Észak-Magyarország, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-28 / 99. szám

Vasárnap, &ptífls 28. gSZAKMAGVAROKSZAG 3 Eredményes esztendő Irta: Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság titkára vetkezzetek szervezeti élete ja­A megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén napi­rendre tűzte megyénk terme­lőszövetkezeti mozgalmának 1967. évi tevékenységét, s a mozgalom gazdasági helyze­tének alakulásával összefüggő kérdéseket. Az elmúlt évről elkészült zárszámadások ada­tai és a tapasztalatok alapján megállapította, hogy a szövet­kezeti mozgalom kedvező irányban fejlődik, szövetkeze­teink politikailag tovább szi­lárdullak. A zárszámadó közgyűlések 5ó előkészítését bizonyítja, hogy az igazgatóságok beszá­molói színvonalasai;, elemző­ik voltak, és megfelelő helvet kapott a jövőre vonatkozó kö­vetkeztetések levonása is. A Pártszervezetek minden ter­melőszövetkezetben már a közgyűlést megelőzően meg­vitatták a beszámolót, állást foglaltak a zárszámadási köz­gyűlést segítő politikai fel­adatokban. Sok helyen alkal­mazták azt a helyes gyakor­latot is, hogy az elért gazda­sági eredményekről a közgyű­lést megelőzően brigádértekez­leteken, Csoportos beszélgeté­sek alkalmával tájékoztatták & tagokat. A közgyűlések jó politikai légköre, hangulata pedig azt bizonyítja, hogy szövetkezeti Parasztságunk helyesli, követi a Párt általános és agrárpoli­tikáját. A kormányintézkedé­sek elismerése kifejezésre jut & közös gazdaságban végzett munka növekedésében, s ez­által a gazdasági eredmények növekedésében is. Tanúi va­gyunk, hogy mind többen Válnak a szocialista gazdálko­dás szilárd követőivé, élhar­cosaivá. A párt agrárpolitiká­jának helyeslését, azzal való egyetértést bizonyítja az is, hogy az elmúlt évben mint­egy kétezren kérték tagfelvé­telüket a megye szövetkezetei­be; másrészt az is, hogy több, jelenleg még egyénileg gaz­dálkodó község érdeklődött termel őszövetkezetek létreho­zásának lehetőségeiről. Mind- őz együtt bizonyítja, hogy me­gyénk termelőszövetkezetei­ben as elmúlt évben végzett munka eredményes volt, összesen 274 mezőgazdasági termelőszövetkezetünk 698 bzer holdon 61 és félezer tag­gal gazdálkodott. Több muta­tó fejlődése meghaladja az brszágos növekedési ütemet, a gazdasági eredmények átla­gos színvonala azonban az Országos átlag alatt van. Az 1967. évi termelés színvonala *■'. terveknek megfelelően ala­kult, azonban a teljesítésben *'■ megye egyes területei kö­pött nagy a differenciáltság. K özös gazdaságainkban a halmozott termelési érték csaknem 12 szá­zalékkal, ezen belül a hozam i rtéke 8,7 százalékkal több az * őző évinél. Az árbevételek 1 ) százalékkal haladják meg • z 1966. évi szintet, de meg- 1 kiadják az országos átlagos * öveked őst is. Hasonló a hely- • t at n szövetkezeti bruttó jö- ' edelem alakulásában, me- 1 vénkben 14,3 százalék (orszá- i osan 13,5 százaiéi;) a növe- ) ed és mértéke. A termel ő- í' fövetkezetek a jövedelem-nö- ' -“kedés nagyobb hányadát ] thalmozták, illetve a terme- 1 -s növelésére fordították, mintegy 40 százalékát pedig a 1 vök személyes jövedelmé- i ak, valamint az alkalmazot­tak munkabérének növelésére használták fel. Külön figyelemre méltó, hogy a gyenge termelőszö­vetkezetek gazdasági helyze­tében is igen kedvező fejlő­dés ment végbe. A gazda­sági eredmények színvonala el alfa van ugyan a. megyei állagnak, azonban a növeke­dés üteme eléri, vagy jobb a megyei átlagnál. A gyenge tsz-el; termelési értéke azo­nos. a szövetkezeti bruttó jövedelem 7,3 százalékkal, az rsv dolgozóra jutó részese­dés pedig 4,4 százalékkal na­gyobb mértékben növeke­dett, mint a megyei átlag. Az egy szántóegységre vetí­tett növekedés még ennél is kedvezőbben alakult. Ugyan­akkor a gyenge termelőszö­vetkezetekben a dolgozó ta­gok aránya 3,2 százalékkal nagyobb, az anyagi jellegű termelési költségek viszont 3,7 százalékkal kisebb mér­tékben növekedtek, mint a megyei átlag. Javuló gazda­sági helyzetük a part helyes gazdaságpolitikájával és a „termelőszövetkezetek eredmé­nyes munkájával függ össze. Termelőszövetkezeteink az állam részére 5 százalékkal több árut értékesítettek, mint az előző évben (változatlan áron számolva). A növekedés a növényi eredetű termékek­ből származik, az állati ere­detű termékek értékesítésében viszont 3 százalékos lemara­dás van, amely alapvetően a hízottsertés-értékesítés csök­kenése miatt következett be. A közös gazdaságok az előző évekhez képest jobb anyagi körülmények között gazdál­kodtak, s biztosítani tudták a folyamatos termeléshez szük­séges kiadásokat. A nagyobb összegű saját pénzeszközök le­hetővé tették, hogy kevesebb bankhitelt vegyenek igénybe a termelési költségek fedezésé­re. Ennek következtében — az előző évekhez képest éves átlagban — kevesebb volt a pénzügyi zavarral küzdő ter­melőszövetkezet, kisebb volta „sorban állás” öszege. Az anyagi, pénzügyi helyzet, kedvező alakulása tette lehe­tővé, hogy a jövedelemből kí­vánt mértékű felhalmozás tör­tént. Növekedett a tagok sze­mélyes jövedelme, csökkent a mérleghiány összege. Felhal­mozásra összesen 32,6 százalék­kal többet fordítottal;, mint az előző évben, a szövetkezeti bruttó jövedelemnek pedig 24,4 százalékát fordították fel­halmozásra. A jobb gazdasági eredmé­nyek miatt az előző évihez — de az országos helyzethez ké­pest is — kisebb a mérleghi­ány összege és a mérleghiá­nyos termelőszövetkezetek száma. A mérleghiány összege 43 százalékkal, a hiánnyal zárt szövetkezetek száma pedig 39 százalékkal csökkent. A hiány döntően a sátoraljaújhelyi já­rás bodrogközi részében az ár- és belvíz okozta károk miatt következett be. A tagok munka utáni, része­sedése az abszolút növekedés mellett különben abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy csökkent a ter­melőszövetkezetek között meg­levő nagyfokú differenci­áltság. A szövetkezetek 58 százalékában tízezer forinton felül, 42 százalékában pedig öt-tízezer forint között volt az egy dolgozó tagra jutó munka utáni részesedés összege. Ä z elmúlt évben bekö­vetkezett gazdasági fejlődés alapvetően annak eredménye, hogy a ta­vaszi, nyári és az őszi mező- gazdasági munkákat a szövet­kezetek túlnyomó többségé­ben időben és megfelelő mi­nőségben végezték el, annak ellenére, hogy a tavaszi mun­kákat nagyon hátráltatta a nagy területre kiterjedő és hosszan tartó ár-és belvíz. Kü­lönösen eredményesnek kell megítélni az őszi vetési és be­takarítási, szántási feladatok időbeni és megfelelő elvégzé­sét. A termelőszövetkezeti gazdálkodás javulásához azon- ■ ban hozzájárult a megye tár­sadalmának, a különböző szer­vezeteknek, üzemeknek mun­kája, tevékenysége is. Terme­lőszövetkezeti pártszervezete- inknél hatékonyabbá vált a termelést segítő politikai mun­ka. A pártszervezetek rend­szeresen foglalkoztak a gazda­sági helyzet alakulásának elemzésével, segítették a gaz­dasági vezetőket a jelentkező nehézségek leküzdésében. A kádermunkával való fokozot­tabb és előrelátóbb foglalko­zás nagymértékben hozzájá­rult, hogy a gazdasági vezetés színvonala emelkedjék, a szo­ruljon, és előrelépés történt a szövetkezeti demokrácia fej­lesztésében is. Járási pártbizottságaink egész évi munkájában megfe­lelő helyet kapott a gazdasági kérdésekkel való foglalkozás, ezen belül is a szövetkezeti mozgalom fejlődését segítő munka. Jól használták fel . a rendelkezésükre álló lehetősé­geket, eredményesen koordi­nálták a különböző szervek munkáját, a tanácsokkal szo­rosan együttműködve tevé­kenykedtek. A tanácsi munka, a hatékony közreműködés is hozzájárult a megye szövet­kezeti mozgalmának elmúlt évi fejlődéséhez. De figyelem­re méltó a közvélemény ala­kulása is. A termelőszövetke­zetek javuló munkája, a nö­vekvő gazdasági eredmények hatására szélesedett azoknak a köre, akik elismeréssel nyi­latkoznak a szocialista nagy­üzemi gazdálkodásról, s an­nak erősödését különböző módon támogatják. A termelőszövetkezeti terü­leti szövetségek megalakulása