Észak-Magyarország, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-06 / 55. szám

Sserda, 13SS. etárdtas S. BSZAKMAGYABOKSZAG 3 Tizenegy gyermek anyja Szekeres Erzsébet textil­gyári munkásnő és Dévényi Mihály péksegéd 1939. novem­ber 5-én kötött házasságot. A hitleri Németország akkor mar lerohanta Lengyelorszá­got, s az egymást követő had- üzenetváltások ellenére sem sokan gondolták, hogy az em­beriség legborzalmasabb há­borújának küszöbén állnak. — Az első gyerek, Zsuzsan­na, 1940-ben született — mondja Dévényi Mihályné. — Ezután következett Ágnes, Er­zsébet, Mihály, Éva, Ildikó, László, György, Gábor, Szilvia és a most tízéves Etelka. A mi családunk eddigi történe­te a gyerekek születésének időpontjaiból áll össze. És még valamiből. Férjem köz­ben hivatásos katonatiszt lett, de én mindvégig dolgoztam. Főleg üzemekben, mint "ahogy most négy éve is a Lenin Ko­hászati Művek villamosrno- tor-javító üzemében. így hát két családom volt és van. Két nagy család. Egyik az üzem­ben, a másik otthon. Mindkét helyen sok a munka, de sok az öröm is. — Lehet-e, szabad-e egy­szerre két ilyen nagy felelős­séget vállalni az életben? — kérdezem. Dévényiné elgondolkozik, megigazítja szemüvegét, és így válaszol: — Vállalhatja mindezt as ember, de csak akkor, ha hi­vatásának érzi a munkát és életcélnak a gyerekek becsü­letes felnevelését. Eddig, azt hiszem, meg tudtuk tenni. Itt, a gyárban megbecsülnek. És ugyanúgy otthon is. Férjem sokat segít, valóban ketten neveltük és neveljük a gyere­keket. De segítenek a gyere­kek is. Elsősorban azzal, hogy rajongásig szeretik egymást, s még a legkisebb is kiveszi ré­szét a házi munkából. — Manapság nem divat & öagv család. Mit tanácsolhat & fiatal házasoknak? Dévényi Mihályné & stiunkap — Bbben & gyárrengeteg­ben is sok fiatalasszc/ny dol­gozik. Sn csak azt mondha­tom, hogy ne féljenek a gye­rektől, a nagy családtól. A sok gyerek valóban sok gon­dot jelent, de sok örömet is fij balesel vizsgálati módszer a bányákban Az Országos BányamfiszaM Főfelügyelőség — a SZOT-tai egyetértésben — új baleset­vizsgálati módszert és utasí­tást adott ki Az új utasítás célja az, hogy a balesetekkel, ezek vizsgálatával, illetve megelőzésével, elhárításával ne csak a hatóság foglalkoz­zon, hanem maguk a bánya­üzemek is. Ennek alapján az új utasítás több változást tar­talmaz. A három napon túl gyógyuló baleseteket eddig csak a Körzeti Bányaműsza­ki Felügvelőség vizsgálta meg. Az új ügyrend szerint, most már minden balesetet az üze­meknek is részletesen meg kell vizsgálnia, és a vizsgálat alapján kötelesek nyilatkozni róla. milyen intézkedéseket foganatosítanak a hasonló balesetek megelőzése céljá­ból. A súlyosabb baleseteket továbbra is a Körzeti Bánya­mű szaki Felügvelőség vizsgál­ja. az üzemekkel együtt. Az üzemi vizsgálat csak okot és okozatot állapít meg, mig m Körzeti Bányaműszaki Fel­ügyelőség — a súlyosabb bal­eseteknél — a felelősséget is. Az új balesetvizsgálati mód­szer és utasítás ismertetésére a Borsodi Szénbányák Válla­latnál ma, Illetve holnap ke­rül sor Berentén, a vállalat központi szénosztályozójában. A kétnapos oktatáson mint­egy hatvanén vesznek részt d mellett Foto: Szabados György. hoz. Igazi öröm pedig még sohasem született munka nél­kül. Egy asszony, egy anya nem akkor boldog igazán, amikor kap valamit hanem akkor, amikor adhat... —- Mi jelentené ön részére a legnagyobb boldogságot? — Ami a többi dolgozótár­sam, a többi asszony, vala­mennyi anya kívánsága is. A legnagyobb boldogság szá­momra is az lenne, ha béké­ben élhetnénk, dolgozhatnánk, ha békében nevelhetnénk fel gyerekeinket Manapság is sok rettenetesség történik a világban, különösen Vietnam­ban. Mindnyájunknak ten­nünk kell valamit ellene. Mint munkásasszony, mint kom­munista és mint 11 gyerek anyja azt gondolom, hogy most leginkább munkánkkal tehetünk legtöbbet a békéért Oravec János Nem mindenki »sarka, de. Jegyzetek egy pártakfíra értekezletről Statisztikái adatok és sze­mélyes tapasztalataink egy­aránt jelzik, hogy a társadal­mi tulajdon sérelmére elkö­vetett bűncselekmények szá­nta, s az ebből származó kár mértéire is csökkenő tenden­ciát mutat megyénkben. Er­ről győződhettünk meg a mi­nap Sátoraljaújhelyen is, a já­rási pártaktíva értekezleten, amelynek napirendjén a tár­sadalmi tulajdon fokozottabb védelmének időszerű kérdései szerepeltek. Nagyjából hason­ló a helyzet megyénk minden járásában, a tanácskozás né­hány tanulsága ezért is figyel­met érdemel... Két érrel emelőit Először I960 februárjában tartottak pártaktíva értekez­letet Sátoraljaújhelyen a tár­sadalmi tulajdon védelméről. Nem sokkal a Központi Bi­zottság titkársága és a megyei pártbizottság — 1965. novem­ber 20-i — határozata után, amely szintén a társadalmi tulajdon fokozottabb védel­mére hívta fel pártszerveze­teink, s a közvélemény fi­gyelmét Akkor, két évvel ezelőtt egyre aggasztóbb méreteket öltöttek a sátoraljaújhelyi já­rásban a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett különbö­ző bűncselekmények. Gyak­ran találkozhattunk — külö­nösen a termelőszövetkezetek­ben — a közös vagyont dézs­máló „szarkákkal”, „ügyeske­dő”, de inkább a gyors meg­gazdagodás vágyától fűtött emberekkel, harácsoló hai- lamúakkal, akik azóta már más vizeken eveznek... Elég nagyfokú megalkuvás, közöny tette lehetővé a kispolgári és burzsoú erkölcs éledező vad­hajtásainak. közéWi dudvái- nak térhódítását. És nem is csak a termelőszövetkezetek­ben. A közhangulatban túl­zott általánosítás is jelentke­zett: „hát nálunk mindenki lop és csal?...“ A járási párfc-végrehajtóbi- zottság 1966. április 20-i ülé­se határozatban hívta fel a kommunisták, a pártszerveze­tek, az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek veze­tőinek. valamint a járás min­den becsületes dolgozójának figyelmét a közös vagyon, a társadalmi tulajdon fokozot­tabb védelmére. A nyugtala­nító jelenségekre konkrétan is rámutatva sürgette a vb ha­tározata: tegyük mindany­nyiunk feladativá a közös va­gyon védelmét; a kommunis­ták, a pártszervezetek legye­nek példamutató élharcosai a társadalmi tulajdon védelmé­nek; nemcsak a kisebb-na- gyobb lopás, hanem a szem­léletbeli torzulások, a közöny és a liberalizmus is súlyos harcokat okozhat rendsze­rünk alánjában, a társadalmi tulajdonban.. „ Vam-e wait ásás ?' A járási párfc-vö határoza­ta — felhívása — széles körű visszhangra talált. A párt- alapszervezetek taggyűlésen értékelték a helyzetet és meg­szabták a kommunisták fel­adatait. Kitűnő partnerekre találtak a bűnüldöző és igaz­ságszolgáltató intézmények, a különböző társadalmi szervek vezetőinek, munkatársainak személyében, valamint a járás becsületes dolgozóiban. A járási párt-vb 1967. ja­nuár 25-i ülése újra napirend­re tűzte és értékelte a társa­dalmi tulajdon védelmének helyzetét. Megállapítva a kö­zös erőfeszítések eredményeit, felhívta a pártszervezetek fi­gyelmét, hogy a bűncselek­mények számának bizonyos mérvű csökkenése ellenére sem megnyugtató a helyzet. Szükséges, hogy a járás párt­szervezetei következetesebben szervezzék meg az előző — 1966. április 20-i — vb-hatá­rodat végrehajtását; nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a he­lyes szemlélet, az egészséges Megyénk több öntözésre te berendezkedett gazdaságában gondot okozott & jól képzett szakmunkások hiánya. Nagy segítséget jelent e gazdaságok számára a megyei tanács szik- j szód öntöző-szakmunkásképző i tanfolyama. A hathetes tan­folyam hamarosan 37 új szak­munkást biztosít az öntözőte­lepek részére. A megyei ta­nács és a vízügyi igazgatóság még az öntözési főidény kez­dete előtt több gyakorlati be­mutatót is rendez az öntöző­telepek dolgozói részére. Akiknek senrkofnnk majd Készül a Kádas - brigád tíz sisí ízlel exaorláru a KfltMsI A Kohászati Alapanyagellá­tó Vállalat (KAV) feladata a kohászati üzemek és öntödék fJapanvagának biztosítása. A miskolci repülőtér közelében működő vállalat ezenkívül ex­portál is áruiból. Az elmúlt években több nyugati cégnek szállított, s rendszeresen köt szállítási szerződést nyugatné­met, belga, olasz megrende­lőkkel Januárban programsze­rűen elkezdődött mintegy 500 torma áru kiszárítása, és az a MÁV, illetve a vépkocsika- mionok segítségével hamaro- >s« be is íejezőcU'ki Vörösen izzik a hatalmas vas­tömb, ahogy alásza'iad a hengersor­nak. A blokksori kormánypadnál dolgoznak, ott faggatom őket felké­szülésükről. A csapat nem vonult „edzőtáborba”. Ott vannak munka­helyükön, az LKM durvahengermű­vében, mégis teljes gőzzel edzésben vannak. Most tartanak a felkészü­lés félidejénél. A Kádas—Lázár—- Gácsi—Répási—Tóth—Molnár—Nau- bauer—Sóra—Farkas összeállítású együttesről kérdezem a csapatkapi­tányt, Kádas Imét. — Bár nem sportpályán, hanem a rádióban és a televízióban mér­kőzünk majd meg ellenfeleinkkel a 12 szocialista brigád országos verse­nyén, mégis igazi versenylázzal ké­szülünk. A fiúk — s jómagam is — edzésben vannak, szorgalmasan hordják haza a táskában a könyve­ket, s lehetséges, hogy a verseny végére bőröndökre való gyűlik össze — mondja mosolyogva Kádas Imre. Komolyra fordítja a szót. — Lelkiismeretesen készülünk a vetélkedőre. Nemcsak azért, mert a helyezettek szép pénzjutalomban ré­szesülnek, hanem azért is, mert az erkölcsi tét is nagy. A megye, s sző­kébb pátriánk, az LKM brigádmoz­galmát képviseljük. A Kádas-brigád 1961-ben alakult. S a hét év alatt hétezer érték el az ifjúsági szocialista brigád címet S még egy ritka eredményt is tarso­lyukban hordanak: hat alkalom­mal végeztek első helyen. — A rekonstrukció előtt még előnyt biztosított számukra fiata­los lendületük. Az utóbbi években a brigád-erőviszonyok már kiegyen­súlyozódtak, s bizonjr 1967-ben is tizedeken múlt első helyünk. Való­színűleg ezért, no meg azért is ránk eshetett a választás, mert a tanulás­ban is jól állunk. Nemcsak a nyolc általánost végezte el mindenki, ha­nem nagyon sokan a középfokú technikumot is. En például — mondja Kádas Imre — kohóipari technikumba jártam. Közben a felkészülésről fagga­tom. — Kilencen készülünk a verseny­re. A hét legjobban felkészült indul majd a vetélkedőn. Témakörökre bontottuk az anyagot, de egy-egy témából ketten is készülnek. Ismerniük kell a versenyzőknek városuk, megyéjük történetét, mű­vészettörténeti emlékeit, tájékozott­nak kell lenniük az egyetemes és a magyar történelemben, az iroda­lomban, a színház- és filmművé­szetben. a politikában. S nem utolsó­sorban jól kell ismerniük szakmá­juk csfrriát-binját. üzemük életéi történetét. — Egy nagyon érdekes adatra bukkantunk felkészülés közben. £n­ssefc a blokksornak elődje, amelyen most dolgozunk, 1909-ben kezdett el hengerelni. Ezt például nem tud­tuk. — Hogyan készülnek? — Túlnyomórészt egyénileg, min­denki megbúvik otthona valamelyik zugában, úgy tanul. De gyakran összeülünk, amolyan kis tréningre, s megvitatjuk az anyagot. így minden­ki tájékozódik a különféle témák­ban. Persze, vannak közös edzése­ink is: a helytörténeti kérdésekre együttes városnézéssel készülünk. A Herman Ottó Múzeum valóságos kincsesbánya számunkra. Segít a gyár vezetősége is a szakkönyvek beszerzésében, járművet és idegen- vezetőt biztosítanak nekünk a város­nézésekhez. Sárospatakra és Mező­kövesdre is megyünk. Innen várha­tók kérdések. A Kádas-brigád a harmadik adás­ban lép „pályára”. Ellenfele egy dunaújvárosi elektrikus brigád. Az esélyekről próbálom faggatni a „ha­zai csapatot”. — Tartunk a dunaújvárosiaktól. De ők is tőlünk! Két előnyünk van. Az egyik az. hogy Miskolc nagyobb múlttal rendelkezik, a másik pedig, hogy mi igazi kohászbrigád vagyunk. De az ő munkájuk könnyebb, talán kevésbé fáradtak. Gyorsan hozzáteszi még: — Azért mi is jól kihasználjuk szabad időnket. A műszak után is és a szabadnapokon is. Mindent beve­tünk, s nagyon boldogok lennénk, ha méltóképp kér>viselh“toénk a megyét és a Lenin Kohászati Műveket. Csutorát Annamária közgondolkodás kialakításáért, s fokozzák a kommunisták, élenjáró, példamutató szere­pét. Egyidejűleg azokban a gazdasági egységekben, ame­lyekben konkrét visszásságok fordultak elő akkoriban, szá­moltassák be az üzenték, a termelőszövetkezetek, a kü­lönböző gazdasági egységek vezetőit. Az ala pszervezetek az el­múlt év elején beszámoltatták a gazdasági vezetőket, és is­mét taggyűlésen vitatták meg a társadalmi tulajdon védel­mének helyi tapasztalatait. Értékelték ezt a különböző társadalmi szervezetek vezető testületéi is, és ennek megfe­lelően alakították ki sajátos feladataikat. Tény, hogy a társadalmi tulajdon védelme az elmúlt év tavaszán már közüggyé vált az újhelyi já­rásban. A. legutóbbi mérleg Ennek ellenére a járási párt» vb nem vette le a napirend­ről e fontos, valóban köz­ügyét. Az igazságügyi szervek jelentése és a pártszervezetek, valamint a különböző társa­dalmi szervek jelzősei alapján ez év február 7-i ülésén is­mét megvitatta a társadalmi tulajdon fokozottabb védel­mének időszerű kérdéseit. A vb megállapította, hour a pártszervezetele erőfeszítései és a széles körű társadalmi összefogás kezdi meghozni a maga gyümölcsét. Lényeges változások tapasztalhatók a közgondolkodás fejlődésében, csökken a közöny és a ha­nyagság. szervezettebb a pre­ventív munka, növekszik a járás dolgozóinak felelősség- érzete a közös vagyon iránt A járás pártszervezetei lénye­gében eredményesen hajtot­ták végre a felsőbb párlszer- veienek a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmére vonat­kozó korábbi határozatait. Feszesebbé vált az ellenőrzés, rendszeresebbé a gazdasági és Gazdálkodó szervek vezetőinek beszámoltatása. ’ Ennek nyo­mán pedig a járásban számot­tevően csökkent a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett különböző bűncselekmények szánva. Megnyugvásra és elbizako­dottságra azonban sem az új­helyi járásban, sem másutt nincs okunk. Erről győződhet­tünk meg a vb értékelő jelen­tése, az elhangzott vita, vala­mint a tanácskozáson részve­vő és felszólaló dr. Deák And­rás,^ a megyei főügyészség ve­zetőjének intelmei alapján is. Min(lannrtunh érdébe és kötelessége — Igaz, hogy megyénkben üz elmúlt évben — a megelő— zőhöz viszonyítva — mintegy 13 s^ú^ékkal csökkent a kü­lönböző bűncselekmények száma, s nagyjából ennek megfelelően alakult a társa­dalmi tulajdon sérelmére el­követett bűncselekmények száma is. Azonban elbizako­dottságra, megnyugvásra nincs okunk, mert a felderített, tár­sadalmi tulaj dón sérelmére elkövetett bűncselekmények országosan — még ma is sok millió forint kárt okoz­nak a közösségnek, mindany- nyiunknak. Ez pedig végső soron szocialista rendszerünk alapjait, s az életszínvonal emelésének lehetőségeit érin­tő, sértő károsodás. Ezért óv­ni a társadalmi tulajdont, vé­deni a tolvajokkal, a sikkasz- tókkal, a harácsolókkal, s a hanyag és felelőtlen emberek­kel szemben, mindannyiunk érdeke és kötelessége — mon­dotta a tanácskozáson felszó­laló megyei főügyész. Ezért követendő példa, hogy a Sátoraljaújhelyi járási Párt­bizottság, s a járás valameny- nyi pártszervezete a jövőben j is napirenden tarria a tórsa- i dalrru tulajdon fokozottabb védelmének komplex, idősze­rű kérdéseit. fnIőző-S7a',mim1(ás lanfo'yam Szikszón

Next

/
Oldalképek
Tartalom