Észak-Magyarország, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-21 / 93. szám

▼asáraazi. 196*. április S1.

ESZ AKM A GT A BORSZÁ G

r>

Borsodi munhások harca

ihren érnél ezelőtt

tí cs Misztrik István, helyi szónok egyaránt a békét és a demokráciát követelte, a jelenlevők lelkes éljenzése Közepette. Sajószéntpéteron a hatáság hern engedélyezte, hogy utcai tüntetés legyen. Ezért az ünneplő tömeg — piros zászlókkal és zenekarral az élén — a közeli erdőbe vonult. Miközben Király Albert, pesti kiküldött beszélt, a több mint ezer munkás „Ve:szén : háború!” kiáltásai szálltak a fák között. Érdemes még megemlíteni, hogy május 1. előestéjén, április 30-án Perecesen nyilvános értekezletet tartottak á 'bányászok részére. Reisingér Ferenc mis- líólei kiküldött méltatta a nagy ünnep jelentőségét.

Alig néhány nappal a sikeres május 1-i békemegmozdulások után újabb ünnepet ült az ország munkássága. Május 5-én hazánkban mindenütt megemlékeztek nagy tanítónk, Marx Károly születésének századik évfordulójáról. Borsodban cs Zemplénben is több ünnepségre került sor aznap. Miskolc-Diósgyőr munkásai május 5-én a Katalin utcai munkásotthonban emlékeztek meg a tudományos s zoc ia.l izmus m egala p í tój áról.

. -. „ T~ közepe és

1918 ?pri is május közepe között rendkívül élénk volt a munkásmozgalmi tevékenység ezen a tájon. A sztrájkok, gyűlések és tüntetések minden eddiginél hatalmasabb méretűek voltak. Az áprilisi, má.iüsi megmozdulások jelezték: már közeleg a nagy változás! „Rohanunk a forradalomba” — Ady e szavai jól illettek erre az időszakra. Éppen ezért most, fél évszázad múltán úgy emlékezhetünk meg az 1918 április közepe és május közepe közötti borsod-zempléni megmozdulásokról, mint értékes és szép haladó hagyomány- ' ról.

Or. Merényi László, a történettudományok Icandi- dátusa

fi, - , I ezelőtt.

Otve» evvel j mß ápri.

hsának második Telében és nvájus elején újabb hatalmas lendületet vett hazánk lakosságának harca a békéért és a demokráciáért. Az április 22-í országos tüntetések, valamint a május 1-i békemegmozdulások minden eddiginél hatalmasabb tömegeket mozgattak meg. Egyre erősebben követelték a hatalmasoktól: legyen már vége a négy éve tartó imperialista háborúnak! Ebből a küzdelemből méltóképpen vette ki részét az akkoriban különálló Borsod. Abaúj és Zemplén megye dolgozó népe is.

Az itteni munkásmozgalom szervezettsége és harckészsége április folyamán már igen érős volt. Ezt leginkább a_sá- toraljaújhelyi vasúti dolgozók htrzdtdme mutatta. Április 17- én a MAV-műholy ’ munkásai gyűlést tar tóttal;. A béremelést és az azonnali békét követelték. Miután Kívánságaikat nem teljesítették, április •tf-án be is szüntetlek a munkát. A bizalmiak Szepesi Simon müheiyfőnök elé terjesztenék a dolgozók kívánságait, ő megtagadta azok nagy részének teljesítését. A tárgyalások aiatt mintegy száz főnyi tömeg jelent meg Gyulai Mihály, Kovács Gyula és Balogh Géza vezetésével. Behatónak Szepesi irodájába, és fenyegetően léptek fel, az íróasztalt elmozdították, a telefont kikapcsolták. A műhelyfőnök nem tehetett mást, mint azt, hogy megígérte: a munkások kívánságait jelenti a feLsőbbségnek. A dolgozók • — bízva az ígéretben — még aznap ismét felvették a munkát, Az igazgatóságnak azonban esze ágában sem volt teljesíteni a munkások jogos kívánságait; ez tovább , növelte az elégedetlenséget.

Április 22-én országszerte munkabeszüntetésre és tüntetésekre került sor az általános titkos választójogért, a bakéért. Ez a nagy mozgalom Borsodra is kiterjedt. Aznap délután itt is általános lett a. munka beszüntetésé. A Mis- kolczi Napló másnap jpggal állapította meg kissé riadt hangú kommentárjában: ..Négy órá- Ta megállt a munka. Csend borult. a városokra, elhallgal- lak a gépek a gyárakban, elhalt a forgalom az üzletekben, kilendültek az emberek a megszokott foglalkozásból, Keserű ízelítőt kaptunk abból a gondolatnak is rettentő fenyegetésből, mi volna itt, ha a tömeg egy napon letenne a szerszámot és megállna niinden élet...”

Április 22-én. délután kettő- k'tr tiTIt le lVIiskolcon és Diósgyőrött a munka. A gyűlést háromra hirdették meg, de annak színhelye: a Koronaszálló udvara már fél nó romkor zsúfolásig megtelt. A Későn érkezők már az utcára szorultak. Mintegy 7—3 ezer főnyi tömeg' jelent meg e mégmo/.d-uiáson. Esztergályos János, fővárosi kiküldött elsősorban a választójoggal foglalkozott beszédében. Értsék nteg végre ezek a jó urak: nem lesz addig nyugalom Magyarországon, amíg az Alto-, lénos, titkos választójog törvénybe nincs iktatva” — állapította meg. A jelenlevő tömeget azonban még jobban érdekelte a béke. „Vesszen a háború!” — tört ki gyakran a felkiáltás. Grossmann Zsig- mond javaslatára a gyűlés határozatot fogadott el a tó- kcről és a demokratikus szavazati jog követeléséről. Egyúttal kimondta szolidaritását a fővárosi munkásság aznapi tüntetésével. Ezután a tömeg rendben feloszlott. „A szervezett- munkásság komolyságáról és összetartásáról tett tanúságot a tegnapi nap” — állapította meg másnap a helyi sajtó.

Április 23-én másutt is sor került Borsod-Zeniplénbcn jelentős megmozdulásokra. Sátoraljaújhelyen impozáns gyűlés zajlót! le. A kétezer főnyi tömeg előtt Guta Károly. Fenyő Mór, Tóth Béla és Lányi

Negyvenezer forint a legjobb építésvezetőségnek

95 új lámpa

Önkéntes munkával parkosítják üzemüket a Miskolci Pamut fonó dolgozói

♦

♦

♦

♦

A második nyolcas

6. A szabad idő nem sorscsapás

amellyel az ember önállóan eligazodik a természet és a társadalom jelenségeiben. Ezért elválaszthatatlan az ifjúság szabad ideje, érdeklődése és ízlése, szocialista életszemlélete a korszerű, általános és szakmai műveltség birtokbavételétől.

0

♦

o

0

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

«■

♦

0

♦

♦

*

♦

v

♦

I

*

I

♦

I

*

:

♦

0

♦

♦

0

t

0

0

*

kultúra szerves része alakul, változik, s fejlődése kihat az egyénre. Azonban kihat a környezet is. Gyakran mondjuk, hogy a fiatalok öltözködését, lakberendezését, tánckultúráját és művészeti élményeinek megválasztását egyéni ízlésük határozza meg. Azonban látni kell, hogy mindez mégiscsak a környezet és a társadalom adta lehetőségeken belül valósul meg. ízlésük tehát szervesen egybeépül a kor és a társadalom közízlésével.

Iflf* Lí V'í nfi Í171 lí o KISZ Központi Bizottlüt ltl> tillKU/JU s;lgának határozatából

az, hogy a közízlést viszont minden társadalomban az uralkodó osztály érdeke, életeszménye és szépérzéke szabja meg. A mi társadalmunk munkás-paraszt hatalom. Életeseménye a szocializmus. A mai ifjúság életszemléletét más nézetek. érdekek szabják meg. mint a felszabadulás előttiekét. Őszinték, nyíltak, egyszerűenk. idegenkednek a nagy szavaktól, viszont készek becsületesen dolgozni, tanulni önmaguk és a társadalom javára. Viszont látnunk kell, hogy az egyetemes szellemi kultúra haladó értékein kívül a közízlésben is jelen vannak, s néha erősen hatnak a múlt századi romantika, a század eleji operett-nosztalgia, a kispolgári giccs és a sznobizmus elemei, s ehhez járul még a nyugati polgári világ számos dekadens terméke. Mindez többnyire a szabad időben csapódik 1c. Ott*van a legtöbb lehetőség kötetlen és szervezett vitákra egyaránt, olt csapnak össze az elavult és haladó nézetek. Ott vitatkoznak a korszerű műveltség értelmezéséről, a műveltség követelményeiről, az objektiv és a személyi feltételekről.

S ha már ill tartunk, éppen a KiSZ Központi Bizottságának határozata alapján ezúttal is érdemes hangsúlyozni, mit tekinthetünk ma korszerű általános és szakmai műveltségnek. Az imént említett fogalom magába olvasztja az egyetemes anyagi és szellemi kultúra javait, harmonikusan egyesíti a marxizmus—leninizmus, a társadalomtudományok és a technika alapismeretéit. A korszerű általános és szakmai műveltség az egyéni és a társadalmi szükségleteket kielégítő, összetett ismeretek gyűjtésének, gyakorlati alkalmazásának egysége. Az a képesség,

Az igények és a lehetőségek néha eltérnek. Nem mindig futnak párhuzamosan. Kicsendült ez ankétünk vitájában is. Ezen az összejövetelen többségükben valóban igények, reális érdeklődési körök kaptak szót, voltak azonban olyan témák is. amelyekben megoszlottak a vélemények. Mégis — mint azt Kovács Sándor elvlárs, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első titkára hangsúlyozta zárszavában, ankétünk elérte, célját, hozzájárult, hogy városban és falun az ifjúság hasznosabban, céltudatosabban töltse szabad idejét. Nem szervezési oldalról, hanem a fiatalság reális igényének ismeretében hangzottak el javaslatok, észrevételek. Ügy éreztük, a részvevők az ifjúságra bízták a szervezést. Tehát helyesen jártak el. amikor ezt a fórumot- is felhasználták a fiatalok igényeinek felmérésére. E célt szolgálják azok a kulturális fórumok is, amelyeknek megrendezésére éppen e napokban kerül sor. Ezeknek is egyik céljuk, hogy gazdagabbá. tartalmasabbá, a társadalom és az egyén számára hasznosabbá tegyék az ifjúság szabad idejét.

A szabad idő nem sorscsapás. Legalábbis a mi hazánkban, a mi társadalmunkban nem. Mi változatlanul hirdetjük azt, amit Marx mondott: a munlzaidő rövidítésével növekvő szabad idő hozzájárul az egyéniség teljes kibontakozásához. Elvetjük azt, amit számos nyugati szociológus vészkiáltásában hallunk, hogy a szabad idő a nép új ópiuma.

Frnsí Fischer ““vaif ,id“vc *

sorozatot. Nagyon találónak éreztem mindazt, amit az osztrák szociológus papírra vetett. A fiatal nemzedék problémai cn mű müvében. Most, hogy hat napon át egy jó'i sikerült ankét tükrében — melyet a KISZ Borsod megyei Bizottsága és az Északmagyarorfzag szerkesztősége rendezett — sok szó esett róla. mi minden fér el a szabad időben, ismét 'az ő szavai kívánkoznak az epilógusba: A szabad idő mozgalom egymagában akármilyen okosan átgondolt is, nem az a bűvös katlan, amelyben a töredékből egész ember keletkezik. Csupán az alkotó tevékenységnek egységéből születhet meg az önmagát megvalósító személyiség.

(Vége)

Paulovits Ágoston

Sf

i

rüli, mintegy tizenkétezer négyzetméternyi területet munkaidő után már felásták, s megkezdték füvesítését, fásítását. Azt akarják, hogy május 1-re, a munkásosztály nagy ünnepére szépen rendezett, parkosított terület övezze Miskolc egvre fejlődő, korszerűsödő könnyűipari üzemét.

A Miskolci Pamutfonó dolgozói önzetlen társadalmi tevékenységükkel is évről évre bizonyságot tesznek üzemük iránti szeretet ükről. Ez idén az üzem előtti terület fásítását. füvesítését, parkosításál valósítják meg társadalmi munkában. Az irodaház köa városon „Éljen a világbéke.'” és hasonló jelszavakkal, íorrada 1 mi munkásda 1 oka t

énekel ve. A proletárok kilométer hosszú menete a Vörös Rókához (az egyik újság Vörös Ráknak nevezte (?) címzett mulató felé kanyargón. Itt tartották az ünnepséget, melyen a dalárda énekei és hatásos szávaiatok után Grossmann Zsig- mond mondott beszédet.

„Május elsejét ünnepelték fényes keretek között városunk szervezett munkásai” — a sátoraljaújhelyi Felsöma- gyarországi Hírlap e megállapítása megfelelt a tényeknek. Mintegy 7-—8 ezer ember vonult példás rendben a Torzsásra. A dalárda éneke után Baron Foe ne budapesti küldött izzó, lelkes hangon beszélt a béke kivívásának szükségességéről és támadta a reakció kormányzatát. Utána Bettcllieim Ernő, a helyi szocialisták vezetője — a sajté megállapítása szerint — „találó hasonlatokkal vázolta q munkásság erejét.” Csuln Károly elnök a békét, éltetve zárta be az ünnepélyt, s utáns itt is jól sikerült mulatságot rendeztek.

Más borsodi helységekben is jelentős május 1-i megmozdulásokra került sor Borsodnádasdon különös fényi adott ennek, hogy ebben a: évben ünnepelték ilt előszőj nyilvánosan május 1-ét. Ai itteni gyűlésre a környékre Bekőcze, Balaton és Nádast községekből is sokan eljöttek A kétezer főnyi tömeg menetét a lányok nyitották meg fehér ruhában, vörös szalag gal üdítő .látványt nyújtottak A nagy iroda előtti főtéri'« vonultak, hangosan szidalmaz va a háborút és a kormányt A gyűlésen Büchler Józse; fővárosi küldött aktuális po litikai kérdésekről beszélt Qgdon a háború óta elősző) ünnepelték meg ekkor májú: 1-ét. Bárdos Ferenc budapes

Imre mondtak beszédet. Min degyik szónok támadta a há borút és a kormány népei nyomó politikáját. Ugyanilyei tartalmú volt az «aznapi ózd gyűlés. Innen üdvözlő túrira lot is küldtek a tüntető fővá rosi dolgozóknak. Borsotíná l.isdon április 22-én a szak ígylét helyiségében sok százai ielcntek meg. Mitterbach Pasztirik és Sándor elvtársa', i békét, a demokratikus vá- .agstó jogot követelték a tö lieg lelkes helyeslése mellett Eljött május 1. A munkás isztály hagyományos nemzet vözi ünnepét 1918-ban hazán! iolgyzói békemegmozdulások í:á fejlesztették. Borsodban )s Zemplénben is nagy elő készületek történtek. Igaz sogy a polgárság köréber megnyilvánult bizonyos két védés. A Miskólczi Napló má jus 1-i vezércikke összcha sonlítást próbált tenni a rég is a jelenlegi háborús iin lep ;égck között, megállapítja „A munkásünnepből, az éb redés nagy napjából ma Tii ínyzik a dal, a kedv, a re meny.” Ez téves véle.mén; colt. Bár igaz. hogy a vére háború valótón elkeserített a munkásságot, de ez nem je kötette azt. hogy május 1-éi hiányzott volna belőlük a har li lendület és a remény A aznapi ünnepségek éppen a :lienkezőjét bizonyították.

~ székhelyén jm

A me gye p07yir)s volt a má jug 1-i megmozdulás. Aznaj ?gyült ünnepelt Miskolc, Diós győr és Pereces" munkássága Délután kettőkor négy helyei gyülekeztek a dolgozók. A mis ikolci gyári munkások a Katalii utcai munkásotthon elől. a vas utasok a Margit utcáról, ; STósgyőri..-vasgyáriak a Vörö templom elől, a pereces! el pedig a Wutkovátz-főlé ven tcglőtől indultak el. Délutá: páromkor a négy menst ; L'örgóhídnál egyesült. . 15—2! szer főnyi tömeg vonult végi;

Mottó: A munkaidő rövidítése egyenlő a szabad idő növelésével, nv.az az cgyé- niséj? teljes kibontakozásához szükséges idővel. (K. Marx.)

„'Némely lúlbuzgo fc^mint” c/«bra szeretné elhitetni velünk, hogy a szabad idő a legnagyobb csapás, amely a fiatal nemzedéket sújtja. A henyélés minden rossznak anyja” — olvastam nemreg egy szabad időt fejtegető tanulmányban. Szerzője azt bizonygatta: az ő ifjúságának idején nem létezett olyasmi, hogy valaki vasárnap két mozit is megnézett volna. Végül azt írja: a munkaidő csökkentése romba dönti a fiatalokat, s félő, hogy szabad idejüket a legrosszabb eszközökkel ütik agyon. Hamburgi fiatalokhoz intézett körkérdések válaszaira is apellál a szerző, majd Logan és Goldberg egy londoni elővárosban végzett adatgyűjtéseire hivatkozik. E statisztikák egy része valóban azt igazolja, hogy az imént említett városokban a fiatalság többsége szabad idejében elsősorban arra törekszik, hogy agyonüsse az időt. Ez megmutatkozik mindig egyforma, monoton hétvégi programjaikban. A szabad idő agyortütésének ez a módja összefügghet egy angliai vasárnap unalmával, de semmiképpen sem felel meg a nagyvárosi életstílusnak.

E különböző fejtegetések után ismét ugorjunk vissza ankétünk kőiébe. Vitaindítójában és zárszavában Szabó János elvtárs, a KISZ Központi | Bizottságának titkára egyaránt többször is hang- i súlyozta, hogy a szabad idő hasznos eltöltése \ mennyire sokrétű, összetett, bonyolult folyamat. | Tapasztalatok mulatják, hogy a fejlett ízlésű | fiatalok érdeklődése árnyalt, igényes olvasásban, • zenében, szórakozásban és az élet minden terű» i leién. A kevésbé fejlett ízlósűeké szegényesebb,

I igénytelenebb, a könnyű fajsúlyú élvezeteket | választják a művelődésben, a szórakozásban egy- ‘ aránt. Jóllehet, egyfajta kulturális igény min> den fiatalban él, utóbb említettek száma vala- » hogy mégis elég jelentős. Körkérdések és slatisz- ! tikák bizonygatják, hogy nagyrészt azok járnak | színháztó, h-mgversenyre, kiállításokra, okik

► rendszeresen olvasnak, meri ez ízlés, az érzelmi

több mint százmillió forintos beruházással épülő miskolci járműjavító csarnokon dolgozó 15. sz. építésvezetőség hét brigádja is szeretné elnyerni a versenyben az elsőséget. Ügy szervezik munkájukat, hogy a nagy beruházást több hónappal a határidő előtt átadhassák. Ez év augusztus 20-ra összesítik, értékelik a vállalati munkaverseny első szakaszát, s jövőre, felszabadulásunk ünnepéin hirdetik ki a verseny végső eredményét.

Nagyszabású jubileumi munkaverseny kezdődött a KMP ncgalakulása 50. évfordu- ójának méltó megünneplésére íz Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalatnál. A versenyben a legjobb eredményeket elérő építésvezetőség részére 40 ezer forintos jutalmat, tűztek ki. A második helyen végző építésvezetőség harminc-, a harmadik húsz-, a negyedik pedig tízezer forintos jutalomban részesül. A vállalat egyik legnagyobb munkáján, a

egyre világosabbak lesznek a kerület utcái. Nemcsak korszerűsítik évről évre a közvilágítást, hanem jelentősen bővítik is. Az elmúlt évben például 95 új lámpát szereltek fel, s kapcsoltak be a köz- világításba a város e részén.

Sokat fejlődött és szépült ■ az elmúlt esztendőben Miskolc II. kerülete. Száraz adatok valóságos tömkelegét sorolhatnánk fel, ha érzékeltetni akarnánk valamennyi változást.

Egyetlen újdonság csupán: