Észak-Magyarország, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-21 / 68. szám

f —————^ A fogyasztói arak alakulásáról tárgyalt a Minisztertanács E'óadás Glasgow-ban — a Tanácsköztársaságról XXIV. évfolyam, 68. szám Ali A: 70 FILLÉR Csütörtök, 1968. március 21. Ölési tart az MSZMP Központi Bízellssga Március 21-rc összehívták a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának ülcsct. Küldöttértekezletet tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága lent ős fórumai lettek, össze­gezik közéletünk jelenségeit* s most már elmondhatjuk, el­érkeztünk oda, hogy népünk okos gyülekezetében hánnyuk- vessük meg gondjainkat. Ez a Borsod megyei tanács­kozás optimista, bizakodó lég­kört tükröz. A beszámolóból és a vitából lemérhető az el­múlt négy év alatt történt fejlődés. Belső helyzetünkre jellemző a rend, politikai éle­tünk kiegyensúlyozott, gazda­ságunk és kultúránk egészsé­gesen fejlődik. Részletesen szólt Cseterki elvtárs az idén bevezetett új gazdasági reformról. Elmon­dotta: az eltelt két hónap ta­pasztalata még kevés ahhoz, hogy végérvényesen értékelni tudjunk. Célunk az volt, hogy a termelés folyamatosságának biztosítása mellett, zökkenő- mentesen oldjuk meg az átál­lást. Ezt a célt már elértük. Az elmúlt két hónapban az állami ipar termelése 5—6, a kiskereskedelmi fogyasztás 7 százalékkal magasabb, mint­áz elmúlt év hasonló idősza­kában. Biztatásra azonban még szükség van, hogy az új módszereket bátrabban alkal­mazzuk. Legfőbb feladatunk a szemlélet helyes irányú megváltoztatása. Beszéde további részében a hazafiságról beszólt, amely a vitában szóba került. Elmon­dotta, hogy a hazafiságról ma­napság elég sokféle vita zaj­lik, de ideje lenne már eze­ket befejezni, s a hazafiság­ról szóló szólamokat tettéire váltani. A hazafiság érzése — mon­dotta — nemes érzés, s amit mi ehhez hozzáadtunk, az a szocializmus felépítéséért, a haladásért folytatott erőfeszí­tés, s ezzel kapott új tartal­mat. A történelem során so­ha nem állt önmagában a ha­zafiság, mindig konkrét, tar­talma volt. Jogosan tölthet.i-e el a magyar népet a nemzeti büszkeség érzése? Igen — ad­ta meg a választ —, mert a szocializmus' építésében eddig betöltött szerepünk, az a tény. hogy a világon a haladás él­vonalába tartozunk, büszke­séggel tölthet el minket. Nem­zeti öntudatunknak ilyen tar­talma legyen. Ez a nemzeti önbecsülés szoros kapcsolat­ban van tehát a szocializmus­sal, az intemacionalizmussalj mert hazafiságunk és nemzet­köziségünk ilyen értelemben elválaszthatatlan. A népfrontmozgalom tevé­kenységéről szólva a továb­biakban elmondotta, hogy egyesíteni kell a kommunistá­kat és pártonkívülieket a nagy nemzeti program, a szocializ­mus felépítése érdekében. Tud­juk, senki sem születik kom­munistának, hanem azzá lesz. De ha azzá lett, kötelessége népének érdekét szolgálni, s törvény előtte a pnrtonkívü- liek megbecsülése. Jobb, ha á (Folytatás o 2. oldalon^ A lépíroifDiQzpioi l"t"lc" cs társadalmi életünk szerves része viszonyok megváltoztatása ér­dekében. A két munkáspárt egyesü­lése önmagában is beszédes bizonyítéka a munkásegység jelentőségének. Ugyanakkor a későbbiek során a követke­zetlenség figyelmeztetéssé is vált, hogy hová vezethet, ha a párt soraiban kétszínűek, kapitulánsok és árulók hú­zódnak meg... A Tanácsköztársaság veze­tői felismerték, hogy az ag­rárkérdésben követett politika is módosításra szorul, ezt na­pirendre is tűzték, de a gya­korlati intézkedésekre már nem kerülhetett sor. Nem maradt idő a munkóshatalom megszilárdításához szükséges egyéb intézkedésekre sem, mert közben ki kellett bon­tani a forradalmi honvédelem zászlaját... A Tanácsköztársaság he­roikus küzdelme a külföldi intervenció, a megalkuvás és az árulás ellen külön is hősi fejezete a magyar történe­lemnek. Büszkék vagyunk rá, hogy a proletár honvédelem egyik dicső ütközete éppen megyénk székhelyéhez, Mis­kolc nevéhez fűződik ... Nem a .magyar kommunistákon, nem a magyar dolgozó né­pen múlt, hogy áz aránytala­nul nagy túlerő, a kedvezőt­len nemzetközi helyzet követ­keztében végül is térdre kény­szerült az első magyar ' mun­kás-paraszt hatalom!... Em­léke és tanulságai azonban tovább éltek és élnek. Né­hány évvel a Tanácsköztársa­ság vérbefojtása után Gábor Andor írta Évfordulóra című versében: „Időben tőle egyre távolabb, / lélekben hozzá egyre közelebb, / emléke nem­csak megmaradt, / de nőttön nő. / s mint óriás■ mered .. ■” Valóban, a költő hűen fe­jezte ki a magyar kommunis­ták, a magyar dolgozó nép legjobbjainak érzelmeit. Mert 1919 eszméje, az eltiport Ta­nácsköztársaság intézkedései és emléke éltette a reményt a negyed századon át tombo­ló fehérterror legkegyetlenebb napjaiban is. Nem véletlen, hogy a magyar munkásosz­tály 1919 után maszlagnak te­kintette a fasizmus szociális demagógiáját. Szívében és agyában biztatóan, bátorítóan csengett vissza 1919 emléke: eljön egyszer a második, a végérvényesen győztes mun­kás-paraszt hatalom ideje is... m^s eljött! 1945 tavasza óta ji. már nemcsak lélekben — a valóságban is egy­re közelebb kerülünk 1919 eszméinek, programjának, cél­kitűzéseinek megvalósításához. Igaz, még nem a „hegycsúcs­ról”, de már több mint két évtizedes történelmi magas­latról tekinthetünk vissza a „meredélyre”, amelyen felha­toltunk. A nehézségek és vi­szontagságok is, amelyeken keresztülvergődtünk, lassan emlékké, az ifjabb korosztály számára pedig történelemmé válnak. Történelemmé, ame­lyet folytatni a „csücsök” el­éréséig megtisztelő kötelesség. Csépányi jbajes N egyvenkilenc évvel ez­előtt, az első magyar munkás-paraszt hata­lom győzelmét imigyen üdvö­zölték a magyar szellemi élet kiválóságai: Magyarországon „most kezdődik az igazi bol­dog és emberi élet” — írta Móricz Zsigmond, s megálla­pította: „A kommunizmus, amelytől naiv képzelődök azért féltek, mert a falansz­terek tömlöcét látták benne, meg fogja hozni az individu- mok valódi kivirágzásának nagyszerű korszakát”. A ké­telkedőknek válaszolva Krúdy Gyula írta: „A viszontagsá­gok, amelyeken az új ember keresztül vergődik az erdő sűrűjén, majd egykor emlék- Icé válnak. A vándor csodál­kozva néz vissza a hegycsúcs­ról a meredélyre, amelyen felhatolt”. Ide kívánkozik né­hány sor Juhász Gyula ver­néből is: „Soha még így a tied nem voltam, / Jövő nap­jától piros orcád / Szabad or­szág, I Én a te költőd mara­dok!” A Magyar Tanácsköztársa­ság eszméi, dicső tettei és tö­rekvései mellett nemcsak a ^könnyebben lobbanó” szelle­mi lángoszlopok — az írók és a költők — lelkesedése csa­pott magasra. Lobogott ez a láng XJitz Béla, Berény Ró­bert, Pór Bertalan és má­sok forradalmi plakátjaiban, Reinitz Béla, Bartók Béla és Kodály Zoltán — a zenei di­rektórium tagjainak — állás- foglalásában is. 1919 azért került nemzeti történelmünk büszkeséggel la­pozott oldalára, mert hazánk­ban a dolgozó nép — a for­radalmi proletariátus vezeté­sével — először döntötte meg a kizsákmányoló osztályok uralmát, s hozta létre saját hatalmát. A Magyar Tanács- köztársaság kikiáltása, a ma­gyar munkásosztály addigi küzdelmeinek legnagyobb győ­zelme, egyszersmind a nem­zetközi proletariátus forradal­mi mozgalmának kimagasló jelentőségű eseménye volt. A Tanácsköztársaság kikiál­tásával Magyarország — Oroszország népei után első­ként — a társadalmi haladás élvonalába került, megszerez­te népünk számára a szovjet népek és a nemzetközi mun­kásosztály rokonszenvét. 1919- ben Magyarország — különö­sen a Duna völgyében — a szocialista forradalom messze világító fáklyája és lelkesí­tője volt! Apáink és. nagy­apáink harcát segítette, ösz­tönözte a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom példája, de a Magyar Tanácsköztársa­ság létrejötte egyúttal bizo­nyította is. hogy a proletár- diktatúra nem „csak szovjet” specialitás.. . 1919 azért lett jelkép és példa a későbbiek során is, mert a Magyar Tanácsköztár­saság történelmileg rövid idő alatt, a rendkívül nehéz hely­zetben is felbecsülhetetlen ér­tékű munkát végzett a tár­sadalom átalakítása, a szocia­lista termelési rend kialakítá- 4*, a kulturális és szociális Egyre közelebb... kei. A békemozgalmi munka fejlődését nagyban segítette, hogy a népfront mindig meg­találta az együttműködés le­hetőségeit a tanácsokkal, a Vöröskereszttel, a nőtanács- csal és más szervezetekkel. Az utóbbi években egyre jobban érvényesül a pártbizottságok és pártszervezetek segítpkész- sége, amelynek során rendsze­resen megtárgyalták a nép­frontmozgalom helyzetét. A testületi üléseken gyakran párt- és tanácsvezetők tartot­tak előadást, s ez magasabb színvonalat biztosított. , Az írásban kiadott -beszá­moló több oldalon részletezi azokat a feladatokat, amelyek a népfront megyei bizottsága előtt állnak. Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának titkára szóbeli ki­egészítésében részletesen szólt a nemzetközi helyzet alakulá­sáról, majd ismertette azokat s gazdasági eredményeket, ame­lyeket megyénk üzemeiben és mezőgazdaságában az 1967-es év során elértünk. Hangsú­lyozta, hogy a gazdasági ered­ményekben mindenütt jelen­tős szerepet játszott a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójának tiszte­letére kibontakozott széles körű munkaverseny. A Hazafias Népfront »ne­gyei bizottsága az oktatási re­form valóra váltása érdeké­ben feladatai közé sorolta a felnőttoktatás támogatását A békemozgalmi munka a nép­frontbizottságok politikai, agi- tációs, töimegpropaganda tevé­kenységének fontos részét ké­pezte. Az évenként megren­dezett májusi békehónap, a béke melletti szolidaritási he­tek közös platformra hozták a különböző nézetű eenbere­Lajos, a megyei tanács vb- elnöke, Varga Gáborné, a me­gyei tanács elnökhelyettese, dr. Fekete László, a Miskolci városi Tanács vb-elnöke és Jakó András, az SZMT veze­tő titkára. A küldöttértekezlet napi­rendjének ismertetése után dr. Sályi István egyetemi tanár, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának tagja, a Ha­zafias Népfront megyei elnö­ke mondott megnyitót, beszá­molt a területi küldöttválasz­tó gyűlések tapasztalatairól. Elmondotta, hogy 45 nap alatt megyénkben 400 küldöttvá­lasztó gyűlést tartottak, Szerdán délelőtt Miskolcon, a Pedagógus-szakszervezet Művelődési Házában megtar­totta megyei küldöttértekezle­tét a Hazafias Népfront Bor­sod megyei Bizottsága. Az el­nökségben helyet foglalt Csc- terki Lajos, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának titkára, Har­mati Sándor, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára, dr. Bodnár Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára, Deme László, a megyei pártbizottság titkára, Moldo- ván Gyula, a Miskolci városi Pártbizottság titkára, dr. Papp A megnyi tó után Hegyi Im­re, a Hazafias Népfront me­gyei titkára mondott szóbeli kiegészítőt az írásos beszámo­lóhoz. A beszámoló ' leszögezte, hogy a népfrontmozgalom a tervszerűségben és a szerve­zettségben jelentős előbbre lé­pést tett az elmúlt négy év alatt, összegezte, hogyan se­gítette sajátos eszközeivel a mozgalom a gazdaságpolitika célkitűzéseit, hogyan támogat­ta a munkaversenyt, mit teti a mezőgazdasági szakember­képzésért. Külön fejezet fog­lalkozik az alkotmányjogi fel­adatok megoldásával. Az el­múlt ciklusban, például 1967 őszén a tsz-törvény és a mun­katörvény vitájában felszó­lalni kívánó képviselők ré­szére konzultáló partnerekei hívtak meg, s az eszmecsere során képviselőink tok segít­séget kaptak tervezett felszó­lalás ukhoa, Négy év munkájának mérlege Cseterki Lajost Hazafiságunk és nemzetköziségünk elválaszthatatlan hogy a Hazafias Népfront IV. országos kongresszusára ké­szülve, a dolgozó nép nagy érdeklődéssel kíséri ezeket a küldöttértekezleteket, ame­lyek belpolitikai életünk je­A népfront megyei bizottsá­ga titkárának beszámolóját széle® körű . vita követte amelynek során felszólal I Cseterki Lajos eivtárs is többek között tónxwidctöa,

Next

/
Oldalképek
Tartalom