Észak-Magyarország, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-20 / 67. szám

2 A RUUSZAt, Szerda, 1968. március 20. Felhívás tiszthelyettes iskolai jelentkezésre Blaiberg kérése Blaiberg, a világ első élet­ben maradt szívátülte téses be­tege telefonon felhívta Haupt asszonyt, annak a férfinak az özvegyét, akinek szívét testé­be átültették. Blaiberg kérte, hogy mielőbb találkozhasson az özveggyel. Elhunyt Vásárhelyi tsíván Hosszú betegség után, 79 éves korában eliiunyt Vásár­helyi István, a Bükk öreg tu­dósa. A híres szakember gaz­dag munkásságát tíz kötetben adta közre. A napokban je­lent meg a Harcsa című mo­nográfiája. Fennmaradt gyűj­teményei — köztük a mint­egy félmillió darabot számlá­ló híres csigagyűjtemény — szinte felbecsülhetetlen érté­kűek. A tudóst hamvasztás után, végakaratának megfe­lelően, a hámori temetőben, egykori mestere, Herman Ot­tó sírja közelében helyezik örök nyugalomra. Harcok Rhodesiában A Rhodesiába behatoló sza­badságharcos egységeknek Zambia fővárosában, Lusaká- ban közzétett jelentése szerint harcok folynak a Salisbury- be vezető főút mentén, Maku- ti helység mellett, amely 290 kilométerre fekszik Rhodesia fővárosától. E jelentések sze­rint a szabadságharcosok két rfaodesiai fehér katonát öltek meg és hármat megsebesítet­tek. A szabadfágharcosok vesz­tesége három halott. A Magyar Nemzeti lank hirdetmejiye A mezőcsáti program Az előretolt helyőrség Próbareggeli ről, amit terveztetek... Csak a vezetőket bünteti meg —• és sóhajtva tette hozzá. —* Magát. Kobienszki, valószínű­leg felkötik... De hát ilyen az élet, egyszer lenn, egyszer fenn. — Ne hallgassatok rá! —* üvöltötte Kobienszki. — Csu­pa hazugság, amit mond ... — És nálunk az ekrazit! — kiáltotta Lorsakoff. — Ha kell, akár az egész erődöt a levegőbe röpítjük! Kevés lelkesedéssel találko­zott az elszánt biztatás. Csak Troppauer felelt, hasonló har­sány hangon: — Majd hülyék leszünk meghalni magukért! Minek másszunk bele a csávába, ha ép bőrrel szabadulhatunk?! Ne jöttek volna ide ... — Te kutya! — horkant fel Kobienszki, és Troppauer előtt termett. — Majd meg­tanítalak, hogy a hülye ver­seiddel törődj, és... Verseinek g.yalázására Trop­pauer természetesen pofon ütötte Kobienszkit. aki azután hosszú ideig csendben feküdt a földön. Lorsakoff revolvert rántott, de az egyik rab kiverte a ke­zéből. Macquart-t két katona ragadta meg. — Nem vagyunk bolondok meghalni magukért! — kiál­tott a Mikulás-szakáll ú, — Troppauernek igaza van. — Egyék meg, amit főz­tek ... — mondta egy másik csontváz, és aszott karját ma­gasra emelve, az öklét rázta dr. Borden felé... T íz perc múlva az egész corvée fegyver nélkül visszatért az erődbe, és magával hozta megkötözve Kobienszkit, Lorsakoffot, Macquart-t és dr. Bordent. A rabok, csendesen várták, hog^ döntsenek a sorsukról* (Folytatjuk^ m {egészségért már bizonyossá vált, hogy va­lami történt. — Fiúk! — mondta, ami­kor az őrséghez ért. — Azért küldtek engem, mert én a rabokkal is jóba vagyok ... Baj van. A katonák többsége az utolsó percben meggondol­ta a dolgot A főbűnösöket bezárták, a többi elhatározta, hogy nem csinálja ezt a mar­haságot. és megvédi az erő­döt ... jaj agy csend támadt. Az ]* erőd falán kigyúlt a fény. De nem jeladás­ból. Nyolc tíz reflektor pász­tázta egymást, keresztezve a sivatagot... — Ostobaság! — kiáltotta Lorsakoff. — Nem fognak ránk lőni... ■— Azt üzenik a fiúk — je­gyezte v meg Troppauer —, hogy aki fegyvertelenül jön, azt bebocsátják. Különben lő­nek. A vízcsapot lezárják, és nem nyitják ki, csak ha min­denki megadta magát... Döbbent szünet következett. Az erdő felől egy rekedt han­gú madár folyton azt ismé­telgette: „Kirágá. .. kirágá . .. kirágá...” Szél rohant át a Szaharán, és zizegve röpült a por... — Azt üzeni nektek az őr­nagy, hogy a corvée térjen vissza az erődbe, a rabok fog­lalják el a munkahelyükét, és akkor nem vesz tudomást «im» hevert mellettük két ládában az ekrazit. Hiénák röhögtek bántó han­gon, és felragyogtak az első halovány csillagok a Szahara sárga dombjai felett. — Az ördög érti... — mor­mogta Kobienszki a néma, ijesztően elhagyatottnak rém­lő erőd felé nézve. — Valami baj lehet— mond­ta az egyik katona. — De mi? Hallgattak. — Kiderül hamarosan — szólt át a rabok felől Lorsa­koff —, ha a corvée-t levált­ják. Már elmúlt az őrségváltás ideje. És semmi. Sötét este hullott a Szaharára. A rabok és a katonák csak szemben álló, ormótlan ámycsornónak látták egymást. Végre nyílt az erőd kapu­ja. .Tói látták a messzeségből is, a belső lámpák kiszűrődő fényénél, hogy az erődből egy katona jön ... Egyetlenegy' És a kapu nyomban becsu­kódott mögötte. A hosszú úton, miközben a porhullá­mok el-elfedték, lassan, nyu­godtan közeledett az árny... Már csak néhány lépés vá­lasztotta el a corvée-tól, Most végre felismerték. — Troppauer! — kiáltotta az egyik katona. Valóban a költő hkAL Mos6 ♦ 64. ♦ ♦ 11 zalatt a „különítmény” { szépen tovább tisztoga­♦ tott, most már Hilliere {hadnagy vezetésével... ♦ Ezután az erődudvaron La­♦ touret beosztotta a szolgálatot, { majd így osztotta fel a sort: ♦ — Fiúk! Most mindenki ♦ megérdemel egy jó pohár bort. {Maga. Harrincourt, velem jön ♦ kihallgatásra. ♦ — Mehetünk, öregem — fe­llelte szokott pongyolaságával, {és Latouret-nek megremegett ♦ a bajsza, valami leopárdsze- {rű morgást is hallatott, de kü­lönben nem szólt semmit... ♦ A nap lebukott a sivatag {felett, és Kobienszki, a corvée {vezetője várta a jeladást: egy ♦ kigyúló fényszórót az erőd X falán. ♦ De a kis fehér vár némán { meredt az alkonyuló sivatag­iban, mintha elhagyta volna ♦ minden élőlény. { Valami balsejtelemféle szo­rongás nehezedett az embe- {rekre. A rabok odagyültek a I műút kezdetére, készenlétben, hogy a fényszóró jeladására, egyesüljenek a corvée embe­reivel. Az állítólagos dr. Bor­den és a másik két idegen: Lorsakoff és Macquart vezet­ték a rabokat. Kiosztottak né­hány fegyvert is, keveset, {csak amennyit az autón bt- écsempészhettek masukkal. Ote A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a ma­gyar néphadsereg tisztheivet- •es iskoláira jelentkezhetnek n ind azok, akik 17. életévüket 968. augusztus 1-ig betöltik, 13 évesnél nem idősebbek, az iltalános iskola nyolc osztá­lyát elvégezték, s hivatásuk­nak érzik a dolgozó nép fegy­veres szolgálatát. A jelentke­zés feltételei erkölcsi, politikai megbízhatóság, feddhetetlen előélet, fizikai alkalmasság a katonai szolgálatra, magyar állampo'gárság, nőtlen családi állapot. A tiszthelyettes isko­lára pályázók jelentkezési la­pot a szakmunkásképző iskola igazgatójától, vagy az illetékes kiegészítő parancsnokságtól kapnak A jelentkezési laphoz saját kezűleg irt részletes ön­életrajzot, születési anyaköny­vi kivonatot, a legmagasabb iskolai végzettségről szóló bi­zonyítványt (szakmunkásképző iskolát végzetteknek az ezt igazoló oklevelet), valamint erkölcsi bizonyítványt kell mellékelni. A jelentkezési la­pot — a mellékletekkel együtt — az illetékes kiegészítő pa­rancsnokságon kell leadni. A jelentkezők lövész, páncé­los, tüzér, légvédelmi tüzér, műszaki, vegyi védelmi, loká- toros. híradó, hadtáp, harcko­csitechnikus, gépjárműtechni­kus, fegyverzeti technikus, vagy repülő-technikus szakra pályázhatnak. A jelentkezési lapon három szakágat jelölnek meg. amelyre felvételüket ké­rik. A technikus szakokra el­sősorban azok pályázhatnak, akik. azonos. vagy hasonló szakképzettséggel rendelkez­nek. A pályázók közül azokat, akik a követelményeknek megfelelnek, 1963 szeptembe­rében . behívják. Tiszthelyettes iskolai tanulmányaikat a kö­telező csapatkiképzés leteltével megtartott, eredményes felvé­teli vizsga után kezdik meg. A tiszthelyettes iskolákon a .tanulmányi idő — beleértve a kötelező csapatszolgálatot is — két év. Az iskolát sikeresen elvégzett és felavatott növen­dékek a magyar néphadsereg hivatásos tiszthelyettesei lesz­nek. A pályázat, beküldésének határideje 1968. május 15. Wladyslaw Gomulka, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden beszedet rhon- | dott a LEMP' varsói városi j pártaktívájának ülésén. | A több mint százezer kom- j munistát egyesítő varsói párt- ■ szervezet képviselői előtt mondott beszédében Gomulka j hangsúlyozta, hogy az utóbbi ; tíz nap alatt Lengyelország- ! ban jelentős események men* , lek végbe. Varsóban és az or­szág más egyetemi központ- ! jaiban a diákifjúság elég je­lentős részét megtévesztették j é-s hamis útra irányították a szocializmussal szemben ellen- I séges erők. Ezek az erők el- I hintették a diákok körében a ! kalandorkodás, az anarchia és | a törvényszegés magvait.. A I provokáció eszközeivel feliz­gatták a fiatalok egy részét, 1 utcai összetűzéseket, vérontá­sokat igyekeztek provokálni. Mindez mélységes aggoda- ! lommal töltötte el a lengyel ! közvéleményt — hangsúlyoz- j ta a LEMP első titkára. — Különösen élesen szállt szem- í be a közrend megsértőivel, a diákok illegális akcióinak ih~ letóivel és szervezőivel a mun­kásosztály. Gomulka ezután arról, be­szélt, hogy az országban ta­pasztalt eseményekben vilá­gosan jelentkezik a választó- vonal, egyfelől a szocializmus erői, másfelől a. legkülönbö­zőbb reakciós erők között, egyfelől a lengyel—szovjet szö­vetség és barátság politikája, másfelől a csődbe jutott reak­ciósok, az egész reakciós söp­redék szovjetellenes politiká­ja között. A világosan látha­tó választóvonal egyik olda­lán áll az a politika, amely garantálja Lengyelországnak határai sérthetetlenségét, az ország sokoldalú fejlődését, másik oldalon pedig azok mesterkedéseivel találkozunk, akik a pusztulás útjára sze­retnék taszítani Lengyelorszá­got. A továbbiakban a szov­jet—lengyel barátság erősíté­séről és az eseményekkel kap­csolatos, különböző kérdések­ről szólt. Gomulka beszéde történhetik az alábbi külföldi pénzintézetek valamelyikénél is: Banco di Roma, Róma Bank of America, San Francisco Zentral 1 - Wechselstuben AG Niederlassung, Wien Credit Lyonnais, Paris Deutsche Bank AG Frank­furt (Main) Schweizerische Bankgessell- schaft, Zürich The Royal Bank of Cana­da. Montreal Westminster Bank LTD., London. A részvénycsere alá termé­szetesen nem esnek és így nem kell letétbe helyezni azo­kat a hatályukat vesztett rész­vényeket, amelyeken nem sze­repel a külföldi tulajdont az 52) 0 1948. (V. 6) korm. szá­mú rendelet alapján tanúsító magyar megjelölés. A részvények letétbe helye­zése alkalmával pontosan meg kell jelölni a részvények tu­lajdonosának nevét és lakcí­mét. Magyar Nemzeti Bank t lett, és tgy az említett szemé­lyek tulajdonában érvényes részvény nem lehet. Az álla­mosítás nem . vonatkozott a külföldi állampolgárok és jo­gi személyek tulajdonában le­vő részvényekre, és ezek ér­vényben maradtak, ha tulaj­donosáéi eleget tettek egy 1948-ban kiadott kormányren­deletnek, vagyis a pénzintéze­ti központnál, vagy valame­lyik magyar külképviseletnél bemutatták részvényeiket, és azok külföldi tulajdon jogát az' említett szervek a részvénye-\ ken igazolták. A forint név-i értekre vonatltozó csere lelte-* tősége tehát az így megjelölti (igazolt), külföldi tulajdonbanJ levő, érvényes részvényekre4 vonatkozik. Ezeket. kell a c.se-1 rére vonatkozó jogok érvé-i nyesítése érdekében leiéibe* helyezni. A 'Magyar Nemzetit Bank részvényeinek ezek <ri külföldi tulajdonban levőt részvények azonban csak igen < csekély hányadát teszik ki. t A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 19G7. évi 37. számú törvényerejű ren­deleté szerint a Magyar Nem­zeti Bank aranykoronára szó­ló részvényeit forintra szóló részvényekre kell kicserélni. A. csere végrehajtása céljá­ból a részvények tulajdonosai részvényeiket a banknál letét­be helyezni kötelesek. A határidőn belül letétbe nem helyezett részvények — az említett tvr. szerint — ér­vényüket vesztik. Ezek alap­ján többé sem kicserélésre irányuló, sem bármiféle egyéb igényt támasztani nem lehet. A törvényerejű rendeletben . foglalt felhatalmazás alapján a bank 1968. február 29-én tartott rendkívüli közgyűlése a letétbe helyezés határidejét 1968. december 31-ben állapí­totta meg. A részvények letétbe he­lyezhetők (letétbe vétel végett megküldhetők) a Magyar Nemzeti Bank központjánál (letét főcsoport), Budapest, V., Szabadság tér 8. A letétbe helyezés azonban A Magyar Nemzeti Bankot 1924-ben alapították, és rész­vényeit aranykoronára szólóan bocsátották ki, mivel annak idején a törvényes fizetőesz­köz az erősen devalvált koro- na volt. Az azóta bekövetke­zett - változások folytán az aranykorona-érték létjogosult­sága megszűnt, értelmét vcsz- ■ tette. Ezért adta ki rendele­tét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, hogy a. Magyár Nem,- zeti Bank aranykoronára szó­ló részvényeit forintra 'szóló részvényekre kell kicserélni. .4 bank hirdetményben is fel­hívja a. részvénytulajdonoso­kat. hogy a tulajdonukban le­vő érvényes részvényeket cse­re céljából ez év végéig he­lyezzék letétbe, mert ellenke­ző esetben a részvények ér­vényüket vesztik. Az 1947. évi törvény álla­mosította a magyar állampol­gárok és a belföldi jogi sze­mélyek részvényeit. Ezeknek tulajdonosa a magyar állam községben tartanak erről ta­nácskozást, 24-e és 30-a kö­zött a művészetek hete lesz több képzőművészeti kiállítás­sal, művész- és közönségtalál­kozóval, klubhangversennyel, filmesztétikai előadással. Kép­zőművészeti ismeretterjesztő előadások, irodalmi estek, a Tv vezetőinek és a nézőknek három találkozója szerepelnek még a gazdag programban. A kulturális hónapot a népek barátságának hete zárja, amelynek során 3 helyen tar­tanak barátsági esteket, vl • A ■ program-■ jól ■ szerkesztett, igen. változatos, sok gazdagsá­got ígérő. Az első, alkalommal megrendezett járási kulturális hónapra a programból ítélhe- tően jól felkészültek a csati járás népművelői. Hisszük, hogy a megvalósulás a jó ter­vezéssel arányban álló, sike­res lesz. (bm) szentelték. Március 6., a mű­szaki ismeretterjesztés napja volt, amelyen a mindennapi életben használatos háztartá­si és mezőgazdasági gépekkel kapcsolatos ismeretekről négy községben tartottak előadást. Ezt követően 7-e a pedagógiai ismeretterjesztés napja. Hat községben tartottak előadást a család és iskolai nevelés össz­hangjának megteremtéséről, 8-át pedig a honvédelmi isme­retterjesztésnek szánták. Az is­meretterjesztés hetét a szak- körvezetők mezőcsáti tanács­kozása zárta. — .... A második hét, március 10 —15-e között egészségügyi jel­legű volt. 12 községben tartot­tak. ilyen témájú előadást és megrendezték a véradók járási találkozóját, valamint emlék­ünnepséget Semmelweis szü­letésének 150. évfordulója al­kalmából. Március 17—23-ig a televízió hetét rendezik, 10 A mezőcsáti járásban a na­pokban kezdődött meg a járá­si kulturális hónap. Jóllehet, a járás kisebb tájegységei már rendeztek művelődési heteket, az egész járást érintő rendez­vénysorozat most jelentkezik először. Figyelemre méltó a kulturá­lis hónap szerkezeti felépítése. Az intéző bizottság nagyon he- lyesen „népművelési műfajon­ként” csoportosította a külön­féle rendezvényeket. Például a március 4-e és 9-e közötti idő­szak az ismeretterjesztés hete, azon beiül is március 4. az előadók napja volt. Négy köz­ségben tartottak előadást olyan témakörökből, amelyek elsősorban az ismeretterjesztés munkásainak látókörét bőví­tették. nekik adtak hasznos, módszerbeli tanácsokat, isme­reteket.. ötödikét a politikai ismeretterjesztés napjának

Next

/
Oldalképek
Tartalom