Észak-Magyarország, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-03 / 53. szám

5 ESZ,A KM A GY A tlOftSZ AG Vasárnap, TP6S. jmáreftis X. Orömsserxők u Miskolci Pamutfonóban II, a oiizottsági munka megjavításáért Mi lesz az il Berta lyerekkel? Az asszony, élettársa ott van velük egy szobában. Négy gyerek alszik egy ágyon. Ve­szekedéseket. káromkodáso­kat is hallunk, a gyerekek apja meg a másik szobában lakik, ugyancsak élel.társávaL Ok adnak enni a gyerekek­nek, ha az anyjuk nem látja. A legkisebb kivételével el is vállalnák valamennyit. A szomszédok tehát így beszélnek. Bar láthatóan nem szívesen beszelnek. Mert, amint egyikük megjegyzi: — Borkáné azt mondta, hogy ha tanúvallomást teszek ellene, baltával szétveri a fe­jemet. Hiszen nekem semmi közöm hozzá, miként neveli gyermekeit, és hol van egész nap. De hat az emberben csak megmozdul valami az ilyesmi láttán. KIÉ LEGYEN A PÉNZ? Az anya ragaszkodik a gye­rekekhez. Mint mondja: kö­römszakadtáig. Már öngyil­kossági kísérletet is elköve­tett.. Mit ér azonban az ilyen ragaszkodás, ha nem páro­sul a törődéssel? Vagy talán nem is a gyerekek szeretető váltja ki? Borkéné nincs állásban. „Beteg vagyok”. A gyerekek után az apa fele fizetését és a 850 forint családi pótlékot kapja. Illet társának 561 fo­rint nyugdíja van — ebből nehéz lenne megélni, öltöz­ködni, szórakozni. — Fiatal vagyok, én is sze­retnék végre élni! — Hol volt, amikor a kis­fia meghalt? — Elmentünk egy kicsit a párommal. Névnapja volt. Mulattunk, énekelgettünk. Végképp nem érti, mit akarnak tőle a kihallgatá­sokkal. Élettársa sem, érti. Miért törődnek mások az éle­tükkel? Milyen szándékkal? Kiket akarnak itt megmente­ni? Bezzeg valamikor sokkal rosszabbul élők ügyeivel se törődtek ennyit! (Rut(kay) nt, mossa a pelenkákat. Ta- . Ián már meg is szokta , a 1 pésztrálást, hiszen 6 a leg- i nagyobb. s Testvéreit Us ö dajkálta. — Piroska, jó itt neked? : Nem szol, csak megrázza 1 fejét. ’ i — Kollégiumba elmeiméi? •— El. Csak tanulni lehetne. Tanulni szerelnék. Osztályfőnöke azt irta róla egy jellemzésben, hogy tanév elején semmi sem érdekelte. \ Osztálytársai észrevették, hogy ' éhes, és ennivalót hoz­tak neki. Téli 'szünet előtt 1 kérte, hogy szeretne állami i gondozásba kerülni. ..Szüleit . többször kerestem, de nem 1 találtam otthon. Piroska most ; napközis. Korrepetáljuk, min­den segítségét megadunk ne- i ki”. 3611 és Feri a következő két Borlca gyerek. Félévkor megbuktak az iskolában. Zo­liról ilyen jellemzést adott tanára: „A fűi magábnzarko- ' zott, visszahúzódó volt. Fél­év óta napközis. Ragaszkodó, - szorgalmas és igyekvő lett Zárkózottsága felenged, tanul- mányi eredménye közepessé • válik. Tanáraival előzékeny ] és tisztelettudó”. Jutka hatéves. Még nem iskolás, de a tanárok meg- ’ engedik, hogy a- napköziben . legyen, és megebédeljen Pi- ‘ roska helyett, ha annak az otthon levő csecsemőre kell . vigyáznia. TANÚVALLOMÁS — A FÉLELEM ELLENÉRE ’ Borkáné csinos fiatalasz- szony. Azt tartja, hogy sok irigye, haragosa van. Például ] a szomszédok mind, akik ta- J núvallomást tettek ellene. Akik sorra és szinte egyhan­gúlag ilyeneket mondtak: — Éjszakákra, sót napokra is magukra hagyja a gyere­keket. Ilyenkor az egyik jön ; a szomszédba egy kanál zsír­ért, a másik kenyérért, a har- : madik tíz forintért, hogy Pi­roska tudjon valamit főzni. Meghalt egy sajószentpéteri j kisgyerek — Az ikertestvér még él! címmel lapunk január i íi-i számában megírtuk, hogy j 1967. december 27-én reggel szülei lakásán, Sajószentpéle- ren halva találták Borka Ist­ván öt és fél hónapos csecse­mül.. A halálesetről az anya csak délután szerzett tudo­mást, mert nem tartózkodó! t otthon. A csecsemőre és iker­testvérére a többi gyerek vi­gyázott. A rendőrségi vizsgálat szerint l)üncselekményre utaló jeleli nem voltuk, „de az el­halt kisgyerek elhanyagolt, ál­lapota és maga az a tény, hogy a szülők rendezetlen körülmé­nyek között élnek, s nem lő­rédnek eléggé gyermekeik megfelelő gondozáséval, ápolá­sával, vizsgálatot igényelt”. Az anya ellen bűnvádi eljárás in­dult Ifjúság elleni bűntett gya­núja miatt. Cikkünk megjelenése óta sok olvasónk érdeklődött: mi lesz az öt Borka gyerekkel ? Két szocialista brigád — Nagy Barnáé a Miskolci Sütőipari Vállalat 8. számú üzeméből és Borosné-Szücsné brigádja a Miskolci Fodrász Ktsz 13. sz. női részlegéből — 'pedig fel­ajánlotta: valamiképpen sze­retne segíteni a gyerekeken. Bíróság dönt majd arról, hogy az elvált szülője közül melyikhez kerülnek a gyere­kek, vagy szükség van-e állami gondozásba vételükre. A sor­sukért aggódó olvasóinkat most még csupán a rendőrségi vizsgálat alapján tájékoztat­hatjuk. „TANULNI SZERETNÉK” Piroska szép arcú, nyúlánk kislány. Hetedik osztályos. — Legtöbbet te vigyázol a kicsire? — Igen. Halkan válaszol, félénken pillant a kérdezősködőkre. Félénkségét a szomszédok magyarázzák: — Hallottuk már, hogy ki­kapott. Pedig szorgalmas kis­lány. Többnyire ő főz, taka­hogy minél többen rendszeres olvasóivá váljanak. A viszonzás Szép gyár a Miskolci Pa­mutfonó. Sok olyan .szépsége van. amely egyedülálló, vagy legalábbis' ritka az országban. Külsőleg és belsőleg egyaránt. Értékelik-e ezt eléggé az itt dolgozók ? A pártlihkár ismét igennel válaszol. A külsőségekről szól­va előbb azt mondja el, mi­ként segédkeztek az új, mint­egy 10 ezer kötetes könyvtár építésénél, 1 lerendezésénél, vagy hogyan akarjak tavasz- szal parkosítani a gyúr térü­lőiéi — társadalmi munkában. Aztán arról beszél, hogy a pártcsoportok eddig is nagyon jól további tolták a tennivaló­kat, jó kapcsolatot teremtet­lek a pártonikivüliekkel. Az új gazdasági mechanizmus előkészítésénél például a kommunisták nyugtatták meg az embereket: nem lesz elbo­csátás a gyárból, és a kere­set miatt sem kell nyugtalan­kodniuk, hiszen az új adottsá­gok’éppen ellenkezőleg hat­hatnak. A „lefelé továbbítás” tehát eddig is jó volt. (És saj­nos, ez sem tapasztalható még mindenütt!) Most azonban már az a fő törekvésük, hogy javítsák „radar-készülékeiket”, hogy minél több „alulról jö­vő” visszhangot felfogjanak. Egyszerűbben: tudni akarják minden dolgozó véleményét a célokról, a terveikről. Azt akarják, hogy mindig és min­denki mondja el, ha rossznak tart valamit, va,gy ha valami javaslata van a munka, s az élet javítására. Bizalmat akar­nak a bizalomért. A kommu­nisták öremnszerzők akarnak lenni ebben a gyárban is, mint. másutt országunkban. lluttüay Anna — Bírják, ha könnyíti ük a jelenlegi munkát v- véleke­dett. ismét az említett üzemi „hatszög”. És kidolgozta a munka könnyítésének módját: még inkább gépesíteni kell a fizikai munkál. Hamarosan tehát új kisgé­pek érkeznek a gyárba: ak­kumulátoros, villás-targoncák, gyűrűs fonoaai csőveleszedő b e rendezések. Ezer EszaKmagyjrország — Legfontosabb feladatunk­nak a termelőmunka segítését, , a népgazdasági tervek megva­lósítását tártjuk —■ mondotta , Nahóczky György. — Ez azon­ban nem jelenti azt, hogj' el­hanyagoljuk a belső parim un­kák És hogy ez mumiyire így van, jellemzésül ismét egy péklát: felülvizsgálták, meny­nyiben tanulnak dolgozóik a ■ párlkiadvúnyokból ? Eleget forgatják, olvassák-e a Párt- . életet, a Társadalmi .Szemlét, . a Foriómunkás című lapot, a : Kossuth Könyvkiadó kiadvá­nyait és a megyei párlbizott- ; ság napilapját? És megállapí­tották, hogy jobbam rá kell irányítani a figyelmet ezekre • a sajtótermékekre, amelyek : a tudatformálás eszközeiként : feltétlenül serkentőleg hatnak ; a termelés fokozására is. Február 22-én a fonoda ■ pártvezetősége határozatot ho- ’ zott, 27-én pedig a taggyűlés elfogadta ezt a határozatot: a < gyár megvásárol ezer darab • Észnlkmagyarországot és in­gyen szétosztja dolgozóinak. • Hadd ismerjék meg az embe- ; rek jobban a világ esemé- < nyeit, s ezen belül az ország, : a megye szerepét, életét, i amelyben ők is közrejátsza- i nak mindennapi tetteikkel, és i ismerjék meg lapunkat is, —- Tudod, milyen jó1 hírt hallottam ? — fordul társá­hoz eg,v fiatalasszony a Pa- mutCono előtti megállónál. És már mondja is a választ kérdésére: — Hogy a második fél év­től már az adminisztratív dol­gozók munkaidejét is csökken­tik. Sót, a nem folyamatos fi­zikai munkát végzőkét i.s. — Heti negyven órára, mint o 3 műszakosokét? — Nem, egyelőre 44 órára, de ez is sokat jeleni! — Ki mondta neked? — A pártcsoportbizalmi. tgaz-e a jő hír? Nahóczkv György, n Miskolci Pamutfo­nó pártulapszervezetőnek tit­kára igennel felel. Sőt, még több jó hírt is lúd mondani. Olyasmit, amit a mintegy 1400 dolgozónak már elújsá- goltak a párttagok, akik szám szerint 135-en vannak ebben a gyárban. És akiknek igein, sok közük va:i\ e jó hírek lét­rejöttében. Mert olyan páil- nlapezervezet működik a Pa- mutíonóban, amely — mint Nahóczsky György mondja — yalóbun ütőérnek számít a gyár életének vérkeringésé­ljen. Javaslatai mindenkor előtérbe kerülnek a vállalat „hatszögének” döntéseiben. (A „hatszög”, amely havonta tart­ja megbeszéléseit, az igazga­tót. a főmérnököt, a főköny­velőt, a párttitkárt, a szak­szervezeti és a KISZ-bizottság titkárát jelenti.) Hogy a kö­zelmúltban konkrétan miben nyilvánult meg a pártalap- szervezet szerepe? Milyen örömöket szereztek a kom­munisták a gyárban dolgo­zóknak ? Megkérdezték, kinek mi a gondia? Nemrég kérdőíveket kaptak m gyár nődolgozói (akik 1200- a,n vannak). A kérdőívek té- ‘ máját hivatalosan így fogal­mazták meg: szociológiai vizs­gálat. A kérdések pedig ilye­nek voltak: elégedett-e a gyár vezetésével? Elég-e megélhe­téséhez a fizetés? Milyen gondjai vannak? És a munkásnők válaszoi- tak. Őszintén, kertelés nélkül. A pártalapszervezet pedig ki­szűrte a válaszokból a legfon­tosabb gondokat. így került előtérbe, hogy azok az asszo­nyok, lányok, akik hat hó­napig átképzésük, hat hónapig tanulják a szakmát, és addig tanulóbérként csak 450—600 forintot kapnak havonta, nem tudnak megélni fizetésükből. Különösen sok a gondjuk, ha családfenntartók. Segíteni kell rajtuk. És a kommunisták ja­vaslatára íme, a döntés: már­cius 1-től a Miskolci Pamut- fonóban felemelték a tanuló­bért. A betanítás kezdetétől 775 forintot, a hatodik hónap­ban pedig már 1200 forintot is kereshetnek a nődolgozók. Még könnyebbe tenni a fizikai munkát! Nahóczky Györggyel beszél­getve sok olyan részletkérdést tudtunk meg, amely mind a pártalapszervezet erejének hatékonyságát bizonyítja. Kü­lön téma valamennyi. Most csak a legfontosabbak közül emelünk ki néhányat. Bővítették a bálaraik tárat. A raktár egyik részében mini- fonodát rendeznek be. A kom­munistái': magyarázták meg m unkástámaiknak, hogy ób­ban a részlégben az öt., orsó nélküli, csehszlovák gép mint­egy 3,5-szeresére növeli a ter­melékenységet. A 18 gyűrűs- gépet pedig azért kell beállí­tani, hogy a budapesti fonó- üzemekben csökken th essék a munkaidőt. Az ottani terme­léskiesést ugyanis a miskolci és a kaposvári üzem így „be­hozhatja”. — De hát van nekünk ép­pen elég munkánk. Bír.iuk-e majd? — kérdezték a dolgo­togáslalan minőségben, idejé­ben a vásárlók rendelkezésére bocsássák, illetve a leggazda­ságosabban állítsák elő. A iiósgyőri kohászat az idén az »redet! tervnél is jóval, öt­venhat millió forinttal többet, jsszesen kétszázötven millió ’orintot akar megtakarítani, íogy megfelelő nyereségalapot képezhessen. Ezeknek a íel- idatoknak módozatait, lehető­ségeit beszélték meg a dolgo­zik a munkaértekezleteken •észletekbe menően, gyárrész­egekre, üzemekre, munkahe- yekre lebontva. A tanácsko- tosokan mintegy ezerhárom- :zázan szólaltak fel s csaknem -■nnyi kisebb-nagyobb értékű javaslatot tettek a kitűzött •élők sikeres megvalósítására. A Lenin Kohászati Művek­ben február végével lezárul­tak az új év első termelési tanácskozásai. Csaknem két­száz összejövetelen mintegy tizenháromezer diósgyőri ko­hászati dolgozó vitatta, tár­gyalta meg az év s ezen be­lül az első hónapok legfon­tosabb feladatait, tennivalóit. Vörös fonálként húzódott vé­gig a mozgalmas munkaérte­kezleteken, hogy miként élje­nek a legcélravezetőbben a gazdaságirányítási reform le­hetőségeiből adódó nagyobb önállósággal s ugyanakkor mi módon felelhetnek meg leg­inkább az igényesebb követel­ményeknek. Annak, hogy a kívánatos mennyiségű kohá­szati terméket ütemesen, ki­többek között a miskolci szo­ciális otthont, az Ózdi Kohá­szati Üzemek munkásszállo­dáját és a tapolcai turista- szállót. A magasházak külső homlokzatának vakolásánál és színezésénél elhagyják a költ­séges állványozást, helyette a borsodiak újítását, az igen olcsón üzemelhető vakolóliftet alkalmazzák, a középületek homlokzati kiképzésére pedig mozaikszerű kőagyag burkola­tot használnak. Az idén a Miskolci Üveggyárral koope­rálva számos helyen a gyár­ban készített igen tetszetős különböző színű üvegcsempék­kel rakják ki kísérletképpen az új otthonok fürdőszobáit. A miskolci házépítő kombi­nátban úgynevezett kompletá- ciós üzemet rendeznek be, ahol a panelokból készülő la­kások kialakításához szüksé­ges víz-, gáz- és fűtő vezetéke­ket. méret szerint, előre elké­szítik. Ezeket az „alkatrésze­ket" előre becsomagolva, a házgyári termékekkel együtt küldik ki az építkezésekre. Igj a lakások falainak összeállí­tása után azonnal megkezdhe­tik az új otthonok üzemeléeé- hez szükséges csővezetékek é» egyéb készülékek felszerelését. Ez pedig lényegesen meggyor­sítja a munkát és növeli a termelékenységet. A vállalati feladat tervet a közeli napok­ban termelési tanácskozáaokoo beszélik meg a dolgoróöud. zsolcai Epületelemgyár új üzemrésze, az Encsi Gépjavító Állomás, a tapolcai turista- szálló, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem 15 emeletes kollégiuma és a miskolci Ba­ross Gábor utcai új gimná­zium. A sokrétű és jelentős épít­kezések maradéktalan elvég­zésére a műszaki vezetők fel­adattervet dolgoztak lei. amely magában foglalja a vállalat fejlesztését és a dolgozók sze- ■ mólyi jövedelmét biztosító gazdasági intézkedéseiket. Meg­határozták az egy munkásra és alkalmazotti-a jutó terme­lési értéket, és az ríj lakások építésének megkezdésére, va­lamint átadására havi ütem­tervet készítettek. Az anyag- ellátás folyamatos biztosításá­ra keretszerződést kötöttek a különböző vállalatokkal, és az évi feladatok teljesítését na­gyobbrészt a termelékenység növelésével, hatékonyságánál: fokozásával kívánják megol­dani. Olyan műszaki fejlesz­tési feladatokat vezetnek be, amelyekkel tovább növelhetik gazdaságosságukat. Ezek kö­zött szerepel a munka terme­lékenységét emelő univáz- szerkezet alkalmazása. Az élő­re gyártott vázszerkezeteket az Alsózsolcai Épületelem gyárban készítik. E szerkezetek igen alkalmasak középületek, szál­lodák, kórházak, irodaházak építésére. Ilyen előre gyártott vázszerkezetből állítják össze A Borsod megyei Építőipari Vállalat vezetői az új gazda­ságirányítás első évében 6S1 millió forint értékű munka el­végzésére kötöttek szerződést. Ebből az összegből 1552 új lakás és számos más létesít­mény építését kezdik meg. Az új építkezéseken kívül év vé­géig 1760 lakás és 57 egyéb létesítmény átadását tervezik. Ezek között van a miskolci házépítő kombinát, az Alsó­Mi szerepel az építőipari vállalat ütem tervében ? 250 millió forintot akarnak megtakarítani az idén a diósgyőri kohászok — Mindenekelőtt azt szeret­nénk elérni, hogy ez évben több nődolgozónk kapcsolód­jon be a bizottság munkájába. Tervünk között szarepei, hogy hat hónapon keresztül politi­kai továbbképzésben részesít­jük a nőbizottságban dolgozó aktivistákat, A tiszaszederké- nyi városi nőtanáccsal közö­sen emlékezünk meg az idei nemzetközi nőnapról. Március 6-án este színvonalas kultúr­műsorral egybekötött ünnep­séget. rendezünk a művelődési ház színháztermében. További programunk: író—olvasó ta­lálkozó rendezése. Máris fel­vettük a kapcsolatot egyik neves írónővel. Az elmondot­takon kívül egyik fő célkitű­zésünk még, hogy az üzentek­ben levő nőfelelősök váljanak minél jobban dolgozó akti­vistáivá a szakszervezeti nő- bizottságnak, segítsenek ben­nünket a feladatok végrehaj­tásában. „ _ k k nyes munkáért. Ehhez a szak- szervezeti bizottság igen nagy segítséget, nyújt. Elsősorban ennek köszönhető, hogy 1967- ben méltóképp emlékeztek meg a vállalatnál a nemzet­közi nőnapról, hogy jól sike­rült gyermeknapi ünnepséget tartottak a TVK-ban, nem utolsósorban pedig megrendez­hették a nyugdíjasok talál­kozóját. A TVK nőbizottsága fontos feladatának tekintette továb­bá, hogy jó kapcsolat alakul­jon Id a városi nőtanács és a vállalat szakszervezeti rióbi- zottságu között, hiszen a vá­rosban élő nők nagy része a Tiszai Vegyikombinát dolgo­zója. így azonos kérdések, problémák jelentkeznek mind­két szerv munkájában. Idén újabb tervek foglalkoz­tatják a szakszervezet nőbi- aottságát. Erről a következő­ket mondja Horváth Herrnkné, a nőbizottság titkára: (Tudósítónktól.) A TVK nőbizottsága gya­korlatilag a gyár indulása követően kezdte meg mun­káját. Sajátos helyzeténél fogva — szervezetileg ugyanis nerr a megyei nőtanácshoz, hanen a vállalati szakszervezeti bi­zottsághoz I tartozik — önál­lóbban kell dolgoznia, mini például a városi nötanácsnuk amely a megyei szervek út­mutatása alapján, írásos anya­gaira támaszkodva végzi fel­adatot. Ennek hiánya bizo­nyos értelemben nehézségei okoz a nőbizottságnak, viszom annál több kezdeményezésre rugalmasságra serkenti tagjait Erre már csak azért is szük­ség van, mivel a Tiszai Ve gyikomblnát különböző mun­kahelyein csaknem 800 n( dolgozik. Az. elmúlt év tapasztalata: azt bizonyítják, hogy a TVK szakszervezeti nőbizottsága mindent elkövet as erednie-

Next

/
Oldalképek
Tartalom