Észak-Magyarország, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-12 / 110. szám

Vasárnap. 1968. május 1 rszakmagyarorszag 5 Az első hónapok az LKM-ben lUapos íeSkésEÜlés — 114 xrá'lalcrt kösrötf ess első Rekordok — Tükör a kohászatban Ml : 4I Európa közepén Ilii III tekében élünk. Sok ezer kilométernyire tőlünk háború van. Egy kis nép har­col évek óta hősiesen az em- bc riség legdrágább kincséért:, a szabadságért. Távolságban a ■'■1 világ választja el hazán- at Vietnamtól. Ott messze harcok dúlnak, bombák fa- aszlanak vért és könnyeket. Be a messzeség, sem tompít­hatja együttérzésünket, nem ; hetünk közömbösen. Kiáltó •J savunkat messze hangoztat- . ak, s minden nap tetteinkkel, eleiünkkel kell, hogy bizo­nyítsuk: veled vagyunk Viet­nam! Szenvedélyes hangú felszó­lalásában mondotta e gondo­latokat a közelmúltban egy eorsodi ember. Egy munkás- dinasztia legújabb nemzedéké­nek képviselője — ki nagyap­ja cs apja nyomdokaiba lép­ve hű maradt a munkásha­gyományokhoz. Szavai után a brigád elhatározta n gyűlésen, hogy havi fizetésük egy szá­zalékát adják a vietnami nép megsegítésére. Ez a nemes lett nem elszi­getelt mostanában. Hasonló akciókról, felajánlásokról ér­kezik hír naponta. Hagyományos békedemonst- ráeió bontakozott ki idem ta­vasszal is hazánkban a fasiz­mus felett aratott győzelem napján. Az Országos Béketa- hács felhívásához szőkébb ha­zánk, Borsod megye népe is csatlakozott. Békegyűléseken adják tanújelét szolidaritásuk­nak az emberek. Sok helyütt találkoznak a vietnami nép küldötteivel, kik beszélnek az amerikai agresszió elleni igaz­ságos harcukról, az áldozatok­ról és a végső győzelembe ve­tett hitükről. S ezeken a gyű­léseken mindenütt csatlakoz­nak az üzemek dolgozói, ter­melőszövetkezeti parasztok, értelmiségiek és a társadalom valamennyi rétegének képvi­selői a felhíváshoz. A szolidaritási hónap nyi­tányán, a t.iszaszederkényi bé­kenagygyűlésen hangzottak el megyénkben először a borsodi operatív bizottság akcióra szólító szavai: „Kérünk min­den becsületes embert, hogy a szolidaritási hónap folyamán határozott állásfoglalással, a „Vietnamért'’ akcióban tettei­vel adja tanvjclét: az igazsá­gos ügyért harcoló hazafiak sorába tartozik, elítéli a hu­manizmus és a nemzetközi jog alapclveinek durva megsérté­sét, az Amerikai Egyesült Ál­lamok agresszív politikáját, összefogásunk a világ békéjét erősíti És már ott, azon a demonst­ráción elhangzottak a tiltako­zó szavak, s a város üzemei­nek dolgozói ajánlották fel: hozzájárulnak a gyűjtőakció­hoz, melynek eredményekép­pen másfél millió forintot gyűjtenek össze a borsodiak, s ebből egy kisebb méretű kórházat, ambulanciát és gyógyszereket küldenek majd a testvéri nép megsegítésére, a harcokban megsebesültek gyógyításához. Egymás után álltak fel az üzemek képvise­lői. A Tiszai Vegyikombinát 2100 dolgozója havi fizetésé­nek egy százalékát adja fel a 909.445—K. 95 csekkszámlára. A Hőerőmű négy szocialista brigádja is csatlakozott az ak­cióhoz. Hasonlóképpen fejez­Megrepedt egy lat M iskolcon, a Gárdonyi Géza utca 22. számú ház szobájában meg­repedt egy fal. A repedések bem nagyok, nem veszélyezte­tik beomlással a házat. A tu­lajdonos mégsem örül nőid. Érthető: a tulajdonos nem gazdag ember — gépkezelő a Miskolci Bányaüzemben. Rendszeresen költ ugyan ha­tónak rendben tartására, de a váratlan kiadásokat nem sze­reti. Főleg, ha ezeket a kiadá­sokat mások okozzák neki. Véleménye szerint pedig a falrepedéseket mások okoz­ták. A szomszédok. Akik ga­rázst építettek háza falához. Mégpedig úgy, hogy a garázs tetőjének tartógerendáit 'a ház falába építették be. Sőt, ez nemcsak a tulajdonos véle­ménye, hanem ezt állapította meg a II. kerületi Tanács épí­tési és közlekedési csoportja már 19G7. július 25-én. Októ­ber 31-én a városi tanács épí­tési és közlekedési osztálya utasította a kerület illetéke- seit, hogy a garázsépítő el­len engedély nélküli, a terv­től eltérő átépítés miatt sza­bálysértési eljárást indítson, biovqtnber 15-én ki is adták a határozatot: a garázst decem­ber 25-ig le kell bontani. Az indoklásban egyebek között ez áll: „a garázs veszéllyel van a szomszédos ingatlanon levő lakóépület állagára ...” Továbbá: a ház tetejéről az eső a garázsra folyik és on­nan visszacsapódva a lakás­ba juthat, s a vályogfalat ned­vessé teszi. Ezenkívül „a ga­rázs jelenlegi formájában vá­rosképi szempontoknak sem telel meg.:: a belmagasság nem éri el az előírt méretet.” Ezt a határozatot azonban ez év január 3-án megsemmi­sítette a városi tanács építési és közlekedési osztálya, s en­gedélyezte a garázs végleges fennmaradását. Az építőt azonban kötelezte, hogy a te­tőfödém tartóvasát vágja le, a csapadékvíz elvezetésére készítsen függőereszt és lcfo- I.vócsatornát, a szomszéd há­lának falát pedig hozza rend­be. E határozat ellen felleb­bezésnek helye nincs. A garázs tehát áll. Szeren­csére áll a bányagépkezelő otthonának fala is — csak éppen némi repedésekkel „dí­szítve”. Az ügyben azonban tovább nő az akták halmaza. Mert a gépkezelő ellentmon­dásokat lát a határozatok­ban és kételkedni kezd a pa­naszát kivizsgálók szakértel­mében, amikor most már ar­ra hivatkoznak, hogy „a ház falán levő repedések vakolat- zsugorodásra vezethetők visz- sza.” ■— Harmincéves ház ez — mondja a tulajdonos. — Leg­utóbb két és fél éve festet­tem a szobát. A garázs építé­séig nem volt vakolat-zsugo­rodás. És most miért éppen az a fal repedt meg. amelyhez a garázs támaszkodik? A családja számára sok egyéb bosszúságot is okozó ügyben — amelynek kezdete lényegében még 1964-ig nyú­lik vissza — az ellentmondá­sok jellemzésére kiemeli ezt a hivatalos megállapítást: ..Az alapengedély kiadása­kor követett el az’építési ha­tóság akkori ügyintézője hi­bát, mert az OÉS^I előírásai szerint a tervezett építkezést nem lett volna szabad enge­délyezni, tekintettel arra, hogy a csapadék-lehullás kö­vetkezményeként a ház vá­lyog falazata károsodást szen­ved.” M iért ért tehát kár egy embert? És mekkora ez a kár? Megrepedt egy fal. Egy munkásember bi­zalma megrendült az emlí­tett hatóságban. Egy olyan munkásemberé, aki éveken át készséggel vállalt lakótelepén mindenféle társadalmi mun­kát. Aki dicsérő okleveleket őriz családi albumában — a tanácsnak adott segítségéről. Megrendült a bizalom. És ez nagyobb kár, mint az. amit forintban lehet mérni. Módot kell keresnünk a „kártérítés- ve". még' ha e keresésre nem is köteleznek paragrafusok. (Kutíksy) ték ki szolidaritásukat a sze­derkényi Szőke Tisza Terme­lőszövetkezet tagjai, brigád­jai is. A köveik cző anaSám lások valóságos áradata hang­zott el szerte a megyében. Szirmabesenyőn a tsz ezer fo­rintot küld a vietnami szo­lidaritási alap számlájára, a sajóhídvégi Rákóczi Tsz-ben a vezetőség és a növényter­mesztő szocialista brigádok négyezer forintot gyűjtenek össze. Érdeklődött csekkszám­laszáma iránt a Borsod me­gyei ' Közúti Üzemi Vállalat két brigádja is. Másutt vér­adó napot rendeztek, több mint százan ajánlották fel, hogy e nemes mozgalom során hozzájárulnak a vietnami nép igaz harcának megsegítéséhez. IMirwion becsületes ember 1UIUUCII segitcni ak;u. Ré­szesei akarnak lenni a vietna­mi nép hősi harcának. A harc­nak — a szabadságért. Gyárfás Katalin Tovább bővül j Mint sok más helységben, Putnokon is jelentős gondot jelent a jó ivóvíz biztosítása. A község teljes vízhálózatának kiépítése 8 millió forintba ke­rül. A lázbérci víznyerő helyről most igen jó minőségű vizet vezettek a községhez. A főcsa­torna már elkészült mintegy 3 millió forint költséggel. A községi tanács ez évben 200 ' ezer forintot fordíthat vfzhá- 1 lózat bővítésére. Nagy segítsé­get jelent, hogy a szénbányák igazgatóságával történt meg­állapodás értelmében, a bánya­igazgatóság is hozzájárul a be­kötés költségeihez. A külföldiekkel, a koreai, az arab, a szomáli szakszer­vezeti vezetőkkel járjuk a nagy kohászati üzemet. Kint kellemes, tavaszias napfény, üde szellő, de itt, az acélmű­ben, az öntőcsamoikban, a hengerdében már most is nagy, bágyasztó a hőség. Az auto­matizálás. a műszerezettség, a gépesítés kétségkívül könnyeb­bé teszi a munkát, de az em­berek láthatóan ma is kemé­nyen. szorgosan megdől póz­náik minden tonna acélért, minden kiló hengerelt, ková­csolt áruért. LM — Ez év eddigi szakaszában munkánk eredményes volt — mondja dr. Énekes Sándor, a gyár vezérigazgatója. — Mind­ez a gyár kollektívájának ösz- szefogását kívánta, és úgy érezzük, eredményezte is. A gyárat a reform nem ér­te váratlanul, készületlenül. Hosszú évek óla és következe­tesen rakták le a siker alap­jait. Tavaly a gyár a KGM 114 vállalata között az első helyen végzett, s méltán kap­ta meg immár hatodszor az MT és a SZOT vándorzászla­ját. A jó felkészülés, a meg­alapozottság azonban koránt­sem jelentette azt, hogy min­den önmagától megoldódott. Az átmenetet sok tervezge­tés, vita. intézkedés előzte meg, kísérte és kíséri ma is. A gyár vezetősége a népgaz­dasági és a vállalati érdekek, az igények alapján a nyílt és a rejtett belső erőforrások számbavételével terveztek, s a célkitűzés a kettős tervezés összehangolása nyomán szüle­tett meg. A termelési, a gaz­dasági eredményeik, a terve­zett nyereség elérése már most is azt mutatják, hogy az LKM megalapozottan, körül­tekintően készül fel az új gaz­dasági rend bevezetésére. 2 A Lenin Kohászati Művek­ben így értékelnek. — Növekszik a kezdeménye­ző szellem, jól irányba alakul a közgondolkozás, mindinkább általánossá válik a vállalati érdek maradéktalan érvénye­sít ősének szemlélete. Ez megnyilvánul abban is. hogy a termékforgalmazás új rendjének megfelelően áttér­tek a folyamatos rendelésfo­gadásra. így biztosítani tudják a termelöberendezések egyen­lői es terhelését. Általában nö­vekedőit a hasznos üzemidő- kihasználás. És hogyan mutatkozik ez a megrendel ők nél ? , A gyárban immár presztízs- kérdést csinálnak a pontos szállításból. Jellemző, hogy a Űj ssinek cs piacon A piacon egymás után jelen­nek meg az újabb primőrök. A fejes saláta, a retek, a hagyma, a karalábé, a spenót, a sóska és a korai kelkáposzta már nem is számít újdonságnak. Régen megjelent már az üveg­házi paradicsom, a salátának való uborka és a paprika is, csak az áruk borsos még kis­sé. E héten az ország déli ré­szeiből már a szabadban ter­melt korai zöldborsó is megér­kezett Miskolcra. A legújabb primőr pedig a bükknljai, déli fekvésű gyümölcsösökből érke­zett, a kissé még víz ízű, de a gyermekek számára mégis oly kedves korai cseresznye. A slágerszerző Sokat tesznek városukért A tiszaszedÖrkényiek immár megyeszerte híresek róla, mi­lyen sokat tesznek városuk szépítéséért. gazdagításáért. Társadalmi munkájukat a kö­zelmúltban értékelték. Esze­rint a lakosok közül 18-an ér­i í ! I demcHék ki a közösségért jel­vény arany fokozatát és több százan az ezüst, illetve bronz fokozatot. A tanács kitüntető jelvényét ilyen munkáért kap­ták: az óvodák gázellátásának tervezése, az óvodák és böl­csődék távfűtésének tervezése, szerelése, az orvosi rendelők festése, villamos berendezései­nek karbantartása, autóbusz­váró, járda, sportpálya építé­se. A közösségért jelvény arany fokozatát kiérdemlők között van olyan, aki négy­száznál több. vagy csaknem ennyi órán át segédkezett tár­sadalmi munkában. Például Molnár József. Szincsák Lász­ló. Fróna János, Vaszilkó Pál. Mindketten fél jártak Az egész a véletlenen múlott. Két ország- gyűlési képviselő beszélgetett a vonaton, Kamme! Lajosné, a Miskolci I. kerületi Ta­nács vb-elnöke és Papp József, a tiszakeszi Tiszamenfce Tsz elnöke. — Végre sor kerül a Gordon-városrész bon­tására — mondta a vb-elnökj — Ki vállalta? — Még senki. Miért? A tsz-elnök meglepő ötlettel állt elő: — Mei-t mi esetleg elvállalnánk... a tsz- tagok... még a költöztetésről is beszélhe­tünk ... így kezdődött, aztán úgy folytatódott, hogy Tiszakesziről tizenkét ember beköltözött az egyik lebontásra váró, de már kiürített la­kásba, s hozzákezdett a munkához. Három dömper is érkezett és egy tolólapos dózer. Hat hétig dolgoztak Miskolcon, s ezalatt 75 épületet bontottak el. Jogos és időszerű most már a kérdés, meg­érte-e? A tsz-elnök szerint igen. A költöztetésből 58 000 forintot nyertek, s a bontás anyagát jutányos áron a tsz-tagok vásárolták meg. Így is 340 000 forintot jelentett ez a költö­zőknek. A vállalkozás összes haszna tehát jóval több, mint négyszázezer forint, mert a bontásból még kikerült a megépítésre váró 600 férőhelyes hizlalda tetőszerkezete is. Tiszakeszi ben 20 új családi ház épül a Gordon lebontott házainak még használható anyagából. — Elégedett-e a munkával az I. kerületi Tanács? Az elnökasszony véleménye szerint nagyon. Ügyesek és gyorsak voltak a tiszakesziek. Hasonló munkánál most már feltétlenül el­sőbbségi joguk lesz. Az újszerű ötlet ugyanis most már másoknak is megtetszett, s kész­ségesen ajánlják segítségüket a városnak. (a. L) tételes. darabszám szerinti szállítási kötelességének az LKM ez év első negyedévé­ben 99 százalékban tett. ele­get, amely kohászati üzemben nagy eredménynek számít. Néhány évvel ezelőtt is és másutt is megcáfolhatatlan igazságként hangoztatták: a termelés növekedésével szük­ségszerűen nő a selejt is. A termelés növekedésében a martinacélmű olyan rekordot ért el, amelyre a gyár fenn­állása óta nem volt példa: 5000 tonna kivételével 200 0-03 tonna acélt csapoltak. Mi en­nek a titka? Ez a válasz: — Az emberek, a kétkezi munkások, a vezetők világo­san látják, mit kell tenniük, és akarnak is tenni. Ezt a2 akaratot fejezi ki a KMP megalakulásának 50. év­fordulójára tett egyéni, bri­gád- és közös vállalások, a szocialista mozgalomban való részvétel. S kifejezésre jut abban, hogy a gvár csaknem 10 000 tonna áruval szállított többet a tervezettnél, s ebből 1240 tonnát többletexportra. A termelés jelentősen növeke­dett.. miközben több mint 9 millió forint értékben csök­kent az anyag- és energiafel­használás is. A gyárban a selejtet évről évre fokozatosan csökkentik, tavaly 1.3- százalékra szólítot­ták le. Az idén 1 százalékot vettek tervbe, s az első év­negyedben elért eredmény 0,£8 (!). E kohászatban ritka eredmény elérésére elsősorban az acélműé az érdem. 3 — Altar egy tükröt borot­válkozáshoz? — Ezt is készítenek a gyár- j ban? ! — Ha a megrendelő úgy kívánja. E humorosnak ható párbe­szédnek van alapja. Az LKM egy sor új termékkel lépett elő. Egyik új termékükről, az 54 kilogrammos sínről, amely 160 kilométeres sebességet biztosít, már szóltunk. Itt ké­szült a speciális sín a föld­alattihoz. (Erre, mivel az is­mert tulajdonságokon kívül növelni kellett az elektromos | vezetőképességet, rajtuk kívül ! senki sem mert vállalkozni.) i Nagy a betonacél igény. Bár- i milyen mennyiséget eladhat- í nak az ismert típusokból. Mégis, a gyár az új igények­kel számolva, a periodikus be­tonacél több típusát is siker­rel kísérletezte ki, s ehhez új megoldást kellett találnia a speciális hengerek készitése- J hez. Az élekne7,ési iparnak j saválló, rozsdamentes acélra ! van szüksége. A gyár ebben | is a megrendelő rendelkezé- ■ sére áll. i Ismeretes, hogy a reform | szerint a gyár közvetlenül is I forgalomba hozhatja termé- I keit. Ebben sok rugalmasság­gal találkozhatunk. Előfor­dult, hogy az üzemek nem rendeltek időben. A tizenket­tedik órában, azaz akkor je­lentkeztek, amikor már égető szükségük volt az. anyagra. Közölték a gyárral, bármilyen felárat számít: fizetik. Volt. amikor ténylegesen felmerül­tek különkölíségek. de né­hány esetben a gyár minden nehézség nélkül megoldhatta a kül önrendelés legyártását, s így a felajánlott összeget, vagy annak egy részét visszaadta. Miért? A gyár csak a jogos ártényezőket óhajtja alkal­mazni, nem él vissza a lehe­tőségekkel. Az eddigi hónapok azt mu­tatják. hogy bátran megvaló­síthatják a csökkentett mun­kaidőre való áttérést. A dol­gozók egy része már most is 3B. illetve 42 órát dolgozik hetente. Júliussal, illetve ok­tóberrel kezdődően vala­mennyi üzemben fokozatosan áttérnek a 44 órás munka­hétre. Kivétel csak a köziek«» dési gyárrészleg, illetve &t igazgatóság lesz. ahol ezt ft jövő év első negyedében va­lósítják meg. Csorba Barns Borsodiak Yiein a isiért

Next

/
Oldalképek
Tartalom