után jobbá vált a szövetkeze­tek és a mezőgazdasági ter­meléssel kapcsolatban levő szervek és vállalatok munká­ja. A szövetségek eredménye-' sen működtek közre a zár- számadási feladatokban, mun­kájuk nyomán a termelési-ér­tékesítési, valamint a szövet­kezeti mozgalmat érintő fon­tosabb kérdésekben javult a szövetkezetek informáltsága. Az ipari üzemek vezetőinek és dolgozóinak a szövetkezeti mozgalmat segítő munkájáról szintén az elismerés hangján lehet szólni. Különösen ki­emelkedő a Lenin Kohászati Művek, a borsodi szénbányá­szati dolgozók és vezetők munkája. Szövetkezeti üzeme­ink egész évben élvezték a különböző társadalmi szervek hatékony támogatását, segítő készségét. A soron következő feladatok sikeres végrehajtásához, a ta­gok jövedelmének további nö­vekedéséhez előrelátó munká­ra, erőfeszítésre van szükség, különösen néhány alapvető te­rületen. Fontos feladat tovább­ra is a tez-pártszervezetek gazdasági szervező, ellenőrző munkájának javítása, a gaz­dasági vezetés színvonalánál; további emelése. A pártszer­vezetek, a gazdasági vezetői; körében erősíteni kell a köz- gazdasági szemléletet, javítani a tervezés munkáját. A nép- gazdasági és üzemi érdekek jobb összhangjának megte­remtésére van szükség. Na­gyobb figyelmet kell fordítani az üzeméi; közötti koncentrá­cióra és a kooperációs tevé­kenység szélesítésére, a szö­vetkezetek együttműködésére. Rövid időn belül el. kell ér­ni, hogy a szövetkezetekben jelenleg meglevő és károsan ható jövedelmi különbségek mérséklődjenek, ■ megszűnje­nek. Jelenleg, a fejlődés ellenére, szövetkezeteinkben nem áll­nak rendelkezésre a termelés­hez szükséges műszaki, anya­gi feltételek olyan mértékben és összetételben, ahogyan azt a termelésnövekedés feladatai megkövetelik. Ezért továbbra is erőfeszítéseket kell tenni a hiányzó eszközök biztosításá­ra, gépekben, állati férőhe­lyekben. de a nagymértékű ár- és belvízkár csökkenté­sére is. S zövetkezeti parasztsá­gunk az elmúlt évben végzett jó munkája alapján még magasabb szin­tű munkaszervezéssel és a munkafegyelem biztosításá­val a párt kedvező agrárpo­litikájúnak ismeretében — maga mögött érezve a megye társadalmának, ipari üzemei munkásainak támogatását — bizakodással tekint és tekint­het az idei és a következő I években elérhető még na- I gyobb sikerei elé. Sikeres első negyedév Ózdon Műszaki gazdasági konferen-? ciát tartottak az ÖKÜ-ben aí * gyár vezetőinek részvételével* április 26-án, pénteken. Az el-? só negyedév eredményei azt? bizonyítják, hogy az ÖKÜ zök-í kenőmentesen folytatta a ter-J melést az új gazdasági mecha-* nizmusban is. Ki kell emelni az* acélmű teljesítményét: több* mint 10 ezer tonnával tel jesi-? tették túl az első negyedévre? esedékes tervet. Ez azért fi-* gyelemre méltó eredmény,* mert az 1968-as évre mind-* össze 12—13 ezer tonna több-? letet terveztek. Ugyancsak szép * eredményt ért el a nagyol- * vasztómű, 40 ezer tonna nyers-* vastöbblettel járult hozzá a* negyedévi eredményekhez.? összességében a gyár 101,9? százalékra teljesítette első ne-* gyedévi tervét. * * A műszaki gazdasági konfe- * rencia célja volt a második ne-? gyedévi feladatok megjelölése? is. Az első negyedév erednie-* nyei és a második negyedév? előkészítése — amint azt a* | gyár vezetői megállapították? — reményt nyújtanak rá, hogy* az új gazdasági mechanizmus? első, kísérleti évében is a ta-? valyihoz hasonló, jó eredmé-* nyékét „hozza” az Ózdi Kohá-? szati Üzemek kollektívája, * Űj, közös | szövetkezeti irodaházat I avatnak Forrón | Két szövetkezeti létesítmény? avatására kerül sor április 30-* ám, kedden megyénkben. Egyik* Szikszón lesz. Itt e napon ad-* ják át rendeltetésének a Bor-* sód megyei Fodrász Ktsz új? női-férfifodrász fiókját * A másik, a jelentősebb ese-* mény Forrón zajlik le. A köz-* ségben felújítottak egy régi* létesítményt, s itt talál ott-? hómra a Forró és Vidéke Ve-* gyesipari Ktsz, valamint a for-* rói Űj Világ Tsz. Az avatót* délután 1 órakor tartják meg.? | Wapló j Epí(£szefi lelkiismeref 7 incsenek könnyű helyzetben az építőművészek. Széf* I \ nyaló képzeletüket, forradalmian új elgondolásai- ’ kát, egyéni stílustörekvéseiket az anyagokhoz, szer­kezetekhez, városrendezési programokhoz, a nem utolsósorban a népgazdasági lehetőségekhez kell igazitaniok. Olykor túl is szalad a fantázia — nemcsak tervrajzok, ha­nem itt-ott érzékelhető, szemlélhető művek is vallanak er­ről — s ebből óhatatlanul összeütközés támad, amikor is mind az építő, mind a lakosság, mind a beruházó szervek megcsalatottnak érzik magukat. Nem könnyű az építőművészek dolga, hiszen alkotásaikba nemcsak a ma, hanem a holnap igényeit is bele kell kom­ponálnak. Megálmodott házaik, lakótelepeik, intézményeik évtizedekig — és hát a művészettörténet tanúsága szerint évszázadokra is — meghatározó hatást fejtenek ki az embe­rekre, a környezetre, a falvakra és varosokra, a közízlésre. Ezekről és egyéb gondokról tanácskoztak a Magyar Épí­tőművészek Szövetségének közgyűlésén. Dr. Reischl Antal professzor elnöki megnyitójában megállapította: „Amikor fi párt és a kormány eltökélt szándéka, hogy továbbfejlessze a demokratikus légkört, a lakosság építészeti lelkiismer etet képviselő szövetségnek kötelessége mindazt szóvá tenni, an;i a reformál elősegíti, vagy akadályozza.” Építészeti lelkiismeret... Első hallásra különös megfo­galmazás. Am ha arra gondolunk, hogy az eléggé át nem gondolt tervezés, az extrémitásra való törekvés, a hirtele i támadt stílusdivatnak való hajbókolás alkalmasint sok tíz­millió forintba kerülhet államunknak, és akadályozhatja a tömeges otthonépités nagy terveinek megvalósítását — nem érezzük játékos fordulatnak, vagy túlzónak ezt a kifejezést. A szövetség közgyűlésén egészséges alaphangot ütöttek meg. Ez pedig annak a feladatnak a megfogalmazása, hogy meg kell találni a helyes egyensúlyi állapotot a szakma ipari és formai vonatkozásai között, nem tévesztve szem elől a tömeges építés feltételeinek megteremtését. A szö­vetség fontos hivatásának tartja, hogy olyan tekintélyt sze­rezzen az építészek számára, amely alátámaszthatja az épí­tésügyi kormányzat tevékenységét, Ebben kétségtelenül, töb­bel kell tenni a szakma társadalmi megbecsülietéséért. Valljuk be: túl sok a hánya veti megjegyzés, a kutyafuttában cím­zett észrevétel, a kibickedés és a hirtelen szőtt ítélet. Az ilyesmik joggal szegik kedvét építészeinknek, és úgy érzik, hogy munkájuk nem jár kellő megbecsüléssel. Miskolcon és megyénkben sok minden történt az utóbbi időben azért, hogy a szakmailag természetesen nem felké­szült, de a maga jogos igényeit megfogalmazó lakosság be­hatóbban és részletesebben tájékozódhassák mindarról, ami az építészet területén történik: a tervekről, a programok­ról, a stílusirányzatokról, a különféle elképzelésekről. Szá­mos kiállításon mutatták be a tárosrendezési koncepciókat, a. modelleket, a készülő objektumok terveit. Mindezek alkal­masak arra, hogy alakítsák, serkentsék a közvéleményt. Űjabb módszereket is kellene keresni, hogy a javaslatok, észrevételek, ötletek, eljussanak a megfelelő helyekre. Elég, ha csak arra utalunk, hogy a negyedik ötéves terv végéig több mint négyszázezer lakást kell építeni hazánk-, ban. Még hozzá minél olcsóbban, hatékonyabban, korsze­rűbben és célirányosabban. Kormányunk újabb milliárdokat fordít az építőipar és az építőanyagipar fejlesztésére. Im­portra is van lehetőség, ha az. gyorsabb és gazdaságosabb megoldást ígér, és egészséges versenyt támaszt. Ennek az óriási arányú programnak a megvalósításában rendkívül jelentős feladat hárul a magyar építészekre, akiknek fel- készültsége, szakmai igényessége és hivatástudata már ed­dig is nagyszerű alkotásokat produkált. Még inlcább így lesz a jövőben, ha mindez párosul és ta­lálkozik a kor tudományával, a lakosság igényeinek és a népgazdasági érdekeknek még következetesebb érvényesíté­sével. Sárközi Andor Virágzó alma fák

Next

/
Oldalképek
Tartalom