Észak-Magyarország, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-12 / 110. szám

4 ESZAKMAGTARORSÍ AG Tasámap, 19C3. május t8. Miskolc és Borsod megy középfokú oktatási intézmé nyeinek 32 405 tanulója közű 17 510 nem helybeli, a szülő háztól távol eső iskolában ta nul, és vagy naponta jár be vagy pedig valami módon a iskola székhelyén lakik, kollé giumban, externátusban, vág; magánlakásban, albérletben Tekintettel e nehéz helyzetbei levő tanulók igen magas szá mára, szükségesnek mutaíko zott annak megvizsgálása, mi lyen is Borsodban és Miskolcot a kollégiumok és diákotthonol helyzete, milyen a magánhá' zaknál lakó tanulók társadalm és nevelési ellátottsága, milyer körülmények között utaznak é: élnek otthon a bejárók, fi Borsod megyei és Miskolc vá­rosi Oktatási Tanács több mim négyhónapi munkával mérte fel a megye és a város diák­jainak szociális helyzetét. Vizs­gálódását valamennyi közép- okú intézményre kiterjesz­tette. A felmérés célja az is volt, hogy megfelelő kép ala- ■ kuljon ki a diákok szociális juttatásairól. aMBHM A diákok szociális juttatá­sainak rendszere igen össze­tett. A kollégiumokon, diákott­honokon kívül az externátusi forma és a tanulószoba jelent nagy segítséget, de szociális juttatásnak könyvelhető el a kedvezményes utazási lehető­ség, a tankönyv juttatás és még néhány egyéb kedvez­mény. A felmérés szerint 20 000-nél több tanuló kap va­lamilyen formában szociális juttatást. A legfontosabb, a legértéke­sebb szociális juttatás a kollé­gium, a diákotthon. Borsod megyében 6116 tanuló részesül kollégiumi elhelyezésben. A kollégiumok, diákotthonok tár­gyi adottságai igen változato­sak, megtalálható az egészen korszerű és a szükségmegoldás is. Van azonban egy sajnálatos közös vonás, amely csaknem mindegyikre érvényes: a zsú­foltság. Nem mindenütt kielé­gítő a kollégiumokban a ne­velői ellátottság sem, magas az egy nevelőre jutó tanulólét­szám, a nevelők kö/.öU is sok a fiatal, kevés gyakorlattal rendelkező, akiket az egyete­mek sem készítettek fel kel­lően a kollégiumi munkára. Kívánatos lenne a kollégiumi nevelő tanár társadalmi meg­becsülésének fokozása, ezzel párhuzamosan a szaktanári el­látás javítása. Még a rossz tárgyi adottsá­gokkal rendelkező kollégiu­mok is igen eredményesen dolgoznak, az itt lakó diákok tanulmányi eredményéi általá­ban jobbak az iskolai átlagnál, de nem lehetünk elégedettek, nem fogadhatjuk megnyugvás­sal ezeket a tanulmányi ered­ményeket sem. A kollégiumok, diákotthonok igen sok diák esetében nemcsak pótolják az otthont, hanem lehetőségeikkel felül is múlják a családi kör­ben nyújtható nevelési, felké­szülési körülményeket. A fizi­kai dolgozók gyermekeinek el­helyezése jónak mondható, a kollégisták 70 százaléka e ka­tegóriákból kerül ki. Sajnála­tos, hogy a közösségi nevelés­ben bizonyos fokú stagnálás mutatkozik. A kollégiumok né­hány éve elértek egy szintet, azóta kevés helyen léptek elő­re. A fizikai munka megbecsü­lésében viszont jelentősen si­került előrehaladni. A diákön­kormányzat valamilyen formá­ban mindenütt kialakult, de szükségesnek mutatkozik an­nak fokozottabb kiterjesztése, s az is, hogy megszűnjék az itt-ott tapasztalható formaliz­mus. Egy percig sem vitatható, hogy a legjobb helyzetben azok a vidéki tanulók vannak, akik kollégiumi ellátásban részesül­nek. Sajnos, a megye kollé­giumi ellátásával nem lehe­tünk elégedettek. Bár Miskol­con segít majd a 114. sz. MüM. Intézet melletti új kollégium, a kazincbarcikai kollégium, valamint a mezőkövesdi kollé­gium bővítése. Feltétlenül kí­vánatos Encsen, Szerencsen, Tiszaszederkénybcn új diák­otthonok létesítése. Az oktatási tanács állásfoglalása is leszö­gezte, hogy valamennyi, a diá­kok részére adott szociális jut­tatás közül a legfontosabb a kollégium, tehát a kollégiumi hálózat fejlesztése mutatkozik a legszükségesebbnek. Különö­sen nagy gondot jelent ez Mis­kolcon, amelynek nagy a von­zásterülete, és más megyék fiataljai is sokan élnek mis­kolci diákotthonokban. Mis­kolcra kétezernél több diák jár be naponta, s közülük 629 igen nehéz körülmények kö­zött, messziről utazik. Leg­alább ezek elhelyezésére kívá­natos egy újabb kollégium lé­tesítése. Az oktatási tanács ja­vasolta, hogy illetékes szer­veink a negyedik ötéves terv­ben teremtsék meg ennek le­hetőségét. lenne, hogy csökkenjen a szü­lői háztól távol, magánháznál lakó diákok száma. Naponta 8479 diák jár be Borsod megyében. Közülük 1362 igen nehéz körülmények között, messziről, többféle köz­lekedési eszközzel, vagy át­szállással közelíti meg naponta az iskola székhelyét. E távo­labbi helyekről érkezők fárad­tan, törődötten kerülnek be az Iskolába, szabad idejükből hosszú órákat vesz el az uta­zás, sok a kihasználatlan ide­jűit, többségük, otthoni körül­ményeit tekintve is, igen rossz, hátrányos helyzetben levő fia­tal. Legelsősorban rajtuk kel­lene segíteni a kollégiumi há­lózat fejlesztésével. Részletesen foglalkozott az oktatási tanács a nem kollé­giumban lakó tanulók helyze­tével is. A 946 externátusi el­helyezésben részesülőn kívül 1969 középiskolás korú fiatal lakik magánházaknál, albérlet­ben, igen vegyes körülmények között, kitéve a legkülönfé­lébb, s nem egyszer káros rá­hatásoknak. A nőtanács és szü­lői munkaközösség, valamint pedagógusok szúrópróbaszerű ellenőrzései nem egészen meg­nyugtató képet adnak. Ezek a diáitok sok segítséget kapnak: menzát, tanulószobát, de mind­ez kevés. Találkozunk ugyan olyan jó kezdeményezésekkel is, hogy a tanintézet szoros kapcsolatot tart a szállásadók­kal, szállásadói értekezleteket, megbeszéléseket rendez, a kí­vánatos azonban feltétlenül az Sokrétű és hézagpótló kiadvány A diákok szociális juttatásai, mint az oktatási tanács meg­állapította, igen jelentős szere­pet töltenek be szocialista ne­velésünkben, a fizikai dolgozók gyermekeinek segítésében, hát­rányos helyzetük megszünteté­sében. de a további fejlesztés elengedhetetlenül szükséges. A fentiekben nem vázoltuk rész­letesen a szociális juttatásokkal elért eredményeket. Hiszen azokat is tovább kell fokoz­nunk. Inkább az oktatási ta­nács állásfoglalásának megfe­lelően arra kívántuk a figyel­met felhívni, hogy a legfőbb figyelem a kollégiumi hálózat fejlesztése felé fordítandó, ez a szociális juttatások fő terü­lete, és bár e tekintetben Mis­kolc és Borsod együttesen az országos szint felett van, az iparvidék vonzását és a megye­székhely országos vonzáskörű intézeteit tekintve feltétlenül szükséges a kollégiumi hálózat továbbfejlesztése. Benedek Miklós Jubilált a homrogdi kórus Az elmúlt években nem egy lexikon jelent meg hazánkban, bizonyítva életünk konszolidá­ciójának rohamos előrehaladá­sát. Ezek általában egy-egy tudományág részletesebb is­mertetésével foglalkoztak. El­érkeztünk azonban oda is, hogy az Akadémiai Könyv­kiadó gondozásában ízléses, könnyen forgatható, évek óta keresett hiánycikk jelent meg a könyvpiacon. Egykötetes Kis­lexikont jelentetett meg mint­egy ezer oldal terjedelemben, körülbelül 23 e-ev címszóval. • Böngésszük csak kicsit a lexikont. Vizsgáljuk meg, va­jon kielégíti-e a nem tudomá­nyos igényű, de általános mű­veltséggel rendelkező közönsé­get? Kap-e választ belőle— ha csak röviden is — arra, ami éppen érdekli? A tartalom- jegyzékből láthatjuk, hogy nyolc térkép mutatja be az egyes világrészek, valamint hazánk hegy- és vízraját, po­litikai beosztását. Ha felütjük a lexikont, mindjárt az első oldalon tapasztalhatjuk, hogy egy-két mondat erejéig azok az emberek is helyet kaptak benne, akikről az elmúlt évek­ben keveset hallottunk, de ne­vük íel-felmerül, és nem árt tudni, kik voltak. Mindjárt az első oldalon olvashatjuk pél­dául Aba Novák Vilmos festő­művész nevét, utána születési és halála évét, majd annyit, hogy „festő és grafikus, a — római iskolához tartozott”. A római iskola kurzív betűi jel­zik, hogy a megfelelő helyen ezt is megtaláljuk: „Az olasz neoklasszicizmus hatása alatt álló, Rómában tanult magyar művészek csoportja”. Azután felsorolja legkiválóbbjainak nevét. Aba Novák mellett egy képe is látható. ® Vajon másíajta érdeklődők is haszonnal forgathatják-e a kötetet? A cosinus tétel is cím­szó, és mellette egy képlet, amely illusztrálja. Ez a szem­léletes informálás néha való­ban ötletes és tanulságos meg­oldást eredményez. Például a gordonka címszó mellett nem­csak egy rajz illusztrálja a hangszert, hanem Berény Ró­bert Nő gordonkával című festményének közlése haszno­san kapcsolja össze a zenei is­meret bővítését a képzőművé­szetivel. A történelmi érdeklő­désűek örömmel láthatják ösz- szefoglalva a francia forrada­lom történetét. Ezt az anya­got kilenc kép illusztrálja. Egy-két mondatban megta­lálhatja a mai olvasó a már kevéssé ismert: Harányi Zsolt vagy Zsolt Béla nevét éppúgy, mint a ma is élő Devecseri Gábort és találkozhat olyan jogi fogalom rövid meghatáro­zásával is, mint a kodifikáció, vagy. hogy mit jelent a Szent Mihály lova néni es kifejezés. • Külön értéke a lexikonnak, hogy számos táblázatot közöl. Ezek a legkülönbözőbbek. Pél­dául az Északi-sarkvidék né­hány szavas ismertetése mel­lett láthatunk egy táblázatot e sarkvidék felfedezésének kro­nologikus történetéről i. u. 933' Löl 1958-ig. A legfontosabb ex­pedíciók ideje, vezetője és eredménye szerepel a tábláza­ton. Egész másfajta táblázatot találunk a fertőző betegségek­ről, rajta a betegség neve, kór­okozója, fertőzési módja, * lappangás ideje és a betegség tünetei. Ugyancsak táblázat mutatja a műanyagokat, külön a természetes alapanyagokból készítetteket és a mesterséges alapúakat, vagy a vasércbá- nyászatnál az egyes országok évi termelését e Ügy Véljük, nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy könyvkiadá­sunk ezzel az egykötetes, rövid címszavakkal és táblázatokkal! valamint rengeteg képpel telí­tett lexikonnal jelentős lépést tett előre az általános népmű­velésben. Nem a szakemberek, nem is az egyes tárgyakat jól ismerő amatőrök számára je­lent hasznot egy ilyen lexikon, hanem annak a sokkal széle­sebb tábornak, amelynek tag; jai ennek a könnyen kezelhető kötetnek segítségével pontosan megérthetik azt, amire csak utalást olvashatunk a napila­pok híreiben, egy-egy könyv mellékmondataiban, vagy eset­leg a népszerű keresztrejtvény kérdéseiben. A lexikon meg­adja azt a szükséges néhány szavas felvilágosítást mind­arra, amivel mindennapi éle­tükben találkoznak, és kedvet csinál az érdeklődőknek a to­vábbi búvárkodásra. Éppen az­zal, hogy felkeltheti az érdek­lődést a további olvasásra. / Máté Iván Mit tehet az essiber? — Tűnődés munka közben — A homrogdi Üj Élet Terme­lőszövetkezet vegyeskara öt évvel ezelőtt alakult. A na­pokban ünnepelte az évfor­dulót. Nyolc klubest. három nagy közös kirándulás, több közös színház-, múzeum- és könyiárlátogatás, nyolc dalos- találkozó, három rádiószerep­lés, 11 önálló hangverseny és 45 különféle rendezvény, kéé megyei ezüst- és három aranyérem, 19S4-ben bronzko­szorús, 1966-ban pedig ezüst­koszorús országos minősítési fokozat jelzi a tartalmas öt esztendő útját. A vegyeskar 34 tagja közölt fejkendős nagymamák és haj­lott hátú nagyapák is találha­tók, akik bátran álltak pódi­umra Miskolcon, Sátoraljaúj­helyen, Özdon, Encsen, Szik­szón, Göncön, a környező köz­ségek művelődési otthonainak dobogóira, vagy éppen a pes­ti rádió mikrofonja elé. A tsz tagjai, vezetői együtt da­lolnak az énekkarban, s a kö­zös dalolás, művészi élmény- szerzés alkalmával is erősítik együvé tartozásukat. Műsoru­kon 26 több szólamű kórusmű szerepel, a nagy magyar szer­zőkön kívül Beethoven, Schu­bert, Mendelssohn és a bará­ti népek ma élő komponistái­nak művei is fellelhetők re­pertoárjukban. A minapi jubileumon ven­dégszerepeit Miskolcról H. Légrády Katalin, Bátok Fe­renc, Kovács Ödön, valamint Hegymegi Ernő, aki részben hegedűjátékával működött közre, részben pedig a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának nevében köszöntötte az együttest. Bugnó Ágnes Homrogd HARGITTAY ATTILA Ha felfedezed... Ha felfedezed benne arcom régi vonásait, gondjait, fájdalmát elvetve csókold meg helyettem is — és emlékeztesd ... Ha felfedezed benne nem-múlt szeretetem, érzelem igazával öleld majd mayádhoz: a szerelem, visszahoz... Ha felfedezed benne, hogy nincs tovább, odább állhatsz koldus módjára te is, de sírunkra teríts — mik voltunk, — két szál virágot! HRACSJA HOVIIANESZJAN Kíilöuötí kert£«z Élettelen, sok százados; sziklára építettem kertem. Kígyó sütkérezett mohos kövén, nyár-déli napmelegben. De ón, mint őseim, konok kézzel törtem, túrtam szüntelen: hogy forrásvíz fakadjon ott, s a szürke szírt életre keljen. Csákányom sújtott, és a hang a szurdokokban messze csengett. Palántám sorra megfogant, a föld selyemnél selymesebb lett, kertem szétterjedt, felvirult. Ki volt erősebb hát: a szikla, vagy az, aki beléje túrt. s a zord követ életre hívta. Radó György fordítása. Május 14-c ás 24-c között ren­dezik tore hazánkban az örmény kulturális napokat. Ebből az al­kalomból közöljük az Örmény SZSZK egyik Jeles költőjének ver­sét. tette olvasmányosan, mind­azt, amit mostanában „elide­genedésnek” szokás nevezni. Hazánk mai embere előtt, legalábbis a folyamatos és át­haló szellemi eletet éló előtt, . ki a tudásvágyat szeretné nem szakhoz kötni, átpülantá- sát vágj’va az Egésznek, — ugyancsak ott komorlik a kérdés: „Mi lesz veled ember­ke?” Meddig bírod még? Úgysem járhatsz végére!... Ars longa, vita brevis: a kultúra végtelen, az élet vi­szont rövid! — Hogyan is mondja Kosztolányi a Kérdé­sek munka közben című „négysorosa” elején-': „Hányadik cigaretta az, amit szívok! Merre füstölög el életem vonatja/” Igen, mit tehet az ember? Mit tehet ebben a szép és mégis szinte borzalmas ára­datban, ahogyan újságok, fo­lyóiratok, könyvek — érté­kesek és érdekesek — özöné­vel jelennek meg naponta és várnak, hívogatnak téged, a Nyájas Olvasót? Mennyit tudsz belőlük megszerezni, s mikor, melyikből. mennyit, mikorra tudsz elolvasni, -— hiszen mindet szeretnéd, de másként, mint szívvel, az [ egész idegrendszeredet, sőt ■ szervezetedet is próbára te- j vő teljes átéléssel — kópte- i len vagy bármit is olvasni. • még a társadalmi alakulás [ szempontjából tanulságosnak i tekinthető apróhirdetéseket is J így ízlelgeted?!... • Mit tehet, mit tegyen az ! ember? Határozza cl, hogy „befe­jezte”, úgysem bírja tovább, „véget vet az egésznek”, ék ; mint más „normális” állam­polgár, csupán a napi gondok­nak és szokvány-örömöknek? — Megoldás lenne, lm lehet­ne!. .. Hiszen ezt: önbecsülé­se nem engedi, s a visszafoj­tott szellemi igény is mind­untalan háborgatná... Csak szívná a cigarettákat, miköz­ben vakvágányon, haszon lala- nul füstölögne cl élete vonat­ja. . . „Megalkudni” tehát lehetet­len! Mit tegyen, mit tehet mégis az ember? Kendet teremthet, józanul! — Minden tudományos és művészeti élmény köréből mindig csupán a legjobbat keresve és befogadva, meg­békélt lélekkel mondhat le a többiről, a másodrangúról, s mindarról, amit okos vigyá­zattal kénytelen volt kirekesz- teni érdeklődése látóhatárá­ból. Hinnünk ke!!, hogy az érté­kes cs színvonalas, melyet jól válogattunk egy bizonyos tág. nem „sze.méllenzővel”, de mégiscsak körülhatárolt kör­ből: elegendő alan lesz teljes világkép alakításához és bő- vítgetéshez, az Egész álpillan­tásához!. .. (Mások majd — más körből válogatnak!) Ezt lehet bírni erővel és Idővel, ez nem megy sem az egészség, sem a munka, sem a társadalmi tevékenység ro­vására! — Ezt teheti az emberi. . . Gyárfás Imre a kollégiumi hálózat fejlesztése Az idősebbek közül bizo­nyára sokan emlékeznek még a 30-as évekből a német író, Hans Fallada regényére: „Du, kleiner Mann, mas nun?”, mely magyarul Is igen nép­szerű volt akkoriban, ezzel a nem szó szerinti pontosságú, de lényegileg hű, leleményes és nyelvünk szelleméből sar­jadt címmel: „Mi lesz veled, emberke?” A regény a nagy világvál­ság és a fasizmus előretörése idején a „kisember” létbi­zonytalanságát, tehetetlen ver­gődését, szorongását érzékel­t Uj müvek a miskolci könyvesboltokban ] A könyvhét előestéjén nem i sok új könyv . látható a mis- [ kolci könyvesboltokban. Nyil- i ván a könyv ünnepére tar- i talékolják az újdonságokat. | Egy-két új mű mégis akad i azonban. Mulatságos rajzok- [ kai illusztrált könyvecske j Kertész Magdának és Szűr- j Szabó Józsefnek De az alma \ ugye jó volt? című kötete. A | nők és a férfiak problémáját | tárgyalják a rövid, szellemes | írások, amelyeket Szűr-Szabó ! ötletes rajzai egészítenék ki. Gábor Miklós színházi törté­netei, amelyek Tollal címmel jelentek meg és nagy sikert arattak, második, átdolgozott és bővített kiadásban Ismét kaphatók. Mádl Antal köny­ve, A német fclvilágosoLC jól megválogatott szöveggyűj tömény, hasznos bevezetéssel. A képművészet barátainak fi­gyelmébe ajánlhatjuk a Mű­vészeti Kiskönyvtár új al­bum ját, amely Vcrmccr-ről, a nagy holland festőről szól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom