Észak-Magyarország, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-26 / 97. szám
•> ÉSZAKIM A n 5-AROnS l. AI. Pcntek, 1068. április SSSikertelen merénylet Burned]én ellen Az ünnepre készülnek Ismeretlen személyek me- j rényletet kíséreltek meg csü- | törtökön délután Huari Bume- dien, algériai elnök ellen. A j tettesek azt az időpontot választották, amikor az elnök a kormánypalota épületét a mi- ; nisztertanács ülése után elhagyta és beült kocsijába Gépfegyverből több lövést ad- í tak le a kocsira, a sofőrt meg- j eebesítettók, Bumedien azonban csak az arcán szenvedett j kisebb sérüléseket, s ezeket is az ablakszilánkok okozták. A kormánypalotát nyomban erős biztonsági egységek vet- ték körül. Tájékozott forrásokra hivatkozva jelenti a UPI és az AFP, hogy a lövéseket ketten adták le. s a merénylőket a palotaörök a helyszínen agyonlőtték. Meg nem erősített hírek szerint a tűzharcban életét vesztette a palotaőrség egyik tagja is. Bumedien egészségi állapota — hangzik az orvosi jelentés — teljesen kielégítő. Az algériai elnök nem szorul ápolásra. A merényletkísérlet után Bumedient beszállították az egyik algíri kórházba, ahol elsősegélyben részesítették, mert az üvegszilánkok felsértették felső ajkát. A sofőrt jobb vállán érte találat, de egészségi állapota nem ad aggodalomra okot. Az első hírügynökségi jelentések nem számolnak be a merénylet hátteréről. Felbocsátották a Kozmosz—217 és 21 ö-al A Szovjetunióban szerdán földkörüli pályára bocsátották a Kozmosz—217, jelzésű, majd csütörtökön a Kozmosz—218 jelzésű mesterséges holdat. Erősítsük a vietnami nép iránti szolidaritásunkat A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége rendkívüli ülést tartott csütörtökön. Ezen a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának moszkvai határozatai nyomán a vietnami nép iránti szolidaritás erősítése mellett foglalt állást. Az ülésen elfogadott dokumentum a többi között hangsúlyozza : — A vietnami nép nemzeti Az emberke félórája áll már a járdaszigeten. Részint azért nem száll föl. mert nem jön villamos, részint azért, mert ha jön, akkor zsúfolt. Az emberke vélcony dongájú, szemüveges, kopottas aktatáskával, kopottas ruhában, kopottas arccal. — Tessék, tessék csak! Én ugyebár, én ugye, kérem, maradhatok! Az emberlte tessékeli maga előtt az utasokat a megérkező villamosra. Valaki mozdít egyet hátizsákján és elsodorja az emberkét. Egy dromedár, bajuszos férfi rálép a lábára, teljes kilencven kilójával. — Juj... Metamorfózis — Mit jujgat, he? Mért nem vigyáz, maga .. .maga ... brrr! Rögtön harapok, lenyelem! — Kérném szépen... ha lehetne... ne tessék haragudni... Én voltam a hibás. Viszontlátásra. Jó utat! Igen, az emberke — szemüveges, kopott — fél. Sőt, gyáva. Leszáll a villamosról, és gyalog siet tovább, csak még a homlokáról törli le az izzadságot egy kapu alatt. És átmegy gyorsan a túloldalra, meri a közeli italbolthoz most érkezik a riadókocsi. Valami verekedés van, talán késelés is. Gyorsan, gyorsan haza! Otthon. — Hallotta szomszéd? Az éjjel leütötték a Kovácsot, és elszedték a pénzét. Ott, ahol a múltkor azt a nőt kinyírták! Kulcs, zár, gyorsan be, be! Végre! Televízió. Gép- pisztolyos alakok rohannak, sorozatok, ágyúlövések, egy házból lángok csapnak ki, valaki összeesik. Kait. Ebből elég. Rádió. „Kivégezték a gyilkost, aki... Katt. Ebből is. Kikapcsolódás kellene, valami igazi kikapcsolódás. Talán legjobb lenne nyugodtan ülni és nézni valamit. Mozi! Mozi! Nézzük csak! A meztelen pásztorlány. No, ezt mégsem. Játék a gyilkossággal. Ezt sem. A kasztiliai sólyom. Tovább. Hogyan kell egymilliót lopni? Zsebkendő, homloktörlés. Árnyak a Notre- Dame felett. Ne, ne! Rablók között. — Segítség! — Mi az, szomszéd, mi baj? Mért óbégat? — Semmi, semmi... nem is kiáltottam. Valaki a lábamra lépett és lenyelt... Szóval a rablók — Minden jót, szomszéd. Szomszéd el, kinn megmozgatja homloka előtt a tenyerét. Az emberke még egyszer belenéz a moziműsorba. Normális élet. Igen, igen, normális élet. Az emberke töpreng, sétálgat a szobában. Miért is félek én annyira? Lehet, hogy én nem vagyok normális? — gondolja. Hirtelen a homlokára üt, és az onnan kipattanó isteni szikra fényében merészen körülnéz a kis szobácskábán. Várjatok csak! Várjatok! — Hány óra? Erélyesen, ércesen kiált. Egy kicsit meg is ijed az erős hangtól, de csak egy kicsit. Kabát, kalap, rohanás a vasboltba. — Egy bicskát kerek! — Milyet? — Rugósat. Amilyen a filmeken van a kémnél, vagy a betörőnél, vagy a galeriben valakinél — Rugós nincs. — Akkor mást! De nagyot, erőset! — Igenis, tessék parancsolni. — Kösz. Az emberke kemény léptekkel elsiet. Szemüvege tettrekészséget. bátorságot sugároz, kopottas öltözete félelmet kelt. Villamos, tolongás. — Mit nyüzsög itt? Kap egy nyaklevest! — kiáltja az emberke egy hátizsákosnak a kocsiban. Mindenki tisztelettel tekint rá. Körülnéz. A dromedár. bajuszos nincs a kocsiban. Ha még egyszer rálép a lábára, leszúrja. Priska Tibor ügyéért és függetlenségéért vívott harca új szakaszába lépett, amelyet az emberiség békéjét és becsületét is védelmező vietnami osztálytestvéreink katonai és politikai sikerei jellemeznek. Az amerikai Imperialisták vietnami agresz- sziójára, háborús politikájára vereség vár. — A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége felhívja a magyar szervezett dolgozókat, hogy a munkásszolidaritás hagyományainak szellemében — a már kibontakozott akciók keretében — fokozzák politikai, erkölcsi és anyagi szolidaritásukat. Önkéntes pénzadományaikkal, munkafelajánlásokkal járuljanak hozzá ahhoz a július 20-ig, a \ genfi egyezmények évforduló- j jóig tartó, világméretű gyúj- ; téshez, amelyre a Szakszerve- ! zeti Világszövetség főtanácsa i felhívott. Május 1-én a világ j dolgozóival együtt nyilvánít-1 sák szolidaritásukat hős vietnami munkástestvéreink iránt. ! Azzal is fejezzék ki tiszteletüket, hogy az üzemekben újabb szocialista brigádokat neveznek el a hazájuk függetlenségéért, a népük boldogságáért életüket áldozó, vietnami hősökről. Tízezer KISZ-fiatal és 2500 színes melegítőbe öltözött sportoló megkezdte a gyakorlást a Dózsa György úton a május 1-i ünnepségre. A sportolók tornabemutatőja. Á Szerencse sorsjegy kulönuyertesei Nem voltak megbeszélések Az AP hírügynökség szerint Johnson elnök kedden a Fehér Házban rendezett fogadáson kijelentette, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok Vientiane! nagykövete e hét elején többször is eszmecserét folytatott a két ország közötti előzetes megbeszélések színhelyének kijelöléséről. Illetékes’ vietnami forrásból származó értesülés szerint Johnson elnöknek ez a bejelentése nem fedi a tényeket. Vientianeban ugyanis mindössze annyi történt, hogv az amerikai nagykövetség április 24-én átnyújtott egy jegyzéket a VDK nagykövetségének. E jegyzék tartalmáról Hanoiban eddig .még semmit sem hoztak nyilvánosságra. de hangsúlyozzák, hogy a VDK kormányának április 3-i nyilatkozata óta a laoszi fővárosban működő vietnami és amerikai diplomáciai képviselet már több alkalommal is betöltötte a „postafiók” szerepét — ennél többet azonban , nem. Viéntianeban nem került sor olyan érintkezésre, ámélyet: bármilyen formában Is az „előzetes megbeszélések” kategóriájába lehetne sorolni. Annál kevésbé, minthogy a VDK, kormánya a jegyzékváltások , legelején nyomatékosan kijelentette: Vientiane teljességgel elfogadhatatlan .az érdemi eszmecserére, Űttörő-egyenruhás pajtásokat látott vendégül tegnap, április 25-én szerkesztőségünk. A Szerencse sorsjegy különnyer- teseit, azokat, akik a legtöbbet adták el a Magyar Újságírók Országos Szövetsége által kibocsátott sorsjegyekből. Több mint 130 ezer sars- jegyneJi akadt gazdája a megyében, s ezzel az eredmény- nyel második helyen végeztünk az országos versenyben. Ami még figyelemre méltó számadat: a 130 ezer sorsjegyből 80 ezret iskolások adtak el. Jó munkájuk jutalmat ér- 1 deine!. A legtöbb sorsjegyet j eladó iskolák jutalmat kaptak. I Ezért öltöztek a pajtások egyenruhába, ezért látogattak tegnap szerkesztőségünkbe. A megye területéről a hat legjobb eredményt elért Iskola, Miskolcról pedig három iskola pénzjutalmat kapott. Harmincezer forintot osztottak szét a legjobb iskolák között. A megyei és városi tanács művelődésügyi osztálya, a Postaigazgatóság dolgozói egyaránt lelkesen és odaadóan segítették a Szerencse sorsjegy árusításban a Borsod megyei Lapkiadó Vállalatot és a MUOSZ Borsod megyei csoportját. A sorsjegyeket azért bocsátották ki, hogy a bevételből segítsék a Magyarorszá| gon tanuló külföldi újságíró' kát S végül, de nem utolsósor' ban hadd dicsérjük meg a legjobban közreműködő iskolá' Itat: a tokaji 1. sz. Általános Iskolát, az ózdi Béke-telepi 2. sz. Általános Iskolát, a ka* zincbarcikai Május 1. úti ál' talános Iskolát, a felsőtelekesi. a bogácsi, a gagyvendégi általános iskolát, a mezőcső ti gimnáziumot. A miskolciak közül pedig dicséret illeti a 14. trés a 37. sz. Általános Iskolát, | valamint a 2. sz. Szakközép* iskolát. Reméljük, a jutalom' pénzből tovább gazdagítják is* 1 kólájuk felszerelését'. filmekről Hurrikán Az argentin filmművészet, amelyet napjainkban a most bemutatott Hurrikán című film reprezentál hazánkban, meglehetősen ismeretlen a mozilátogató nagyközönség előtt. Nagyrészt ismeretlen az argentin világ is. A film reklámjain jelmondatként ezt olvashatjuk: „Kirándulás egy másik világba’’. Valóban másik, valóban idegen világ tárul elénk. A film kockáiról szinte tapintható valóságban árad a hurrikán sújtotta tömegek nyomora, a dél-amerikai Indián és egyéb származású lakosság életének nyomasztó levegője. Másrészt megismerjük azokat, akik ebből a nyomorból hasznot húznak, vagy közömbösek, a nraguk jómódjából kitekintve inkább undort éreznek a nyomorral szemben, mint sajnálatot. Egy jómódú család elkényeztetett kislánya okozza a filmbeli konfliktust. Az anyja ugyanis különféle kacatok között az ő egyik játékbabáját is odaajándékozza a menekülteknek gyújtó akció javára. Az elkényeztetett, idegbetegnek tűnő gyermek, bár százával vannak babái és egyéb játékai, pont ahhoz a babához ragaszkodik, és a szülők elindulnak a hurrikán sújtotta vidékre, a nyomortanyákra, felkeresni a babát. E kutatás keretében ismerkedünk meg az öreg kéjenc milliomossal, aki reklám céljából indítja a gyűjtést, s mellékesen az a célja, hogy bizonyítsa: az ő ccge által épített házak jobban bírják az árvizet, mint más épületek. Megismerjük az álom világban, kielégítetlenségben élő anyát, a beletörődött apát, másrészt a nyomorba belefá- sultakat, az adományokat elsikkasztó papot, a prostitúcióban felemelkedést látó fiatal lányokat, s azt a szemléletet a menekültek között, hogy aki amerikai, akinek dollár van a zsebében, az mindenható, s aki akár önmaga áruba bocsátása útján is eljut az VSA-ba, megalapozta a szerencséjét. A filmet André du Róna írta, Leopold Torre-Nilsson rendezte. Nemcsak az ábrázolt világ idegen számunkra, nemcsak a hisztériás gyerek körüli engedékenység idegesítő és szokatlan nekünk, de a film ábrázolásmódja, ritmusa is, jóllehet, végül is igen karakterisztikus vonásokkal rajzolódik fel elöltünk egy társadalmi freskó. Azok a csodálatos férfiak A hozzánk most került amerikai film teljes címe fgy hangzik: Azok a csodálatos férfiak a repülő masináikon, avagy hogyan repültem Londontól Párizsig 25 óra 11 perc alatt. A csodálatos férfiak pedig nem mások, mint a repülés hajdani úttörői, lfll0-ben egy londoni sajtómágnás — leendő vejének unszolására — repülőversenyt hirdet a világ legjobb repülőinek. A tét a I.a Manche csatorna átrepülése, illetve repülőút London és Párizs között. Roppant mulatságos epizódokban elevenedik meg az út. A hajdani repülőgépek, amelyek inkább valamikori hüllőkre, meg lidérces álmokban látott ősmadarakra hasonlítottak, sok-sok veszélynek és ugyanakkor sok-sok mulatságos kalandnak voltak forrásai. A film alkotói, elsősorban Ken Annakin rendező, nem takarékoskodtak a látványossággal, sem pedig a kacagtató fordulatokkal, ötletes fordulatokkal. Nem egyet annyira megszerettek, hogy unos-un- talan meg is ismételtek. A sok kacagtató fordulatot nehéz lenne felsorolni, a képen nagyszerű fricskák, szatirikus szituációk írásban nem is lehetnek hatásosak, de nevetés közben is meg kell jegyeznünk; hogy két és fél órára kevés volt a film alkotóinak ötletes- ségc. Ha a derűs játék egy órácskával rövidebb, ügy egy pillanatra sem lankadna el a néző figyelme, nem nézné vetítés közben az óráját. A sok ragyogó ötlet közül ki kell emelnünk a porosz katonai magatartás persziflálását, rí alapként, vagy vázként szolgád ló vékonyka sztori viszont naß gyón szokványos, de arra neitf is nagyon figyelünk, a sok de* rűs részlet nem enged a történetre figyelni. Az egyes §zéV repeket nagyszerű nemzetközi művészgárda, játssza, ragyogóan. Az önismétlés és helyenkénti vontatottság ellenére jó szórakozást adó film. Benedek Mikié*
