Észak-Magyarország, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-02 / 52. szám

es ZA K M AOV ARORS Z A G Szombat, 196?. március &, «j. Kapunyitás március 4-én Filmklubot kapott Miskolc A figyelmes újságolvasó visszaemlékezhet arra az erő­feszítésre, amelyet a városi ta­nács művelődésügyi osztálya, a megyei Moziüzemi Vállalat és lapunk szerkesztősége a Művész mozi, illetve a film­klub létrehozásáért tett. Az ország nagyvárosaiban — Bu­dapesten kiváltképp — már régebbi idők óta munkálkod­nak filmklubok. A közel két­százezres város igénye már rég szorgalmazta a Művész mozi megteremtését. Csak lé­pésről lépésre jutottak el a már felsorolt intézmények a megvalósulásig. Ugyanis meg kellett küzdeni a helyi­ség-nélküliséggel, fontolóra kellett venni, a műsorbeosz­tást, meg kellett teremteni a filmklub hasznot hajtó profil­ját. A próbálkozások és kezde- ményézések sorában először a Kossuth mozi mellett létesí­tendő klub lehetősége ötlött jel. Miután ezt tűzrendészet! szempontból akkor még nem tudták rendelkezésre bocsáta­ni, az ügy lelkes képviselői más utakon indultak el. Ek­kor vetődött fel az a gondo­lat, hogy a filmművészet ba­rátai a Táncsics mozi vetítő­termét és klubját veszik igénybe bizonyos időszakon­ként Az elképzelés már ekkor ;provizórikusnak látszott, így az illetékesekkel még egyszer konzultáltak a Kossuth mozi melletti klub kialakításának ügyében. A jóindulat és az egységes akarás végül meg­hozta gyümölcsét, s kialakul­hatott a csaknem 80 szemé­lyes filmklub. A megyei Moziüzemi Válla­lat, látva a klub-mozgalom, a filmesztétikái ízlésfejlesztés fontosságát, erszénye mélyére nyúlt, és több mint 120 000 fo­rint beinvesztálásával meg­született a kellemes környeze­tű filmklub. A jövendő klub­tagok. asztalok mellől, fote­lokból tekintik meg a bemuta­tásra szánt filmeket, hallgat-- ják végig áz előadásokat, közben e kellemes pozícióból vitatkoznak. Zimonyi Zoltán, a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­nak filmelőadója megismerte­tett bennünket a klub célkitű­zéseivel. Az új létesítmény a filmbarátok érdeklődő táborát tömöríti egybe. Mint minde­nütt a nagyvilágban, itt is az igényesebb közönség juthat majd szóhoz. Ez természetsze­rűleg kihat majd a szélesebb körű filmesztétikai nevelésre is. hiszen tanárok, népműve­lők, képzőművészek, színészek lelnek az új otthonban űj szel­lemi lehetőségekre. Nem nehéz elképzelni, hogy rajtuk keresz­tül megsokszorozódik a film­értők tábora. A program összetett. Ar- ehivfilmeket, MOKÉP forgal­mazású alkotásokat és eseten­ként rövidfilmeket is bemu­tatnak. A miskolci klub egyik érdekessége, hogy vállalkozik a „brüsszeli 12” (1958-ban a brüsszeli világkiállítás alkal­mával legjobbnak ítélt világ­filmekről van szó) bemutatá­sára. Nóvumnak számít az is, hogy ez a klub vállalkozik első ízben élő, magyar rende­zők alkotásainak sorozatban történő, előadásokkal párosí­tott bemutatására. Miután Miskolc a rövidfilmművészet pártfogoló otthona, így termé­szetes, hogy a filmklub a leg­izgalmasabb rövidfilmek be­mutatását is napirendre tűzi. Havonta két archívfilmet, két élő magyar rendező alko­tását, egy premierfilmet, va­lamint rövid és amatőr alko­tásokat mutatnak be. Négy al­kalommal szerveznek vitát, il­letve előadást magyar rende­zők. esztéták részvételével. A klub kis kézikönyvtárral is rendelkezik, az érdeklődők megtalálhatják a legfontosabb