Észak-Magyarország, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-11 / 85. szám

Csütörtök, 1968, április 11 ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 A kukoricatermesztés jövőjéről Öíssás mezőgazdasági szakember fi asz a o s i a ti á es k oz ás a Országos jelentőségű tanács- , 0Jás és gépbemutató színhe- *ye volt. két napon át a Mező- “Sgymihályi Állami Gazdaság, Jűetve a mezőkövesdi műve­lődési ház. A megyei tsz-szö- etségek, a TIT, valamint a **?rsod megyei AGROKER /«Halat meglűvására négy ‘tlogye) Borsod, Hajdú, Heves ^ Szabolcs-Szatmár ölszáz ■dezőgazdasági szakembere I °tt egymásnak találkozót, j’ogy megvitassa a kukoriea- torrnesztéssel kapcsolatos ten­nivalókat. Az ipar és a keres­őelem ugyanakkor bemutat- ,a a kukoricatermesztés gé­béit. . A tanácskozás iránti nagy ő.ctóklődós elsősorban annak köszönhető, hogy a kukorica 'ormésátlagainak alakulása Hazánkban olyan mértékű íej- •°dést mutat, amilyen egyet- ő más szántóföldi növé­nyünknél sem tapasztalható. . felszabadulás előtt kataszl- dalis holdanként nem egészen p mázsás országos termésát- a8ot értek el, ezzel szemben 1966. év átlagtermése már I?-2 mázsát tett ki. A kuko- *-|ca vetésterületének minimá- Hs növelésével a termésmeny- hviség majdnem duplájára nö­v eked el, t. A fejlődéssel azon­ban, amely elsősorban a hib­rid kukoricának köszönhető, mezőgazdaságunk korántsem lehet megelégedett. Mind az agrotechnikai módszereket, mind pedig a gépesítést ille­tően sok a tennivaló. Főleg utóbbival, a gépesítés fejlesz­tésével kapcsolatos tennivaló­kat volt hivatott sommázni a kétnapos rendezvény. A tanácskozást Fejes Lász­ló, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának ve­zetője nyitotta meg, majd dr. Lody György, a Borsod-Heves megyei. Állami Gazdaságok igazgatóságának helyettes ve­zetője Kukoricatermesztésünk helyzete és főbb feladatai cím­mel tartott előadást. Ezt kö­vetően Majkuth Jenő, a Me­zőgazdasági Gépkísérleti Inté­zet tudományos főmunkatársa a kukoricatermesztés gépeit ismertette. Az ötszáz mezőgazdasági szakember azután a Mező- nagymihályi Állami Gazda­ságba látogatott el, ahol meg­ismerkedhetett a fontos nö­vény legújabb gépeivel, köz­tük jó néhány prototípussal. Dr. Zsidai László országgyűlé­si képviselő, a gazdaság igaz­gatója fogadta a vendégeket, akik másfél napos ott-tartóz- kodásuk során sok gyakorlati tapasztalatra tettek szert. Az ipar és a kereskedelem is sok tanulságot szűrhetett le a gépbemutatók utáni vitá­ból. A termelőszövetkezeti és állami gazdasági szakemberek elmondták véleményüket a bemutatott magyar, német, jugoszláv és román gépekről. Bírálat is érte a hazai gép­gyártást és magát a gépkeres- kedelmct. Hiányolták, hogy például még ma is nehéz hoz­zájutni megfelelő szemenkón- ti vetőgépeikhez. Sokan felve­tették, hogy gépgyártásunk és részben gépexportunk is az igények' mögött kullog. Az egyes géptípusok átfutási ide­je még igen lassú, gyakran évekig kell rá várni, míg egy prototípus végre a kereske­delembe is eljut. Egyöntetű volt különben az a vélemény, hogy a megismert új mező- gazdasági gépektől, amelyek már az idén, részben pedig a jövő év elején megvásárolha­tók lesznek, a kukoricater­mesztés további fellendülését, a termésátlagok növekedését, a költségek csökkentését vár­ják. Vietnami műsssah as NSM£-ban , Fél esztendővel ezelőtt utaz- ki három évre az NDK-ba. Akkor még nem tudták pon­tosan, ki hová, mely városba kerül majd. Kezdetben panasz­oltak egy kicsit: szokatlan V°H a környezet, mások voltak a körülmények, mint idehaza. ország, más nép, más szo­bások. De azután „belerázód­ik” a kinti életformába. A Panaszok egyre inkább kiszo­ktak a levelekből, s egyre többel írnak eredményeikről, sikereikről. Híreiknek mindig őrülünk, hiszen „beszámolóik” azt is jel­zik, hogy a kilométerek, az or­szághatárok ellenére is hoz­zánk tartozónak érzik magu­kat. Legutóbb egy szép kezdemé­nyezésről adtak hírt. A grünai Drahtzichmaschinenwerk- ben dolgozó 33 magyar fiatal felhívással fordult az NDK- ban dolgozó valamennyi ma­Kiváló mezőiizdasáii rnunka a szerencsi ilrislan Emberemlékezet óta nem kö- intott ilyen kellemes tavasz J~~ az utóbbi néhány hidegebb j,aPot kivéve — a szerencsi já- ( ts községeire, mint ebben az iztendőben. Az enyhe tél és 1 ^ korai felmelegedés kedvező ^Uzetet teremtett a mező- j azdaság számára Az őszi ka­nosok áttelelése jól sikerült, , §y és belvíz miatt mindösz- ' e 267 holdny: kenyérgabo­nát kellett kiszántani, ami ás évekhez viszonyítva el- ‘yészően kevés. j Kellő időben megkezdőd- ■'.Atek így a tavaszi munkák. ; P}oeri és gépi erőben nincs , :aaj/, ugyanez mondható a ( «őmagról és a műtrágyáról. I 'uPán néhány termelőszövet- , Jetben fordult elő, hogy tá- I ™hely hiányában ősszel és ]. -én nem szerezhetlek be a j Hűséges műtrágya mennyi- j ^ így tavasszal kissé meg- i ,,jVe jutottak hozzá, s emiatt jobbén a tsz-ekben elnyúlt a Itrágyőzás időszaka, össze- j 14 ezer 223 holdon fejtrá- 1 A'ztak, a tavalyi 57 százalék- szemben ez idén 100 szá- * ^kos tervteljesítéssel. ^ A kukorica kivételével tel- befejezték a tavasziak . lesét. , Tavaszárpát 5845, , >rsát 1083, cukorrépát 2745. , ‘Praforgót 1118, mákot 200. .urg°nyát 218 holdon vetet- j.,:5- Kukoricából 4455 hold a ^vetkezeti gazdaságok vetcs- . ‘-'Ve> ,s ebből még csak 10 j.Azalékot sikerült teljesíteni. most már minden időt, Vét s rt és gépet a kukorica- .tosre összpontosítanak. Ezen- a Pillangós takarmányok Jzul 1384 holdon új vetésű j- ^H^áról és 2100 holdnyi vö­döréről gondoskodtak. A járási tanács mezőgazdá­it? és élelmezésügyi osztályá- \ Jy megállapítása szerint ez nemcsak az jellemzi a tennelőszövelkezetek tavaszi munkáját, hogy kellő időben földbe tették a magot, hanem az is, hogy minden eddiginél nagyobb gondot fordítottak a jó minőségű munkára. Ez a kedvező időjáráson kívül az­zal is magyarázható, hogy a közös gazdaságokban egyre több az elméleti és a gyakor­lati ismeretekkel rendelkező, jó szakember, és hogy évről évre gazdagodik a tsz-ek gép­parkja. (Hi. J.) gyár fiatalhoz, a kinti KISZ- alapszervezetekhez és az FDJ alapszervezeteihez: szervezze­nek szolidaritási akciókat a vi­etnami nép mellett. „Tiltakoztunk Magyarorszá­gon is, és most tiltakozunk .itt, a testvéri szocialista ország­ban, az NDK-ban is. Tiltako­zunk minden olyan terrorcse­lekmény és- agresszió ellen, amely emberéletet, vagy em­beréleteket követel, amely füg­getlen országokat akar meg­fosztani függetlenségüktől., — így szól felhívásuk egy ré­sze. 33 magyar fiatal vállalta, hogy egynapi munkabérét be­fizeti a vietnami nép megse­gítésére, s minden hónapban megvásárolja a szolidaritási bélyeget A gyár vezetői támo­gatták a magyar KlSZ-fiata- lok kezdeményezését A felhí­vásra pedig egyre többen vá­laszoltak: csatlakozunk! A KISZ KB Vádoljuk az imperializmust elnevezésű ak­ciója így túlterjedt az ország­határon. Mert nemcsak a kin­ti magyar KISZ-esek csatla­koztak a kezdeményezéshez, hanem az FDJ több alapszer­vezete is. Szép kezdeményezők volt. S némi lokálpatriotizmussal büszkék lehetünk rá, hogy borsodiak indították el. (cs. a.) Oslravaiak — Ózdért Az ózdi gáztartály szerelésé-* ben reszt vesz az ostravai* Hutni Montázs szocialista bri-J gádja is. A csehszlovák szere—fc lök azonban vállalt kötele-* zettségeiken túlmenően is dől-* goznak Ózdért. Társad'’mi j munkában eddig több mint* 780 munkaórát dolgoztak a vá-* ros szépítésén. £ Ózd város Tanácsának Vég-* rehajtó Bizottsága a közel-J múltban kitüntette azokat a* személyeket, társadalmi és* tömegszervezeteket, intéznie-£ nyékét, akik, és amelyek * 1967-ben kiemelkedő eredmé-* f -{K. nyéket, értek el a társadalmi* munkában. Így többek között* bronz plakettel tüntette ki a* Hutni Montázs szocialista brr-* gádját is. * ESekfrenikus j úawiiérleg I * A Lenin Kohászati Művek-* bein angol gyártmányú, elékt-* ronikus darumérlegeket he-* lyeznek üzembe. A martinke-J mencéket kiszolgáló és daruk-* ra szeréit elektronikus mérle- * gék segítségévéi lehetővé vá-* lik a folyékony nyersvas és a* betétanyagok 0,3 százalékos £ pontosságú adagolása. * ____ A. h e-* A hagyományoknak megfe­lelően idén is megrendezik Pécsett — immár negyedik al­kalommal — a mezőgazdasági Á Miskolci Galéria újabb kiállításai A Lengyel Kultúra és a Mis­kolci városi Tanács V. B. mű­velődésügyi osztálya három lengyel festőművész alkotásait állítja ki a Miskolci Galéria kistermében. Az április 11-én, csütörtökön 17 órakor megnyí­ló kiállítást Edward Debicki, a. Lengyel Kultúra igazgatója vezeti be. Két nappal később, ugyan­csak a Miskolci Galériában nyílik meg Laborcz Ferenc szobrászművész kiállítása. Az április 13-án 13 órákor kaput nyitó kiállítást Marcziniák Sándorné, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának ve­zetője nyitja meg. Laborcz Ferenc szobrászművész tárla­ta április 28-ig tekinthető meg. napokat. A Pannónia elnevezé­sű tudományos előadássorozat előzi majd meg a harmadik or­szágos legelőgazdálkodásá be­mutatót. A június 3-án, 4-én és 5-én sorra kerülő mezőgazdasági napokon ebben az évben gyepgazdálkodási és agrárköz­gazdasági szekcióban tanács­koznak az szakemberek. A rendezvénysorozat beve­zető előadását dr. Dimény Im­re mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter tartja majd a mezőgazdasági termelés fej­lesztésének főbb feladatairól Másnap már külön tanácsko­zik a két szekció. Neves szak­emberek — többek között egy jugoszláv és egy NDK-beli vendégelőadó — tájékoztatja majd a szekció részvevőit a két fontos problémakör leg­időszerűbb feladatairól, ta­pasztalatairól. A Pannónia mezőgazdaság) napok rendezvényeként tar­tanak június 5-én legelőgaz-' dálkodásd és gépbemutatót, a bükköséi és az abaligeti ter­melőszövetkezetben. Műszaki továbbképzés a Mákvöl^yi Bányaüzemnél Tizenegy előadásból álló műszaki továbbképző tanfo­lyamot rendez a Mákvölgyi Bányaüzem vezetősége és az FMKT elnöksége az idén az üzem műszaki és fizikai dol­gozói részére. A havonta sor­ra kerülő előadások témái kö­zött szerepel többek között a bányagépék teniszerű megelő­ző karbantartása, a dobsonos frontfejtés tapasztalatainak értékelése, az üzemnél dolgo­zó fiatal műszakiak helyze­te ás jövője, valamint a gaz­daságosságra törekvés ftsladcu tai. Az első kislány: — Az apámnak?Neki ne szSl- janak! Akkor inkább vállalom a jegyzőkönyvet.. Vállalok minden büntetést. Inkább elbújdosok, csak az apám meg ne tudja, mert agyon­ver. A második kislány: —- Az anyámnak? .., Többé haza sem megyek! Már úgyis elhatároz­tam, hogy megszököm hazulról. Az én anyám csak az alkalmat várja, hogy valami úton-módon elvitessen, hogy ne legyek neki láb alatt, mert— mert... A harmadik kislány: — Az én szüleim elváltak. Azt mondják, miattam, mert nem fiúnak, hanem lánynak születtem. Nem ér­tem. sehogy sem értem. Tehetek én erről?... Három kislány az irodában A három kislány lopott. Nem nagy értéket, alig néhány forint ára cso­koládét.- S ami érdekes: hármuknál összesen több, mint ötveri forint van készpénzben ... Egy kosárnyi csoko­ládét vásárolhattak volna rajta. Mégis, az a forintos szelet az éde­sebb, amelyet titokban dugtak a zsebbe ... Most itt szepegnek, sír­nak, ^remegnek a boltvezető, Holló Tibor irodájában. Az asztalon a bűn­jelek: néhány Sport-szelet; szemé­lyes holmijuk: földrajzkönyv, iroda­lom füzet ellenőrző könyvecskék és három telesírt zsebkendő. Első gimnazisták. Az ügy elintézése hivatalos úton roppant egyszerű lenne. Három jegy­zőkönyv, beismerő vallomás, aláírás, s jönnek a következmények. Szólnak a szülőknek, szólnak az iskolában az osztályfőnököknek. Hiszen loptak, ártottak a köztulajdonnak, az er­kölcsnek, a bűnt meg kell torolni. De Holló Tibor nem ír jegyző­könyvet. Megfogadtatja az újságíró­val is, hogy elhallgatja a három kis­lány nevét és az iskolát, ahová jár­nak. Mert valami, itt, belül, a szí­ve táján azt súgja Holló Tibornak is, meg az újságírónak is, hogy nem a három kislány az első számú bű­nös ... A szülök, a zilált, a széthullott, a rendezetlen családi életek, az ottho­ni környezet, az ital. a verekedés, az erkölcstelenség, mely már a három kislány ártatlan leikébe is belemart. Az egyik ellenőrző könyvecskében furcsa bejegyzés. A szülő kérése, hogy a* Iskolában tiltsák el gyerekét egy másik kislánytól, mert az rossz hatással van rá. — Miért? Ki az a kislány? —• Hát... hát... itt lakik a Kö­zelben. Feljártam hozzá, meg egy fiú... is ... — Voltál már szerelmes? — Nem! Nem, áhhoz én még na­gyon fiatal vagyok. — „Fiúd” van? — Mit tetszik képzelni?! Csak úgy... a moziban. Diákcsíny: ellopnak három szelet csokoládét, és észrevétlenül kioson­nak az önkiszolgáló boltból. Igen, a látszat azt mutatja, hogy csíny. És máshol is követnek el diákcsinyeket. Londonban három kislány nagy adag mosóport öntött a Trafalgar szökőkútjába. Fél napig takarított utánuk az angol köztisztasági hiva­tal. De a három kislánynak ez a csínye más! Ez bűn! Tudatosan, megfontoltan, előre kitervezve csele­kedtek. Egyikük fizet, kettő nem. S ha ma sikerül, holnap talán más­hol, mással próbálkoznak. Ez az út, mely egy szelet forinto^ csokoládé­val kezdődik, nagyon, nagyon mesz- ■tzire., talán a börtönbe vezeti őszintén csodálom Holló Tibort Tudom, hogy ebben a boltban mari máskor is előfordultak hasonló ese­tek. Felnőttekkel, jó keresetű fér­fiakkal, nőkkel, akik sokkal nagyobb értéket rejtettek kabátjuk alá. Jegy­zőkönyv, büntetés volt a következ­ménye. Mennyivel egyszerűbb volna ez igy most is. De Holló Tibor időt szán rá, hogy beszélgessen a kislá­nyokkal, keresi, kutatja tettük indí­tó rugóit, hogy meggondolatlan, fe­lelőtlen szüleik helyett lelkűkre be­széljen, szivükhöz szóljon, A három kislány sír, szepeg. Sandán, fél szemmel az asztalon he­verő, kitöltetlen jegyzőkönyvet fi- ■ gvelik. „Mi lesz, ha a boltvezető mégis meggondolja magát? .. Az első eset volt. most próbálkoztak először. IzgAlmat. szórakozást keres­tek. Előtte, mert ez március 15-én történt, koszorúzást ünnepségen vol­tak a Petőfi-szobornál. Utána egye­nesen ide jöttek, csokoládét lopni. A boltvezető nem írt jegyzőköny­vet. S mert a kislányok annyira kér­ték. nem szólt a durva, verekedés apukának, nem szólt anyukának és az osztályfőnöknek. A szégyen kö­zöttünk maradt. Titokként kezeljük, s az újságíró is állja szavát. Csak az esetet irta le — figyelmeztetőnek. Apukák, anyukák, olvassátok fi*\ gyelme^etí önöd vári Miklós y; l VKapló \ Diák parlament £ yy i'tizcdek terhével a vállán, hiába, már csak úgy van K Ij 1 az ember, hogy a fiatalok bármiféle megmozdulásá­J l j nál tápászkodni, zsongani kezdenek saját emlékei. »t Nekem nagyon tetszik az elnevezés, — még inkább k a vele jelzett okos kezdeményezés: diákparlament. S * óhatatlanul eszembe jutnak a hajdan volt önképzőkört ülé­* sek, amelyekből — a jóég tudja miért — minduntalan ez a * megkövesedett formula asszociálódik bennem: „X. Y. a ver­* set jól megtanulta, nagyon szépen el is szavalta, dicséretre * ajánlom”. Nem volna ildomos, ha pálcái törnék, amúgy ösz­* szegezöen, az önképzőkörök felett, de valljuk be, hogy né- £ hány nemes törekvéstől fütött iskolától eltekintve, sok naiv, * gyermekded elgondolásnak voltak szálláscsinálói. A Horthy- £ rendszer iskolapolitikájának szellemében rendkívül szűk kör­* re korlátozták a diákok véleményalkotását, megnyilatkozási J szándékát, egyéni elképzeléseit és művészi törekvéseit. Talán * mégsem volt véletlen, hogy a már idézett sztereotip fordula­té tot őrizte meg róla emlékezetem: X. Y. a verset jól megta­* nulta stb. * A diákparlament megszervezése abból a felismerésből fa­* kadt, hogy 14—18 éves korú fiataljaink, diákifjúságunk túl­* nyomó többségét felelősségérzet, az okos szó kimondásának * igénye, a műveltség folytonos gazdagításának vágya, a he­* lyes eligazodás és tájékozódás iránti fogékonyság hatja át. és f módot kell találni rá, hogy a temérdek kisebb-nagyobb kö­lt zösségben felhalmozódott gondolatok, vélemények, törekvé­sé sek, — olyanok, amelyek a fiatalok életkori sajátosságaiból * következnek, de természetesen az egész ország életéhez tá­jé padnak — országos fórumon hangot kaphassanak. * A mostani második diákparlamentben többek között érin- J tik a reformtankönyvek előnyeit és fogyatékosságait, vitáz­ni nak a pályaválasztásról, különös hangsúllyal szólnak a szak­ít munkásképzésről, és eszmecserét folytatnak olyan — még * meg nem oldott — társadalmi kérdésről, mint a középisko­* lások és a szakmunkástanulók közeledése, barátkozása, szó* * rosabb együttműködése, egymás jobb megismerése. * Lehet, hogy egyesek a diákparlamentröl hallván felkap­* ják fejüket, s összerezzennek: „mi ez, avantgardizmus, nem­* zedéki ellentétek szítása?” Igazán semmi okuk sincs a nyug­it talankodásra. A Kommunista Ifjúsági Szövetség égisze alatt * tanácskozó diákparlament fiatalos ügy, kétségtelenül; első-* * sorban azért, mivel részvevői fiatalok, de más miatt is: attól, J hogy kérdésfelvetései, gondjai és -eszmecseréi társadalmi- le nemzeti életünk, szocialista épitőmunkánk szert>es tartozékai, * amely éppen attól ifjúi és frissül, hogy rendszeresen számba * veszi a valóság és a társadalmi fejlődés kínálta új jelensége­* két, új feladatokat, és átszervezi, összpontosítja erőit azok * minél sikeresebb megoldására, * Sárközi Andor As idén is megrendelik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom