Észak-Magyarország, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-21 / 68. szám
f —————^ A fogyasztói arak alakulásáról tárgyalt a Minisztertanács E'óadás Glasgow-ban — a Tanácsköztársaságról XXIV. évfolyam, 68. szám Ali A: 70 FILLÉR Csütörtök, 1968. március 21. Ölési tart az MSZMP Központi Bízellssga Március 21-rc összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülcsct. Küldöttértekezletet tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága lent ős fórumai lettek, összegezik közéletünk jelenségeit* s most már elmondhatjuk, elérkeztünk oda, hogy népünk okos gyülekezetében hánnyuk- vessük meg gondjainkat. Ez a Borsod megyei tanácskozás optimista, bizakodó légkört tükröz. A beszámolóból és a vitából lemérhető az elmúlt négy év alatt történt fejlődés. Belső helyzetünkre jellemző a rend, politikai életünk kiegyensúlyozott, gazdaságunk és kultúránk egészségesen fejlődik. Részletesen szólt Cseterki elvtárs az idén bevezetett új gazdasági reformról. Elmondotta: az eltelt két hónap tapasztalata még kevés ahhoz, hogy végérvényesen értékelni tudjunk. Célunk az volt, hogy a termelés folyamatosságának biztosítása mellett, zökkenő- mentesen oldjuk meg az átállást. Ezt a célt már elértük. Az elmúlt két hónapban az állami ipar termelése 5—6, a kiskereskedelmi fogyasztás 7 százalékkal magasabb, mintáz elmúlt év hasonló időszakában. Biztatásra azonban még szükség van, hogy az új módszereket bátrabban alkalmazzuk. Legfőbb feladatunk a szemlélet helyes irányú megváltoztatása. Beszéde további részében a hazafiságról beszólt, amely a vitában szóba került. Elmondotta, hogy a hazafiságról manapság elég sokféle vita zajlik, de ideje lenne már ezeket befejezni, s a hazafiságról szóló szólamokat tettéire váltani. A hazafiság érzése — mondotta — nemes érzés, s amit mi ehhez hozzáadtunk, az a szocializmus felépítéséért, a haladásért folytatott erőfeszítés, s ezzel kapott új tartalmat. A történelem során soha nem állt önmagában a hazafiság, mindig konkrét, tartalma volt. Jogosan tölthet.i-e el a magyar népet a nemzeti büszkeség érzése? Igen — adta meg a választ —, mert a szocializmus' építésében eddig betöltött szerepünk, az a tény. hogy a világon a haladás élvonalába tartozunk, büszkeséggel tölthet el minket. Nemzeti öntudatunknak ilyen tartalma legyen. Ez a nemzeti önbecsülés szoros kapcsolatban van tehát a szocializmussal, az intemacionalizmussalj mert hazafiságunk és nemzetköziségünk ilyen értelemben elválaszthatatlan. A népfrontmozgalom tevékenységéről szólva a továbbiakban elmondotta, hogy egyesíteni kell a kommunistákat és pártonkívülieket a nagy nemzeti program, a szocializmus felépítése érdekében. Tudjuk, senki sem születik kommunistának, hanem azzá lesz. De ha azzá lett, kötelessége népének érdekét szolgálni, s törvény előtte a pnrtonkívü- liek megbecsülése. Jobb, ha á (Folytatás o 2. oldalon^ A lépíroifDiQzpioi l"t"lc" cs társadalmi életünk szerves része viszonyok megváltoztatása érdekében. A két munkáspárt egyesülése önmagában is beszédes bizonyítéka a munkásegység jelentőségének. Ugyanakkor a későbbiek során a következetlenség figyelmeztetéssé is vált, hogy hová vezethet, ha a párt soraiban kétszínűek, kapitulánsok és árulók húzódnak meg... A Tanácsköztársaság vezetői felismerték, hogy az agrárkérdésben követett politika is módosításra szorul, ezt napirendre is tűzték, de a gyakorlati intézkedésekre már nem kerülhetett sor. Nem maradt idő a munkóshatalom megszilárdításához szükséges egyéb intézkedésekre sem, mert közben ki kellett bontani a forradalmi honvédelem zászlaját... A Tanácsköztársaság heroikus küzdelme a külföldi intervenció, a megalkuvás és az árulás ellen külön is hősi fejezete a magyar történelemnek. Büszkék vagyunk rá, hogy a proletár honvédelem egyik dicső ütközete éppen megyénk székhelyéhez, Miskolc nevéhez fűződik ... Nem