filmkönyveket, tanulmányo­kat, filmfolyóiratokat. A jövő tervei közé tartozik, hogy a iibresszóhoz hasonlóan, a filmklubban is rendeznek ka- marakiállításokat. Az eddigi elképzelések szerint, a Pannó­nia Filmstúdió valamelyik al­kotója rendez majd fázisrajz kiállítást, hogy a klubtagok mind közelebbről megismer­kedhessenek a rajzfilmművé­szet alkotó folyamataival. Idővel a híres magyar film- plakál-művcszet remekeit is falra helyezik majd. Az új klub közvetlen teen­dőinek ellátásával a Gárdonyi Géza Művelődési Otthont bíz­ták meg. A március 4-én. hét­főn megnyíló klub kezdő mű­sora Gertler Viktor immár klasszikussá alakuló munkás­ságának ismertetése, valamint az archívfilm vetítés során Griffith Türelmetlenség című művének bemutatása lesz. Ezt követően a rövidfilm kedvelői megismerkedhetnek Korom- pay Márton rendező igen hasz­nos, kétrészes ■ filmjével, amelynek címe: Film a film­ről. Az érdeklődők március 1-ig, péntekig jelentkezhettek a városi tanács művelődés­ügyi. osztályán. Párkány László A holfgfár állam úfjásxiiletése „Miéi! SS ilÉÉjÉlt a szakácsát?“ 1878. március 3-án, 485 évig tartó rabság után újjászüle­tett a modern bolgár állam. A történelem évkönyvei ezt az eseményt a San Stefano-i békés ze rzcdés ered mén y ének tüntetik fel, azaz az orosz— török háború befejezését kö­vető békének. A San Stefano-i békeszerződés ugyanis önálló, autonóm fejedelemségnek nyilvánította Bulgáriának a Balkán-hegységtől északra, a Dunáig elterülő részét. A dé­li rész, Kelet-Rumélia to­vábbra is török fennhatóság alatt maradt. 1885-ben Kelet- Rumélia bolgár lakossága fel­lázadt a török uralom ellen. Bulgária két részé,- egyesült. A bolgár népet a csaknem 5 évszázados rabság nem tud­ta megtörni. A nép megőrizte a 681—1010. és az 1186— 1396. közötti első és második bolgár birodalom legszebb ha­gyományait, nemzeti és kul­turális vívmányait, a szabad­ság oi thatatlan szeleteiét. Mindenkor az egymással vias­kodó feudális urak tették le­hetővé az idegen hódítást, mialatt a nép szakadatlan harcban állott az idegen el­nyomókkal: Bizánccal, a Bi­záncot elfoglaló keresztesek latin császárságával, a be­betöró tatárokkal, és a ngó- mezei nagy vereség óta a tö­rök hódítókkal csakúgy, mint belső elnyomóival. A nép 1443-ban Hunyadi János olda­lára állott. És 1598-ban, 1686-ban, 1688-ban felkeléseik­kel próbálta lerázni igáját. A feudális bilincsek végső szét­törésére 1875. szeptemberében és 1876. áprilisában nagyszerű lendülettel kelt fel a porta ellen. E felkeléseit leírhatat­lan kegyetlenséggel verték le a török hódítók, s meggyilkol­tak 12 ezer embert. Az 1877— 1878-as török—orosz háborút követő San Stefano-i béke — mast 90 éves — megadta a nemzeti létért küzdő bolgár népnek a jogot a modern bol­gár állam megteremtésére. Azt a hőskölteménybe illő szabadságharcot, amelyet a bolgár nép évszázadokon át vívott nemzeti és önálló álla­mi létéért — korunk teljesí­tette be a bolgár munkásság, parasztság és értelmiség javá­ra. A bolgár és a magyar tör­ténelem menetében sok a ha­sonlóság. Ezért is tudunk oly fenntartás nélküli örömmel megemlékezni a bolgár sza­badságharcosok 90 év előtti nagy fordulatáról. Március 2-án és 3-án szavalóverseny Miskolcon Az ország hat megyéjéből érkeztek vendégek tegnap, március elsején Miskolcra, a Csanyik-völgyi KlSZ-iskolába. Ma és holnap ugyanis;itt ke­rül. sor a fogyasztási és érté­kesítő szövetkezeti tagok, va­lamint á falusi KlSZ-szerve- zetek tagjainak IV. országos szavalóversenyének területi döntőjére. A KISZ Borsod megyei Bi­zottsága és a MÉSZÖV me­gyei igazgatósága •— a KMP és a KIMSZ megalakulásának 50. évfordulója, a forradalmi ifjúsági napok és a IX. VIT tiszteletére — rendezi meg ezt a vetélkedőt. A szavalóver- senyre Fejér, Heves, Komá­rom, Nógrád, Pest és Borsod megye küldte el hat-hat leg­jobb versimondóját. Ünnepélyes külsőségeik kö­zött bonyolítják le a versenyt, amelyet ma, március 2-án 13 órakor nyit meg Csege Géza, a MÉSZÖV megyei igazgató­ságának elnöke. Ezt követően délután 18 óráig hangzanak el a kötelezően bemutatandó versek. A szabadon választott költemények előadására más­nap délelőtt fél 9 órától kerül sor. És délben, 13 óra 30 perc­kor már ismert lesz az ered­mény, amelyet Varga Gábor- né, országgyűlési képviselő, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese, a zsűri elnöke hirdet ki. Az okleveleket és a díjakat Kovács Sándor, a KISZ Bor­sod megyei Bizottságának el­ső titkára adja át. az érdekes­nek leérkező verseny legjobb­jainak. „Egyszerűen felháborító! Ha már legjobb barátai kö­zül választ Johnson hadügy­minisztert:, miért nem mind­járt a szakácsát hívja meg?” — Ezzel a felháborodással vette tudomásul Robert Ken­nedy egyik híve Washing­tonban Clark Clifford ügy­véd kinevezését a Pentagon élére. A felháborodás érthető, ha tudjuk, hogy Clifford taná­csára jelentette ki Johnson 1964-ben, a választás ide­jén: egyetlen miniszter sem lehet alelnök mellette. Ezzel az általános formulával aka­dályozta meg. hogy Robert Kennedy egyáltalán gondol­jon az alelnöki jelölésre. Clark Clifford valóban az elnök legrégibb barátai közé tartozik. Irodáját Washing­tonban alig néhány lépés vá­lasztja el a Fehér Háztól. Ám ezt az utat se gyalog teszi meg nem is egyszer naponta, Johnson hívására, hanem gyönyörű Thunder- bird kocsiján. Miként • a Neue Zürcher Zeitung már megírta, Clif­ford „minden miniszterénél közelebb” áll Johnsonhoz, és most már nemcsak szürke eminenciásként, hanem hi­vatalosan is. héja-társa lesz Rusk külügyminiszternek és Walt Rostow főtanácsadó­nak- A 188 centiméter ma­gas, 61 éves új hadügymi­niszter nem titkolja, hogy ma is a hidegháború híve, mint Truman idejében, aki­nek szintén segédkezett Kemény kurzust követei & „vörösök” ellen, szabad ke­zet Vietnam bombázásában és több katonai eredményt mint törődést a világközvé­lemény esetleges reakciójá­val. Tulajdonképpen olyan hi­vatalt vesz át, amelynek ré­gen külső munkatársa. Tru­man elnöknek ő segédkezett, amikor 1947-ben Norsrad tá­bornokkal és Sherman ad­mirálissal kidolgozta az egy­séges hadvezetést, Johnson első újévi üzenetét ő fogal­mazta meg, és a kémszerve ■ zet, a Cl A felügyeletét el­látó bizottságnak már eddig is ő volt az elnöke. Közben ügyvédi irodája, a Clifford és Miller iroda megszerezte magának a legnagyobb hadi- szállító monopóliumok kép­viseletét (General Electric, ,Du Pont, Standard Oil), és a republikánus kormányzat idején, egészen 1961-ig így állt kapcsolatban a hadügy­minisztériummal. A kulisszák mögötti tevé­kenységhez amellett a John­son mellett fejleszthette ké­pességét legjobban, aki ma­ga is mestere ennek. így az­tán az sem meglepő, hogy új, hadügyminisztert beosztásá­ban nemcsak az Egyesült Államok, hanem az elnök védelme is feladata lesz, 1948-ban sikerült a népsze­rűtlen Trumant újra elnökké választania ' praktikáival, most Johnson ugyanért