Észak-Magyarország, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-10 / 59. szám

6 Eszakmagyarobszag Vasárnap, 1068. március Ti, Halála után telefonált? Á szép Vera Brühne ártatlanul ül börtönben? A kölni édességkereskedő furcsa vallomása Strauss miniszter úr tudott volna róla? Roger Hentegs, a kölni Me- wjvingersU-asKe 51 éves édes- Ségkeréskedője nem volt min­dig ilyen szolid kispolgári fi­gura, mint napjainkban. Persze, lehet, hogy ma -sem az, aminek látszik. Az édességbolt csábi tó kira­kata mögött más nyalánkságok is kaphatók — ha hinni lehet meglepő tanúvallomásának. A luxemburgi cukrász és ílamand származású felesége (akinek gyermekeként 1917- ben Roger Hentegs meglátta a napvilágot) nyilván soha se gondolt rá. hogy valaha szak­máját folytató fia milyen vargabetűvel jut el a kölni édességboltig. Roger ugyanis Brüsszelbe került, és fiatalon szószólója lett annak, hogy Flandriát Németországhoz csa­tolják. Mármint Hitler Németorszá­gához! így került kapcsolatba Bel­gium megszállása után a fa­siszta német hadsereg kémel- hárí tóival, és hamarosan e „cég" érdekében tevékenyke­dett. Mégpedig olyan siker­rel, hogy a háború után mind a franciák, mind a luxem­burgiak elítélték kémkedés miatt. Az állástalan ügy­nök ide-oda bolyongott ál­nevek alatt a Benclux-álla- mokban. egykori kém elhárí­tás barátai bújtatták. Végül sikerült Portugáliába jutnia. Salazar fasiszta országában már „biztonságban” érezhette magát, mégpedig olyannyira, hogy „utazási irodát” nyitott, amelyben belga fasiszták mentésével foglalkozhatott. A belga hatóságok ezért távot lé­tében elítélték, ez azonban nem zavarta abban, hogy vé­gül is ott keressen menedéket, ahol egykori hitlerista főnökei­éinek, vagyis Nyugat-Német- országban. tea- személyes referense voll akkoriban a bonni hadügymi­nisztériumban, valamint dr. Otto Praun orvossal. Ekkor már nem dolgozott Grosskopfnál, hanem megnyi­totta saját édességboltját, de a régi „szakmával” sem sza­kított. Olyannyira nem. hogy üzleti kapcsolataiból még Re- penning úr számára is csur- rant-cseppent valami. Sokkal jelentősebb lett azonban később, hogy a fegy­vercsempészésben dr. Otto Praun is részt vett, és ezt az orvost I960. hamvazószerdá­ján meggyilkolták. Kétévi nyomozás után a müncheni bí­róság a doktor barátnőjét. Vera Brühne-t és annak sze­retőjét. Johann Ferbachot ítél­te el rablógyilkosság miatt. A nyugatnémet „jó társaság­ban" régei, hírhedt, szép Vera Brühne ügye nagy feltűnést keltett, azóta azonban rég fe­ledésbe merült volna minden, ha . .. .. . Ha az elmúlt évek fegy­verkezési korrupcióját vizsgál­va a nyugatnémet bíróság nem hallgatja ki tanúként Hentegs urat és nejét. A tanúvallomásból ugyanis nemcsak az derült ki. hogy ez a házaspár mennyi francia pénzt csempészett át a hatá­ron fegyverkezési üzletek zsí­rozása céljából, s hogy meny­nyit kerestek ezen egyes urak a hadügyminisztériumban. Ha­nem valami más is . . . Kiderült még az is. hogy á a meggyilkolt Ottó Braunnal a Hentegs-házaspár, Repen- ning úr társaságában, két órá­val azután, hogy Vera Brühne és szeretője meggyilkolta — telefonon beszélt. Az állítólagos halottal foly­tatott beszélgetés után Repen- ning egy Schröder nevű fő­hadnaggyal felkereste Praun doktort, majd a megállapodott egyórás látogatás helyett jóval | később tért vissza Hentegsék- j hez. meglehetősen feldúltam j Akit Vera Brühne gyilkolt I volna meg, az — Hentegs sze- ; ríni — jóval később még ólt. Ez azonban csak annyit bi­zonyítana, hogy egy szép kur­tizánt ártatlanul ítéltek el. A Repeiming-látogatás azon­ban azt fedné fel, miért 'fél­ték el Verát, és ki vagy kik helyett. Ezt támasztja alá Hentegs- nek az a bírósághoz benyúj­tott levele, amelyet a gyilkos­ság után intézett Strauss hadügyminiszter úrhoz. A le­vélben ugyanis annak a gya- j nújáalak adott kifejezést, hogy,; Praun doktort Repeimingélt j tették el iáb alól üzleti érdek­ből, és tiltakozott az ilyen el­járás ellen. Ami a legérdekesebb — írja a nyugatnémet Spiegel című lap az ügyről —. Hentegsék ebben az időben hatalmas va­gyonra tettek szert. És amióta Hentegs megtette tanúvallomá­sát, két édesség-üzlettársát tet­ték el láb alól. Előbb mind­kettőt megfenyegették: ha to­vábbra is együttdolgozik Hen- tegssel — meghal. Azután mind a kettőt hol­tan találták, rejtélyes körül­mények között. Máté Iván Es itt kezdődik szinte hűié­Egy népdaiénckesnő tetlen története! . Az egykori náci ügynök Bonnban összekerült, egykori kollégájával, bizonyos Gross- kopf úrral, aki a hábo^úvesz- tés után bel- és külföldi ipar- vállalatok gyanús üzleteit köz­vetítve „merült alá”, hogy régi bűneiért senki se vonhassa fe­lelősségre. A két „kémtest­vér” lelkesen üdvözölte egy­mást, és Hentegs, aki szárma­zása következtében franciául is éppúgy beszélt mint néme­tül, tolmács lett barátja üzle­tében. Az üzlet francia szállító- repülőgépek importálásából állt. Ezeket a látszólag bé­kés gépeket az akkor még ti­tokban fejlesztett nyugatnémet hadseregnek adták el. Mégpedig igen ügyesen! Már, ami saját zsebüket illeti! Grosskopf úr ugyanis még a hitlerista időkből jól 'ismerte a nyugatnémet hadsereg be­szerzési igazgatóját, Seil schöpf urat. Öt is bevonták az üzlet­be, s így vásárolták meg a francia gépeket. A különleges kapcsolat azért kellett, mert egy amerikai .cég hasonló, de olcsóbb gépeket gyártott. A francia, gépek megvásárlásáért mind Sellschopf úrnak, mind kollégájának, Evers úrnak, szép summa francia frank ütötte, markát. És a pénzt ki más hozta volna el Párizsból, mint Hentegs felesége. Gitta, aki a franciák által elítélt fér­je helyett utazott Párizsba. • Nem sok idő múlva Hentegs más.i ■nyugatnémet' fegyyervá- sar lókkal Is kapcsolatba ke­rült így Repenning őrnagy úr­fel, aki Strauss hadúsymsnisz­ZóM színű, egyszerű sza­bású ruhában ült eg.v asztal­nál. Egyedül. Semmi dísz nem volt rajta, arcán semmi festék. Vacsorára várt. Emberek jöt- tek-mentek körülötte — azok az emberek, akik később alig akarták leengedni a dobogó­ról —, de csak kevesen ismer­ték meg. A televízióban más­nak látják Madarász Katalint: feltűnő, esupa-temperamentum és egy kicsit egzotikus népdal­énekesnőnek, a cigánydalok robbanékony előadóművészé­nek. Akik. azonban üdvözölték, azokat felvillanó mosollyal kö­szöntötte, többnyire név sze­rint. — Sok ismerőse van Bor­sodban ? — Nem több. mint általában más megyében. Hiszen az egész országot járom Mindezt már a gyors va­csora után mondja, miközben fellépésre készülődik a Poló- nia-szálló egyik Ids szobájá­ban. — Szívesen jön Borsodba? Megérzi, hogy ez csal; udva­riassági kérdés, és ki is mond­ja: — Nemcsak udvariasságból felelek úgy. hogy igen. hanem, mert tényleg szívesen jövök ebbe a megyébe. Kevesen tud­ják, hogy gyűjtöm a. népdalo- liat. Egyrészt, mert állandóan bővítenem keli repertoáromat, másrészt pedig (és ez talán még inkább szívügyem) sze­retnék minél több szép nótát megmenteni a feledéstől. És Borsodban nagyon sok szép népdalt, cigánynótát hallok. Az emberek pedig örömmel énekelnek nekem. — De örömmel hallgatják is. Színes gyöngyöket, csillogó fülönfüggőket szed elő bőrönd­jéből. A kellékek azonban most nem kötik le figyelmét,. Fontosabbnak tartja a beszél­getést. Hiába mondjuk, hogy nem akarjuk zavarni, sminke­lés közben hs tartóztat, és üoly- fcatjaa — Mar én is észrevettem, hogy itt különösen örömmel hallgatnak. És rájöttem, hogy ez azért van, mert Borsodban kevés a népdalénekes. Már­mint az olyan, aki nyilváno­san is szerepel. Itt. van pél­dául Miskolc Miért nincs egyetlen olyan szórakozóhelye sem, ahol a cigánymuzsikához estéről estére énekest is hall­gathatnának a vendégek? Nemrég az egyik újságban ol­vastam: a fővárosban 25 ilyen énekesnek van szerződése. Az ország második városában is rendszeresen szerepeltethetné­nek egy embert. Nem válna a vendégforgalom rovására ... — Talán az énekeseket is hibáztathatjuk ezért. A fővá­ros jobban vonzza őket. Bizo­nyára nagyobb a szereplési lehetőség, több a külföldi út. Mintegy válaszul előbb két szép fülbevalót mutat: — A Szovjetunióból hoztam. Alig egy év alatt négyszer is jártam ott. Aztán igy folytatja: — A fővárosban kétségkívül nagyobb a szerepelési lehető­ség, de bizonyára azért, mert ott jobban felismerték a ma­Feleltető gép az iskolában Száz varációval működik a j felmérő—féléltető gép az V.1 ötletes szerkezet negyvenkét Kanász László fizikatanár kér., Nádor utcai általános is- tanuló feleletét jelzi egy idő- konstrukciója alaján készült | kola VIII/b osztályában. Az | ben. Az Irodalomtörténeti Társulat vándorgyűlése Sárospatakon Januárban emlékeztünk meg halálának 100. évfordulója al­kalmából Erdélyi Jánosról, az elmúlt század kiváló magyar filozófusáról, irodalom tudósá­ról, kritikusáról és folklóris­tájáról, július végén pedig Tompa Mihály halálának 100. évfordulója következik. Mind­ketten a sárospataki kollé­giumnak volták diákjai, sőt, Borsodról gyár nóták sikerét. Sajnálatos, hogy vidéken ez a műfaj rnár- már kihalóban van. Borsod­ban hallottam egy étterem ve­zetőjétől, hogy azért nem vesz fel népdalénekest, mert annak fizetéséből két konyhalányt alkalmazhat. Ekkor két gondo­lat jutott eszembe: az egyik a magyar folklór mentéséről, népszerűsítéséről, a másik pe­dig arról, hogy egy üzletem­bernek számolnia kellene a népdalénekes vonzerejével is. Kész a smink, az étterem­ben hangol a zenekar, várja az énekesnőt. Neki azonban még mondanivalója van: — Kitűnő népi zenekarok vannak itt, Borsodban. Ahogy az országot járom, mindenütt más zenekai- kísér, és bizony, gyakorta rosszul. Miskolcon azonban például Jónás Jan- csiékkal élmény együtt szere­pelni. De fölfedeztem másokat is. És hozzájuk jó. helyi nép­dalénekeseket: Bari Gyulát, Ráday Lászlót. Nagyon fur­csállom, hogy Barinak sints állandó szerződése és csak al­kalomadtán lép fel itt-ott. Hi­szen arról szó sem lehet, hogy a közönséget nem érdekli ez, a műfaj. És szavait később valóban bizcmyjtja a közönség: vastaps hívja vissza a mikrofonhoz kétszer, háromszor, négyszer, ötször az énekesnőt, aki érde­kes csengésű hangjával, egyéni előadásmódjával, közvetlensé­gével tolmácsolja a magyar nótákat és a cigány dalokat. A hallgatáság tartóztatná még, de ő utazik tovább. Debrecen­be. Vonattal. A következő na­pon pedig már egy másik vá­rosban várják. Aztán vissza, a fővárosba. Útközben talán mégis lesz annyi ideje, hogy Turkevén időzzön néhány órát. Hogy meglátogassa szüleit és egyik kisfiát. A másik gyerek és az édesapa Budapesten vár­ja. Mégpedig sokszor ezzel a kérdéssel: — Mi újat énekelsz nekünk? Rutíkay Anna Erdélyi János nagynevű ta­nára is. Emiek a két évfordulónak a jegyében rendezi meg idei vándox-gyűlését a Magyar Iro­dalomtörténeti Társulat Sáros­patakon április 5-én. 6-án és 7-én. Ezzel egyidejűleg a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat és a Borsod megyei TIT irodalmi szakosztálya is plenáris ülést, tart, ugyancsak Sárospatakon. A Tanítóképző Intézet dísztermében rende­zendő üléseken négy' előadás bari gzik el. Wéber Antal Er­délyi János, Kovács Kálmán Tompa Mihály munkásságát méltatja, Pándi Pál előadása Petőfiről, Nagy Péteré pedig a A tavaszi hangversenysoro­zat; kiemelkedő eseményeinek ígérkezik a Filharmónia négy nagyzenekari bérleti koncertje. Ez a sorozat szerves folytatása á Filharmónia októberben negkezdett hangversenysorá- nak, és változatos zenei élve­zetet ígér. E sorozat első darabja a március 25-i koncért lesz, amelyen a Miskolci Szimfo­nikus Zenekart Stanislaw Mt- chalck lengyel karmester ve­zényli, és közreműködik Ko­csis Albert, hegedűművész. A programban Moniuszko Halka nyitánya, Kadosa Pál II. he­gedűversenye, Szmetana Mold­vája és Beethoven V. szimfó­niája szerepel. Bruno Marti- notti olasz vendégdirigens ve­zényli a miskolci szimfoniku­sokat április 22-én azon a koncerten, amelyen Rossini Semiramis nyitányát. Schu­mann II. szimfóniáját és Tar­jám. Ferenc kürtmüvész köz­Az elmúlt évben. 75 ezer pe- csenyecsiükét hizlaltak a me­zőkeresztesi Aranykalász Tsz baromfitenyészetében. A nagy termelőiszövetkezetben ez az üzemág bizonyult különben az egyik legjövedelmezőbbnek. A bairomfitenyészet a tervezett 6 millió 208 ezer forint helyett 6 millió 686 ezer forint bevételt biztosított. Ügy tervezik, hogy az idén mintegy 120 ezer pe- csenyecsirkét hizlalnák. Az el­ső 23 ezer nantanivotó szár­mái magyar kritika helyzeté­ről szól majd. Az egyes elő­adásokat korreferátumok (fő­ve tik. A háromnapos vándorgyű­lésre mintegy 200 részvevőt várnak Budapestről, Borsodból és az ország többi megyéjéből, A program szerint az Iroda­lomtörténeti Társulat elnök­sége megkoszorúzza Erdélyi János sírját, a.z iskolakertben ■ levő Erdélyi- és Tornpa-szob- not, s az ülések szüneteiben a vendegek megtekintik a Rá-: kóczi-vár, a kollégiumi nagy- könyvtár és az iskolatör ténefa múzeum nevezetességeit s a* ott levő, állandó Comeníue- Idállítást remüködésével Hidas Frigyes Kürtversenyét hallhatjuk. A Magyar Kamarazenekar szerepel a május 6-1 koncert programján. Három Johann Sebastian Bach, valamint .egy Christian Bach-mű, továbbá Mozart Egy Ids éji zenéje hallható a műsorban, amely­ben közreműködik Mauthncr Anna mélyhegedűn. Kovács Imre fuvolán, Fehér Valéria hegedűn. Hangversenymester: Tátrai Vilmos. , A május 27-i koméért sok érdekességet ígér. A miskolci szimfonikusok ez alkalommal a Magyai Állami Operaház magánénekeseinek, valamint a Diósgyőri Vasas Művészegyüt­tes vegyeskarának közreműkö­désével Verdi Trubadúr című operájának hangversenyszerü előadására vállalkoznak. Ez utolsó koncertet Mura Péter vezényli, a vegyeskar karigaz­gatója: Forral István, nyasf már át is adták a ke­reskedelemnek, illetve a fel­dolgozó iparnak. A tsz-ben nagyszerűen beváltak a G—1 05-ös húshibridek. Az első idei csirkék nem egészen nyolc­hetes korúikban már elérték az egy kiló és 21 dékás átlagsúlyt Egy kiló csirkehús előállítá­sához 2 kiló és 47 deka ta­karmányt használták fel. Ilyen jó eredményié, különösen a teli hónapokban, még nem volt példa a gazdaságban.. Négy érdekes koncert Százhúszezer pecsenyecsirke

Next

/
Oldalképek
Tartalom