a lényeget eléggé érzékelteti az utalás a szov.ietország életének rendjére. Azokról a társadalmi létfeltételekről van szó, amenyos és művészeti életnek egyetlen olyan szektora sem, amelyben kiváló eredményeik- ] kel ne szerepelnének a nők.

Tyereskova ennek a rend- ! szernek nagyszerű képviselője. Nemcsak rátermettségével, teljesítményének nagyságával nyerte el az egész világ rokon- j szenvét, hanem szerénységével, J kedvességével, emberszerető közvetlenségével is. Tettével hazáját, az általános emberi tudományt, és a nők felemelkedésének ügyét egyaránt szolgálta. A haladás minden híve szeretettel köszönti őt hősi cselekedetének ötödik évfordulóján ;

Bérűd vezet a mpjtő versenyben

380 úttörő MÉH jutalomiidütésen

A június végéig tartó vas- gyűjtő hetek legutóbbi országos értékelése szerint, a lakosság és az általános iskolások számarányát tekintve Borsod megyében érték el a legjobb gyűjtési eredményt. A MÉH adatai szerint megyénkben az egy tanulóra jutó gyűjtés csaknem kétszeresen meghaladja a fővárosban és háromszorosan a néhány más megyében elért eredményeket. Szápros olyan iskola van megyénkben, mint a miskolci Kun Béla utcai, ahol 163, vagy mint a felső- zsolcai, ahol 161 mázsa ócskavas gyűlt össze a kohászatok részére. Négyes községben 25 úttörő valóságos gyűjtési rekordot ért el: fejenként több, mint egy-egy mázsa. összesen 2600 kiló vashulladékot adtak át a MÉH- nek. Az átvételi áron felül ez 260 MÉH jutalom sorsjegyet is jelentett számukra.

Országosan 380 úttörő igen érf ékes különiut.elomban is rész-sül. A MÉH Vállalat teljesen ingyenes üdülést biztosít számukra. Megyénkből a vas és más hasznos hulladékok gyűjtésében élenjáró 34 úttörő tölthet két-két hetet Csillebércen, a Szolnok-tisza- ligeti, illetve az Eger szomszédságában lévő felsőtárká- nyi úttörőtáborban. Eddig 21 borsodi „méhecske” már meg is kapta beutalójegyét. Első csoportjuk június 17-én. hétfőn indul a tiszaligeti táborba.

Nagyon kedves és megható az úttörő csapatoknak az a kezdeményezése, hogy a vas- gyűjtő hetek során szerzett forintok egy részét a vietnami segélyakcióra ajánlják fel. A budapesti XI. kerületi zenei általános iskola úttörői indították el ezt; a nemes versengést. A gyűjtéseikért kapott összegből 6450 forintot ajánlottak fel a harcoló vietnami népnek. Megyénkben is számos úttörőcsapat csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez s már eddig több tízezer forintot fizettek be a vietnami segélyakció egyszámlájára.

Unatkozók

a „Szakadék szállóban"

Reszkessetek

macskák!

Ugyan ki ne ismerné Inéi és Find rettegését, amikor meghallják a hátborzongató fúvást-nyávogást:

— Reszkessetek, egerek! Iszkolnak is ilyenkor Indák. Mármint a Foxi-Maxi filmsorozatban. Amint azonban a minap hallottuk: az egerek csak a tv-ben félnek a macskától. .Miskolcon nem. Mert ebben a városban családonként és lakásonkét legfeljebb 2, azaz kettő darab macska tartható. Rendelet írja elő. Rendelet, amelynek megszegéséért' ezer forintig terjedő pénzbírság jár.

örvendezhetnek tehát az egerek. Az ö családaik népesedhetnek kedvükre, de bezzeg a macskák nyakán szorulhat a hurok! Mármint a kismacskákén.

Tessék? Hogy ne kötekedjünk, hiszen két macska bőségesen elég is egy családban? És hogy azért nem kall tartanunk egérinváziótól? Rendben van. Tehát nem bántjuk a szigorú rendeletét. De arra■ csak kíváncsiak vagyunk, hogy — ha már meghozták — ki fogja ezt betartani, ellenőrizni? Ha csak Dzsúdó Dzsek nem..,

Az elmúlt hét könyvűjdon- ságni közül elsősorban három külföldi szépirodalmi alkotásra hívnék fel a figyelmet. Elsősorban örömmel regisztráljuk, hogy újra megjelent Stefan Zioeignek, a két világháború közti osztrák irodalom legkiválóbb novellistájának Érzelmek zűrzavara című elbeszéléskötete. A világhírű címnovellán kívül az ugyancsak világhírű Amok és a Sakk- novella is megtalálható a kötetben. A másik szépirodalmi alkotás Günther Grassnak, a kiváló nyugatnémet írónak, Macska és egér című nagy sikert aratott műve. Ugyancsak több nyelvre lefordították már Fazil Iszkander abház költ ön ele Kecskecsillag című

„Önök szobákat vettek ki a Szalcadck-szállóban. A koszt finom, a kiszolgálás kifogástalan, a szobák kényelmesek. A vendegek többségének ennyi elég; ezek sohasem néznek le a szakadékba, önök azonban borzadva merednek erre a látványra és ez különös mellékízt ad a kosztnak és a kényelemnek.” — Lukács Györgynek ezeket a szellemes metaforában kifejezett szavait idézi a francia Le Nouvel Observa- teur című lap, amikor beszámol a nyugateurópai és elsősorban párizsi anarchista tüntető diákok bálványáról, a Kaliforniában élő Herbert Marcuse professzorról és filozófiai iskolájának képviselőiről. Arról a Hitler elől Amerikába emigrált Marcuseről Ír, aki egykori emigráns kollégájával, az ugyancsak német, és ma ismét Frankfurtban élő, Theodor W. Adomoval együtt, üzen ma hadat az egész ipari társadalomnak, vagyis a modern világnak. Arról az iskoláról tette ezt a megjegyzést Lukács György, amelynek fiatal hívei — az elméletet anyagi erővé változtatva —, Párizsszatirikus regényét, amely most magyarul is megjelent

Két érdekes néprajzi gyűjtemény is napvilágot látott. Az egyik háromkötetes, Ámos Lajos meséi című kettőszázötven népmesét tartalmazó gyűjtemény, a másik pedig az Ünnepi szokások az Ipoly mentén. Érdekes illusztrációkkal ellátott könyv, Tombor Ilona műve, amelynek Magyarországi festett fametszetek a címe és a XV—XIX. század alkotásait ismerteti.

Két politikai műről is beszámolhatunk. Az égjük Békés Rezső könyve, amelynek A mai szociáldcmokrária a címe, a másik dr. Szita János könyve: Magyarország gazdasági kapcsolatai a fejlődő országokkal.

ban legutóbb felgyújtották a tőzsdét. hogy tiltakozzanak minden ellen, ami a modem gazdasági életet jelenti.

e

Hogy miért ígj’ tiltakoztak?

Nos erre saját Marcusén nevelt „programnyilatkozatuk” válaszolt, amelyet a Sorbonne- on fügesztettek ki.

„A megkezdődött forradalom nemcsak a kapitalista társadalmat, hanem az egész ipari civilizációt is kérdésessé teszi. A fogyasztói társadalomnak erőszakos halálai kell kimúlnia. Az elidegenedés társadalmának szintén erőszakosan kell végetérnie. Mi új és eredeti világot akarunk. Megtagadjuk azt a világot, amely az éhhalál ellen annak a kockázatnak a vállalása ellenében biztosít bennünket, hogy az unalomtól halunk meg.” — fgy szól a program, amelyet a moszkvai Pravda ismertetett legutóbb és, amelyből kiderül, hogy a „Szakadék szálló” lakói elsősorban unatkoznak, ezért terhes számukra olyan modem ipari társadalom, amelyben már „éhezni sem lehet”.

Herbert Marcuse, ez az egy- méter és nyolcvan centi magas, hetven éves, Kaliforniában élő filozófus, valaha Németországban forradalmár volt Később szakított a szerinte nem elég baloldali szociáldemokratákkal, de nem csatlakozott a kommunistákhoz sem. Freudot Marx-szal „összebékí- tő”4 ösztönöket felszabadító „forradalom” híve lett Amerikai emigrációjában dolgozta ki Theodor Adomóval új „forradalmi” elméletét

Hogy ennek mi a lényege?

Nos nem más, minthogy a mai osztályharc helyére a

nemzedékek konfliktusát kell tenni. Nemcsak a kapitalizmus, hanem az egész modern „ipari társadalom” ellen kell harcolni. A harc nem lehet szervezett, csak spontán és a forradalmat csak azok vívhatják, akik „o termelési folyamaton kívül állnak”. Tehát ,.a faji kisebbségek, az állandó munkanélküliek, a. törvénysértők és a lánc másik végén pedig ott varinak a kultúra privilegizált művelői, akiknek megvan a lehetőségük ahhoz, hogy kikerüljék az alárendeltséget”. Vagyis a haladásért vívott küzdelemből kizárja a munkásosztályt, hiszen az is része a termelésnek meg a fogyasztásnak, tehát „alárendeltje” az ipari társadalomnak.

Tehát a szakadék szélére jutott kapitalizmus javait nem az éhezők kielégítésére kell fordítani, az ipari civilizációt nem az egész emberiség javára kell hasznosítani, hanem az egészet meg kell semmisíteni, hiszen a „Szakadék szálló” kényelmes szobáiból nézve a közkinccsé tett ipari javak társadalma még „unalmasabb”, mint. a jelenlegi, mert még „éhezni sem lehet benne”.

C

„Okoskodásod a jóllakotté” — idézhetnénk Madách Luciferének szavait és eszünkbe juthat, hogy éppen Marcuse professzor hazája. Kalifornia termelte ki a marihuánát szívó hippiek, beatlesek őrjöngését, az országutakon vándorló, ópiummámorban gyilkoló semmittevők mozgalmát. Az „unatkozóknak” ez a má- morbamenekülése legutóbb Párizsban másfajta „mámorban” csúcsosodott ki: a középületeket felgyújtó randalírozók mámorában, mert akik ezzel szórakoznak, nyilván nem unatkoznak.

Érdekes, hogy éppen egy Hitler elől elmenekült profesz- szor lett annak az ösztönös

(r.)

Uj művek a miskolci könyvesboltokban

lázadásnak, civilizáció ellenes

Gyerekek

Vége az iskolaévnek, a gyerekek csaknem negyed évig vakációznak. Mi lesz velük a nyáron, találnak-e hasznos és pihentető elfoglaltságokat vagy az utcákon csavarognak, s idegeket őrlő, fárasztó unalom telepszik rájuk az első hetek után? Ezek a kérdések — amelyek, ma minden szülőt külön- külön is foglalkoztatnak — társadalmi méretekben és társadalmi szinten is jelentősek;

Ma már szinte magától értetődő, hogy a vakáció egy részét a szervezett üdüléssel töltik a fiatalok. Etekintetben az idén sem lehet panasz. A SZOT gyermeküdültetésében 56 ezren, a központi úttörőtáborokban pedig mintegy 120 ezren tölthetnek el néhány hetet hazánk legszebb tájain. Ezeken kívül évről évre mind több iskolai tábort is szerveznek. Ha ezeket is számításba vesszük, akkor körülbelül félmillió gyerek nyaraltatására lehet számítani. S még nem is szóltunk azokról, akik a családdal mennek üdülni, vagy a nagyszülőknél és a rokonoknál nyaralnak;

Ám a szünidőnek csupán egy részét — mégpedig általában a kisebbik részét — töltik ki az üdülések. Mi lesz velük a nyár nagyobbik felében? Milyen munka és szórakozási lehetőségek várnak rájuk városon, valamint falun?

Kezdjük talán az általános iskolásokkal, az úttörő-korosz- 1 tályúakkal, Szerte az országban sok napközis tábort szerveznek az idén is, bár előre látható, hogy az igényeket most sem tudják teljesen kielégíteni. Ezért az úttörőházakra, a kult úrotthonokra és a művelődési házakra nagy feladat hárul. Ami az úttörőházakat illeti: helyi kezelésben — járási, vagy városi úttörőelnökségek felügyelete alatt — vannak, s tőlük függ, hogy miként járulnak hozzá a pajtások jó vakációjához. A Magyar Ú Itörűk Szövetsége orr

felkelésnek prófétája, amely

nyáron

szágós elnöksége szorgalmazza, hogy egész nyáron tartsák nyitva az úttörőházakat, sőt módszertani tanácsokat, útmutatásokat is adott a színes, élvezetes foglalkozásokhoz, de végső soron minden a helyi szervezeteken múlik. Sajnos, az utóbbi években elég sűrűn lehetett nyáron találni bezárt szakköri helyiségeket, úttörőházakat A gyerekekkel foglalkozó nevelők, ifivezetök elmentek szabadságra — a legjobb esetben úttörőket tábo- roztatni — s nem akadtak, akik az otthonmaradottakkal törődtek volna.

A nyári szórakozáshoz tartozik az olvasás is. A gyerekek egy része az első hetek után igényli a könyvet A könyvtáraknak, különösen pedig az ifjúsági könyvtáraknak erőteljesen fellendül ilyenkor a forgalmuk. A falvak többségében azonban nincs külön ifjúsági könyvtár, ennek szerepét általában az iskola tölti be a tanév során. Nagyon hasznos lenne, ha helyi kezdeményezéssel mindenütt lehetőséget teremtenének az iskolák a nyári kölcsönzésre is.

A városokban a színvonalas szórakozást segítik a nyári ifjúsági mozibérletek is. Itt inkább a szabadtéri játékokhoz, a focihoz, a kerékpározáshoz, az önfeledt szaladgáláshoz hiányoznak a feltételek. Kevés még a gyermekjátszótér, a kisméretű labdarúgópálya. Ezért az üzemi sporttelepek teremthetnének jó lehetőségeket a szükséges testmozgáshoz — mégpedig nem csupán a pályák átengedésével, hanem a legfontosabb felszerelések biztosításával is.

Sok diák, gyakran még az általános iskolások programjában is szerepel a nyári munka. Nem is annyira anyagi kényszerből, mint inkább pedagógiai megfontolásokból keresik a szülök a néhány hetes munkahelyeket. Falun alig okoz ez gondot, hiszen a nyárra esik a mezőgazdasági munkák zöme, tehát viszonylag könnyen találhatnak a fiatalok hasznos elfoglaltságot a szövetkezetekben, vagy éppen a háztájiban;

És az idén a városokban is Jó lehetőségek vannak a fiatalok nyári munkavállalására. Az üzemek, vállalatok többnyire szívesen foglalkoztatnak — sót bérgazdálkodási okokból szívesebben, mint régebben — tanulókat Ezzel kapcsolatban ismételten emlékeztetni kell az üzemek felnőtt dolgozóit, hogy a környezetükben munkálkodó fiatalok testi és lelki épségére vigyázzanak úgy, mintha valamennj'i ifjú a saját gyerekük lenne,

eszme a horogkeresztesek ideológiájától sem volt idegen. A „kamatrabszolgaság megszüntetése”, az ösztönök, a „vér és az őstalaj” szava a náci hordákat is magávalragadta és ügyes provokátorok felhasználták ezt például a berlini parlament felgyújtására, hogy aztán lecsaphassanak a haladás akkori német bajnokaira. Azt hisszük, nem tévedünk, ha úgy látjuk, hogy akik Marcuse tanait Párizsban „anyagi erővé” változtatják, azoknak a hatalomrüjutasat segítik, akik ágyúk tüzébe akarják fullasz- tani a haladó gondolat minden megnyilvánulását.

Máté Iván