Észak-Magyarország, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-03 / 79. szám

2 ES1ZAKMAGY ARORSZAl. Szerda, 1968. április S. í a jelentetés szándékán, a kö: vetlen várospolitikai elképzt lések realizálása során is hast nositani szeretnék. Éppen ezéi a tanulmányokból egy-egy se rozatot kapott az irattár, kai tak a kerületi tanácsok, a, vi rost tanács szakosztályai, azo a várostervezők, akik sokat ti nulhatnak a tanulmányokba Dr. Fekete László meleg sz; vakkal köszönte meg a bírál bizottság fáradozását, a rés: vevők alapos stúdiumra vall munkálkodását. Elmondott hogy a város gyors fejlődése, e fejlődés nyomán megmuta kozó törvényszerű ellentmor dások, á fluktuációval járó ti dati problémák sok gondi vetnek fel. A városban él írók, szociológusok sokat t< hetnek; hogy Miskolc fejlődés még gyorsabb, még háboríta lanabb legyen. A mostani pé l.vázat csak kísérletnek teliin hető, a jövőben a városi tanác terebélyesiteni szeretné a kei deményezést Az ünnepélyes aktus után részvevők hosszasan beszélgei teli Miskolc fejlődéséről, gönc jairól, mintegy elő.revetitv azokat a problémákat, amc lyek a következőkben alapját szolgálhatnak szociográfiai le nulmányoknak. (p—D ván Gyula, a városi pártbizott­ság titkára, és Marcziniák Sánclorné; a városi tanács mű­velődésügyi osztályának veze­tője. Csótai János, a művelő­désügyi osztály vezetőjének helyettese ismertette a bíráló bizottság döntését. Az első dí­jat nem adták ki. de tekintet­tel néhány tehetségesen meg­írt pályamunkára, az első díj összegét is kiosztották. Ezek szerint A Kilián-déli lakótelep című tanulmány írói, M. Csi­szár Valéria és Kovács Jenő megszerezték az 5000 forintos második díjat. Három, egyen­ként 3000 forintos harmadik díjat adtak ki. A Hogyan él és dolgozik városunk ezer mun­kásnője? című tanulmány ké­szítője, Molnár József és Nagy Béla, dr. Bodgál Ferenc és Zircz Péter, Tetemvár című pályaműve, és Gulyás Mihály Emberek egymás fölött című tanulmánya szerezte meg a harmadik díjat. A bíráló bi­zottság dicséretben és 2000 fo­rint jutalomban részesítette Tóth Lajos A Kun Béla utcai lakótelep című pályamunká­ját. A díjak kiosztása után Csó­tai János elmondotta, hogy a gazdag gondolatokat és hasz­nosítható ötleteket felsorakoz­tató tanulmányokat, túl a meg­Tegnap, április 2-án a városi tanács vb-elnökének fogadójá­ban ünnepélyesen kihirdették az elmúlt év novemberében meghirdetett szociográfiai pá­lyázat eredményét. Mint an­nak idején hírül adtqk, a Mis­kolc városi Tanács művelődés- ügyi osztálya pályázatot hirde­tett olyan szociográfiai mun­kák megírására, amelyek sok­rétűen vizsgálják Miskolc vá­ros lakosságának anyagi és kulturális ellátottságát, ame­lyek kísérletet tesznek az ipari munkások helyzetének tudo­mányos felmérésére, válaszo­kat és megoldásokat ajánlanak az urbanizálódás gyorsításá­nak lehetőségeire. , A választott tárgy megköze­lítésének és feldolgozásának módjában a pályázók szaba­don választhattak az irodalmi szociográfia és a tudományos igényű feldolgozáson alapuló tanulmány között. 1963. március 1-ig, a bekül­dési határidőig 9 tanulmány érkezett be. A bíráló bizottság négy munkát fogadott el díja­zásra, egyet pedig dicséretben részesített. Az ünnepélyes eredményhir­detés köszöntő szávait dr. Fe­kete .László, a városi tanács vb-elnöké mondta. A díjnyer­tesek között megjelent Moldo­Kihirdettél! a miskolci szociográfiai pályázat eredményi Étienne Fajon hangsúlyozza: Egyesek az amerikai elnök lé­pésében Kennedy és McCarthy szenátorok ellen irányuló vá­lasztási manővert, mások a bombázások későbbi fokozásá­nak előkészítését látják/ oly módon, hogy Hanoit tegyék felelőssé a háború súlyosbodá­sáért. Olyan személyiség eseté­ben, mint Johnson, minden le­hetséges. Eey azonban tény, az amerikai elnök kénytelen volt bevallani gyászos háború­jának nyilvánvaló kudarcát. / fiz küldöttsége MosMVviian A Magyar—Szovjet. Baráti Társaság küldöttsége Herczeg Károlynak, az MSZMP Fejér megyei Bizottsága első titkárá­nak vezetésével Moszkvába érkezett. A küldöttség részt vesz azokon az ünnepi rendez­vényeken, amelyeket Magyar- ország felszabadulásának 23. évfordulója alkalmából tarta­nak és körutazást tesz a Szov­jetunióban. Ybl-dUfas A Magyar Építőművészek Szövetségének székhazában Bondór József építésügyi és városfejlesztési miniszter ked­den ünnepélyesen kiosztotta az 1968. évi Ybl Miklós-díjakat az előző évben átadott kiváló épí­tészeti művek alkotóinak. Az Ybl-díj 8000 forintos, III. fokozatával tüntették ki Hor­váth Istvánt (Miskolci Terve­ző Vállalat). íiiiilelés Brazíliában Rio de Janeiro központjában hétfőn több órás harcot folyta­tott egymással a tüntető diák­ság és a katonai rendőrség. Mintegy 400 diák vonult fel, megszegve a brazil hatóságok egy korábbi rendeletét, amely betiltotta az utcai gyülekezést. A felvonulók egy 18 éves diák­társuk halála miatt tüntettek, aki a múlt heti összetűzések során vesztette életét. nem indul a választásokon, nyílt és világos beismerése an­nak, hogy személy szerint őt terheli a felelősség és bűnré­szesség az évek óta folytatott vietnami agresszióért, vala­mint, az Egyesült Államok ka­tonai, politikai és erkölcsi ve­reségéért. Vietnam népe a maga hő­siességével és a szabadság ügye iránti teljes odaadásá­val meg tudja törni a leggő­gösebb és leggazdagabb impe­rialista hatalmat, az Egyesült Államokat. A vietnami ellen­állásnak ez az első győzelme valamennyi nép és a nemzet­közi szolidaritás nagyszabású győzelme is. E győzelemnek igen kedvező kihatásai lesznek a különböző országokban fo­lyó imperialistaellenes harc jö­vőbeni alakulására. Az Humanité vezércikkében Amerikai repülőgépek ismét bombázták a demilitarizált övezettől háromszázhúsz kilo­méterre északra fekvő Thanh Hoa észak-vietnami tarto­mányt. Emberi életben és ja­vakban súlyos kárt okoztak. A vietnami néphadsereg légelhá­rító tüzérsége egy F—4-es tí­pusú kalózgépet megsemmisí­tett. Luigi Longo, az Olasz Kom­munista Párt főtitkára arra a kérdésre válaszolva, hogy mi a véleménye az Egyesült Ál­lamok elnökének bejelentései­ről, a többi között rámutatott: Johnson ama bejelentéseinek jelentőségét, hogy nem jelölte­ti magát az elnökválasztáso­kon, és hogy a VDK egy ré­szének kivételével felfüggeszti a bombázásokat, semmi eset­re sem szabad lebecsülni. Annak bejelentése, hogy hogy ezt a párt világosan le­szögezze. Cestmir Cisar, a KB titkára a kormány alapos átalakítása mellett foglalt állást, hogy a Minisztertanács minden egyes tagja a nép teljes bizalmát él­vezze. Zdenek Fierlinger volt mi­niszterelnök helyeselte, hogy a cseh és a szlovák országrész viszonya föderatív alapokon nyugodjék. A Központi Bizottság plénu­mában több felszólaló támo­gatta Alexander Dubceknek azt a javaslatát, hogy gyorsít­sák meg a XIV. pártkongresz- szűs előkészítését és hogy a párt legfelsőbb szervét az 1970-ig terjedő négyéves idő­szak lejárta előtt hívják ösz- sze, Vladimir Koucky önkritiku­san elemezte a KB titkáraként az ideológia, az oktatás és a nemzetközi kapcsolatok terüle­tén, valamint a politikai perek áldozatainak rehabilitálásával foglalkozó bizottság élén vég­zett munkáját. Bejelentette, hogy felmentését kéri a KB titkárságában viselt tisztsége alól. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma kedden folytatta ta­nácskozását a prágai várban. A plénum részvevői Alexander Dubceknek, a Központi Bi­zottság első titkárának hétfőn elhangzott beszámolójához szóltak hozzá. Bohumil Sucharda pénzügy- miniszter felszólalásában a politikai konszolidációs folya­mat és a gazdasági konszolidá­ció összefüggéseit világította meg. Jiri Hajak iskolaügyi mi­niszter a pedagógusok tekinté­lyének emelése mellett szállt síkra. Rámutatott, hogy a taní­tók helyzete nem felel meg azok­nak a követelményeknek, amit a legutóbbi pártkongresszus irányelvei rögzítettek, helytele­nítette a diákok igénybevéte­lét a mezőgazdasági betakarí­tó munkáknál. A miniszter-, aki hosszú ideig külügyminiszter­helyettes volt, hangsúlyozta, hogy a csehszlovák külpolitika alapvető irányvonala — a Szovjetunióval, a szocialista országokkal fennálló szövetség, a Varsói Szerződéshez és a KGST-hez való tartozás — nem lehet vita tárgya. Fontos, A CSKP KB pfénuma Johnson megszegte ígéretét lérrortámadás a VDK központi térsége ellen Luégi Longo az VSA elnökének bejelentéséről temető gondnokánál van őri* ' zetben. i| i Komáromy József múzeum* ; igazgatónak ezzel kapcsolat- ' ban az a javaslata (s meg­egyezik dr. Saád Andoréval is), hogy a síremléket Déry­né sírhelyén kellene megfele­lő módon felállítani. Ez tér-' mészetesen felvet bizonyos elhelyezési és kőműves költ­ségeket, amellyel kapcsolatban a fedezet megteremtése feladat lenne.-. > L. A Déryné-kutalók, s a. nagV, ; magyar színésznő tiszteli1 ■ többször fölvetették már 3 Déryné múzeum megteremte- J sének . gondolatát is. Három ) alternatíva közül válogathat­nak azok, akik szívügyüknek. tekintik a 175. éves jubileum 1 sikereit. A kisdiákok által is ismert, hogy Déryné és. húga • éveken át élt a Hunyadi utca 1 52. számú házban. Egyebek közölt a nagy magyar színész-; nő ebben az omladozó fám , épületben írta meg híres nap­lóját. Akik szeretik a diósgyő­ri varat, nagyon jól tudják, hogy a Vár utcában, a régi „korona uradalmi” épületbei1 szintén lakott; Déryné. E hát­falára dr. Saád Ander édes­apja. 1921-ben hely izett el emléktáblát a követk :ző fel­irattal: „Ebben a házban la­kott Déryné Széppatai i Róza 1852-től í 867-ig”. i A már említett két ház va­lamelyike átalakítható lenne Déryné múzeummá. Szamunk­ra a legrokonszenvesebb ti a Vár utcai épület, mert a vár a jövőben nagy idegenfor­galmi érdeklődés elébe néz. A vár közvetlen közelségében egy múzeum kettős kuriózum­mal kecsegtet; a gazdagot) restaurált vár és egy múzeum* szoba pihenést, felüdülést nyújthat, a múlt felett elmék kedőknek. Harmadik megol­dásként elképzelhető lenn« az is, hogy a múzeum rerdez- ne be egy Déryné-szobát, de ez természetesen csak akkor realizálható, ha a rossz illa- pótban levő múzeumot újjá­építették. S'Secernber még messze ran, II de máris célszerűnek látszik felhívni a figyel­met e jelentősnek' ígérkező jubileumi ünnepségre. Nyilván anyagi erőforrások megtenni- tését is felveti ez a jubiletmi ünnepségsorozat. S ha mái most közösen gondolkodunk 3 megoldáson, s a városi tarác* művelődésügyi osztályának pártfogását biztosra vehetjük, akkor Kilényiné Széppaiakl Johanna síremléke és ■ talán 3 ' Déryné emlékszoba is méltó bizonyítéka lesz szellemi, töri ténelmi emlékeink megbecsü­lésének. Párkány Lásztó ros és lakói tudnak nyújtani az idea mind tökéletesebb megvalósításához. 1968. karácsonya táján, Dé­ryné születésének 175. évfor­dulója alkalmával nemcsak a magyar színésztársadalom, ha­nem az egész magyar szelle­mi élet megemlékezik majd a színészet és dalművészet egy­kori pályatörőjéről. kitűnő .csillagáról. Az eddigi tervek szerint ki­állításokat, előadásokat ter­veznek, valamint koszorúzást a jászberényi szülőháznál, de különösen a miskolci sírhely­nél és Déryné utolsó miskol­ci lakóházánál emelt emlék­táblánál. B vázoltakat Komáromy Józseftől, a,Herman Ot­tó ívlúzeum igazgatójá­tól hallottuk.. Tudomásunk van arról is, hogy a városi ta- ínács művelődésügyi osztályú­ival, a Miskolci Nemzeti Szül­őházzal közösen szeretnék ak- » dóikat lebonyolítani. £ Mint már többször hírt. ad­atunk' róla, Déryné sírját a Ő Miskolci Nemzeti Színház ► KlSZ-szervezete kegyelettel |ápolja és gondozza. Ugyan-. Sí csak a Szent, Anna templom ► melletti temetőben található J Déryné húgának, Kilényi Da­s' vid színigazgató özvegyének Ő sírköve is, jelen pillanatban ► elhagyatva. gondozatlanul. Ő Dr. Saád Andor orvos, az ► egyik leglelkesebb miskolci J Déryné-kutató nemrégiben ^csinos, okos dolgozatban közzé­tette Kilényiné Széppataki £ Johannának miskolci vonat­hozásait. Rávilágított, hogy a X szépmívű síremléknek milyen ► szinésztörténeti kapcsolatai Ő vannak. Elmondja, hogy a ► szép síremléket ma is élő hí- X rés színművészünknek, Data- j,bár Kálmánnak dédanyja, La- itabár Endréné emelte baráti emlékül. Latabár Endre 1857- től 1859-ig a miskolci szín- társulat igazgatója volt, de Széppataki Johannával való baráti kapcsolata több évtized­re tekinthet vissza. Ezt bizo­nyítja Latabár Endréné szép gesztusa . is; síremlékkel je­lölte meg nagy szegénységben elhalt barátnője emlékét. Dr. Saád Andor szerint a sírkövet meg lehetne menteni, ha a Déryné sírját övező be­tonkeret északi szegélyének tövében földbe süllyesztenék a szép síremléket, természete­sen úgy, hogy a felirat ol­vasható maradjon. Déryné hú­ga egyébként Déryné sírhelyé­től balra, annak közvetlen 'közelében volt eltemetve. A sírhelyet az egyház megszün­tette és továbbadta, de a múzeum kérésére az említett sírkövet megőrizte. Jelenleg a Biiskolcon, a sok szép kö- |¥g zös akarású és egyéni kezdeményezést leszá­mítva nincs igazi Déryné-kul- tusz. Ezt már az ország más részeiben is felemlegették. Most, amikor a hazaszeretet­nek minden történeti vonását, a helytállás . és az emberség példáit a legapróbb községek­ben is szeretettel felkutatják, méltánytalannak látszik el­hallgatni a színművészet egyik nagyságának, Dérynének mis­kolci vonatkozásait. S most, hogy dr. Czenner Mihály, a Budapesti Színház- történeti Múzeum osztályve­zetője hivatalosan is értesítet­te a Herman Ottó Múzeumot egy küszöbön álló Déryné ju­bileumi ünnepségről, köteles­ségünk számításba venni mindazokat az elképzeléseket, lehetőségeket, amelyeket a vá­Hogy méltóképpen ünnepelhessük Déryné születésnapját kisfrekvencia amplitúdóját' megnézted? — Igen ... — válaszolt. . — Az jó. Merthogy azt min-, dig meg kell nézni. < — Miért az inassal csinál-) tatja azt a. drága gépet,? —< áriázott ezúttal hozzám az) ügyvédné. — Az én lakásain < nem tanműhely. Vegye tudó-' másul, hogy az én uram vé-I rés verejtékkel keresi a pénzt..' Mi nem tudunk minden hé- í ten új tévét venni ... < — Hagyd, szívem — így az) ügyvéd úr. — A kislány égé- « szén ügyes ... ) — Akár mester is lehetne, — hódítottam meg az elisme-) rést. ) — Igazán főzhetnél nekik' egy feketét — ajánlotta az] ügyvéd, és kituszkolta az asz-« szomyt. . ) — Te csak menj vissza, ne-« hogy ellopjanak valamit... ] — Ezt kikérjük magunk-, nali! Nem kell a feketéje, asz-« szonyom. Gyere, Kati. Me­gyünk. Fogd a táskát... Az ügyvéd elővett tárcájá­ból egy ötvenest, majd meg­gondolta magát, és százasra cserélte... A lány a kapu előtt meg­kérdezte: — Honnan tudtad, hogy Katinak hívnak? — Olyan Katis a képed ... De jegyezd meg, hogy az inas nem tegezi le a mestert. Leg­feljebb, ha hivatalosan is megisszák a pertut, — uta­sítottam rendre, és bevonul­tunk egy presszóba, a szertar­tást elvégezni. Az itt töltött időt az ügyvéd munkalapjára írtam. De azt még nem tudom, hogy az esti randit kinek szá­molom el. (Folytatjuk.) őse Ferenc M ár éppen csomagolni akartam, amikor az elő­szoba ajtajában kulcs csörrent, majd ideges csen­getés harsant. Csak az ügy­védre kellett néznem, máris megértettem a helyzetet. Olyan fehér lett, mint a fal. — A feleségem! — rebegte az ügyvéd. — Nyisd ki! Tudom, hogy nem vagy egyedül — sziréná­zott kintről »nagysága hang­ja­— Maris, szívem . . . vacogta a férfi, és elindult. Így mehet valaki az akasztófa alá. — És vélem mi lesz? — sikkantott a lányzó, de nem kapott választ. — Semmi! Álljon mellém — mondtam neki. Kint nyílt az ajtó, én is kinyomultam. ■— Ügyvéd úr, mi is készen vagyunk. Nem volt nagy hiba. Az inasom megcsinálta. Az asszony mindkettőnket félresepert az útból. — Maga kicsoda? — for­med! a lányra. — Mondom! Az inasom ... Kell az utánpótlás. Igaz, dok­tor úr? — He-he — kedélyeskedett az ügyvéd, de már kezdett né­mi szín visszatérni az arcára — No. ugrás kislány, rakd fel • a hátlapot... Ne olyan idétlenül, te! — oktattam az ügyvéd feleségének első he­lyettesét, akinek kezében még reszketett a csavarhúzó. — Apropos! A nagymodulációs szereltem a hátlapot. Ezek a legizgalmasabb pillanatok. Hosszasan fürkészem a gé­pet, időnként hümmögök, rán­colom a homlokom. A tulaj ilyenkor úgy csüng arcomon, mint kismadár a fán. Egy­részt, mert fintoraimból a számla mennyiségét próbálja megállapítani, másrészt, hogy meló közben ki ne cserélhes­sek valamit a gépében. Mert mind azt hiszi, hogy érde­mes ... De ez az ügyvéd, rám se né­zett. Feleségével volt elfoglal­va, őt bámulta, őt becézgette, és arca is azt sugározta, hogy a leghelyesebb minél hama­rabb eltűnni. — Nincs semmi baj — ad­tam meg a diagnózist. — Csak egy biztosíték-csere, és mór itt sem vagyok. Mindketten hálásan bólin­tottak. Bizonyára nagyon fia­tal - házasok. Ezeknek _ estén­ként még nem kell a tévé. Az ügyvéd urat nem érdekli, ho­gyan áll a Luna-program, mit mondott Garrison ügyész, és a nőt sem izgatja az Apolló ra­kéta sorsa, mert itt van ez az ügyvéd, aki kopasz, tehát nem egy Apolló, de legalább kéz­nél van. Egy mozdulat, és máris fel­villant a monoszkóp. — Kész vagyok. — Csodálatos — sóhajtott az ügyvéd, de nem a tévé, ha­nem a nő csupaszemébe néz­ve. 2, B ár délutánra voltam Kor­dován ügyvédekhez be­jelentve, úgy jött ki a lépés, hogy 11 óra körül ér­keztem. Abban a reményben, hogy találok valakit a lakás­ban, becsengettem, ugyanis azért még senki sem panasz­kodott, hogy előbb mentem. Több csengetés után bozon­tos férfifej jelent meg a kémlelő ablakban. — Mit akar? — förmedt, rám barátságtalanul. — A tévé-szerelő — mond­tam a bűvös varázsszót. Az arc nem enyhült, de azért ki­nyílt az ajtó. Elegáns lakásba léptem A szobában egy ifjú hölgy éppen öltözködött. — A feleségem — mondta az ügyvéd. A hölgyről megál­lapítottam, hogy osztályon fe­lüli márka, luxus kivitel, alig valamivel túl a garanciális időn, csak az ellenállása lát­szik gyengének. Mindeneset­re lánya lehetne a férfinak. — Jó tévé. ifjú hitves a bol­dog élet titka — humorizál­tam. de csak a hölgy vette a lapot. Elmosolyodott, olyan hangosan, hogy a dobhártyám majd belerepedt, és önkénte­lenül azt. a gombot kerestem, ahol ez! á nőt le lehetne hal- ki tárni A Szigma tévé vadonatúj volt, sajnos, még garanciális itt nem sokat lehet keresni Kirámoltam a szerszámaimat. Aztán gondterhelt képpel le­A HiSA az ön készülékében! Egy tévé-szerelő naplójából

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom