Észak-Magyarország, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-28 / 99. szám
Vasárnap, &ptífls 28. gSZAKMAGVAROKSZAG 3 Eredményes esztendő Irta: Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság titkára vetkezzetek szervezeti élete jaA megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén napirendre tűzte megyénk termelőszövetkezeti mozgalmának 1967. évi tevékenységét, s a mozgalom gazdasági helyzetének alakulásával összefüggő kérdéseket. Az elmúlt évről elkészült zárszámadások adatai és a tapasztalatok alapján megállapította, hogy a szövetkezeti mozgalom kedvező irányban fejlődik, szövetkezeteink politikailag tovább szilárdullak. A zárszámadó közgyűlések 5ó előkészítését bizonyítja, hogy az igazgatóságok beszámolói színvonalasai;, elemzőik voltak, és megfelelő helvet kapott a jövőre vonatkozó következtetések levonása is. A Pártszervezetek minden termelőszövetkezetben már a közgyűlést megelőzően megvitatták a beszámolót, állást foglaltak a zárszámadási közgyűlést segítő politikai feladatokban. Sok helyen alkalmazták azt a helyes gyakorlatot is, hogy az elért gazdasági eredményekről a közgyűlést megelőzően brigádértekezleteken, Csoportos beszélgetések alkalmával tájékoztatták & tagokat. A közgyűlések jó politikai légköre, hangulata pedig azt bizonyítja, hogy szövetkezeti Parasztságunk helyesli, követi a Párt általános és agrárpolitikáját. A kormányintézkedések elismerése kifejezésre jut & közös gazdaságban végzett munka növekedésében, s ezáltal a gazdasági eredmények növekedésében is. Tanúi vagyunk, hogy mind többen Válnak a szocialista gazdálkodás szilárd követőivé, élharcosaivá. A párt agrárpolitikájának helyeslését, azzal való egyetértést bizonyítja az is, hogy az elmúlt évben mintegy kétezren kérték tagfelvételüket a megye szövetkezeteibe; másrészt az is, hogy több, jelenleg még egyénileg gazdálkodó község érdeklődött termel őszövetkezetek létrehozásának lehetőségeiről. Mind- őz együtt bizonyítja, hogy megyénk termelőszövetkezeteiben as elmúlt évben végzett munka eredményes volt, összesen 274 mezőgazdasági termelőszövetkezetünk 698 bzer holdon 61 és félezer taggal gazdálkodott. Több mutató fejlődése meghaladja az brszágos növekedési ütemet, a gazdasági eredmények átlagos színvonala azonban az Országos átlag alatt van. Az 1967. évi termelés színvonala *■'. terveknek megfelelően alakult, azonban a teljesítésben *'■ megye egyes területei köpött nagy a differenciáltság. K özös gazdaságainkban a halmozott termelési érték csaknem 12 százalékkal, ezen belül a hozam i rtéke 8,7 százalékkal több az * őző évinél. Az árbevételek 1 ) százalékkal haladják meg • z 1966. évi szintet, de meg- 1 kiadják az országos átlagos * öveked őst is. Hasonló a hely- • t at n szövetkezeti bruttó jö- ' edelem alakulásában, me- 1 vénkben 14,3 százalék (orszá- i osan 13,5 százaiéi;) a növe- ) ed és mértéke. A termel ő- í' fövetkezetek a jövedelem-nö- ' -“kedés nagyobb hányadát ] thalmozták, illetve a terme- 1 -s növelésére fordították, mintegy 40 százalékát pedig a 1 vök személyes jövedelmé- i ak, valamint az alkalmazottak munkabérének növelésére használták fel. Külön figyelemre méltó, hogy a gyenge termelőszövetkezetek gazdasági helyzetében is igen kedvező fejlődés ment végbe. A gazdasági eredmények színvonala el alfa van ugyan a. megyei állagnak, azonban a növekedés üteme eléri, vagy jobb a megyei átlagnál. A gyenge tsz-el; termelési értéke azonos. a szövetkezeti bruttó jövedelem 7,3 százalékkal, az rsv dolgozóra jutó részesedés pedig 4,4 százalékkal nagyobb mértékben növekedett, mint a megyei átlag. Az egy szántóegységre vetített növekedés még ennél is kedvezőbben alakult. Ugyanakkor a gyenge termelőszövetkezetekben a dolgozó tagok aránya 3,2 százalékkal nagyobb, az anyagi jellegű termelési költségek viszont 3,7 százalékkal kisebb mértékben növekedtek, mint a megyei átlag. Javuló gazdasági helyzetük a part helyes gazdaságpolitikájával és a „termelőszövetkezetek eredményes munkájával függ össze. Termelőszövetkezeteink az állam részére 5 százalékkal több árut értékesítettek, mint az előző évben (változatlan áron számolva). A növekedés a növényi eredetű termékekből származik, az állati eredetű termékek értékesítésében viszont 3 százalékos lemaradás van, amely alapvetően a hízottsertés-értékesítés csökkenése miatt következett be. A közös gazdaságok az előző évekhez képest jobb anyagi körülmények között gazdálkodtak, s biztosítani tudták a folyamatos termeléshez szükséges kiadásokat. A nagyobb összegű saját pénzeszközök lehetővé tették, hogy kevesebb bankhitelt vegyenek igénybe a termelési költségek fedezésére. Ennek következtében — az előző évekhez képest éves átlagban — kevesebb volt a pénzügyi zavarral küzdő termelőszövetkezet, kisebb volta „sorban állás” öszege. Az anyagi, pénzügyi helyzet, kedvező alakulása tette lehetővé, hogy a jövedelemből kívánt mértékű felhalmozás történt. Növekedett a tagok személyes jövedelme, csökkent a mérleghiány összege. Felhalmozásra összesen 32,6 százalékkal többet fordítottal;, mint az előző évben, a szövetkezeti bruttó jövedelemnek pedig 24,4 százalékát fordították felhalmozásra. A jobb gazdasági eredmények miatt az előző évihez — de az országos helyzethez képest is — kisebb a mérleghiány összege és a mérleghiányos termelőszövetkezetek száma. A mérleghiány összege 43 százalékkal, a hiánnyal zárt szövetkezetek száma pedig 39 százalékkal csökkent. A hiány döntően a sátoraljaújhelyi járás bodrogközi részében az ár- és belvíz okozta károk miatt következett be. A tagok munka utáni, részesedése az abszolút növekedés mellett különben abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy csökkent a termelőszövetkezetek között meglevő nagyfokú differenciáltság. A szövetkezetek 58 százalékában tízezer forinton felül, 42 százalékában pedig öt-tízezer forint között volt az egy dolgozó tagra jutó munka utáni részesedés összege. Ä z elmúlt évben bekövetkezett gazdasági fejlődés alapvetően annak eredménye, hogy a tavaszi, nyári és az őszi mező- gazdasági munkákat a szövetkezetek túlnyomó többségében időben és megfelelő minőségben végezték el, annak ellenére, hogy a tavaszi munkákat nagyon hátráltatta a nagy területre kiterjedő és hosszan tartó ár-és belvíz. Különösen eredményesnek kell megítélni az őszi vetési és betakarítási, szántási feladatok időbeni és megfelelő elvégzését. A termelőszövetkezeti gazdálkodás javulásához azon- ■ ban hozzájárult a megye társadalmának, a különböző szervezeteknek, üzemeknek munkája, tevékenysége is. Termelőszövetkezeti pártszervezete- inknél hatékonyabbá vált a termelést segítő politikai munka. A pártszervezetek rendszeresen foglalkoztak a gazdasági helyzet alakulásának elemzésével, segítették a gazdasági vezetőket a jelentkező nehézségek leküzdésében. A kádermunkával való fokozottabb és előrelátóbb foglalkozás nagymértékben hozzájárult, hogy a gazdasági vezetés színvonala emelkedjék, a szoruljon, és előrelépés történt a szövetkezeti demokrácia fejlesztésében is. Járási pártbizottságaink egész évi munkájában megfelelő helyet kapott a gazdasági kérdésekkel való foglalkozás, ezen belül is a szövetkezeti mozgalom fejlődését segítő munka. Jól használták fel . a rendelkezésükre álló lehetőségeket, eredményesen koordinálták a különböző szervek munkáját, a tanácsokkal szorosan együttműködve tevékenykedtek. A tanácsi munka, a hatékony közreműködés is hozzájárult a megye szövetkezeti mozgalmának elmúlt évi fejlődéséhez. De figyelemre méltó a közvélemény alakulása is. A termelőszövetkezetek javuló munkája, a növekvő gazdasági eredmények hatására szélesedett azoknak a köre, akik elismeréssel nyilatkoznak a szocialista nagyüzemi gazdálkodásról, s annak erősödését különböző módon támogatják. A termelőszövetkezeti területi szövetségek megalakulása után jobbá vált a szövetkezetek és a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban levő szervek és vállalatok munkája. A szövetségek eredménye-' sen működtek közre a zár- számadási feladatokban, munkájuk nyomán a termelési-értékesítési, valamint a szövetkezeti mozgalmat érintő fontosabb kérdésekben javult a szövetkezetek informáltsága. Az ipari üzemek vezetőinek és dolgozóinak a szövetkezeti mozgalmat segítő munkájáról szintén az elismerés hangján lehet szólni. Különösen kiemelkedő a Lenin Kohászati Művek, a borsodi szénbányászati dolgozók és vezetők munkája. Szövetkezeti üzemeink egész évben élvezték a különböző társadalmi szervek hatékony támogatását, segítő készségét. A soron következő feladatok sikeres végrehajtásához, a tagok jövedelmének további növekedéséhez előrelátó munkára, erőfeszítésre van szükség, különösen néhány alapvető területen. Fontos feladat továbbra is a tez-pártszervezetek gazdasági szervező, ellenőrző munkájának javítása, a gazdasági vezetés színvonalánál; további emelése. A pártszervezetek, a gazdasági vezetői; körében erősíteni kell a köz- gazdasági szemléletet, javítani a tervezés munkáját. A nép- gazdasági és üzemi érdekek jobb összhangjának megteremtésére van szükség. Nagyobb figyelmet kell fordítani az üzeméi; közötti koncentrációra és a kooperációs tevékenység szélesítésére, a szövetkezetek együttműködésére. Rövid időn belül el. kell érni, hogy a szövetkezetekben jelenleg meglevő és károsan ható jövedelmi különbségek mérséklődjenek, ■ megszűnjenek. Jelenleg, a fejlődés ellenére, szövetkezeteinkben nem állnak rendelkezésre a termeléshez szükséges műszaki, anyagi feltételek olyan mértékben és összetételben, ahogyan azt a termelésnövekedés feladatai megkövetelik. Ezért továbbra is erőfeszítéseket kell tenni a hiányzó eszközök biztosítására, gépekben, állati férőhelyekben. de a nagymértékű ár- és belvízkár csökkentésére is. S zövetkezeti parasztságunk az elmúlt évben végzett jó munkája alapján még magasabb szintű munkaszervezéssel és a munkafegyelem biztosításával a párt kedvező agrárpolitikájúnak ismeretében — maga mögött érezve a megye társadalmának, ipari üzemei munkásainak támogatását — bizakodással tekint és tekinthet az idei és a következő I években elérhető még na- I gyobb sikerei elé. Sikeres első negyedév Ózdon Műszaki gazdasági konferen-? ciát tartottak az ÖKÜ-ben aí * gyár vezetőinek részvételével* április 26-án, pénteken. Az el-? só negyedév eredményei azt? bizonyítják, hogy az ÖKÜ zök-í kenőmentesen folytatta a ter-J melést az új gazdasági mecha-* nizmusban is. Ki kell emelni az* acélmű teljesítményét: több* mint 10 ezer tonnával tel jesi-? tették túl az első negyedévre? esedékes tervet. Ez azért fi-* gyelemre méltó eredmény,* mert az 1968-as évre mind-* össze 12—13 ezer tonna több-? letet terveztek. Ugyancsak szép * eredményt ért el a nagyol- * vasztómű, 40 ezer tonna nyers-* vastöbblettel járult hozzá a* negyedévi eredményekhez.? összességében a gyár 101,9? százalékra teljesítette első ne-* gyedévi tervét. * * A műszaki gazdasági konfe- * rencia célja volt a második ne-? gyedévi feladatok megjelölése? is. Az első negyedév erednie-* nyei és a második negyedév? előkészítése — amint azt a* | gyár vezetői megállapították? — reményt nyújtanak rá, hogy* az új gazdasági mechanizmus? első, kísérleti évében is a ta-? valyihoz hasonló, jó eredmé-* nyékét „hozza” az Ózdi Kohá-? szati Üzemek kollektívája, * Űj, közös | szövetkezeti irodaházat I avatnak Forrón | Két szövetkezeti létesítmény? avatására kerül sor április 30-* ám, kedden megyénkben. Egyik* Szikszón lesz. Itt e napon ad-* ják át rendeltetésének a Bor-* sód megyei Fodrász Ktsz új? női-férfifodrász fiókját * A másik, a jelentősebb ese-* mény Forrón zajlik le. A köz-* ségben felújítottak egy régi* létesítményt, s itt talál ott-? hómra a Forró és Vidéke Ve-* gyesipari Ktsz, valamint a for-* rói Űj Világ Tsz. Az avatót* délután 1 órakor tartják meg.? | Wapló j Epí(£szefi lelkiismeref 7 incsenek könnyű helyzetben az építőművészek. Széf* I \ nyaló képzeletüket, forradalmian új elgondolásai- ’ kát, egyéni stílustörekvéseiket az anyagokhoz, szerkezetekhez, városrendezési programokhoz, a nem utolsósorban a népgazdasági lehetőségekhez kell igazitaniok. Olykor túl is szalad a fantázia — nemcsak tervrajzok, hanem itt-ott érzékelhető, szemlélhető művek is vallanak erről — s ebből óhatatlanul összeütközés támad, amikor is mind az építő, mind a lakosság, mind a beruházó szervek megcsalatottnak érzik magukat. Nem könnyű az építőművészek dolga, hiszen alkotásaikba nemcsak a ma, hanem a holnap igényeit is bele kell komponálnak. Megálmodott házaik, lakótelepeik, intézményeik évtizedekig — és hát a művészettörténet tanúsága szerint évszázadokra is — meghatározó hatást fejtenek ki az emberekre, a környezetre, a falvakra és varosokra, a közízlésre. Ezekről és egyéb gondokról tanácskoztak a Magyar Építőművészek Szövetségének közgyűlésén. Dr. Reischl Antal professzor elnöki megnyitójában megállapította: „Amikor fi párt és a kormány eltökélt szándéka, hogy továbbfejlessze a demokratikus légkört, a lakosság építészeti lelkiismer etet képviselő szövetségnek kötelessége mindazt szóvá tenni, an;i a reformál elősegíti, vagy akadályozza.” Építészeti lelkiismeret... Első hallásra különös megfogalmazás. Am ha arra gondolunk, hogy az eléggé át nem gondolt tervezés, az extrémitásra való törekvés, a hirtele i támadt stílusdivatnak való hajbókolás alkalmasint sok tízmillió forintba kerülhet államunknak, és akadályozhatja a tömeges otthonépités nagy terveinek megvalósítását — nem érezzük játékos fordulatnak, vagy túlzónak ezt a kifejezést. A szövetség közgyűlésén egészséges alaphangot ütöttek meg. Ez pedig annak a feladatnak a megfogalmazása, hogy meg kell találni a helyes egyensúlyi állapotot a szakma ipari és formai vonatkozásai között, nem tévesztve szem elől a tömeges építés feltételeinek megteremtését. A szövetség fontos hivatásának tartja, hogy olyan tekintélyt szerezzen az építészek számára, amely alátámaszthatja az építésügyi kormányzat tevékenységét, Ebben kétségtelenül, többel kell tenni a szakma társadalmi megbecsülietéséért. Valljuk be: túl sok a hánya veti megjegyzés, a kutyafuttában címzett észrevétel, a kibickedés és a hirtelen szőtt ítélet. Az ilyesmik joggal szegik kedvét építészeinknek, és úgy érzik, hogy munkájuk nem jár kellő megbecsüléssel. Miskolcon és megyénkben sok minden történt az utóbbi időben azért, hogy a szakmailag természetesen nem felkészült, de a maga jogos igényeit megfogalmazó lakosság behatóbban és részletesebben tájékozódhassák mindarról, ami az építészet területén történik: a tervekről, a programokról, a stílusirányzatokról, a különféle elképzelésekről. Számos kiállításon mutatták be a tárosrendezési koncepciókat, a. modelleket, a készülő objektumok terveit. Mindezek alkalmasak arra, hogy alakítsák, serkentsék a közvéleményt. Űjabb módszereket is kellene keresni, hogy a javaslatok, észrevételek, ötletek, eljussanak a megfelelő helyekre. Elég, ha csak arra utalunk, hogy a negyedik ötéves terv végéig több mint négyszázezer lakást kell építeni hazánk-, ban. Még hozzá minél olcsóbban, hatékonyabban, korszerűbben és célirányosabban. Kormányunk újabb milliárdokat fordít az építőipar és az építőanyagipar fejlesztésére. Importra is van lehetőség, ha az. gyorsabb és gazdaságosabb megoldást ígér, és egészséges versenyt támaszt. Ennek az óriási arányú programnak a megvalósításában rendkívül jelentős feladat hárul a magyar építészekre, akiknek fel- készültsége, szakmai igényessége és hivatástudata már eddig is nagyszerű alkotásokat produkált. Még inlcább így lesz a jövőben, ha mindez párosul és találkozik a kor tudományával, a lakosság igényeinek és a népgazdasági érdekeknek még következetesebb érvényesítésével. Sárközi Andor Virágzó alma fák
