Észak-Magyarország, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-19 / 116. szám

1 I Wílág proletárjai, egyesüljetek!^ misem A MAGTAB SZOCIALISTA BSDNKASPAET BORSOD MEGVET BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIV. évfolyam, 116. szám ARA: * FORINT Vasárnap, 1968. május 19. Az ététiife A négy évvel ezelőtti la­pok között tallózva ta­láltunk rá az alábbi hírre. „A Magyar Filmművé­szek Szövetsége gazdag mun­kaprogramot állított össze 1964. első félévére. A tervek szerint áprilisban megrende­zik az első magyar rövidfilm fesztivált, amely egyben az el­ső hazai filmfesztivál lesz. A rövidfilmek versenyét vala­melyik nagy ipari városban tartják meg, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának véd­nöksége alatt. A fesztiválra több külföldi filmművészt is meghívnak.’* A „nagy ipari város” Mis­kolc lett. Az V. filmfesztivál előes­téjén harmonikus lélekkel mondhatjuk: a városhoz fű­zéit remények megvalósultak, a hazai rövidölm fesztivál pártoló otthonra talált, a kö­zönség évről évre lankadatlan figyelemmel kísérte a film­versenyeket. Művészeti közvéleményünk elismerően szólt mind a ren­dezés, mind pedig a nézőse­reg ernyedetlen figyelmességé­ről, a rövidülni iránt megnyi­latkozó szeretetről. S mert nem érdemteleneket illetett a dicsérő szó, s mert a film- fesztivál sem akar eddig szer­zett babérain megpihenni, ér­demes a jövő lehetőségeit ku­tatni, szükségesnek látszik az ..olajozottság”, a „jól bevált- ság” állapotából tovább lendí­teni a miskolci filmfesztivál ..sínen levő” vonatát. Minden­fajta kis és nagy jubileum kö­telezően határozza meg a visszapillantás és elemzés szükségességét. A miskolci filmfesztivál és a néhány bu­dapesti rövidülni szemle je­lentős feladatot végzett el; felhívta a műfajra a figyelmet, felserkentette az alkotói ked­vet, megismertetett a művészt versengés örömeivel, népszerű­séget, elismerést vívott ki an­nak a közönségnek körében, amely hosszú időn át szüksé­ges rosszként, időkitöltő pót­lékként tartotta számon a kis- filmet Mivel lezárult egy fontos szakasz, s már-már történe­lemmé vált a rövidfilm elis­mertetéséért vívott küzdelem, az előttünk álló lehetőségek­ről, a versenyek gazdagítá­sának módozatairól, s azokról a motiváló tényezőkről kell immáron beszélnünk, amelyek felelősséggel tartó síi hatják a miskolci filmfesztiválokat a jövő évtizedek számára. S okszor elmondtuk már: az alkotók nehezen ba­rátkoztak meg a szem­lékkel és a fesztiválokkal. De ina már lerögzíthetjük: a meg­honosodó és a szakmai körök­ben is mértékadó miskolci fesztivál számon tartott ese­mény, rangot kapott alkotói ol­dalról is. Ahogy szilárdult a miskolci versony-bázis (ezzel párhuzamosán a jó filmek szép tiszteletdíjat harcolhat­tak ki maguknak) úgy növe­kedett a vonzalom és érdeklő­dés is. Ez a fokozódó figyelem kiterjedt az előzsüri munkájá­vá, s a fesztivál-szervezés fá­radozásaira. Ma már az alko­tók, s a közönség is különbö­ző, fontos, fajsúlyos kérdése­ket fogalmaznak meg a film- fesztivál jövőjét illetően. Az alkotók egy csoportja úgy ér­zi, hogy az előzsüri munkája nem mindenben megfelelő. Többen új versenyformák ki­alakításán töprengenek, azt latolgatják, vajon az előzsüri tevékenységének elhagyásával nem juthatnak-e színesebb, iz­galmasabb, gazdagabb összeté­telű versenyprogramhoz. Azt is mérlegelik, hogy az évente elkészülő százon felüli mozi­filmből, s a nagyon sok tv- filmből nem lehetne-e széle­sebb horizontú kínálatot nyúj­tani? Felvetődött annak gon­ddala is, hogy minden film­alkotó egyenesen a főzsüri- nek és a közönségnek ajánl­hassa az általa jónak, megítélt munkát. A szakosztályok és a stúdiók szeretnének benevezé­si jogot szerezni. Ügy vélik, képesek lennének felelősségtel­jesen dönteni a nemzeti ver­senyfilmek sorsáról. Az utób­bi esztendők szervezeti vál­toztatásai lazítottak az alko­tók együvétartozásán. Miskolc két fesztivál között is mű­hellyé válhatna, a lehetőség is megvan rá, mert megépül a központi művelődési klub, amelynek lesz egy rövidfilm szalonja. A filmszalonban fo­lyó vitafórum némiképp fel­oldhatná a filmkészítés nagy tempóját, az alkotók időzava­rát. A jövő lehetőségei között kell számon tartanunk a mis­kolci filmfesztivál nemzetközi kapcsolatainak bővítését is. A városnak már híre van a nagyvilágban; rangos alkotók ismerik a filmverseny eszten­dőnként! munkáját. A jövőben a találkozásokat az esetleges­ség állapotából a tudatosságba, a tervszerűségbe kell átmen­teni. Hazai filmalkotóink nagyra értékelnék a külföldi kollégáikkal történő „belter- jesebb” vitalehetőségeket. A jövőnek szóló prognózis­ból nem maradhat el annak a határozott kívánságnak meg­fogalmazása sem, hogy jobb­nál jobb filmek kerüljenek Miskolcra. S itt nemcsak szak­mai sziporkázásra gondolunk, hanem társadalmi gondjaink bátor vállalására és magas művészi szinten történő meg­fogalmazására. A jövőben al­kotóinknak és kritikusainknak diplomáciai manőverezésektől mentesen, nagyon határozot­tan kell felvetniük a rövid- film-művészet fejlődésének gondjait. Hiúba is tagadnánk, némely^ kategóriában az el­múlt három-négy évhez viszo­nyítva a rövidfilm-művészet visszaesett Miskolcon talán megkereshetnénk a „hullám­völgy” okait A vásárvárosban ló kezdeményezések nyomában Politikus gazdasági vezető iS cm fürdő Szovjet kormányküldöttség a DIGÉP-ben A szovjet és a magyar miniszter nyilatkozata az Északmagyar or szög nak Az iráni I külügyminiszter Budapesten 1 közönség aktivitására is ÍV jobban kell számíta­nunk a jövőben. Ma már nem elégséges annak el­ismerése, hogy a közönség pártolja a rövidfilm-művésze- tet Félő. hogy ebben a sze­repkörében a nézősereg csak statisztája lesz az évről évre zajló filmfesztiváloknak. Alko­tó, cselekvő részvételre gon­dolunk. A döntés, a beleszólás jogát sürgetjük. Azt szeret­nénk, hogy a közönség szavaz­hasson, ítélkezhessen, bele­szólhasson a zsűri munkájába, a díjak odaítélésének felelős­ségteljes gondjaiba. Ez a de­mokratizálódás csak öregbít­heti és, tovább rangosíthatja a miskolci filmfesztivál hír­nevét. Párkány László tozó iparágak együttműködé­sének továbbfejlesztését Tár­gyalásaink célja az, hogy rög­zítsük e téren a két ország kooperációját a következő öt­éves terv időszakában. Nagy feladataink vannak a közös gáz- és olajvezetékek, beren­dezések megépítésével, illetve fejlesztésével kapcsolatban. Együttműködésünket azonban ezen túl is szélesíteni kíván­junk. Közösek műszaki felada­taink, fejlesztési feladataink is. A szovjet kőolajipari és vegyipari gépgyártás az utób­bi években nagyot fejlődött már rátértünk a komplett be­rendezések szállítására. Sze­retnénk maradéktalanul kielé­gíteni a magyar vegyipar, kő­olajipar érdeklődését igényét is. A szovjet kormánydelegáció Borsod megyei látogatásáról szólva a küldöttség vezetője elmondotta, hogy ez a prog­ram szerves része delegáció­juk magyarországi munkájá­nak. — A Diósgyőri Gépgyárban tett rövid látogatásunk alap­ján is elmondhatom — mon­dotta —, hogy ez a gyár be­rendezéseit, a termelés szerve­zését, a technológiai folyama­tokat illetően igen magas fo­kon áll. Az üzem kiváló egye­di berendezésekkel is fel van szerelve, műszaki vezetői, szakemberei jóképességűek, tehetségeseit és jól felkészül- I telt. A gyárban tett látogatá- I sunk, a szakemberektől nyert kitűnő információk arra en­gednek következtetni, hogy ez a gyúr igen fejlett műszaki kultúrával rendelkezik. A dol­gozókkal való találkozásunk alapján elmondhatom, hogy mindenütt meleg szívvel üd­vözöltek, köszöntöttek min­ket. Ügy látom, hogy a dolgo­zók és a vezetők között jő a kapcsolat, a vezetés mögött erős pártszervezet működik. Megragadom az alkalmat, hogy ezúton is köszöntsem a Diós­győri Gépgyár dolgozóit és ve­zetőit, sok sikert kívánjak együttműködésünkhöz, közös feladataink megoldásához, munkájukhoz. Sokra becsüljük A Diósgyőri Gépgyárban tett látogatás alkalmából szerzett benyomásairól Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter is nyilatkozott lapunk munka­társának. — Igen tiszteletre méltó az az előrehaladás — mondotta a miniszter —, amelyet a Diós­győri Gépgyár az utóbbi há­rom esztendőben elért. Meg­állapítható, hogy az üzem te­vékenysége fölemelkedőben van. Különösen örömmel ta­pasztaltam, hogy igyekeznek a legkorszerűbb munkaszerve­zést megvalósítani. Sokra be­csüljük azokat a kísérleteket, amelyeket a csőgyártó gépek fejlesztése terén folytatnak. A gyár vezetői, műszaki szakem­berei nagy figyelmet fordíta­nak a népgazdaságilag fontos járműipari programra és mél­tó módon igyekeznek kivenni részüket e program megvaló­sításából. Tiszteletre méltóak az egész gyár kollektívájának erőfeszítései, amelyeket az utóbbi esztendőkben tettek, eredményeik ezekkel arányo­sak. További sikereket kívá­nok munkájukhoz. * A szovjet kormánydelegáció a Diósgyőri Gépgyárban tett látogatás után tegnap és ma Borsod megye nevezetességei­vel ismerkedik. O. J. Péter János külügyminisz­ter meghívására néhány napos hivatalos látogatásra — szom­baton este hazánkba érkezett Ardeshir Zahedi iráni kül­ügyminiszter. Kíséretében van Mohammad Reza Amir Tey- monr, a parlament külügyi titkár-helyettese, Mohammad Hassan Poyuyani, az iráni külügyminisztérium illetékes területi osztályvezetője, vala­mint a külügyminisztérium több munkatársa. Lemondott a saigooi korinán? Nguyen Van Loc dél-viet­nami miniszterelnök benyúj­totta kormánya lemondását Thieu elnöknek, «aki azt elfo­gadta, és Tran Van Huong-ot bízta meg az új kormány megalakításával. Saigonban arra számítanák, hogy Huong, aki a megbízást elfogadta, a jövő hét elején hozza nyilvá­nosságra kabinetjének összeál­lítását Vásári díja! nyert az LKM (Tudósítónktól.) Már a megnyitás napjai! nagyszerű sikerrel rukkolt lei a Lenin Kohászati Művek a Budapesti Nemzetközi Vásá- ! ron. Az Acélipari Egyesülés közös pavilonjában kiállított acélöntődéi termékeik közül a pel tankerék elnyerte a „BNV 1968” vásári díját Szombaton reggel 8 órakor a Gundel ét­teremben a Lenin Kohászati Művek kitüntetését Káli La­jos igazgató vette át, ahol a magyar ipar legjobb termékeit jutalmazták. A díjat, átvétele után. el­helyezték a BNV-n a Lenin Kohászati Művek pavilonjá­nak vitrinjében. A Lenin Kohászati Művek­nek a nemzetközi vásáron va­ló szereplése tellát jól kezdő­dött. G. i Súlyos aszály sújtja a mezőgazdaságot Az elmúlt év nyara óta aszály sújtja az országot. Jel­lemző, hogy az elmúlt év ok­tóberétől április elejéig a le­hullott csapadék mennyisége a sokévi átlagnak csupán 50—70 százaléka volt. Az élelmiszer-ellátás a hó­napok óta tartó aszály ellené­re zavartalan volt. A primőr zöldségekből a korábbinál na­gyobb választékban tudták az igényeket kielégíteni. Ha azon­ban a szárazság tovább tart, akkor az öntözetlen, szabad­földi területekről származó zöldségtermelés mennyiségileg és minőségileg egyaránt ked­vezőtlenebbül alakulhat. A fagy következtében a korai csonthéjas gyümölcsökből, a cseresznyéből, a meggyből és a kajszibarackból a vártnál kisebb lesz a termés. A keres­kedelem azonban a körülte­kintő felvásárlással és az áru megfelelő terítésével hozzájá­rulhat a hiány csökkentésé­hez. Ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy gondoskodjanak az állattenyésztés takarmány- bázisáról, a megfelelő készle­tekről és a takarékos felhasz­nálásról. Az eddig levágott és az aszály következtéből ki- szántott növények, sőt még a kalászosok után is lehetőség van rövid tenyészidejű kuko­rica, cirokfélék, napraforgó, borsó és silókukorica külön­böző keverékeinek vetésére. A másod- és tarlóvetésekre min­denütt sokkal nagyobb mér­tékben szükséges már mást előre felkészülni. / Tegnap, május 18-án, szom­baton szovjet kormányküldött­ség látogatott Borsod megyé­be. A Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet kormány- delegációt, annak vezetőjét, K. J. Brehov kőolajipari és vegy­ipari gépgyártási minisztert, valamint a kíséretükben levő Horgos Gyula kohó- és gép­ipari minisztert, dr. Kocsis Jó­zsef miniszterhelyettest és dr. Horváth Jánost, a Vas- és Acélipari Egyesülés vezérigaz­gatóját dr. Bodnár Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára üdvözölte a Diósgyőri Gépgyárban. A nagy múltú gyár munkájáról, tevékenysé­géről, termékeiről Gácsi Mik­lós vezérigazgató tájékoztatta a vendégeket. Ezután a szov­jet kormányküldöttség és kí­sérete ellátogatott több gyár­egységbe. Nagy érdeklődéssel tanulmányoztak néhány tech­nológiai folyamatot,' megis­merkedtek a gyár híres ter­mékeivel és elbeszélgettek a gyár dolgozóival. Alaposan felkészültek Diósgyőri látogatása alkal­mából K. J. Brehov, a szovjet kormányküldöttség vezetője lapunk munkatársának nyilat­kozatot adott. A kérdésekre- válaszolva elmondotta, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásá­ron a Szovjetunió most szako­sított kiállítással jelentkezik. Zömmel a Szovjetunió vegyi és kőolajipari gépgyártásának termékeit mutatják be. Ez a szakosított kiállítás kísérlet, amelyre alaposan felkészül­teit. Már most, a szovjet ki­állítás bemutatása után lát­szik, hogy ez a kísérlet he­lyes, hiszen a magyar szak­emberek igen pozitívan érté­kelik jeltailegi szakosított ki­állításunkat. A vásár megnyi­tásának napján megkötötték az első szerződést, melynek értelmében a Szovjetunió 190 ezer rubel értékben vízkutak fúrására szolgáló berendezése­ket szállít Magyarországnak. — Magyarországi látogatá­sunkat szeretnénk felhasználni arra, hogy még jobban megis­merkedjünk a magyar ipar híres termékeivel — mondot­ta a továbbiakban a szovjet kormányküldöttség vezetője. — A napokban, május 20-án miniszterhelyettesi szinten nnefeezdjük a szovjet, kőolaj­ipari és vegyipari gépgyártás, valamint a magyar Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom