Észak-Magyarország, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-16 / 113. szám
«ES Csütörtök, 1968. május 16. ÉSZAKMAGYAKORSZAG Asszonyok az első vonalban 1918. május 16-án az ózdi asszonyok megrohantak és elfoglalták a gyári élelemtárat. ]aiu a nagy vajúdások 1”[q éve. Az uralkodó osztályok erőfeszítése végletes állásfoglalások váltásában a komikumig torzul va- j tójában azonos célkitűzéssel: Minden erővel meggátolni a 'Megérlelődött társadalmi változásokat. A munkásosztály eKyre elvitathatatlanabbul ki- ; Vívja az új helyzetben őt 'Megillető szerepét. A nemzeti *Mozgalmak kikerülhetetlenül 'Motiváló, esetenként, meghatá- rozó részévé váltak a fejlődésnek. E sorban egyik elemként ott látjuk a nők egyenjogúságáért vívott harcot is, Miely korábban is jelentkezett, de most a forradalmi fellendülésre támaszkodva kitelje- ; S6űett. A miskolci polgárság és kis- Polgárság asszonyai 1918-ban ‘Üterjedt társadalmi tevékenyeget folytattak. Egy részük a Vallásos, jótékonysági intézetekben és egyesületekben élte ki társadalmi tevékenységét, 'Miután — osztályuk felfogása Szerint — az „elesettek” segítse útján kell az elégedetlen- S-Ket csökkenteni. Mások már Politikai síkra vitték „harcukat”, s a feministák gyűlésein Mangos szóval követelik a nők Politikai jogait. Az adott helyiben ez is szépségflastrom tóhetett csupán a seb.re, mert 02 ellentmondásokat súlyosságának megfelelő operációval lehetett csak megszüntetni. Az operáció végrehajtója pedig "tár csak a proletariátus lehetett. 1918-ban az egyszerű mun- kásasszonyoknak férjeik, a munkásosztály általános harcához kapcsolódó küzdelme felelt meg a történelem követelményeinek. Hány hős munkásasszonyt lehetne felsorolni, akik hírvivőként részt vettek a mozgalomban, miután őket kevésbé fenyegette veszély a csendőrség részéről. 4 z elkeseredés, a hálx>- rús nyomor szülte kilá- tástalanság csomóvá sűrűsödött 1918 májusában Ózd környékén, a Kima birodalmában. Áprilisban a büdös szalonna kiosztása körül kialakult felháborodás Somsályon sor- tűzbe torkollott. Két bányász holtan maradt az út porában. Most Ózdon szerettek volna az asszonyok valamivel jobb ételt adni családjuknak pünkösd alkalmából. De miből? Máskor szokás volt, hogy a „sátoros ünnepek” alkalmával — mint Ózdon mondták — javították az élelmet. Az asszonyok e szokásra utalva mentek az élelemráktár ügyintézőjéhez, de sikertelenül. — Nincs semmi — mondta az intéző. — Amit a Rima adni akart, már kiadta. Azt kell minden családnak beosztania. Az asszonyok tanácstalanul álltak. Néhány kardos asz- szony azonban nem hagyta annyiban. Galovicsné, Piarné és még néhányan az élelemtárhoz mentek, s meggyőződtek, hogy a raktárban a legkülönfélébb élelmiszerek vannak felhalmozva. A gyártelepen az asszonyok között gyorsain híre terjedt, hogy a raktárak tele vannak, de nem akarnak ünnepi kiegészítést adni. Másnap az élelemtár előtt több száz asz- szomy verődött össze. Jött az áruda vezetője, majd a raktár intézője, s újra szavakkal akarták kifizetni az asszonyokat. Az asszonyok nem hagyták magukat. Elővették a kosarakból az ehetetlen kukoricakenyerét — mely már kőkeményre száradt —, s azzal dobálták meg a vezetőket. Az élelemtárhoz csendőrök jöttek. Puskatussal akarták elkergetni az asszonyokat. A dulakodástól az egyik asszony keze véres lett. Az asszonyok az útról felkapott kövekkel támadtak a csendőrökre. A nagy hangzavarra felfigyeltek a gyárban dolgozó munkások is. Amikor láttak, hogy feleségeiket a csendőrök bántalmazzák, vas nádakat, nagykalapácsokat kaptak fel, s az asszonyok segítségére siettek. A csendőrök nem verhették vissza a munkásokkal megerősödött asszonyokat. Parancsnokuk — okulva a som- sályi véres tapasztalatokon — nem kockáztatta meg a sor- tüzet. Engedett a nyomásnak, s visszavonulásra adott parancsot. A z élelemtár vezetői semmit sem tehettek, hogy a több száz asszony az élelem tárba hatolva hozzákezdjen a raktárban levő élelmiszerek kiosztásához. A sok nélkülözés közepette átmenetileg megjavult az élelmezési helyzet. Valóban ünnep virradt az éhező munkásokra és gyermekekre. Dr. Lchoczky Alfréd A borsodi műszaki hetek eseményeiből A megyénk tudományos életét nagyszerűen reprezentáló "orsodi műszaki hetek rendez- vényei iránt változatlanul nagy "2 érdeklődés. Ma például Mintegy 250 mezőgazdasági és Műtőtechnikai szakember gyű- ,*k össze az ország minden tájékáról, hogy részt vegyen az Agrártudományi Egyesület és " Gépipari Tudományos Egyesület rendezésében a MÁV igazgatóság kultúrtermében 'Megnyíló gyümölcshűtési an- _’ét munkájában. Számos ha- Mai és külföldi szakember, 'Mérnök és technikus tartózko- "■'k Aggteleken, ahol a Cseppkő-szállóban rendezett há- 'Mmnapos konferencián a vaskohászat időszerű kérdéseit vi- ;atják meg. A Rónai Sándor ^Művelődési Ház színháztermének előcsarnokában még ma >s megtekinthető a május 9-e ‘''a nyitva tartó magánlakás- építési kiállítás. Kazincbarci- án, a Borsodi Hőerőmű ok- 1 atótermében az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesületbe tömörült szakemberek 1alá!kozrak, ahol a tüze.lés- 7echnikában elért legújabb ha- a’ kutatások eredményeit ismertetik. , A felsorolás korántsem tel- ■’es, mégis érzékelteti: e rendezvények együttesen több t2áz emberi foglalkoztatnak, T'klk kicserélik tapasztalatai- ,<at szakterületük időszerű problémáiról. Hasznos tapasz- ' álatcserének bizonyult — 'Mint azt Csabai Rudolf, a Közlekedéstudományi Egyesület Borsod-Heves megyei szerkezetének titkára elmondotta ~~ az az előadás, mely a vasúti alépítmény-javítással és teherbírással foglalkozott. Az "lőadó, Cs. Németh Lajos istenítette a kutatásokat és az ‘Mért eredményeket. Érdekes, gondolatokat ébresztő lesz mai rendezvényük, amelyen A gazdasági mechanizmus hatása a MÁV gazdálkodására című előadást vitatják meg. A MTESZ-szckházban a Magyar Földtani Tái-sulat és a Magyar Geofizikusok Egyesülete kiállítással egybekötött Rendezvényt tart a mélyfúrást. & hidrogeológiai vizsgálatok tapasztalatairól, problémáiról. E témakörben az előzetes program szerint kilenc előadás hangzik el. Az ÉMÁSZ nyugati állomásán nagyszabású szakmai bemutatót tartanak a .szikraköz jellegű kábelhibák behatárolásáról, a borsodi szénbányák klubjában pedig az új szénárrendszer hatásairól tartanak eszmecserét. A tegnapi eseményekből kiemelkedik a megye élelmiszer- ipari vízellátásával és a szennyvízkezelési kérdésekkel foglalkozó előadás, valamint a Magyar Elektrotechnikai Egyesület rendezte kábel-ankét. A borsodi műszaki hetek programja iránti érdeklődés, az előadások változatossága egyre fokozódik. Városunk közlekedéspolitikájának jobb kialakításához feltétlenül segítséget ad a miskolci utas- és forgalomszámlálás eredményeivel foglalkozó előadás, melyre holnap délután kerül sor a MTESZ-beri. Ugyancsak holnap a színes televíziórendszerekről hangzik majd el érdekesnek ígérkező előadás — mindkettő a Közlekedéstudományi Egyesület rendezésében. Tervek a holnapról MISKOLC a borsodi régió központja Miskolc város általános rendezési terve, amelynek bizonyos részleteit bemutatjuk, része az országos regionális hálózatnak. Ez az elképzelés kilenc területre osztja az országot. Egyike lenne a borsodi régió a majdani 240 000 lakosú Miskolc központtal. A város közigazgatási, kulturális, egészségügyi, kereskedelmi központja lesz egész Észak- Magyarországnak. Miskolc hangsúlyozott ipari jellegéből adódik, hogy szoros kapcsolatban van a környező településekkel, s erősen vonzza azok lakosságát. Az 1966. január 1-i népszámlálási adat szerint az „éjszakai” Miskolc lélekszáma 166 927. Ez az úgynevezett alvó város, az állandó lakossággal. Ezzel szemben a nappali lélekszám 200 000-en felül van. Naponta 22 000 ember utazik jelenleg Miskolcra, s 10 000 azok száma, akik időszakosan járnak be, tehát csak a hét végeket töltik otthon. Érdemes megemlíteni, hogy csaknem négyezer diák utazik be a városba nap mint -nap. Az általános rendezési terv, amely a századfordulóig határozza meg a fejlesztés irányát, természetesen figyelembe veszi a lakosság számának várható alakulását is. Eszerint 25 év múlva a város lélekszáma 240 000-re nő. Az ingázókat azonban még akkor sem nélkülözheti majd a város ipara. Az elmúlt század végén, amikor a város ipartelepei kialakultak, még elég távol estek a lakóterületektől- Azóta azonban a város elérte, sőt, körüllakta ezeket az üzemeket, s így került a vasgyár például lakóközpontha. A közigazgatási területen belül négy ipari ővezet alakult ki. a diósgyőri nehézipar, az északkeleti iparterület, (December 4. Drótművek és a környékén levő 61 kisebb üzem), a délkeleti ipari telep (hűtőház, húskombinát sfb.), a hejócsabai cementmű. ötödik lesz a most kialakulóban levő építőipari terület Alsó- zsolca határában. A terv 56 üzem kitelepítését javasolja, a II., a III. és az V. övezetbe. Sajnos, a város levegőjét legjobban szennyező nehézipar kitelepítéséről nem eshet szó, ez túlzott anyagi ráfordítást igényelne. Minden más véleménnyel ellentétben Miskolc ipara további fejlődés előtt áll. Jelenleg 669 hektárnyi területet foglalnak él az üzemek, a távlati rendezési terv 1500 Lebontanak egy hidat hektárt biztosít a Jövőben* ipari fejlesztés céljaira. Az ipartelepítésre kijelölt helyek most is — mint az elmúlt században — távol esr- nek a városközponttól. Várható azonban, hogy az üza. mek körül ismét újabb lakóterületek alakulnak ki. Ezzel most már tudatosan számolnak, s az elkészült községfejlesztési tervek ezt figyelembe is veszik. A város ipari jellegéből 10- indulva, a lakosság fokozottabban igényli a kerteket, a parkokat, a fás sétányokat. Ilyen szempontból is elég szerencsétlenül alakult a város belterülete. Míg a környék természeti szépségekben gazdag, a város szűk utcái kietlenek. Ha a város közigazgatási területét vesszük alapul, bőséges zöldterülettel, erdővel találkozunk, csakhogy ez mind kívül esik a városom. A jövő feladata: behozni a városba valamit a környék természeti szépségéből, gazdagságából Jelenleg Miskolcon egy lakosra 7.5 négyzetméter zöldterület jut. ami nagyon kevés. Az ideális 35—40 négyzetméter lenne személyenként. Az általános rendezési terv igyekszik ezt az arányt megközelíteni nagyobb parkok, sportli- getek létrehozásával, s olya« egységes zöldterületi rendszer kialakításával, amely biztosítja a város levegőjének tisztaságát, s a lakóterület szerkezeti tagolását Nem is gondolná az ember, mi minden tartozik egy tanács hatáskörébe, mennyire sokrétű és szerteágazó feladatot kell közmegelégedésre megoldania. Kazincbarcikán, a városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén előterjesztettek egy javaslatot amely szerint a Sajó folyón átívelő, a tanács kezelésében levő híd lebontására vonatkozik. Az előterjesztés szerint a híd életkora 50 év. A második világháborúban a németek felrobbantották, helyreállítása szakszerűtlenül történt. A hídon elenyészően csekély a forgalom, kizárólag a Sajó túlsó oldalán, a város külterületéhez tartozó mezőgazdasági területek kiszolgálására vették igénybe. Szakvélemények szerint viszont a jelenlegi állapotát figyelembe véve, a híd Épül az új út-' , ■ I «Mil A miskolc-tapolcai útvonal már nem felel meg a követelményeknek. Most kezdtek hozzá egy rövidebb útvonal építéséhez, mely a csabai elágazástól a Dudujkán keresztül vezet Tapolcára. A munkák előreláthatólag két évig tartanak. Foto’ Sa, Gy már nem terhelhető biztonságosan, tehát életveszélyessé is válhat. Elsősorban ez indokolja a javaslatot, amely a lebontásra vonatkozik. Szó esett arról is, hogy — esetleg — hozzákezdenek a felújításához. Ezt a lehetőséget elvetették, mert a helyreállítási költségek — az UVATERV számításai szerint — csaknem kétmillió forintot igényelnének, ami nincs arányban a híd jelenlegi és távlati forgalmával, nem is beszélve a fenntartási költségekről. A kérdés csupán az: ha lebontják a hidat, a folyó túlsó oldalán levő földeket (ami keréken 80 hold, többségében rét és legelő), hogyan lehet majd ezután megközelíteni? Erre is gondoltak a tanács illetékes vezetői, amikor az iménti javaslatot kidolgozták. Olyan megoldást keresnek, ami elsősorban biztonságot jelent a közlekedésben, s népgazdasági szempontból is gazdaságos. Ha —- esetleg — átmenetileg a híd lebontását kővetően lesz is fennakadás, még mindig jobb, mintha esetleg életet követelne a félévszázados átjáró. Mint említett®:, & Bükk jó része közigazgatásilag a városhoz tartozik. Miskolcot, mint régióközpontot a következő övezetek ölelik körül. Hét végi övezetnek számít a mályi, a nyéki tavak vidéke, a Csa- nyik, a Forrásvölgy. Üdülő övezet: Bükkszentkeresri, Kis- gvőr. Hollóstető, Répáshuta, Lillafüred, Tapolca. Turisztikai övezet: Bánkút, Szentlélek stb. Az általános rendezés terv az említett övezetek jellegének megfelelően határozza meg a fejlesztési lehetőségeket. Végezetül meg kell említeni, hogy Miskolc és környékének általános rendezési terve, mint a városfejlesztés alapja, a jövőben irányt szab a népgazdasági beruházások összehangolt megvalósításának. Ez a terv nem meghatározott időre szól, folyamatosan valósul meg, s ütemekre van bontva. Csupán az első ütem időpontját határozták meg (1966—1970), a többiét a lakosság számának alakulásához igazították. Adamovies Rons MEGKÉRDEZTÜK, hogyan előzzük meg az ivóvízhiányt? Az aranyat érő májusi esők egyre csak késnek, és ha igaz: száraz, meleg nyárnak nézünk elébe. A kánikulából idén már megkaptuk a kóstolót — így aztán nemcsak a tikkadt földek várják a csapadékot, hanem valamennyiünket érdekel, milyen lesz nyáron az ivóvízellátás, mit kell majd tennünk a vízhiány megelőzéséért? E „szomjas” kérdésekre a Miskolci Vízművektől kértünk választ. — A város vízellátását a karsztforrások biztosítják. A vízhozam ezekben a hónapokban attól függ, mennyi csapadék hullott az elmúlt télen. Sajnos, mostoha volt hozzánk az időjárás. Közismert, hogy egy szokatlanul csapadékszegény tél van a hátunk mögött. Jelenleg naponta 51 ezer ketonéter vizet nyerünk a forrásokból. Pontosan ennyi Miskolc üzemeinek és lakosságának igénye. Ha továbbra is tart a szárazság, egyre növekszik majd a fogyasztás — s akkor bizony takarékoskodnunk kell a vízzel. Segíthetne rajtunk a természet, hiszen az esős napokon kevesebbet locsolnánk, nem használnánk hűtésre és fürdésre annyi vizet. A meleg napokon is megelőzheti azonban — saját érdekébem — a vízhiányt mindenki. Ha nem használják mértéktelenül, s csak a legszükségesebb esetekben fogyasztják — elkerülhető tesz a ki sebb-na gy óbb zökkenő a vízellátásban. S ami ugyancsak fontos: javíttassa meg mindenki az elromlott vízcsapot, hogy a kánikulai hetekben az se okozzon majd fennakadást,
