Észak-Magyarország, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-05 / 104. szám

XXIV. évfolyam, 104. szám A It .V: 1 FORINT Vasárnap, 1968. május 5. világ proletárján» egyésülietekl ■ ■ ——--------- — .............■■■ —itt Imp ortpótló beruházás u Bí K-ban & MAGVAS 'SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD SIEGTET BIZOTTSÁGÁNAK KAPJA Á Tudományos Ismeretterjesztő Társulat V. megyei küldöttértekezlete Hosszai és elemző előkészítő inunkn után május 4-én, szom­baton délelőtt a Miskolc vá­rosi Pártbizottság dísztermé­ben kezdte meg munkáját a "Tudó m áh yos .1 smere tterjes zt ő Társulat Borsod megyei szer­vezetének V. megyei küldött- értekezlete. A megye csaknem ISO küldöttét dr. Csókás János «gyetemi tanár, a TIT megyei elnöke köszöntötte. Az elnök­ségben helyet foglalt dr. Bod­nar Ferenc, a Központi Bizott­ság tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, Demo 'pásztó, a megyei pártbizottság titkára, Moldován Gyula, a vá­rosi pártbizottság titkára, dr, Kiss István, a TIT országos titkára, Jakó András, a Szak- «zervezetek Megyei Tanácsá­nak vezető titkára, Gál Imre. a ■TIT megyei titkára, dr. Kar­dos Sándor, a Borsod megyei Tanács vámtitkára, Tok Mik­lós, a városi tanács vb-elnök- belyettese, és Pokorna Jolana, «I Csehszlovák Szocialista Aka­démia kassái szex-veretének lsép viselő je. A küldöttértekezlet első na­pirendi pontjaként megválasz­tották a mandátumvizsgáló, továbbá a jelölő és szavazat- <®edő bizottságokat. Ezt kö- ítoen Gál Imre, a TIT me- -ei titkára szóbeli kiegészítést fizott az 1964—67. évi. munkát ^«zegezö beszámolóhoz. — Társulatunk pontosan ’égy évvel ezelőtt, 1964. má- •\ls 4-én, szombaton tartotta «V, küldöttértekezletét, amely '*ikor a következőképpen ío~ •Älmazta meg a megyei szer- *'*aot feladatait: A tudatná- tíos ismeretterjesztés tartal- ' -i. módszertani színvonalának átélésével segítsük népünk ‘‘■arxista világnézetének, szo­cialista erkölcsének erősödését, ‘Műveltségének gyarapodását, s ' Sen Iccresztül megyénk szo­cialista fejlődését. A beszámolási időszakban Végzett munkánk mérlege azt Mutatja, hogy a társulat leg­utóbbi küldöttértekezlete, fő- * xg a gazdaságirányítási re- >mi előkészítése es bevezetése •la, jelentősen fokozódott a 5 idományos ismeretterjesztés társadalmi jelentősége, a me- ‘tye közművelődésében betol- jött szerepe. A beszámolási Műszakban 36 293 előadást tar­tottunk, több mint másfél mil­iő hallgató előtt. Az előadá­sok és rendezvények 75 százá­éivá! az anyagi javak előállí- ásában közvetlenül részt vevő dolgozók részére tartottuk. ’ Nagyobb jelentőséget tulaj* iőnitunk annak is, bőgj- az előadásainkban nyújtott kor- jterü ismeretek útján, tovább formáljuk hallgatóink világ­nézetét. erkölcsét, erősítsük u’azuszerctetét, internacionaliz- liiisál, a sokoldalúan művelt eJT>beresztnény kialakulását, a •jbclalizmus teljes .felépítésé­hez elengedhetetlenül szüksé­ges szocialista nemzeti egység, demokratizmus és közgondol- »ödás megvalósítását. Társulatunk közel másfél ►Ser . tagjának, több mint 300 tisztségviselőjének a legutóbbi küldöttértekezlet óta végzett áldozatkész és felelősségteljes Ti evei ö munkájáért e helyről is köszönetét mondunk. Küldőt [értekezlet ünk nem tenne teljes, ha nem emlékez­nénk meg tudományos világ- ftézetünk megalkotójának szü­letésnapjáról. Százötven éve, Í018. május 5-én .születeti í ar.r, Károlyt a tudományos kommunizmus. elméletének, teegteremtaje- Marx Károly munkássága nyomán létrejött filozófia, a dialektikus és tör­ténelmi materializmus új kor­szakot nyitott az emberi gon­dolkodás történetében. A Marx előtti filozófia csak szemlélő­désre tanított, csak a világ megértéseié korlátozódott. A marxista filozófia a cselekvés, a gyakorlat; a világmegváltoz- tatás filozófiája. 1848 elején Marx Károly Engels Frigyessel együtt megírta a kommunista párt kiáltványát. A kommu­nizmus akkor még csalt „kísér- tétként” járta be Európát. Ma pedig már a világ fejlődését döntően meghatározó szocia­lista világrendszerré vált. Marx és Engels dolgozta Id a munkásosztály történelmi hi­vatásáról szóló elméletet s éppen a munkásosztály törté­nelmi szerepének felismerése képed a marxizmus—len in iz­mus elméletének alapját. Nincs olyan ága a társadalom- tudományoknak, melyekben Marx újat ne alkotott volna. Nincs olyan valamirevaló tu­dós a világon, alti a marxiz­mus hatása alól ki tudná von­ni magát. Korunkban a mar­xizmus további fellendülésé­nek vagyunk tanúi: a meg­élénkült gazdasági, társadalmi élet és a tudományos fejlődés mind-mind a marxizmus ere­jét igazolja. ff A jól felépített, gazdag be­számolót a küldöttek előre kézhez kapták. Mi most az át­fogó, tanulmányszerű munká­ból kiemelünk néhány gondo- latcsoportot. A társulat tartalmi munkájának értékelése Megkezdte termelését a Borsodi Vegyikombinát új hangyasav-oxálsav üzeme. Építésére 29 millió forintot költöttek. Teljes egészében ellátja az üzemeket az idáig importált vegysze­rekkel. Ezenkívül az oxálsav háromnegyed részét exportálják. Síeíán László szakmunkás » hangyasav desztilláló berendezést kezeli. találkozó Négy év munkájának mér­lege azt mutatja, hogy a ne­gyedik küldöttértekezlet ha­tározatainak szellemében fej­lődött,, gazdagodott az ismeret- terjesztés egyéni és társadalmi jelentősége. Ezt bizonyítják a járási, városi szervezetek és a megyei szakosztályok értekez­letein elhangzottak is. A fel­szólalók nyomatékosan hang­súlyozták,' hogy az elmúlt években tovább növekedett a tudomáinios ismeretterjesztés társadalmi jelentősége, s en­nek a megye közművelődésé­ben betöltött szerepe. Az elő­adások tartalmi színvonalának emelkedése mellett a szám­szerű adatok is hízelgőek. Az elmúlt négy esztendő alatt évente mintegy félmillió hall­gatója volt a legkülönbözőbb témaltorben elhangzó elóadá- soknalc. Különösen az iparban és a közlekedésben hatolt mind mélyebbre az ismeretterjesz­tés. Ez azt is bizonyítja, hogy a leétkezi munkások nagy ér­deklődést tanúsítanak a kor­szerű művelődési lehetőségek iránt. A Lenin Kohászati Mű­vekben, az Ózdi Kohászati Üzemekben, a Diósgyőri Gép­gyárban, a TVK-ban és más jelentős üzemekben rendszeres és folyamatos jelenség az is­merettérjesztés. A társulat kellő figyelmet fordított a megye munkásosztályának mű­velődésére, tudományos isme­reteinek gyarapítására. Ha­sonló figyelem jutott osztály­részül a mezőgazdasági dolgo­zóknak is. Bőszükre az elmúlt négy esztendő alatt kis híján 18 000 előadást tartottak, 800 000 hallgató jelenlétében. A megye minden állami gazz- daságában, a nagyobb falvak termelőszövetkezeteiben im­már rendszeres az ismeretter­jesztés. A falusi dolgozók kö­rében az ismeretszerzés első­sorban a hiányzó műveltség pótlására és a munkájukhoz szükséges ismeretek bővítésére irányult. A hat elemivel ren­delkező termelőszövetkezeti tagokat a társulat szakmun­kásképző tanfolyamokra készí­tette eló. A nagyobb termelő­szövetkezetekben a szabad akadémiákhoz hasonló elő­adássorozatokat tartottak. A jövőben még nagyobb figyel­met kell' szentelni a mező­gazdasági ismeretterjesztés tartalmi és módszerbeli fej­lesztésére, s nagyobb erőfeszí­téseket kell tenni a falun élő emberek művészi ízlésének, korszerűbb környezetkultúrá­jának kialakításáért. W. 11 rr As ismereíierfeszté» hatósugara A megye népművelési intéz­ményeinek programjában köz­ponti helyet foglal el a tudo­mányos ismeretterjesztés. A nagy és kis művelődési intéz­mények rendszeresen igényel­nek előadásokat. Külön emlí­tésre méltó a Bartók Béla Művelődési Házban mintegy három esztendeje folyó ifjúsá­gi ismeretterjesztés, ahol két- háromszáz munkás és diákfia­tal részvételével gyakran hang­zott el. komplex előadás az if­júságot érintő témakörökben. A tudományos ismeretter­jesztés egyre nagyobb szerepű játszik az általános és közép­iskolákban, valamint az ipari- tanuló intézetek oktató-nevelő munkájának segítésében. A jo­gi, a pedagógiai, az egészség­ügyi, a hadtudományi, a fizi­kai szakosztályok jól egészítik ki a tananyagot, és fontos gon­dolatokat adnak az ifjúság is­mereteinek bővítéséhez. Négy esztendő alatt közel félmillió diák hallgatta meg az isme­retterjesztő társulat különféle előadásait. A miskolci Nehézipari ''fű- szaki Egyetem kollégiumai­ban ú rendszeresen tartottak előadást a társulat tagjai. A sárospataki Tanítóképző Inté­zet, a Putnoki Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum hall­gatói a természettudományok új eredményeiről, a felnőttne­velés kérdéseiről hallhattok előadásokat. A társulat éveken keresztül arra törekedett, hogy a tudo­mány legújabb eredményeit, a szocialista kultúra vívmányait mind több dolgozóval megis­mertesse. A Kazinczy Ferenc Szabadegyetem különböző ta­gozatain az elmúlt évben mint­egy 3000 érdeklődő ismerke­dett a tudományokkal. A gaz­daságirányítás új rendszeré­nek kérdéseivel foglalkozó ta­gozatokra több mint kétszázan iratkoztak be. Igen élénk az érdeklődés az idegen nyelvek iránt is. 1967-ben 78 tanfolya­mon 1651 érdeklődő ismerke­dett az angol, a francia, az orosz és német nyelvvel. Országosan ismert a TIT tá­mogatásával tevékenykedő Felolvasó Színpad is, amely főleg az ifjúság körében ör­vend nagy népszerűségnek. A íFolytatás a 3- oldatotsj A francia fővárosban meg­elégedéssel fogadták azt a hírt, hogy Hanoi és Washing­ton . Párizst választja képvise­lői előzetes találkozójának színhelyéül. A Combat sze­rint kedvezően fogadták a be­jelentést egyebek között azért is, mért a Párizsban' sorra ke-' riilő tárgyalások megfelelnek annak a politikának, amelyet De Gaulle tábornok ajánlott. A francia külügyminisz­térium most gondos tevé­kenységbe kezdett a ta­nácskozás technikai előfel­tételeinek a biztosítására. Intézkedtek a postánál a Pá­rizs és Hanoi közötti gyors és megbízható telefonkapcsolat létrehozására és megkezdték összeállítani azoknak az épü­leteknek a listáját, amelyek számba jöhetnek a találkozó színhelyeként. így például em­legetik a múlt év óta üresen álló volt NATO-palotát és a híres Palais Rose-t. A legva­lószínűbbnek azonban azt tartják, hogy * találkozóra biztonsági okokból nem a fővárosban, hanem környékén, vala­melyik kastélyban kerül sor. A Figaro térképen mutatja meg a számba jöhető kastélyo­kat, a Párizstól keletre fekvő Champs-kastélvtól a délj Me- lun-tól (az algériai háború be­fejezésére szolgáló tárgyalá­sok első szakasza itt folyt), & nyugatra fekvő híres kastélyok egész soráig. Ezek között em­legetik a versaillesi nagy Tria­non palotát, a RambouiÜet-i, a St. G ormai ntn-Laye-i és a Celle-st. Cloud-i : kastélyokat. A szombat reggel megjelent lapok valamennyien a béké­hez vezető, örvendetes első lé­pésnek nevezik a megállapo­dást, óva intenek azonban a túlzott optimizmustól. René Andrieu, az Humaníté vezér­cikkéiben megállapítja, éppen égj- hónapra volt szükség a hely kijelöléséhez, miután a VDK kormánya késznek nyi­latkozott érintkezésbe lépni az amerikai képviselőkkel, hogy meghatározza velük a bombá­zások teljes és feltétel nőiküli megszüntetésének módozatait. Ez azonban csak az első lépés. Ma meg csak az előkészí­tő érintkezés előestéjénél és nem a tulajdonképpe­ni tárgyalásoknál tartunk. Johnson elnök maga is szük­ségesnek tartotta, hangsúlyoz­ni, hogy csak „egy legelső lé­pésről” van szó és még .»ige . sok nehézség” fenrtmarav i Bármekkorák is azonban eze a nehézségek, a vietnamit, bebizonyították, hogy sémim féle erő sent képes okét tévő­re kényszeríteni. Az Egyesült Államok - ■ :éiz Vs VDK diplomatái szombaton reggel érintkezésbe léptek -.a francia külügyminisztérium­mal az amerikai—vietnami előzetes megbeszélésekkel kap csolatos gyakorlati problémák megvitatására. Mai Van Bo. a VDK pánim fődelegátusa megbeszélést föl} tatott Étienne Manach külügy- minisztériumi fő tisztviselővé1, az ázsiai osztály igazgatójával. Az amerikai nagykövetség telefonon lépett érintkezésbe a francia külügyminisztérium - mai. Az AFP leszögezi, hagy » francia fővárosban nem veszik szó szerint a május 10-i dátu­mot. Valószínűnek tartják, hogy az első ülésre hétfőn, május 13-án kerülhet sor. A szolét sajtó napjára A levegőben felrobbant Pénteken délután a texasi Dawson közelében lezuhant eg}T utasszállító repülőgép, amelynek 79 utasa és öttagú legénysége életét vesztette. Szemtanúk elbeszélése szerint a négymotoros gép rőteddel Dallasba való érkezése előtt óriási erejű viharba került. A gép a levegőben robbant fel és miközben égő fáklyaként zu­hant lefelé, egy újabb robba­nás ízekre szaggatta. A ron­csokat széles területei szét­szórva találták meg. A holt­testek nagy része & felismesrhe- tefoanaÁgig dé®sfci Nincs a világnak egyetlen fővárosa, ahol ne vetnének számot vele: mit ír a Pravda, Pravda — magyarul igazság. ! 57 éve hirdeti az igazságot az SZKP központi lapja. Címol- ; dalán, a fejléc mellett a lap | első megjelenésének dátuma: i alapítva 1912. május 5-én. A Pravda első példánya csak ; öt évvel előzte meg a Nagy i Októberi Szocialista Forrada­lom győzelmét. E győzelem­ben elválaszthatatlan szerepe volt a párt központi orgánu­mának, amely harcra mozgó­sította a tömegeket a régi vi- j lág, az elmaradottság erői el- I len, ! A forradalom győzelme óta | újságok, folyóiratok százai és j ezrei kapcsolódtak bele abba ! a nagy munkába, amelyet a Pravda kezdett el. Harcba in- | dúltak az embermilliók agyá- [ nak és szívének megnyeré- j séért. a széles tömegek r'elvi- I lágosiíásáért, a szovjet nép j szocialista szellemű nevelé- | sóéit. A Pravda» t a többi szov­jet lap hírt adott az ötéves tervek nagy építkezéseiről te munkasikereiről, ott voltak a frontkatonák mellett a lövész- árokban Moszkva alatt — és Berlin alatt is. Felmérhetet­lenül nagy szerepe van a szov­jet sajtónak a párt legutóbbi kongresszusai által meghirde­tett nagyszabású feladatok eredményes valóra váltásában. A szovjet sajtó erejét az esz­mék határozzák meg, amelye­ket hirdet, — de a puszta szá­mok is jellemzők. Ma több. mint ötezer különféle újság, folyóirat jelenik meg szovjet földön és egyszeri megjelenési példányszámuk meghaladja a 181 milliót. Mai ünnepükön őszinte sze­retettel köszön tjük a szovjet sajtó munkásait, újságírókai. nyomdászokat, lapterjesztőkéi. mindazokat, akik munkájuk­kal hozzájárulnak ahhoz. >w v a lenini párt igazságának té­nyé eljusson ez olvasok mii- lióihox.

Next

/
Oldalképek
Tartalom