várja tőle. (máié) Szlovák grafikák Budapestéit Egymástól messze élő két nép grafikája találkozik a na­pokban Magyarországon; szlo­vák és török művészek kiállí­tása nyílt meg Budapesten. A budapesti Csehszlovák Klub­ban a szlovák alkotók, a Kultu­rális Kapcsolatok Intézetében a török grafikusok anyaga lát­ható. Mindkét gyűjtemény ta­nulságos élmény a magyar művészek és a hazai közönség mércéjével mérve. A tőlünk alig néhány kilo­méterre élő és alkotó kassai, pozsonyi, közép-szlovákiai művészeik — aki lenek kapcso­lata a magyar kollégákkal« különösen a szomszédos észa­ki megyékkel állandó és élénk — hagyományban és újítás­ban, társadalmi és művészed célokban természetszerűen csaknem azonosak velünk, Elég egy pillantást vetni J, Szabó korábbi, gondos-apró­lékos részletezéssel készített fametszeteire, hogy felfedez­zük a két háború között ná­lunk is virágzó grafikai stílus hasonvonásait. S ugyancsak könnyen felmérhetjük későb­ibi lapjai láttán, hogy Szlová­kiában is a mienkhez hasonló úton újul meg ez a stílus: Orvvadász és Favágó figurája szálkásabb, nyersebb, kifeje­zőbb vonásaival lüktetőbben és darabosabban — találób­ban — szólaltatja meg az er­dei. ember küzdő keménysé­gét. Orest Dubay ugyancsak a részletezőbb előadásmódot fogja újabban határozottá és keménnyé, más úton, mint a Lányok című, monumentális emberséggel teli lapja mu­tatja. Ugyancsak a nagyvonalú ta­golatlanság, a súlyos formák szépsége hirdeti a mindenna­pok emberének harmóniáját E. Zmeták művein, ö olykor — mint a bibliai témát mai plebejus történetté átköltó Szökés Egyiptomba című lap­ián — színekkel eleveníti gra­fikájának feszültségét. Ez a. színkezelés — akárcsak a for­mák leegyszerűsítése — roko­nit.; a vele L. Fulla művészetét, amely Picasso újabb metsze­teinek hangját elegyíti szlo­vák népművészeti hangulatok­kal, s így kap költői feszült­séget a felvidéki kisvárost, népköltészeti motívumokat modem-hagyománvos kettős-' séggel ötvöző grafikája. A grafika stíluslehetőségei ma végtelenek, technikai megoldásainak szinte nincs határa. V. Hloznik linóleum­metszettel. Lebis kifinomult rézkarctechnikával ad formát kevésbé hagvományos s drá­mai ábrázolásainak. (fk Gy.;í P Howcod (Eepő lenő) Az előretolt == eeeee= helyőrség •»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ 51. 4 ~z emberek csendben ül­tek. Ez volt a gyarmat . legsivárabb,- legcsende­sebb kantinja. Az egyhangú­ság, az őrjítő hőség letargi­kus félholtakká tette a kato­nákat. Megszámlálhatatlan so­kaságú légy dongott a helyi­ségben. — Halló, uraim! Hiszen ez itt nem is kantin, hanem gyászülés. — Galamb élénk kiáltása szinte szétfröcskölte a forró, nyomasztó levegőt. Az emberek megmozdultak. Az­után felhangzott a szájharmo­nika. Néhányan énekeltek. Még a hülye Kréta ás vigyorogva mozgatta kezét. Olykor fel­rikkantott. Ezen mindenki ne­vetett. Pedig tragédia nélkül az a nap sem múlt el. A párás, dögletes, pipálüst­től súlyos esti kan ting őzben félájultan főttek az emberek. Behallatszott az induló trombitája. Es nyűt az aj­tó... Troppauer rohant be.,. täiadtan, ijedten..,* — Fiúk ... a puskám ... el­tűnt ... Döbbenten hallgattak el. A vastag költő tanácstalanul nézett körül szomorú, bárgyú szemével... Pencroft odadobott egy frankot a söntós bádog polcá­ra, és csendesen kiment. Hil­debrandt ülve maradt. — Micsoda hülyeségeket be­szélsz?! — rivallt rá Galamb, — Mi az, hogy eltűnt a. pus­kád? Égy Lebel gyorstüzelő nem mesebeli tündér . . . — A .. az állványra tet­tem. Most őrszolgálatra kell mennem ós . . nem. találom ... Eltűnt... Puskatus dobbant az ajtó­ban. Az őrség! — Közlegény! Nem jelent­kezett a szolgálatra! öt perc múlva munkaruhában kihall­gatásra megy. ... Galamb szájharmoniká­ja te elnémult. Legjobb ba­rátja. a- nagyfejű. vastag köl­tő délután elindul kihallga­tásra. Két hetet kapott, de végre is mindegy. Első nap meg­ölik. Latouret megengedte ne­ki, hogy utoljára még beszél­jenek egymással. Galamb nem tudott szólni. Csak nyelt, mert valami foj­togatta torkát, és hosszasan szorongatta barátja kezét. Ez mosolygott. Közben megnya­logatta széles, bohócszáját. Oly csúnya volt és oly ked­ves. Zavartan simogatta ké­kes szőrzetét majomállkap- csán. egyik csánipás lábáról a másikra nehezedett, végül át­adott egy csomó írást Galamb­nak. — Műveim — mondta fepn- k ölten —, száztíz válogatott Troppauer. őrizd meg. Ezzel tartozol az utókornak ... Troppauer elindult. Az ős­erdőben kezdődő műútnál egyedül ment tovább. Néhány perc múlva eltűnt a szemük elől. Jól tudták: öröl ere. T roppauer csendesen ka- esázott a műúton a dzsungel belseje felé. Hülíers hadnagy éppen el­lenőrizte, amint lerakják és kiöntik a hideg bitumen­burkolatot a letisztított föld­re. — Az 1865-ös közlegény je­lentkezik. A hadnagy beírta noteszé­be, és intett. Ment... A nagy fák eltakarták a tiszt elől. Hilliers sóhajtott. Jól tudta, hogy a katona el­tűnik. Szörnyű. És nem lehet tenni semmit. Űt kell min­den áron. ... Troppauer már messzi­ről látta a foglyok gúnyos ós fenyegető csoportját a sátor­ház. körül álldogálni. Valami megszorította mellkasát . Egy hatalmas alak a cso­port szélén fenyegetően rázta öklét messziről. Tarzanszerű, félmeztelen ember volt, cson­tos, lóidomú fejjel és övig érő Mikulás-szakáll al. Kezében dorongot lóbált. — Fiúk! Egy katonával megint kevesebb ... — kiál­totta a Tarzan. — De ért messzebb ássátok el, mert a múltkori idecsődítette a hié­nákat. Es elindult, hogy elsőitek üssön a közeledőre. Trop­pauer egy pillanatig arra gon­dolt, hogy elfut. De hová? Körül az őserdő járhatatlan sűrűje. Ment tovább, egyene­sen. — Kutya! Piszok, véreb! — kiáltotta a Mikulás külsejű vadember, és felemelte a do­4 4 rongot. De valaki elkapta1 karját, és mint valami cső-] magot dobta félre. * — Ezt az embert nem bánt-] ja senki! ] A darócba bújtatott, félig] penészes csontvázak fenyege-] tő rikácsolással közeled tette .. .< Barbizon, a korzikai bandi-] ta állt Troppauer előtt kitér-, jesztett karral. — Ez volt az a katona, aki] vizet adott, hogy megitassa-« naík téged, Grumont. Ez verte] meg miattunk a goumiert« Aki hozzányúl, azzal én vég-< zék. A Madonnára mondom ...] A korzikai fenyegetése ma-« gában véve még nem bizo-] nyúlt volna hathatósnak. A^ bozontos hajú, Mikulás-Tar-1 zan akkor torpant vissza,< amikor azt hallotta, hogy a« katona megitatott egy rabot.]] Ezek a félholt alakok at szörnytett és az érzelgős kö-4 zött ingadoztak hisztérikus \ lelkiállapotukban. Troppauert* vállon veregették, és vigyo-1 rogtak rá. \ A köpcös kihúzta magát.i és legszélesebbb moso-i lyával mondta: — Ak-J kor, ha megengedik, felolva-| som egy költeményemet — ésj kivett egy piszkos lapot. —| Hajnali rózsák a Szahara fe-| lett. Irta: Troppauer HümérlT A rabok rémülten álltaik. J {Folytatjuk^ t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom