Észak-Magyarország, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-06 / 81. szám

wTÜ

.A W.

A MAGYAR SZOCSAUSTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXIV. évfolyam, 81. szám ÄRA: 70 FILLÉR Szombat, 1968. április 6.

Hazánk felszabadulásának évfordulóján emlékezetes ünnepség volt Miskolcon

Kétezer fiatal fogadott hűséget a Kommunista If júsági Szövetségnek Több ezer részvevő a központi nagygyűlésen

^ Az ünnepnapok reggelének f^bgulata mindig különösen Baep Miskolcon is. A tiszta «Icákon, a. zászlódíszbe öltö- j "-házak között frissen lép- Kedő, jókedvű embereket lá- «mk. Derű és nyugalom tölti

nafc tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Havasi Béla, a Miskolc városi Párt- bizottság első titkára, Bialis József, a Miskolc járási Párt- bizottság első titkára, dr. Papp Lajos, a megyei tanács vbHavasi Béla elvtárs ünnepi gyűlésen.

J*leS ilyenkor a várost. Leg- ^gyobb nemzeti ünnepünkön, fPrtlis 4-ón pedig különösen W van ez.

A friss, tavaszi szél piros nemzeti színű zászlókat lo- P°glatott a házakon, ünnepi '-korációk díszítették a kira■? tokát, szép transzparensek mdették, köszöntötték felsza- 'kioulásurik születésnapját. Az berek felvették legszebb rimáikat, és már kora reggel- ^népesítették a belváros ut- ““‘J- Az SZM.T-székháztól a

d lány rend őrig gyülekeztek á kivonulók. A város valamennyi üzeméből, vállalatán },°1- intézményétől érkezette- :íen kívül mintegy 8 ezer fia. «Ü sorakozott fel: ifjúmunká- ??*> ipari tanulók, gimnazis- rjk, szakközépiskolások. Az mén ugyanis az április 4-i Ünnepség megrendezését Miskolcon a megyei és a városi KlSZ-bizottság vállalia, ler- '•bészetesen a párt-, a társadalmi és tömegszervezetek segítségével.

A dísztribün a Hősök terén Volt, ahol a Vörös Hadsereg nősi halált halt katonáinak emlékművénél díszőrséget állják a fegyveres testületek képviselői Á dísztribünön me- Gyénk és Miskolc pártbizottságának vezetői, társadalmi és tömegszervezeteinek iránvftói, tanácsainak vezetői, veterán harcosok, valamint nagyüzemeink. vállalataink, intézményeink képviselői fogadták a 'felvonuló fiatalokat. Ott volt Űr. Bodnár Ferenc, az ^ÍSZMP Központi Biaottiságábeszédét mondja a nagyelnöke, dr. Fekete László, a városi tanács vb-elnöke, Kovács Sándor, a KISZ megyei Bizottságának első titkára, Németh Antal, a KISZ városi Bizottságának titkára és számos, neves közéleti személyiség.

A felvonulóit 10 órára benépesítették a Hősök terét. Fanfarok szólaltak meg, és megkezdődött megyénk központi ünnepsége. A miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium csaknem száz diákja szép tomagyakor- latot, labdajátékot mutatott be. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után dr. Fekete László, Miskolc város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnöke lépett a mikrofonhoz.

— Kedves fiatal barátaim, tisztelt ünneplő közönség, kedves elvtársak! Ezen a tavaszi napon népünk új életének születéséi, hazánk felszabadításának nagy történelmi évfordulóját ünnepeljük — kezdte beszédét dr. Fekete László. — Ünnepel a város, q falu, ünnepel országunk szabad népe. Köszönti felszabadítóit, s lerója kegyeletét a szovjet hősök emléke előtt. E napon meghatottság is vegyül érzéseinkbe, amikor végigtekintünk a példás rendben felsorakozó fiatalokon, közöttük, a kétezer új KHSZ-tag mosolygó arcán, akik fogadalomtételre sorakoztak fel, hogy vezetőik, .szüleik és az egész város színe előtt ünnepélyesen tegyenek hitet pártunk eszméje mellett.

Ezután Fekete elvtárs hazánk. történelmének legnagyobb eseményeire és szomorú korszakaira is utalva hívta fel a fiatalok figyelmét: mennyire kell. értékelniük azt a szép és értelmes' életet, amely már biztosított számukra, s amelyet a Szovjetuniónak köszönhetünk. Külön kiemelte a Kommunista Ifjúsági Szövetség szerepét, értékelte a KISZ-tagok munkáját és további sikerekre buzdítva őket megnyitotta az ünnepi nagygyűlést.

A nagygyűlés szónoka Havasi Béla, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára volt. Miután köszöntötte az ünnepség részvevőit, így kezdte beszédét:

— 23 évvel ezelőtt, 1945.

április 4-én a felszabadító Vörös Hadsereg katonái hosz- szú és hősi harcok során elérték hazánk nyugati határát, s ezzel új korszak kezdődött a magyar nép történelmében: a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás korszaka. Népünk ezen a napon nemcsak a fasizmus uralma alól szabadult fel, hanem lehetőséget kapott arra is, hogy megszüntetve hazánkban az • elnyomást és a kizsákmányolást, megkezdje a szocialista Magyarország építését.

Havasi Béla elvtárs emlékeztette az ünneplőket a magyar nép történelmének küzdelmes évszázadaira, azokra a szenvedésekre, amelyeket soha nem felejthetünk él és amelyeknek tudatában még inkább becsülnünk kell új korunkat.

— Az emberiség történelmében 23 év csupán egy pillanat — folytatta a szónok. — A magyar nép történelmében azonban -ezek ■ az éveik olyan nagyszerű változásokat hoztak. amelyekről felszabadulásunk előtt álmodni sem mertünk volna. Ipari termelésünk csaknem hatszorosa a felszabadulás előttinek, mezőgazdaságunkban is alapvetően megváltoztak a termelési viszonyok. A szabadság és a szocializmus éltető levegőjében felvirágzott a tudomány és a kultúra, egész népünk kincsévé vált. Az irodalom, a film, a rádió, a televízió, a Zene és a képzőművészet a dolgozó milliók tulajdonává, alapvető szükségletévé lett. Elismert tény, hogy a dolgozók orvosi ellátása, államunk nyugdíj-, betegsegélyző, anya- és gyermekvédelmi rendszere lényegesen jobb a fejlett tőkés országokénál is. S az szintén köztudott, hogy az egy lakosra jutó élelmiszerfogyasztás tekintetében a világranglista egyik előkelő helyét foglaljuk el... Mindaz pedig, amit elértünk, nem jelenti a

(Folytatás a 3. oldalon.)

A miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium tanulói labdagyakorlatot mutattak ba.

Biszkn Béla elvtársi látogatása megyénliben

Világbotrány

MeiiloEti Mariin Lather Hinget

*

Dr. Martin Luther Ivinget, az amerikai néger polgárjogi mozgalom vezetőjét csütörtökön este Memphisben megölte egy orvgyilkos golyója. Az Egyesült Államokban a merénylet megdöbbenést és rémületet okozott. Johnson el- ; nők elhalasztotta péntekre virradóra tervezett utazását Honoluluba és röviddel King halálhíre után rádió- és tv-be- szédben kért nyugalmat és megbékélést. Az elnök azt mondotta, hogy minden becsületes amerikai elítéli az erőszakot, amely elpusztította az erőszakmentesség apostolát, Martin Luther. Kinget.

A néger vezető több nap óta tartózkodott a Tenessee államban levő Memphis városában, ahol szimpátiatüntetést készített elő a város 1300 sztrájkoló köztisztasági dolgozója meljett. A Nobel-béke díjas lelkész csütörtökön délután munkatársaival tanácskozott a város túlnyomóan négerlakta negyedében levő egyik motelben. A tanácskozás befejeztével kiment szállodai szobája erkélyére, és itt érte a halálos lövés. Az orvgyilkos golyója oldalról hatolt be King fejébe. A polgárjogi vezetőt haladéktalanul kórházba szállították, de egy óra múlva az orvosok közölték, hogy Martin Luther King halott. Özvegyét és négy gyermekéi, hagyta maga után.

King merénylőjét a rendőrség keresi. A helyszínen egy nagykaliberü puskát találtak, a rendőrség' azonban mind ez ideig nem jelentette ki, honnan értő a halálos lövés: egyes vélemények szerint egy szemközti lakóházból, mások szerint egy gépkocsiból. A me-' rénylő a személyleírások szerint, jól öltözött fehér fiatalember volt

A „második távcsöves puska“

Az „első” hírhedtté vált távcsöves fegyverre jól emlékszik i a világ; négy évvel ezelőtt ol- i tolta ki John F. Kennedy éle- ! tét. S most eldördült a második, hogy végezzen az erőszak- mentesség hirdetőjével, egy pappal, aki megpróbálta a lehetetlent: szép szóval, békés demonstrációkkal rábírni Amerika vezetőit az állampolgárok alkotmányos jogegyenlőségének érvényesítésére.

Micsoda ország! Micsoda társadalom! Még Humphrey alclnök is „a nemzet szégyenének” volt kénytelen bélyegezni ezt az újabb gyilkosságot. Valójában a „rendszer szégyene”, amely ellen dr. Martin Luther King a maga ; óvatos, de sok tekintetben ha- j tásos eszközeivel harcolt, bár azt gondolta, hogy csupán né- j hány kiáltó igazságtalanság I ellen emel szót. j Azonban minden politikai ! harc, hosszabb távon, öntörvé- ! nyei szerint bontakozik ki. A fiatul néger lelkész — most 'lett volna 39 éves — egy évtizeddel ezelőtt csupán a négerek gyakorlati egyenjogúságáért alakult mozgalomba kapcsolódott be és távol állt az igazi politikai küzdőtértől. Nevét 1956-ban ismerte meg a világ, amikor az alabamai négerek autóbuszsztrájkját vezette. Bestiálisán megverték, a helyi hatóságok többször börtönbe vetették, más alkalmakkor merényleteket kíséreltek meg ellene. Luther King mind szélesebb fronton került szembe azzal a felháborító, képmutató renddel, amelyet a mai Amerika képvisel. 1963 augusztusában negyedmillió polgárjogi harcos élén vonult fel Washingtonban a színes bőrűek jogainak védelmében. S mert a színesek többségükben Amerika szegényei közé tartoznak. King erőszakmentes programjába mind újabb és újabb társadalmi-politikai követelések kerültek: a gyilkos golyója abban akadályozta meg, hogy április 22-re megszervezze Washingtonban a nyomorgó amerikaiak helyzete elleni, minden eddiginél nagyobb jelentőségű, több hónapra tervezett tiltakozó tüntetéssorozatof.

A faji fronttól a szegények frontjáig terjedő harc törvényszerűen ütközött bele a vietnami háborúba, amelyet King „a társadalmi haladás egyik tó akadályának” nevezett. Tavaly- nyáron, amikor végre megszületett az együttműködés Luther King polgárjogi mozgalma, s a vietnami békéért küzdő szervezetek között, a néger lelkész végképp szembe került a hivatalos Amerikával. F.gy tö- meggyűtésen kijelentette.:

„Amerikát a fasiszta diktatúra veszélye fenyegeti.”

így jutott el addig, hogy eldördüljön az a bizonyos „második távcsöves puska”. Ha egyszer egyáltalán megtudhatja a világ, kik ölték meg, s hogyan tervezték ki a gyilkosságot, akkor bizonyára az is kiderül majd, hogy nem az 1300 memphisi sztrájkoló utcaseprő miatt szólalt meg a fegyver, hanem King egész állásfoglalása „terhelte a számláját”. A Tennessee állambeli Memphis városában csupán a kedvező alkalom kínálkozott, amikor a délutáni tanácskozás után kilépett szállodai szobájának erkélyére cs célpontot nyújtott a lesben álló orvgyilkosnak.

Az ügy politikai következményei ma még belátbatatla- nok. Luther Kinget 1964-ben Nobel-békedijjal tüntették ki; nemzetközileg ismert személyiség volt, meggyilkolása vi- iágbotrány, amely súlyosan kompromittálja az Egyesült Államokat. A gyilkosság belpolitikai konzekvenciái máris jelentkeznek: az Amerikában szokásos „forró nyár”, amely alatt a belső társadalmi feszültségek felizzását, tüntetéseket, erőszak-hullámot értenek, láthatóan „forró tavasszá” lép elő. Johnson valósággal könyörögve kért nyugalmat, megbékélést a lakosságtól, s azonnal elhalasztotta Honoluluba tervezett útját. A nemzeti gárda ezredei szálljak meg a néger-Iakta városok „veszélyes negyedeit”. Amerika vezetői arra készülnek, hogy az elemi erővel feltörő felháborodást géppisztolyokkal, gumibotokkal és gázbombákkal szorítsák vissza. Nagyon jól érzik, fogy az erőszakmentességet hirdető néger vezető halálában a legkeményebb harc zászlajává lett,

megyei pártbizottság vezetői között értékes eszmecserére került sor az időszerű politikai, gazdasági és kulturális témákról. A több órás eszmecsere után Biszku elvtárs lá- . togatást tett megyénkben.

Kedves vendég érkezett a megyei pártbizottságra tegnap, április 5-én: Biszku Béla elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központ Bizottság titkára.

Biszku Béla elvtárs és s