Észak-Magyarország, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-12 / 86. szám

i

ESZ.M- M

\<

Péntek, 1968. április IS,

Puliaí Árpád a Koreai NDK-ban

Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, a KNDK Miniszter- tanácsának elnöke szerdán fogadta Pullai . Árpádot, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, aki a koreai

testvérpárt Központi Bizottságának meghívására tartózkodik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban és elvtársi, baráti eszmecserét folytat a két pártot érintő kérdésekről.

Hanoi Varsót javasolja

Film Jegyzet

Találkoztam boldog cigányokkal is

Mint a TASZSZ hanoi tudósítói hitelt érdemlő forrásokra hivatkozva jelentik, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya javasolta, hogy a VDK és az Egyesült Államok képviselői Varsóban folytassanak előzetes tanácskozásokat.

George Christian, a Fehér Ház szóvivője csütörtökön, — mint az AFP jelenti — „gyakorlatilag csaknem elutasította” a VDK kormányának azt a javaslatát, hogy Varsó legyen a két ország közötti kapcsolatok színhelye.

Christian hangoztatta, hogy „az amerikai kormány valamely semleges országot .javasolja a megbeszélések .színhelyéül és Varsó, mint egy szocialista ország fővárosa, nem semleges város”.

Íz irlasízls nanián

A most bemutatott színes jugoszláv film megrázó erejű. A cigányokról mesél, de nem abban a romantikus tónusban, ahogyan a világ kuriózumokra érzékeny filmművészeié a hasonló témákat kezelte és feldolgozta. Nyers, őszinte hangnemben beszél ez a film egy önmagát kereső, a szocialista keretek között is elmar a- d -ttságban élő rétegről. Ken- dézetlenségíben benne rejlik a kor bírálna is; nem elég néhány kenetteljes szentencia, vayy frázis a cigányság sorsának, életkörülményeinek megváltoztatására. Természetesén a film nemcsak ezt a társadalmi kiindulópontot ragadja meg, hanem kritikát kapnak azok a cigányok is, akik képtelenek sorsukon változtatni. Ebbői a kettős szempontú vizsgálódásból Aleksandar

Petrovic kitűnő filmet készített. Nem ajánl kész megoldásokat, a7 lehetetlen lenne. Az évezredes elmaradottság és kitaszítottság állapotán néhány évtized alatt alig lehel változtatni. De a cigányság életmódján is csak lassan, lépésben haladva. Emlékszünk még Gaál István és Sára Sán- ■ Mór Cigányok című kitűnő.

whnjére. A putrikban megszo- " nt embertelen szokások és a egében úszó lökhajtásos re- Ps'rosrggépek között nagy a fizi- j u. szilit távolság. A Vajdaságban i cigányság apró vályogvis- ; an ott lápul a nggykáper- ; televízió, de ez még sem- ; sem jelent. Az erkölcsök, [ _ ’v • emberi normák mit sem iltoztali, s ezeken Opel Re- !

P

|&rdok, televíziók és degeszre tömött bukszák sem változtat- j nak.

A film címe egy vágyakozó, ; eredeti cigánydal szövegében található. A néző tulajdon- I képpen nagyon elárvult, szó- j morú sorsú cigányokkal is- i merkedik meg Közben az író-’j rendező valaini lényegesbe fi- : gyelmeztet. A cigányok csak akkor találják meg önmagukat, ha az európai szintű munkaszeretet minden fázisát magukévá teszik. Természetesen ehhez le kell küzdeni a velük szemben megmutatkozó előítéleteket. A tollas cigányok (a j film két főhőse) sokat keres- I nek, de a pénz jön-megy, kártyára, italra, nőre. Nincs egy fix pont, amibe a iobb sorsra érdemes és kvalifikáltabb munkára is tehetséget felmutató cigány belekapaszkodhatna. Vad cs indulatos szerelmi kapcsolatok után — a néző már várja, ezt a fordulatot — előkerülnek a kések, és valaki 1 holtan'rogy össze egy tollhegy | kellős közepén A filmben a cigányok önmagukat alakítják, saját nyelvükön beszélnek, így rengeteg a cinema-verité szerű dokumentumrészlet. A film hatása ézért is olyan lenyűgöző. Elteltintve néhány naturalista részlettől, Aleksandar .Petrovic filmje méltán nyerte el az elmúlt évi Carmes-i filmfesztivál zsűrijének különdíját és a kritikusok díját.

(párkány)

El Greco

Toledo, 1577, Spanyolországban a főinkvizítor a legfőbb hatalom. Áki az inkvizíció, kezébe kerül, aligha kerüli el a kínhalóit. Domenico Theoko- poulos, akit szülőföldje után El Grecottak neveznek, oltárképet festeni jön Tőled óba. Szerelem, ármánykodás, az inkvizíció zsarnoksága, a művészet humanizmusának és az egyházi dogmáknak szembenállása,

& minden gondolatban eretneket látás a film legfőbb jellem- I

Három lengyel festő a Miskolci Galériában

zö jegyei. Életrajzi film, amely a halhatatlan mester életét, szerelmét, az inkvizícióval történő vitáját és tragédiáját állítja elénk. íg.y tűnik első látásra a szinergiákban gazdag olasz—francia film. Két ragyogó színész: Mel Ferrer a címszerepben és Rosanna Schiaf- fino egy spanyol nemes hölgy alakjában ugyancsak a film értékei közé számít. Szokványos művész-életrajzi film tehát, kiváló főszereplőkkel, a hősnél. elengedhetetlen lázongással, s nem utolsó sorban a nagy alkotó néhány remekművének bemutatásával. Nagy kár, hogy a filmtörténet sablonokba csúszik, a mélyebb ábrázolást Luciano Salce rendező sokszor a káprázatos látványossággal helyettesíti.

Ha azzal a szándékkal ülünk csak be a moziba, hogy két óra hosszat kellemesen elandalog- junk, nem csalódunk, de ha El Greco zsenijéhez akarunk közelíteni, a film adósunk marad. Szép kiállítása, főszereplőinek játéka így is megérdemelten biztosítja a film számára a közönségsikert.

(bni)

A Miskolci Galéria igazán változatos kiállítási programmal igyekszik a képzőművészet iránt érdeklődő miskolciak igényeit szűk lehetőségein í belül a legjobban kielégíteni.

Szinte egymást érik, vagy ép- i pen egymással párhuzamosan tartanak nyitva a különböző í kiállítások. Csütörtökön, április 11-én délután öt órakor újabb tárlat megnyitásának le- ! hetünk tanúi. A baráti Lengyelország festőművészeiének három képviselője állította ki j a Galériában negyven művét.

Miskolc és a lengyel kulturális szervek, illetve az azokat hazánkban képviselő budapesti Lengyel Kultúra között már hosszú évek óta igen szoros kapcsolat áll fenn. Ennek az együttműködésnek legújabb I láncszeme a most megnyílt ki- ! állítás, amelyen Barbara Szu- binska varsói, Wieslaw Gar- bolinski lodzi és' Aleksander | Kromer ugyancsak lodzi festő- i művészek: mutatták be alkotá- | saikat. A három alkotó különböző életkorokat és különböző stílusirányzatokat képvisel, kiállított műveik közül több egyazon témának többféle megközelítése. Hármójuk közös bemutatkozása érdekesen villantja fel az útkereső művészetet, mintegy keresztmetszetét adva a természethű, realista ábrázolástól a többszörös áttétellel, erős absztrahálással jelentkezőig terjedő irányzatoknak. A 63 éves Kromer táj- kompozíciói különös figyelmet érdemelnek, de természetesen érdemes végignézni valameny- nyi kiállított művet.

A tárlatot csütörtökön délután öt órakor Edward De- bicki, a budapesti Lengyel Kultúra igazgatója nyitotta meg. Rövid beszédében a magyar—lengyel kulturális * kapcsolatokat méltatta, és vázolta a mai lengyel képzőművészeti élet időszerű kérdéseit. A három lengyel festő kiállítása április 28-ig tekinthető meg.

Cb)

•/ í", í

'

•: !é

* H \ >■

:

Y*

r:,.% íri-;

■’iám

T f ü T ! a jit-A»v *■ **

' dá i |T|

'■■■■'It r -tik,

Az űrhajósok moszkvai emlékműve,

Látogatás a mezőcsáti szülőotthonban

i A sárga falú, szép épülethez vasrácsos kerítés simul. A ; kerítés mögötti, kis kertben | virágokat bontakoztat a ta- ; vasz.

! A kapu zárva. Türelmesen jelezgetünk a csengő-gombon.

Az utcán egy férfi jön. Im- 1 bolyogva. No, igen, a szom- ; szédhdfí az étterem, a presz- ! szó — ez a férfi meg talán éppen egy ifjú apa.

— Hiába csöngetnek, áram- ! szünet van — áll meg egy

asszony mellettünk, aztán kulcsot vesz elő, és nyitja a kaput. Számunkra a szerencse küldötte; éppen a szülőotthonban dolgozik.

— Gyakran van áramszünet?

— Elég gyakran. — Ezt már dr. Held Kálmán, a vezető főorvos mondja, amikor néhány perc múltán belülről nézegetjük. a mezőcsáti szülőotthont.

Mentőál'omás kellene

Aggályoskodunk, hogy sok bosszúságot jelenthet az áramszünet itt, ahol évente 350— 400 gyerek születik. Erre a főorvos egy különleges, akkumulátoros lámpát mutat. Szükségmegoldás, maguk szerezték be. Valahogy csak segíteni kell magukon, ha ilyesmire kényszerülnek. Aztán olyan korszerű orvosi műszereket, berendezéseket látunk, amelyeket a városi kórházak is megirigyelhetnének. Mintha a főorvos ezekkel akarná előttünk bizonyítani: nincs itt aggodalomra ok, nincs .semmi bosszúság.-— Legalábbis a szülőotthon felszerelését Illetően — veti közbe. — Mert gondunk azért van. Elsősorban az, hogy Me- zőcsáton nincs mentőállomás. Tiszaszederkényből, vagy Miskolcról hívják az autót, ha a járás valamelyik községében szükség van rá. Bizonyára nem szükséges részletezni, hogy az idő. a távolság milyen veszélyekkel járhat a betegek számára. Nem szükséges bizonygatni a szülőotthon kérésének jogosságát: égetően kellene egy mentőállomás Mező- csáton.

És íme, a járási tanács vezetőinek véleménye:

— Messzemenőkig támogatjuk % mentőállomás létesítését. Telket biztosítottunk, társadalmi munkát szerveztünk. Tíz községünk nagyon szép anyagi segítséggel is jelentkezett: tanácsi fejlesztési alapjukból összeadtak 400 ezer forintot. Kérésünket helyesli a megyei tanács és továbbította az Országos Mentőállomáshoz. Sajnos, ott kijelentették: eddig 650 ezer forintba került egy mentőállomás létesítése, mást- pedig 1,2 millió forintot kérnek rá. Ennyi pénzt a mi kis községeink nem tudnak előteremteni. Sérelmesnek tartjuk, hogy az Országos Mentőállomás nem értékeli eléggé segítségünket, de azért nem hagyunk fel törekvésünkkel Saját erőnkből szeretnénk egy épületet megvásárolni és átalakítani, amelyhez aztán már csak gépkor csit és embert kérnénk.

A nyékládházi sorompó

— Ha mór a mentő szóba került — folytatja dr. Held Kálmán —, hadd mondjam el, mennyi aggodalmat jelent számunkra a sorompó, amely Nyékládháza előtt gyakran félórákra is elzárja a mezőcsáti utat. Gyors szüléseknél, komplikált eseteknél ez a sorompó életveszélyt jelenthet. Tudjuk, hogy aluljáró építését ném kérhetjük, de talán y a MÁV találhatna megoldást: ] külön sorompókezelőt kellene \ ide állítani, aki megfelelő kő- ! rültekintéssel átengedné a siető járműveket

És vajon van-e belső gondja is ennek a szülőotthonnak, amelyben a főorvoson kívül 14 dolgozó gondoskodik a betegek jó ellátásáról?

állásból jelentkezett ide, alig másfél evvel ezelőtt, s munkájában éppúgy megtalálja örömét, mint a község társadalmi életében. Tavaly 1272 beteget kezelt, közben járta a községeket: terhes- és nővédelmi előadásokat tartott, ismeretterjesztő rendezvényeken segédkezett. A járás vezetői olyan emberként emlegetik, akire mindenben számítani lehet. Ha azonban erről kérdezzük, természetes szerénységgel mondja:

— Személyemet mellőzhetik — és már részletezi is a szülőotthon munkáját. Adatokat sorol a szülések, növekedésére, elmondja, hogy mind kevesebb falusi asszony hozza már otthon világra gyermekét. _ Beszél az abortusz-kérdésről, a felvilágosító munka jelentőségéről. Megmutatja a kedves kis újszülötteket, q szép, tiszta, korszerű szülőotthont. Szóval sok-sok adalékot kapunk tőle egy hangulatos riporthoz. Hogy mégsem ilyesmit írunk most, hanem inkább a gondokat ismertetjük? Egy kicsit talán önzésből is tesszük: segíteni szeretv nénk, hogy hamarosan csakis hangulatos riportot írhassunk a mezőcsáti szülőotthonról.

(Rultkay)

Ha a naptárban nem is, az. ! emberi haladás történetében j piros betűs ünnep április ti- I zenkettedike: az első űrrepü- j lés évfordulója, amelyet esztendőről esztendőre sok országban az űrhajózás és az űrhajósok napjaként ünnepelnek.

Az ünnep mindig alkalom az emlékezésre, az idén azonban kétszeresen az, hiszen csak alig néhány napja, hogy a halál elragadta azt a férfit, aki 1961. április 12-én, immár legendás hírű . Vosztok űrhajójával, az embeqp nem úttörője_ volt a kozmosí; végtelenjében.' Jurij Gagarin nyomán, a Szovjetunióban^ is, az Egyesült, Államokban is, többen szálltak már űrhajóba: az 5 hőstettében épp az a nagyszerű, hogy — bár a maga nemében páratlan volt — nem azért vitte véghez, hogy páratlan és egyszeri legyen, hanem azért, hogy megnyissa vele az ismétlés, sőt túlszárnyalás egész

korszakát.

#

Azt az űrkorszakot, amely

— lám — még évtizedes múltra sem tekinthet vissza, s máris napjaink szerves és természetes részét tartjuk számon. Gagarin űrhajója hét esztendeje a technika csodája volt

— ma a külföldi szovjet kiállítások látogatói olyan magától értetődően fényképeztem; magukat előtte, mint — mondjuk — Oslóban Nansen északi sarki hajója, a Fram előtt a turisták. A kutatás ma is rengeteg önfeláldozást követel, s bizony — bármily tökéletes a technika. — nagy kockázattal jár, de az emberiség évezredes álma megvalósulóban van: legyőzi a föld bűvkörét, s kilép az űrbe. Az Orion űrhajó csodálatos kalandjait lepergetö televízió-filmsorozat erényein és fogyatékosságain sokat vi„Bába”-hiány

A szüléseknél dr. Held Kálmán három „bába”, helyesebben három szakképzett szülésznő segítségére számíthat. Pedig négy, vagy öt kellene. Hiába, a régi bábaasszonyok többnyire már kiöregedtek, a fiatal szülésznők meg nem szívesen jönnek vidékre. Letelepedési gondoktól, áldozat- vállalástól . félnék. Nem úgy gondolkoznak, mint az itteni főorvos,, alá városi, kórházi

A IX. Világifjúsági Találkozó jegyében rendezte meg tegnap, április 11-én, csütörtökön az Üttörőszövetség szerencsi járási elnöksége Szerencs, Mád és Tiszalúc községekben a járási kulturális seregszemlét. A versenyen 230 kisdobos, illetve úttörő és 60 pedagógus vett részt. A legjobbak között 8 arany, 12 ezüst, illetve 14 bronz oklevelet osztottak ki.

tatkoznak nálunk, de agyán kinek jutott volna eszébe, hogy magát az ötletet — az űrhajót — képtelenségnek nevezze? .; * Ma, az űrsétáit, a páros űrrepülések, önműködően össze - kapcsolódó és újra szétváló űrautomaták, hold-szondák, Mars- és Vénusz-rakéták korában .. 3

Az űrhajózás napja a Szovjetunióban társadalmi esemény. Figyelem és szeretet veszi körül a világhíres ürpilótá- kat és a kutatás egyelőre névtelen hőseit — a jövendő; űrhajósokat, a kitűnő tudós- es műszaki gárdát Az ünnepeltek ilyenkor — hagyomány ez már —• viszontünneplik a társadalmat.

A Szovjetunióban büs2kék az emberek arra az úttörő szerepre, amelyet a világ r szocialista állama az űrkutatásban betölt. S büszkeségük annál, jogosabb, mert a Szovjetunió ■ korántsem csupán „odafönt”, egy sok tekintetben látványos kutatási ágra összpontosítja erőfeszítéseit, h_- nem ezzel párhuzamosan és mindenekelőtt azon van, hogy „idelent”, a hétköznapok kevésbé látványos, de nem kevésbé fáradságos munkájával szebbé és jobbá tegye a szovjet emberek életkörülményeit.

Látványos? Ha már leírtuk a szót, hadd tegyük hozzá, hogy bármennyire látványos is — a legnemesebb értelemben — egy-egy űrsiker, a Szovjetunió számára az űrkutatás sem öncél, nem holmi bravúros mutavány. Mert bár igaz, hogy örömmel és büszkeséggel nyugtáz minden rekordot — vagyis minden nagyszerű emberi csúcsteljesítményt —, ez számára nem végső értelme, hanem csak kísérője a tudományos kutatásnak. Az ösztönző: az emberiség örök tudásvágya, többre törekvése. A motor tehát ugyanaz, amely a legendák Ikaruszát az ég felé, a tengerek Kolumbuszát új földrészek felé hajtotta;

Piros betűs ünnep az emberi haladás történetében április tizenkeltedike, az első — szovjet — űrhajó felszállásának és visszatérésének napja

Serény Tcter

Kozmosz-filmek fesztiválja

Április 12;, az- „űrhajósnap” jegyében Moszkvában csütörtökön megnyílt a Kozmoszfilmek fesztiválja. A közönség a pálmát szinte máris hajlandó lenne Makarov rendező filmjének adni, amely egy órába sűríti az űrkorszak tíz esztendejét.

A nézők már történelemként szemlélik az első műhold felbocsátását, a Lajka kutya repülését.

Lehetetlen megindultság nélkül nézni a Jurij Gagarint mutató filmkockákat. German Tyitowal együtt siet a Vosztok rajthelyére. Másfél óra múlva a világűr Kolumbuszaként tér vissza a földre.,

Alekszej Leonov világhírű űrgyaloglását színes felvétel mutatja. A kozmosz hőseiről megragadó portrét festő, szigorúan dokumentum jellegű flint mondanivalója: nehéz az út I csillagokig, de az ember mind mélyebben behatol a világmindenség titkaiba;

íuSiuris ssregszeale a mezicsáii járásban