Észak-Magyarország, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-01 / 101. szám

Tájékoztató közgazdászt keresőknek © kép Melyik szovjet űrhajós űrre­pülése után állították' fel ezt az emlékművet Moszkvában? 1 Gagarin? 2 Tyitov? X Tyereskova? 13. FORDULÓ 1 kép 1 2 X Be­2 kép t 2 X bül­8 kép t 2 X derülő Ké>\. ........................................ L akás: i ••••••••••• BekfiMés. batáridő minden Szerdán Cím vliskolc Bajcsy-Zsl- linszky utca t3.. sajtóház Figyelmet érdemlő füzetet jelentetett meg a közelmúlt­ban a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem. A sok fényképpel illusztrált, igen vonzó kiállítású kiadvány az egyetemet végzettek munkába állításáról nyújt tájékoztatást, illetve sokrétűen ismerteti meg a közgazdászképzést azokkal a vállalatokkal, in­tézményekkel, , amelyek az egyetemen végzett szakembe­reket kívánják alkalmazni kü­lönböző munkakörökben. A kezdő szakemberek munkába lépése új rendszerének, azaz a pályázati úton történő el­helyezkedésnek célja, hogy a vállalatok és intézmények az igényeiknek legmegfelelőbb képesítésű szakemberekkel tölthessék be a különböző munkahelyeket. Ehhez azon­ban az is szükséges, hogy a munkáltatók pontosan ismer­jék: milyen munkakör ellátá­sára alkalmas szakembereket bocsátanak ki az egyes felső- oktatási intézmények, illetve azok fakultásai, szakjai. En­nek megismeréséhez kivan a tájékoztató segítséget nyújta­ni, különös tekintettel az új gazdasági irányításban jelent­kező különféle közgazdasági igényekre. A tájékoztató rész­letezi a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem szakképzésének rendjét, a kü­lönféle szakokon elnyerhető képesítéseket. Függelékként közli a felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatán végző hallgatók munkába lépésének segítéséről szóló művelődés- ügyi miniszteri utasítást. Véradók között Lyukóbányán Nagyszerű, olyan emberekről adhatunk hírt, akik nemcsak a munkában igyekeznek helytállni, eleget tenni kötelessé­güknek, hanem egyéb vonatkozásban is jó példával járnak elöl. Rendszeres véradók. Tudják, hogy áldozatkészségükkel, azzal, hogy önként bekapcsolódtak ebbe a mozgalomba, em­berek életét menthetik meg, hiszen aki vért ad, életet ad. Százhetvenötén vannak Lyukóbányán, akikre ilyen szempont­ból mindenkor számítani lehet. A 4/1-es fronton dolgozó szo­cialista brigád minden tagja véradó. Nemcsak a mindennapi munkában való helytállás alapján tisztelik és becsülik őket, hanem azért is. mert a véradásban is élen járnak. Csak a di­cséret hangján lehet szólni az 5/5-ös és az 5/6-os frontok bri­gádjairól is, akik szintén készségesén veszik ki részüket a véradó mozgalomból. Van a véradók között olyan, aki már többszörös véradónak tekinthető, de van olyan is, aki a töb­biek példáját követve, most kapcsolódott be a véradásba. Az adatok tanúsága szerint egy-egy véradó átlagosan 3,1 liter vért adott már eddig. Nemes tettükről csak a legnagyobb elismerés hangján le ­het szólni. Üzemben az új rotációs gép. Olyan örömhírt közölhetünk most olvasóinkkal, amely a sajtótörténetben is helyet ér­demel: tegnap, 1968. április 30-án az új Borsodi Nyomdá­ban teljes üzemmel megkezdő­dött a munka. Bezárták a ré­gi, elavult nyomda kapuját, és mind a 210 dolgozó átköl­tözött a modern gépekkel fel­szerelt, Bajcsy-SJsilinszky ut­cai üvegcsarnokba. Az Északmagyarország mai, május elsejei száma már az új nyomdában készült! Sok-sok munkával, izga­lommal járt a nyomda köl­tözködése. Egy hónapon át tartott, hiszen mintegy száz gépet kellett átszerelni az új csarnokba. Ezenkívül pedig 11 millió forint értékű újabb gé­pek, berendezések beszerelé­se, kipróbálása is megtörtént. És közben nem szünetelhetett a termelés; a lapnak- minden­nap meg kellett jelennie, az üzemi újságok, folyóiratok, különféle kiadványok, plaká­tok rendre elkészültek. Hogy az olvasók ezt a nagy többlet- munkát észre sem vették? — Ez főleg azoknak az em­bereknek az érdeme, akik a szó szoros értelmében éjt nappallá téve fáradoztak az „észrevétlen” költözködésben — adja meg a magyarázatot Hajdú Gyula, a nyomda fő­mérnöke. — Nagyon sok dol­gozónk erre áldozta minden szabad idejét. Különösen élen jártak ebben a fiatalok, a KISZ-tagok. A TMK-sok közül például Ármás János technikus, Dudinszki László műszerész, vagy Berki József lakatos még vasárnap is mindig jött önként, hogy mielőbb elkészüljünk. Vagy itt vannak a fiatal kézisze­dők, Simon Mária, Laczkovszki Erzsébet, Popovics Pál, akik ugyancsak sokat dolgoztak társadalmi munkában. Kiss György, rotációs gépmester pedig már hosszú hetekkel az indulás előtt rendszeresen be­járt az új nyomdába, hogy megismerje az új gép minden csínját-bínját. Ott segédkezett körülötte Sárközi Károly se­gédmunkás is. — Nem sajnáltuk azonban a fáradságot, hiszen olyan szép nyomdánk lett, amilyen csak kevés van az országban — jegyzi meg Farkas Lajos, a t lapüzem vezetője, aki különö- j sen értékeli az új munkahe-: lyet, hiszen azok közé a régi nyomdászok közé tartozik,! akik évtizedeken át nagyon j nehéz körülmények között | dolgoztak. Milyen könnyítést jelente­nek az új gépek? Hajdú Gyu­la főmérnök nagy lelkesedés­sel magyarázza a magyar gyártmányú, a KÁEV által konstruált két nyomógépes j nyomdagép előnyeit (ezen ké- | szült lapunk piros című olda- j la), dicséri az ugyancsak ma­gyar öntödét és rotációs gé­pet, de feltétlenül nagy örö- j műknek tartja a szovjet sze- j dőgépet, a csehszlovák nyomó- ! gépeket, a nyugatnémet vá­gógépet is. — A régi nyomdából fel­szabaduló gépekkel ózdi, sze­rencsi, sárospataki és sátoral­jaújhelyi részlegeinket erősít­jük — folytatja Hajdú Gyula —, mi pedig reméljük, hogy új létesítményünkben a má­sodik negyedév végére már 25 százalékkal többet tudunk termelni. Ez már csak gyakor­láson, az emberek szorgalmán múlik. És ahogy nyomdászainkat ismerjük, ebben nem lesz hiba! eszakmagyarorszag A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságának lapj» FőszerkesztO: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc, Bajcsy-Zslllnszky o, is Telefonszámok. Titkárság: 16-886. Gazdaságpolitikai rovat: 16-035. Pártrovat: 16-070 Belpolitikái ro­vat: 16-450. Kultúrrovat: 16-007. Sportrovat: 16-049 Munkáslevelé- zéa. panaszügyek: 16-046, Kiadja: a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat Miskolc. Bajcsy-Zslllnszky u. IS. Felelős kiadó: Btró Péter Telefon: 36-131 • Hirdetésfelvétel: Széchenyi u. 15—17. Telefon: 16-21» Terjeszti a Magyar Fosta Előfizethető • helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél A* előfizetés dija egy hónapra Ifi forint indes: 2S0S3 Készült a Borsodi Nyomdába» Felelő* vezető: Szemes István KÉPI ül O 13. FORDULÓ Lenin mikor találkozott Sza muelyve) Moszkvában? 1 1919 májusában? 2 1919 júniusában? X 1919 júliusában? © kép Felfű/hplik a zöldkoszorús je vény! Megalakulása óta kiválóan dolgozott az Özdi Kohászati Üzemek acélművében a József Attila brigád. A szocialista címért küzdő közösség tanu­lókból áll. Nagyszerű munká­jukra, helytállásukra jellem­ző: a közelmúltban másod­szor lettek érdemesek a meg­tisztelő cím viselésére. Büszkén tűzhették fel a zöldkoszorús jelvényt. fmiaimímsÉB BT Erősödő terme'őszöyeíkezetek a sátoraljaújhelyi járásban Történetkék \ kulturáltabb vendéglátásért Ernődön, Tiszakeszíben és Mezőcsáton nemrégiben bi­zottság vizsgálta a vendég­látó egységek tevékenységét, munkakörülményeit. A járási tanács vb kezdeményezésére alakult bizottság utóellenőr­zésre is ellátogatott az emlí­tett községekbe. Ennek során megállapíthatták, hogy az el­lenőrzésen tapasztalt hibák nagyobb részét a vendéglátó- egységek megszüntették. II kelet-borsodi széntelepek nyomelem vizsgálatai A fényképen jelenlévők mikor és melyik városunkban ünne­pelték meg május elsejét. .1 1945-ben, Budapesten? 2 I94ő-ban, Debrecen­ben? X 1945-ben, Szegeden? A Borsodi Szénbányák Vállalat osztályvezető főgeológusa, dr. Ju­hász András a szerzője annak a nagy érdeklődést keltő tanul­mánynak, amely a kelet-borsodi szén telepek nyomelemeinek vizs­gálatával foglalkozik. A nyomelem-vizsgálatok számá­nak növekedése és a minták he­veinek térképi ábrázolása lehe­tővé teszi a mennyiségi meghatá­rozáson .túl a település körülmé­nyednek, törvényszerűségeinek ér­tékelését. Az eddigi adatok alapján úgy látszik, hogy a nyomelemek kö­zül esetleg a germánium dúsul fel művelésre érdemes mennyiség­ben. A germánium az V. telep rossz minőségű szénpadjaiban található, az organikus részhez kötötten. A germánium mennyisége á hamu- tartalommal arányosan egy ideig nő, majd csökken. A dúsulás mértéke — a tanul­mányban részletesen kimutatott vizsgálat szerint — a Bán és a Tardona patak között a legna­gyobb és a Bükk-hegység pereme felé növekedik. Pedagógia „Nagyüzem” a tapolcai bar­langfürdőben. Úszkáló, sikon­gató gyerekek, a kürtők alatti homályban meghúzódó fiata­lok, a kellemes vízben elége­detten libegő felnőttek. Egy kisfiú mindkét kezével teljes erejéből püföli a vizet, majd belenyúl és felfröcsköli a sziklafalra, közben jókat hali­hózik. A körülötte levők a le­csepegő víztől összehúzzák nyakukat, és időnként rosszal­lóan tekintenek a srácra, de a fiú sem az összehúzott nya­ltakat, sem a rosszalló tekin­teteket nem veszi figyelerhbe. Anyuka igen. — Ne pocskolj már, kis­fiam! Maradj nyugodtan! — szól rá a srácra. — Nem hallottad? Rögtön hagyd abba! — így, ilyen eréllyel az apa, mert ő is ott van. A srác lecsendesedik, nyakig merül a vízbe, hintáz- tatja magát. Az apa elégedetten nézi, majd arrább megy, és mindkét kezével püfölni kezdi a vizet. Bele is nyúl, és felfröcsköli a sziklafalra, közben halihózik. Igaz, nem olyan hangosan, mint az imént a srác. Jól megmondta! Értekezlet, zsúfolt a terem. Az elnöki beszámoló után a járási ’ tanács munkatársa kér szót, és többek között meg­kérdezi azt is: hogyan ala­kult a gazdaság szarvasmarha­állománya. Az elnöklő férfi feláll, és így kezdi a válasz­adást: — Tavaly a falunak még hatvan százaléka volt a marha.. „ Gőg A tó partján türelmes hor­gászok ülnek, de nem nagyon rángatják a zsinórokat. Vala­miért nincs kapás. Néhányan a vizet nézik gyanakodva, má­sok a felhőkre vetnek rosz­szalló pillantást, megint má­sok a közel-keleti válságot emlegetik. Az egyik horgász azonban nagyot ránt a zsinóron, és egy szép pontyot emel ki a vízből. Nem siet elrakni. Rá­érősen, nyugodtan hintáztat- ja, ficánkoltatja, időnként egy kis „hórukik”-ot is hallat. Csak éppen annyit, hogy a közelben álló társak mindegyi­ke nézzen már végre oda. Kis idő múltán mégis leveszi a halat a horogról, és hanyag mozdulattal dobja az arrább szorgoskodó fiúnak: — Tedd a többihez! — Máris teszem! A fiú kiemel a vízből egy kis hálót, és belecsúsztatja a pontyot. Az első zsákmányt. (Pt) Elkészülték Sátoraljaújhe­lyen a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály szak­előadói a termelőszövetkeze­tek idei termelési és pénzügyi terveinek felülvizsgálatával. Amint Zboray Béla járási termelőszövetkezeti főkönyve­lő elmondotta, szakszempont­ból igen elégedettek a tervek­kel, mert 1—2 kivételtől elte­kintve nagyon is reálisak és valamennyi magán viseli az új gazdaságirányítás jegyeit. A tervek ebből adódóan már teljes mértékben a tsz-ek gaz­dálkodási önállóságáról ta­núskodnak, egyszersmind azt is mutatják, hogy a járás szö­vetkezeti gazdaságai nagyot léptek előre a korszerű nagy­üzemi gazdálkodás és az anyagi megerősödés útján. Ez a tervek átvizsgálása közben több tényezőből is ki­tűnt, leginkább abból, hogy a tervkészítők szerint milyen mértékben emelkedik ez év­ben a tagok jövedelme, mek­kora összegekkel kívánják ez idén növelni tartalékalapju­kat. A hercegkúti Remény Tsz például a szokott tétele­ken kívül újabb bevételre szá­mít a termőre forduló 103 holdnyi új telepítésű szőlő oől, ezért a tavalyi 13 ezer 860 fo­rint helyeit 1968-ban 20 ezer forintos átlagjövedelmet kíván biztosítani tagjainak. A sá­rospataki Kossuth az elmúlt évi 8650 forinttal szemben 11 ezer 311, a sátoraljaújhelyi Új Erő 12 ezer 981 forinttal szem­ben 16 ezer forintos jövede­lemre számít, s a cigándi Pe­tőfi is 12 ezer 660, a tisza- csermelyi Új Erő 10 ezer 442, a kenézlői Dózsa pedig 20 ezer 500 forintot tervez tagjai­nak. Ugyanakkor gondolnak a jövőre is, ezért jelentős ősz- szegeket fordítanak a tarta­lékalap képzésére. A herceg- kútiak például a fejlesztési alapot 1 millió 114 ezer, a jö- vedelembiztonsági alapot 667 ezer, a kiegészítő részesedési alapot pedig 2 millió 585 ezer foi-intlal kívánják növelni. A sátoraljaújhelyi Új Erő Tsz vezetősége ugyanezekre az alapokra összeseit 10 millió 357 ezer forintot tartalékol 1968. évi pénzügyi tervében. <h. j.) Amai lap mái* az áj njoiiidábaii készült

Next

/
Oldalképek
Tartalom