a .magyar kommunistákon, nem a magyar dolgozó népen múlt, hogy áz aránytalanul nagy túlerő, a kedvezőtlen nemzetközi helyzet következtében végül is térdre kényszerült az első magyar ' munkás-paraszt hatalom!... Emléke és tanulságai azonban tovább éltek és élnek. Néhány évvel a Tanácsköztársaság vérbefojtása után Gábor Andor írta Évfordulóra című versében: „Időben tőle egyre távolabb, / lélekben hozzá egyre közelebb, / emléke nemcsak megmaradt, / de nőttön nő. / s mint óriás■ mered .. ■” Valóban, a költő hűen fejezte ki a magyar kommunisták, a magyar dolgozó nép legjobbjainak érzelmeit. Mert 1919 eszméje, az eltiport Tanácsköztársaság intézkedései és emléke éltette a reményt a negyed századon át tomboló fehérterror legkegyetlenebb napjaiban is. Nem véletlen, hogy a magyar munkásosztály 1919 után maszlagnak tekintette a fasizmus szociális demagógiáját. Szívében és agyában biztatóan, bátorítóan csengett vissza 1919 emléke: eljön egyszer a második, a végérvényesen győztes munkás-paraszt hatalom ideje is... m^s eljött! 1945 tavasza óta ji. már nemcsak lélekben — a valóságban is egyre közelebb kerülünk 1919 eszméinek, programjának, célkitűzéseinek megvalósításához. Igaz, még nem a „hegycsúcsról”, de már több mint két évtizedes történelmi magaslatról tekinthetünk vissza a „meredélyre”, amelyen felhatoltunk. A nehézségek és viszontagságok is, amelyeken keresztülvergődtünk, lassan emlékké, az ifjabb korosztály számára pedig történelemmé válnak. Történelemmé, amelyet folytatni a „csücsök” eléréséig megtisztelő kötelesség. Csépányi jbajes N egyvenkilenc évvel ezelőtt, az első magyar munkás-paraszt hatalom győzelmét imigyen üdvözölték a magyar szellemi élet kiválóságai: Magyarországon „most kezdődik az igazi boldog és emberi élet” — írta Móricz Zsigmond, s megállapította: „A kommunizmus, amelytől naiv képzelődök azért féltek, mert a falanszterek tömlöcét látták benne, meg fogja hozni az individu- mok valódi kivirágzásának nagyszerű korszakát”. A kételkedőknek válaszolva Krúdy Gyula írta: „A viszontagságok, amelyeken az új ember keresztül vergődik az erdő sűrűjén, majd egykor emlék- Icé válnak. A vándor csodálkozva néz vissza a hegycsúcsról a meredélyre, amelyen felhatolt”. Ide kívánkozik néhány sor Juhász Gyula vernéből is: „Soha még így a tied nem voltam, / Jövő napjától piros orcád / Szabad ország, I Én a te költőd maradok!” A Magyar Tanácsköztársaság eszméi, dicső tettei és törekvései mellett nemcsak a ^könnyebben lobbanó” szellemi lángoszlopok — az írók és a költők — lelkesedése csapott magasra. Lobogott ez a láng XJitz Béla, Berény Róbert, Pór Bertalan és mások forradalmi plakátjaiban, Reinitz Béla, Bartók Béla és Kodály Zoltán — a zenei direktórium tagjainak — állás- foglalásában is. 1919 azért került nemzeti történelmünk büszkeséggel lapozott oldalára, mert hazánkban a dolgozó nép — a forradalmi proletariátus vezetésével — először döntötte meg a kizsákmányoló osztályok uralmát, s hozta létre saját hatalmát. A Magyar Tanács- köztársaság kikiáltása, a magyar munkásosztály addigi küzdelmeinek legnagyobb győzelme, egyszersmind a nemzetközi proletariátus forradalmi mozgalmának kimagasló jelentőségű eseménye volt. A Tanácsköztársaság kikiáltásával Magyarország — Oroszország népei után elsőként — a társadalmi haladás élvonalába került, megszerezte népünk számára a szovjet népek és a nemzetközi munkásosztály rokonszenvét. 1919- ben Magyarország — különösen a Duna völgyében — a szocialista forradalom messze világító fáklyája és lelkesítője volt! Apáink és. nagyapáink harcát segítette, ösztönözte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példája, de a Magyar Tanácsköztársaság létrejötte egyúttal bizonyította is. hogy a proletár- diktatúra nem „csak szovjet” specialitás.. . 1919 azért lett jelkép és példa a későbbiek során is, mert a Magyar Tanácsköztársaság történelmileg rövid idő alatt, a rendkívül nehéz helyzetben is felbecsülhetetlen értékű munkát végzett a társadalom átalakítása, a szocialista termelési rend kialakítá- 4*, a kulturális és szociális Egyre közelebb... kei. A békemozgalmi munka fejlődését nagyban segítette, hogy a népfront mindig megtalálta az együttműködés lehetőségeit a tanácsokkal, a Vöröskereszttel, a nőtanács- csal és más szervezetekkel. Az utóbbi években egyre jobban érvényesül a pártbizottságok és pártszervezetek segítpkész- sége, amelynek során rendszeresen megtárgyalták a népfrontmozgalom helyzetét. A testületi üléseken gyakran párt- és tanácsvezetők tartottak előadást, s ez magasabb színvonalat biztosított. , Az írásban kiadott -beszámoló több oldalon részletezi azokat a feladatokat, amelyek a népfront megyei bizottsága előtt állnak. Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára szóbeli kiegészítésében részletesen szólt a nemzetközi helyzet alakulásáról, majd ismertette azokat s gazdasági eredményeket, amelyeket megyénk üzemeiben és mezőgazdaságában az 1967-es év során elértünk. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági eredményekben mindenütt jelentős szerepet játszott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére kibontakozott széles körű munkaverseny. A Hazafias Népfront »negyei bizottsága az oktatási reform valóra váltása érdekében feladatai közé sorolta a felnőttoktatás támogatását A békemozgalmi munka a népfrontbizottságok politikai, agi- tációs, töimegpropaganda tevékenységének fontos részét képezte. Az évenként megrendezett májusi békehónap, a béke melletti szolidaritási hetek közös platformra hozták a különböző nézetű eenbereLajos, a megyei tanács vb- elnöke, Varga Gáborné, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Fekete László, a Miskolci városi Tanács vb-elnöke és Jakó András, az SZMT vezető titkára. A küldöttértekezlet napirendjének ismertetése után dr. Sályi István egyetemi tanár, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a Hazafias Népfront megyei elnöke mondott megnyitót, beszámolt a területi küldöttválasztó gyűlések tapasztalatairól. Elmondotta, hogy 45 nap alatt megyénkben 400 küldöttválasztó gyűlést tartottak, Szerdán délelőtt Miskolcon, a Pedagógus-szakszervezet Művelődési Házában megtartotta megyei küldöttértekezletét a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága. Az elnökségben helyet foglalt Csc- terki Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, dr. Bodnár Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Deme László, a megyei pártbizottság titkára, Moldo- ván Gyula, a Miskolci városi Pártbizottság titkára, dr. Papp A megnyi tó után Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára mondott szóbeli kiegészítőt az írásos beszámolóhoz. A beszámoló ' leszögezte, hogy a népfrontmozgalom a tervszerűségben és a szervezettségben jelentős előbbre lépést tett az elmúlt négy év alatt, összegezte, hogyan segítette sajátos eszközeivel a mozgalom a gazdaságpolitika célkitűzéseit, hogyan támogatta a munkaversenyt, mit teti a mezőgazdasági szakemberképzésért. Külön fejezet foglalkozik az alkotmányjogi feladatok megoldásával. Az elmúlt ciklusban, például 1967 őszén a tsz-törvény és a munkatörvény vitájában felszólalni kívánó képviselők részére konzultáló partnerekei hívtak meg, s az eszmecsere során képviselőink tok segítséget kaptak tervezett felszólalás ukhoa, Négy év munkájának mérlege Cseterki Lajost Hazafiságunk és nemzetköziségünk elválaszthatatlan hogy a Hazafias Népfront IV. országos kongresszusára készülve, a dolgozó nép nagy érdeklődéssel kíséri ezeket a küldöttértekezleteket, amelyek belpolitikai életünk jeA népfront megyei bizottsága titkárának beszámolóját széle® körű . vita követte amelynek során felszólal I Cseterki Lajos eivtárs is többek között tónxwidctöa,
