Észak-Magyarország, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-14 / 111. szám

Kedd, 1968. májas IC északmagtarorszAg 3 Sokai «miiiiiiiiiiiu tanuljak (iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiu Tíz hónapig tartó szakmai rejtvény-versenyen vett részt az ország különböző helységeiből számos traktoros, szerelő, mű- helyfőnök, szakoktató. Az NDK Mezőgép- és Traktoripar, va­lamint a Mezőgazdasági Tech­nika című képeslap közös rejt­vényversenyének döntőjét nemrégiben tartották meg az NDK kereskedelmi kirendelt­ségén. A döntőben az első helyet Győri Győző, a hajdúszobaszlói niezőgazdasági szakmunkás- képző iskola oktatója sze­rezte meg. A második hely Főczén Józsefé, az ináncsi Március 21. Tsz szerelőjéé, a harmadik helyre pedig Tápai Sándor, a hódmezővásárhelyi Rákóczi Tsz traktorosa került. A verseny után a győztesek a gépekről is elmondták véle­ményüket. „A német traktorok 11'' gyón finom gépek. Ha azon- bin elmulasztjuk a rendszeres karbantartást, baj van. A nép­szerű rejtvényverseny többek között erre is felhívta figyel­münket" — mondotta Győri r;vőző. Főczén József szerint: «4 német gépek felújítása, nagy hozzáértést és lelkiismeretes munkát igényel. A rejtvény során játszva megtanultuk az üzemeltetéssel, a karbantar­tással, a felújítással kapcsola­tos ismereteket.’’ Tápai Sándor is azon a véleményen van, hogy a rejtvényekből vala­mennyien sokat tanultak. A győztesek és más helye­zettek értékes jutalmakat kap­tak. ß borsodi műszaki betek eseményeiből Változatlanul nagy érdeklő­dés kíséri a borsodi műszaki hetek rendezvényeit. Az eddigi előadásokat, a borsodi vegyész­napok közelmúltban befejező­dött rendezvényeit együttesen több száz ember hallgatta meg, az ankétokon, vitafóru­mokon igen értékes eszmecse­rék bontakoztak ki. Két rendezvény a MTESZ-ben Tegnap, a hét első napján egyszerre két rendezvényre is sor került a MTESZ-székház- ban. A Geodéziai és Kartog­ráfiai Egyesület miskolci szer­vezetének rendezésében több előadás hangzott el. Foglalkoz­tak a megye földmérési tér­képellátottságával; a korszerű módszerek alkalmazásával a nagy méretarányú térképek készítésénél, s előadás hangzott el Miskolc város nagy méret­arányú térképe címmel. Ugyanott reggel 9 órától dél­után három óráig tartó térkép- kiállítást is rendezték a város térképeiből. Fontos témákat tárgyaltak a Magyar Hidrológiai Társaság borsodi csoportjának, valamint a Magyarhoni Földtani Társu­lat észak-magyarországi cso­portjának közös rendezésében megtartott talajvíz-ankóton is. fiegy e! ne sikkadjon! Minden olyan javaslatot örömmel kell fogadni, amely Miskolc lakosságának jobb el­halását szolgálja. Ezért hozzuk Sjóbu külön és hangsúlyozób­an a képviselőcsoport leg­utóbbi ülésén elhangzott ötle­tet: — Keressen fel a város né­J’ány gyárat, s kezdjen tárgya­lásokat mintabolt-ügyben. Egy cipőgyár, vagy konfek- '■'o üzem bizonyára szívesen '"'ne a lehetőséggel. Jó lenne *2 az egészséges, előrevivő konkurrencia kialakításának ^'err,pontjából is. Mert képzel­jük csak el, mennyire meg­pezsdftené két-három ilyen mintabolt a nagykereskedelmi vállalat tevékenységét A lakosság igényének, ízlé­sének alakulását is jobban fi­gyelemmel .lehetne kísérni, mert jelenleg mit vásárolha­tunk? Azt amit néhány ember részben a saját, másrészt a város vásárlóinak nagyjából ismert ízlése szerint kiválo­gat. A mintaboltban azonban az illető gyár minden terméke ott lenne, s piackutatási szem­pontból is hasznos lehetne egy ilyen nagy város igényeinek megismerése. Itt az elnöki megnyitó után előadás hangzott el Talajvíz- megfigyelések az Avason cím­mel. Követte ezt a Talajvíz- utánpótlási vizsgálatok a Mis­kolc alatti kavics mezőkben cí­mű előadás, majd értékes ér­tekezés hangzott el Vízáramlá­si megfigyelések a Sajó kavics- teraszában és A borsodi szén­bányákban fakasztott vizek hasznosításainak lehetőségéről. A délutáni órákban is a bá­nyavizek hasznosításával fog­lalkoztak. öt előadás hangzott el. Vaskohászati metallurgiai konferencia Aggteleken Rendkívül érdekesnek ígér­kezik a mai program. Az Or­szágos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület diósgyőri csoportja, valamint .a Lenin Kohászati Művek rendezésé­ben az aggteleki Cseppkő-szál­lóban rendezik meg a május 14-től 16-ig tartó vaskohászati metallurgiai konferenciát. E rendezvénynek nemzetközi jel­leget kölcsönöz, hogy ott többek között svéd, szovjet, csehszlovák mérnökök, szak­emberek tartanak előadásokat a neves hazai szaktekintélye­ken kívül. Itthon, a MTESZ -székház­ban a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület rendez előadást és vitát Az iparjogvedelem sze­repe az új gazdasági mecha­nizmusban címmel. Ugyancsak ma kerül sor a Közlekedéstu­dományi Egyesület egy másik összejövetelére, ahol a mun­kaviszonnyal kapcsolatos kér­dések újabb szabályozását be­szélik meg. Döf csák János elvtárs előadása a TIT-ben Tegnap, április 13-án, hétfőn délután a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat Miskolc városi szervezete rendezésében Dojcsák János elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkára tar­tott előadást az érdeklődő köz­gazdászoknak, az üzemek gaz­dasági vezetőinek: A III. öt­éves terv végrehajtásának és az új gazdaságirányítási rend­szer bevezetésének tapasztala­tai megyénkben — címmel. A TIT Kazinczy Klubban el­hangzott másfél órás előadás mélyrehatóan elemezte a III. ötéves terv legfontosabb cél­kitűzéseit, ezzel összefüggés­ben Borsod megye helyzetét, szerepét, a népgazdaságban el­foglalt helyét. Foglalkozott a beruházások megvalósításává], a folyamatban levő építkezé­sek helyzetével, a távolabbi tervekkel. Természetesen ki­tért a termelés bővítésének két fontos összetevőjére; elemezte a mezőgazdaság, a kiskereske­delmi forgalom alakulását, az | életszínvonal emelésében elért í sikereinket. Előadása második ; részében mindezeket összhang- ] ba hozta Dojcsák elvtárs az j új gazdaságirányítási rendszer * bevezetésének eddigi tapaszta­lataival, s szólott további fel­adatainkról is. Jubileumi közgyűlés az Asztalos Ktsz-ben jelentőségéről beszélt az ünne­pi közgyűlés részvevőinek, s arról, hogy ez a kollektíva a megváltozott gazdaságirányí­tás mellett is — az első ne­gyedévi eredmények ezt bizo­nyították —, képes az eredmé­nyes munkára. A 20., a jubi­leumi közgyűlésen megjutal­maztak három, még életben levő alapítót, s az elmúlt év­ben legjobban dolgozó szövet­kezeti tagokat. A Miskolci Asztalos Ktsz. ritka szép jubileumot ünne­pelt: szombaton, május 11-én tartotta fennállásának f 0. ünnepi közgyűlését. A 20 év alatt megerősödött, megizmo­sodott a szövetkezet, hiszen az alapításkor mindössze öten voltaic. S nemcsak a létszám nőtt meg, hímem a szövetkeze­ti vagyon is. 1947 augusztu­sában — a megalakuláskor — az állóeszköz-állomány érté­ke még mindössze 2700 forint volt, s ma már csaiknem 2 millió forint. A húsz év történetéről Se­res István, a Miskolci j Asztalos Ktsz elnöke számolt be az ün­nepi közgyűlés részvevőinek. S volt miről beszámolnia: a kez­det kezdetén még csupán ve­gyesmunkáik készítésével fog­lalkoztak, később, amikor megerősödtek, már játékkészí­tésre, bútorgyártásra is vál­lalkoztak. A Miskolc elnevezé­sű hálószoba garnitúrán kuni! az utóbbi időben a modem bútor is egyre inkább „profil­juk” lesz: a Szinva garnitúra sikere mindenesetre ért bizo­nyítja. Kottái Zoltán KlSZÖV-él- mök a szövetkezeti demokrácia Az első helyen iiiiiiimiiiiiiiiiimiiiiiin A MÁV miskolci Igazgató­ságának dolgozói, vezetői az elmúlt évben is igen jó ered­ménnyel működtek. Az igazga­tóságok közötti versenyben a 2. helyen végeztek. 56 szolgá­lati főnökség ért el élüzem szinti, vagy annál jobb ered­ményt, s ebből kettőt tüntet­tek ki élüzem címmel, 14 pe­dig vezérigazgatói elismerést kapott. A MÁV miskolci Igazgató­sága a reform követelményei­nek megfelelően ez évben ru­galmasan, körültekintően igye­kezett, s igyekszik dolgozni. Az év első hónapjaiban sűrűn megkeresték a vállalatokat, felajánlották a szabad vagon- kapacitást, adott esetben ked­vezményeket is nyújtottak. A KPM-ben az első negyed­évi eredmények alapján az el­múlt napokban, értékelték a vasúti igazgatóságok versenyét. A hat vasúti igazgatóság kö­zött 107.25 százalékos teljesít­ményével a MÁV miskolci Igazgatóság dolgozói, vezetői érték el a legjobb eredményt, így az első helyre kerültek. A vasutasok úgy vélekedne':, hogy munkasikerüket csakis megyénk üzemeinek, vállala­tainak, termelőszövetkezetei­nek segítségével, közös együtt­működéssel. az előszállítások helyes megszervezésével, a re­form követelményeihez való helyes alkalmazkodás alapján érték el. 30 méteres — Neve? — DSG 36x20-as típusú, me­rev kötésű, külső szálvezetéses, kenés nélküli, zsírzóberende­zéssel ellátott gyorssodrógép. — Hű, de hosszú! Hogy ért­sük azt, hogy „kenés nélküli” és „zsírzóberendezéssel”? — Nézze csak — ismertet az „újszülöttel” Orbán Tibor, a DIGEP kábelüzemének főmér­nöke —, a forgórész műanyag görgőkön fut. így ezt nem kell Hálóznék % Bodrogközben A második évfolyam Más években ilyenkor még Védekezni kellett a Bodrog- j ízben a belvizek ellen, s bi- f '|ny, sok-sok ezer holdnyi te- 1 üet maradt vetetlenül az ár- ' z és a belvíz következtében. 1 zen a tavaszon pedig a már 1 áíifél hónapja tartó száraz­* lg okoz egyre nyugtalanítóbb 1 >ndot a termelőszövetkezeti 'zdáknak. A korai kitavaszodás miatt * en szép fejlődésnek indult a * toraijaújhelyi járásban min- £ ;'n őszi és tavaszi vetemény. r o-stanában azonban a szinte * Vári aszály miatt már kezd J 'Sárgulni a búza, a rozs, de 1 ég a tavasziak is, s különö- f 'n veszély fenyegeti a gyen- t i cukorrépa-hajtásokat. A tavalyi nyár is elég aszályos 'tóit, télen és idén tavasz ele­jén is kevés hó, illetőleg eső * állott, így a szokottnál jóval korábban meg kellett kezdeni Nemcsak a kertészeti, hanem * szántóföldi vetemények ön- tözését, hiszen égetően nagy Szükség van mindenütt a mes­terséges csapadékra. Ahol a termelőszövetkezetek i'ezctöi a korábbi években előrelátók voltak, és létesítet­tek öntözőberendezéseket, ott — ha okoz is gondot a korai ®szály — mégsem olyan re­ménytelen .a helyzet, mint az öntözésre be nem rendezkedett gazdaságokban. Ez utóbbiak­éi» mindenesetre a mostani­hoz hasonló aszályos időjárás sürgeti a vezetőket, hogy men­nél előbb ők is hozzákezdje­nek öntözőberendezések épí­téséhez. Jelenleg a kenéztől Dózsa és a ricsei Üj Esztendő Tsz épít­tet nagy kapacitású öntözőbe­rendezést. Kenézlőn a 200 hol­das új telepítésű almáskertet is rendszeresen öntözni kíván­ják. A berendezés, amely a Gice tóból kapja a vizet, 3 millió 860 ezer forintba kerül, s már 90 százalékban elké­szült. Jövőre teljesen termőre fordulnak a fiatal alniafák, s akkorára befejezik az öntöző- berendezés felszerelésével kap­csolatos munkákat is. Nem­csak megyén Ívben, hanem még az országban is kevés tsz gaz­dái'mondhatják majd el, hogy öntözéses almatermesztéssel foglalkoznak. A ricseiek szántóföldi öntö­zésre rendezkednek be: 11 millió forintos beruházással építik a minden részében, fel­szerelésében korszerű öntöző- berendezésüket. amellyel 1200 holdnyi területen elsősorban cukorrépát, kukoricát, lucer­nát, lóherét kívánnak majd megfelelő mennyiségű mester­séges csapadékkal ellátni. A munka felével elkészültek, úgyhogy már ez idén is mint­egy 600 holdnyi szántóföldi növény öntözését tudják bizto­sítani. — Figyelem' Kezdjük! Az iskolaruhás lányok moc­canás nélkül ülnek a padok­ban, mindenki a feladatra összpontosít, majd hirtelen, az adott jelre csattogni kezdenek az írógépek. Sorváltók kattog­nak, billentyűk ugrálnak, hanggal telik meg a terem. Ti­zenöt gép elég nagy zajt rög­tönöz. A feladat elvégzése utón a tanulók megnézik munkájú- i kát. Ki elégedetten mosolyog- | va, ki pedig kicsit bosszan­kodva nézi. Mint minden más iskolában, I ahol gépelést tanulnak. Itt, eb- | ben az osztályban azonban j mégis, mintha az öröm lenne több. A sikeres mim ka öröme mintha valahogy taplnthatóbb lenne, A miskolci egészség­ügyi szakiskola egyik osztó-: lyában vagyunk. A tanulók j mozgásszervi, vagy más re­habilitáltak. Az országban se­hol másutt nem találunk még ilyen osztályt, csak itt. Itt viszont már a második évfolyamot A kórház igazgatósága, az osztály munkakedvéért, mun­kasikeréért tenni tudó embe­rek összessége tavaly nagy várakozással tekintett az űj osztály elé. És az osztály ele­get is tett ennek a várakozás­nak. Az elmúlt évben 19 ta­nuló végzett, itt, 19 új, egész­ségügyi adminisztrátor kapott oklevelet az államvizsga után. Mert természetesen nemcsak gépírást tanulnak, hanem töb­bek között anatómiát, élet­tant, ügyvitelt, üzemegészség­ügyet és világnézeti oktatást is kapnak. Az első évfolyamon végzettek már dolgoznak. Va­lamennyien a kórház területén és valamennyien mindenki megelégedésére. A második évfolyamon 15 fiatal lány tanul. Többen is jelentkeztek ugyan, de a kór­ház csak annyit vesz fel, amennyinek elhelyezését is biztosítani hídja. Jó lenne per­sze, ha más vállalatok is igényt tartanának az itt végző tanu­lók munkájára. De nyilván, er­re sem kell majd sokáig vár­ni. És egyszer, éppen a mis­kolci szép eredmények láttán, talán az ország más városai­ban is lehetőséget teremtenek ilyen iskola megszervezésére. Az egészségügy! szakiskolában gépírást is tannl az osztály. „újszülött66 a DIGÉP-ben kenni. A zsirzőberendezés pe­dig ... Emlékszem, régebben a De­cember 4. Drótművekben oly­kor keserűen mondták, hogy a tervezők nem mindig veszik figyelembe óhajukat. Azóta szorosabb lett az együttműkö­dés, és1 íme. megérett a gyü­mölcs. Ilyen hosszú forgórész­szel rendelkező, és ilyen nagy fordulatszámú gyorssodrógép világviszonylatban nem ké­szült És a 38 méter hosszúsá­gú, karcsú gép mást is rejt magában. Ügy mondják, hogy világvi­szonylatban ma sem tudják biztosítani a drótkötelek bel­ső kenését. Három szakember, a gépgyári Jászai Sándor, a drótgyári Kaderják Gyula és Veinémer József szabadalmat dolgozott ki ennek megoldásá­ra. Kinnjártunkkor tegnap, május 13-án délelőtt a DIGÉP és a drótmü szerelői, műszaki vezetők éppen a zsírzó auto­matika beállításán tevékeny­kedtek. Egy gombnyomás, a beren­dezés automatikusan felmele- giti a kenőanyagot, a felmele­gítés után a gépsor automati­kusan megindul, s halkan, sur­rogva veszi a percenkénti 1000—1250 fordulatot Az auto­mata kának a nagy sebesség kö­zepette van „ideje” kenő- | anyaggal kitölteni a pászmák közötti hézagokat. Ez a belső kenés védi és jelentősen meg­növeli a drótkötelek élettarta­mát. A sajtóbemutatón jelenlévő szakemberek — akik közül többen jártak szerte a világ­ban, s „meglesték-’ más orszá­gok ilyen termékeit — úgy vélekedtek, hogy a Diósgyőri Gépgyár most olyan „gépcso­dát” alkotott, amely kiállja a próbát, eléri a kívánt színvo­nalat a világpiacon. A December 4. Drótművek számára készülő sodrógép egyébként a BNV ideje alatt is itt marad. Bármely hazai, vagy külföldi cég emberének itt. a helyszínen mutatják be a karcsú, nyúlánk, sokra ké­pes rekorder működését. És még annyit: a mintegy 2 és fél millió forint értékű gép elkészítése jelentős import- megtakarítóst jelent. Ilyen gé­pet ugyanis eddig csak kül­földről vásárolhattunk, dupla, de inkább tripla áron. Üj termék született a Diós­győri Gépgyárban, amely egy­aránt dicséri a tervezők, a feltalálók, a fizikaiak és a műszakiak alkotó tevékenysé­gét Os. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom