Észak-Magyarország, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-02 / 27. szám

ESZ A K MAGYARORSZAG Péntek, 1963. február 2» atase Hazánkat is elérte az influenza Enyhe lefolyásúnak ígérkezik A NEB-mvmka tükre FILMIEGYZET Árnyak a IVolre-Dame felett Az NDK televíziója és film­gyártása gyakran kölcsönöz té­mát a bűnügyi krónikák kime­ríthetetlen arzenáljából. Sajá­tos helyzete, határviszonya. a konkurrens tv-stúdiók és film­gyártó cégek kényszerítik e versenybe, no meg az a küzde­lem, amelyet a két német ál­lam területen vívnak a nézők meghódításáért. Itt mindjárt meg kell jegyeznünk: a krimi- versengés „Prokrusztész ágyá­ban” az NDK filmjei általá­ban mindig megkeresik a ma­guk humanista kiindulási pontjukat. E törekvés nem mindig jár sikerrel, mert néha erőszakot követnek el a cse­lekményvezetésben éppen a társadalmi rajz kedvéért. Szerencsére az Árnyak a Notre-Dame felett című tv-filin a jó művészi törekvések igazo- lója; a választott történelmi motívum hiteles, az egymás­sal szemben állók indítékai! történelmi elvek irányítják. A film cselekménye a má­sodik világháború kezdeti sza­kaszát és az új élet-váltás, a háború utáni Franciaország egy esztendejét fogja át. Ä szimpla bűnügyként induló filmsztori politikai cselszövé­sekkel motiválódik, s miután a „Csuklyások” elnevezésű francia fasiszta szervezet ma­nővereit, a francia hazafiak 6 közöttük egy bűnügyi riporter összeütközéseit kísérhetjük nyomon, jól megkomponált izgalmakban nincs hiány. Ha­tározottan az az érzésünk, hogy Herbert Schauer és Otto Bon­hoff forgatókönyvírók felhaszc nálták az NDK hasonló film­jeinek minden erényét; jól tö­mörítettek, kitűnően játszadoz­tak a gyanúba keverhetőség kriminológiai lehetőségeivel. A rendező, Kurt Jung-Alsen fe­szültségteremtő képessége fő­leg a film befejező részében mutatkozott meg. Az Árnyak a Notre-Dame felett című film a műfaján belül élt az izgalomfelkeltés minden lehe­tőségével, tehát mindenképpen a jobb bűnügyi filmek közé sorolható. 5 a kitűnő vendég- művész, a csehszlovák Jiri Vrstala, valamint az NDK égjük üdvöskéje, Angelica Domröse színészi játékkal is igyekezne!: kiérdemelni a krimikedvelők tetszését. (P—D Olasz furcsaságok hetjük annak —, mégis kerék képet kapunk: valami ka­leidoszkópszerű kép áll össze a néző előtt, a furcsaságokon keresztül érzékeltetve a mai. Olaszországot. Egyik-másik epi­zód derűs elnézéssel korholja a „furcsaságot”, a másik — 9 ez a több — kemény szatíra, amely rövid villanásaiban is vág, mint az ostor. Például az apjának munkahelyére ebédet vivő éhes gyermek pillanata, a koldússzegény szicíliaiak se­gélyfelhívást böngésző cso­portja, a kegyetlenül keménj’ utasításokat adó vállalati ve­zető bíborosi ruhában — mind­megannyi találó társadalom- bírálat. Persze nem maradhat ki a filmből az olasz házas­élet, a szerelmi erkölcs csípős bírálata, a bürokratikus állami ügyintézés, a halotti torok ket­tőssége, s sok egyéb olyan életjelenség, amelyeket korábbi olasz filmekből jól ismerünk. Talán a film címében érzékel­tetett furcsaságokat már azért kell idézőjelben értelmeznünk, mert már nem is furcsaságok, az olasz élet megszokott jelen­ségei, az olasz filmek gyakorta visszatérő motívumai. Min­denesetre találóak, s a film egésze érdekes, szórakoztató, sok-sok mozzanatában elgon­dolkoztató. fbwti Tizenötig számoltuk a film­novellák sorát Aztán abba­hagytuk. Az Olasz furcsaságok ugyanis hosszabb-rövidebb vil­lanások sora, mintha csak egy újságírói jegyzetfüzetet forgat­nánk. Olyan újságíróét, aki érdeklődő és szigorú szemmel járja Olaszországot. Aki e filmben kamerával járta, Naru- ni Boy, akit Nápoly négy napja című filmje kapcsán tartunk számon. A parányi filmecskék szerepeiben való­ságos sztárparádét láthatunk a nagyszámú statisztéria élén, s epizódról epizódra változatos olasz tájak tárulnak elénk. Az egymást követő novellá­kat, amelyek sokszor csak egy- egy jelzést tartalmaznak, való­jában semmi sem köti össze — mert az erőszakoltan vissza­visszatérő négy repülőgép­utas kivándorlót nem tekint­A Pueblo*- ügyről latban és » saigoni esemé­nyek fényében. Konkrét intéz­kedések nem kerültek szóba — mondotta a szóvivő —. az elnök azonban jelezte, hogy „bizonyos intézkedésekre szük­ség lesz.“' flAAGiAMAltftAAitWiRíKilSiAlAIRAl Johnson amerikai elnök szerdán tanácskozott a kong­resszus vezetőivel, majd kabi­netülésen elnökölt. Az elnök sajtótitkára a tanácskozás után közölte, hogy „egy sor várható fejleményt” vitattak meg a Pueblo ügyével kapcso­megalakulásának 50. évfordu­lója alkalmából. Gáncsos Sán- domé arról beszélt, hogy a szocialista brigádok vegyék fel a párt mártírjainak ne­vét, ők a Kállai Éva nevet választották. Sípos Sándor, a BÉM-egység vezetője már ar­ról számolt be, hogy az érc­előkészítőműben a próbaüze­melést a tervezett november helyett az év második felében szeretnék megvalósítani. Tegnap, február 1-én, csü­törtökön délután a Lenin Ko­hászati Művekben kibővített műszaki konferenciát tartot­tak, amelyen a gyár 350 szo­cialista brigádvezetője is részt vett. Koszti Lajos szakszer­vezeti titkár megnyitója után Zambó Pál műszaki igazgató értékelte a-' nagy kohászati üzem elmúlt évi eredményeit, beszélt az idei megsokszorozó­dott, megnövekedett felada­tokról. A példák, a lehetősé­gek egész sorát ismertette: ho­gyan, milyen módszerekkel, milyen takarékossági, techno­lógiai intézkedésekkel lehet még gazdaságosabban, még eredményesebben működni. Szabó Sándor, a középhen­germű egyik szocialista ifjú­sági brigádjának a vezetője az elmúlt évi jubileumi mun­kaversenyről szólva javasolta: szervezzenek a gyárban évi jubileumi versenyt a Kommu­nisták Magyarországi Pártja * U abb kezdeményezés az LKM-ben Jiitaí verseny a KMP §0. ivferiyüjíiak elaliílsí A Borsod megyei Népi El­lenőrzési Bizottság ' tegnap február 1-én, csütörtökör ülést tartott. Az összejövete­len — amelyen részt vett Doj- :sák János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is — ér­ékelték a Borsod megyei NEB elmúlt évi munkáját szóltak az idei és a jövőbeni .ennivalókról. Az írásos anyag. Szűcs Ist­ván NEB-elnök tájékoztatója, ; a felszólalások azt tükrü­nk: az említett szerv' az el- núlt évben is igen jó, ered- nényes munkát végzett. A megye népi ellenőrei, il- etve bizottságai 38 jelentő- ebb, úgynevezett ..lémavizs ;áiatot" tartottak. ‘ elsősor­ban a mezőgazdaságban, a vereskedelemben. az iparban, íz építőiparban, a közlekedés­ien. A megye? szerv ezen túl- nenően 16. a járásiak 3—10 íülönvizsgáiatot tartottak, el ősorban olyan témákban, melyeket maga az élet. az semények alakulása ’öv:;telt neg. Az előző évivel össze- etve megállapították: jelen­ősen javult a vizsgálatok zínvonal a, hatékonysága. A álaszok és az utóellenőrzések zt mutatják, hogy a javasla- ok többségét elfogadták. A panaszok többsége első­j sorban a kereskedelemmel I árdrágítással, súlycsonkítással ’ udvariatlansággal függ össze j Sok bejelentés érkezik a me- | zőgazdaságból, valamint a | helyiiparral kapcsolatosan. A vizsgálatok eredménye­sek voltak. Számos esetben ! kezdeményeztek különböző fe­lelősségre vonást. Negatívum- j ként jelentkezik, hogy eseten- j ként a felelősségre vonás, il- | letve a büntetés alacsony j mérvű. A továbbiakban kevé- I sebb, de mélyebb és tartal- j masabb vizsgálatokat szándé- ' koznak folytatni, j A -vitában felszólalt Doj- : csak elvtárs. aki elismeréssel j szólt a népi ellenőrzési bizott­ságok. a népi ellenőrök iigy- | ködéséről. ' — A népi ellenőrző múnkíi I jó, hivatása magaslatán áll. ! Munkája mélységében, rend- ! szerében elfogadható. Az el­múl! években a megyei párt- • bizottság munkájához is sok segítséget nyújtott. Helyesen Lett eleget politikailag is fon­tos funkciójának. — Dojcsák elvtárs a továbbiakban arról szólott, hogyan kell a népi ellenőrzési munkát az új me­chanizmussal kapcsolatos meg­növekedett követelmények­hez hangolni. kon a betegség megelőzésére teendő intézkedésekről. A külföldön folytatott vizs­gálatok alapján azonban va­lószínű, hogy nádunk is a már 1 korábbi években jelentkezett í A—2 vírus okozza a megbe- | legedést. amely teljesen típu- I sós és enyhe léfolyású.1 Ma- 1 gas. 39—40 fokos lázzal, el- esettséggel, végtagfájdalmak- | kai. esetleg hasmenéssel kez­dődik és rendszerint néhány nap alatt gyógyul Általában nem veszélyezteti a beteg életét. Ezt mutatja hogy ed­dig az esetek csupán egy százalékában jelentkeztek szö­vődmények és haláleset nem történt. A megelőzésben a leg­nagyobb szerepet az általános egészségügyi szabályok kap iák: kerüljük a zsúfolt helye két. fokozott gondot fordít­sunk a tisztálkodásra, a gya­kori kézmosásra, a Zsebkendő használatára. Tartózkodjunk járvány' idején az otthon fek­vő betegek látogatásától és lehetőleg különítsük el bete­geinket. A szervezet ellenál­lóképességének fokozására a C-vitamJnban gazdag táplál­kozáson kívül a tapasztalatok szerint hasznos a szakértő el­lenőrzésével folytatott kvarco­lás. Az. Egészségügyi Miniszté­rium a következőkről tájékoz­tatta a Magyar Távirati Iroda munkatársát. — A múlt év novembere­den Japánból és az Egyesült Államokból elindult influen­zajárvány január vége felé hazánkat is elérte. A járvány — valószínűleg Olaszországból — Jugoszlávián át érkezett hozzánk. Az első nagj'obb számú megbetegedést január 18-án jelentették az egyik ju­goszláv—magyar határbelépő- Helyről. a Baranya megvei Udvar községből. A járvány arányigg lassan halad észak felé. újabban Somogv megyé­ben is több helj’en felbukkant A járvány miatt az Egész­ségügyi Minisztérium az egész ország ' területére kiterjesz- ; tette a jelzőszolgalátot. Utasí­totta az egészségügyi hálóza­tot. készüljön fel a járvány­tól nem érintett helyeken is az j influenza jelentkezésére, a i megbetegedések számának fo­kozódására. A kórházak, a i KÖJÁL-ok, a szakrendelők és í a körzeti orvosok megkapták : az influenzajárvánnyal kap- j csolatos munkára vonatkozó 1 részletes, irányelveket. Gon- ! dosködás történt a zökkenő- j mentes gyógyszerellátásról, va­lamint zsúfoltabb helyeken, j üzemek ben, munkásszálláso- ! Kik és miikor kaphatnak jubileumi jutalmat? Ha valaki az esedékes év­ben elmulasztotta, vagy el­mulasztja a jutalom, igénylé­sét,. ezt három éven belül még pótolhatja, három év el­teltével ; azonban . a munkajogi elévüléssel együtt1 ez: a lehe- | tőség is elévül. Ha például va­lakinek 1968-ban járna a 25 I éves , jutalom és ezt három éven belül nem kéri, akkor majd csak a 40 éves munka­viszony után igényelheti azt. A 25 éves jubileumi összeg esedékességétől számítva a 40 j éves szolgálat utáni jutalmat j csak 15 év múlva, az 50 évest pedig újabb 10 év elteltével köteles a vállalat kifizetni. Ha a dolgozónak nyugdíja­zása évében legalább 35, vagy 45 évi munkaviszonya van, úgy nyugdíjazásakor ki kell neki fizetni a 40. illetve az 50 éves jubileumi jutalmat. A Munka Törvénykönyve Végrehajtási rendeletének s munkaviszonyról szóló ren­delkezése, nyomán sokan ér­deklődnek az iránt, hogy a könnyítéseket figyelembe vé­ve, kik' és miikor 1 kaphatnak jubileumi jutalmat? Ezzel’ kapcsolatban a Pénz­ügyminisztériumban utalnak arra, hogy a munkaviszony­ban eltöltött idő — függetlenül a megszaiutások tartamától — most már egybe számítható. Iij'en szempontból már jelen­tős könnyítést jelentett az 1965. január 1-én életbe lépett 33-as számú kormányrendelet, amely — bizonyos kötöttsé­gekkel — ugyancsak lehetővé tette, hogy a jubileumi jutal­maknál figyelembe vegyék a régebben munkaviszonyban eltöltött időt. Az ott előírt fel­tételeknek jelentős része ma már nem érvényes. Nem szük­séges például a kétévi folya­matos munkaviszony ahhoz, hogy a régi, munkában töltött időt is elismerjék. A kormány- rendelet egj'es rendelkezéseit azonban az új jogszabályok is átvették. Továbbra is érvé­nyes, hogy akiknek 1965. ja­nuár 1-én legalább 15 évi fo­lyamatos munkaviszonyuk volt, legkorábban 1968-ban kaphatnak jubileumi jutal­mat. Akiknek a folyamatos munkaviszonya az említett időpontban ennél kevesebb volt, de a 10 évet elérte, az legkorábban 1969-ben, akinek 1965. január 1-én a tíz folya­matos éve sem volt meg, an­nak legkorábban 1970-ben jár jubileumi jutalom. Akinek 20 éves folyamatos munkaviszo­nya volt 1965-ben, az már 1967-ben igényt tarthatott az egyhónapi alapbérének meg­felelő összegre. A folyamatos és nem folyamatos munkavi­szonynak együttvéve terme-1 eaetesen minden esetben el1 kell érnie a 25, a 40, vagy az 50 évet; jutalom ezeken a ju­bileumokon jár. Az idén te­hát az igényelheti a pénzt,1 tfkinek 1965. január 1-én leg­alább 15 évi folyamatos mun­kaviszonya volt, összesen pedig 25, 40 vagy 50 éves munka- viszonnyal rendelkezik ; P. Howard ; (Eejtő Jenő) Az előretolt == = = ~ helyőrség higgadtságra Troppauer, mi­közben az orvos tisztogatta sebét — Egyszer csak, amint sétálok, egy durranás, a karo­mat átfúrja egy golyó, és elvá­gódon!. Ugyanis ha menekü­lök, a leslpuskás még egyszer lőtt volna. Így azonban azt hitte, hogy megölt — Fúvasson újra sorakozót — mondta a hadnagy az al­tisztnek. Felharsant a kürt — A fegyvert letenni! — ve­zényelt a hadnagy. M indenki letette fegyverét A tiszt és az altiszt sor­ra járt puskától puskáig. Aki a lövést leadta, annak nem lehetett ideje kitisztítani puskáját. Egyenként vizsgál­ták a závárzatot, a csövet.. I — Ez volt az — kiáltott vé­gül az őrmester az egyik pus­kánál. Galamb fegyverét tartotta. kezében . — Közlegényt Galamb kilépett — Hol voltál, amikor a lö­vés történt? — Sétáltam. De a fegyvtssr nem volt nálam. — Ki látott? — Troppauer közlegény, öli perccel a lövés előtt beszélget­tünk. — Veszekedtetek? — Sőt A költő a legjobb barátom. — Utánam, indulj! VFolytatJiskJ ' Henry Grfscm örököseinek jut­tassák ek Henry Grison utolsó címe: Avenue Magenta 9. szám volt Ezen a. nyomon elindul­hatnak .. „ Bumm! Lövés ... Nyomban felug­rott, és körülnézett... A táborban máris felharsant a riadó. Rohant szakaszához. A had­nagy hajlekötőben siet ki a. sátorból, és a gramofon to­vább szól odabenn. Miért van a légióban minden hadnagy­nak táskagramofonja? — vil­lant át Galamb agyán egy másodpercre. — Merről jött a lövés? .. i — érdeklődik a hadnagy. Sen­ki sem tudja megmondani. Őrjárat indul minden irány­ban ... Tíz perc múlva vissza­térnek. Szent isten! Troppauert hozzák .. . Sze­gény költő ... Galamb alig tudja türtőztetni magát a sor­ban, szeretne odarohanni... •— Beszélj! — szólt rá a had­nagy. — Mi volt? Troppauer felüli A seb nem súlyos, karját fúrta át egy golyó. — Nem tudom, ki lőtt és honnan — mondta, a vastag ember. — Sétáltam álmodoz­va, ugyanis költő vagyok.. „ Troppauer Hümér, a lírikus... — Ember! — kiáltott rá a ' hadnagy. — Jelentést mondj! — Késnejst, - károsa —• inteti* csony, vastag alakja végig szürke a portól Tárt karral kiáltotta: Ö, Szahara, te ki- ráljmője a pusztáknak, áldott a por, amellyel a nagy költőt üdvözlőd... — Dicső gondolataid vannak — helyeselte Galamb. — Csak így tovább ... Nincs valami ol­vasnivalód? Napok óta egyet­len rímedet sem élveztem. — Volt néhány szép so­rom de most búcsúzom, Ga­lamb, nem olvasok... Hív a sivatag. Valami motoszkál ma bennem! Egy vers. Egy gondo­lat... Szervusz! E '*’ s elkacsázott... Napóleo­ni fürtjeit rendezgetve tépelődött újabb ' ríme­ken. Hamarosan eltűnt a sö­tétben ... Galamb viszont a halott ember problémáján tű­nődött, hogy végleg lerázza lélkiismeretéről. Egyszerűen becsomagol mindent, és elhe­lyezi a katonai raktárban. Ha­lála esetén felbontják, és ott lesz a cím, hogy a pénzt és m értéktárgyakat Monsieur — Igenis, őrmester űri B — Magának parancsba ad- , ták, hogy a szekéren utazzék. .. Hogy kerül a menetbe? I — Saját kérelmemre a had- . nagy úr megengedte, hogy át­adjam a helyemet komolyabb \ invalidusok számára. — Azt hiszem, maga .. . rö- \ videsen elég komoly invalidus L lesz... Reggel sorakozó előtt fél órával jelentkezik nálam előőrsbe. Rompez! Galamb elégedetten dörzsöl- . te kezét, mikor odébbment. A jó öreg dühös La touret majd ' gondoskodik róla, hogy „hiva- ■ tása teljesítése közben” el- . hunyjon ... Ezután kisétált a dombok közé, hátha meglátja valahol . a kísértetet. Tetszett neki ez . a hazajáró úrinő. Leült, és , elővette a szájharmonikáját, hogy csalogassa. De hiába ... Ügy látszik, elriasztotta a megboldogultat... — Csodálatos este van, baj­társ! üv szólalt meg mel- tette Troppaues. A -költő ala> • 37. s ■»ásíriap továbbindultak, é • [*| Galamb már a sorbar • menetelt. Troppauei • őszinte bánatára négy párra! 2 hátrább. Valamennyien fris­• sen, vidáman indultak útnak, J de most már a Szahara köze­li pén túl, olyan vidéken jártak. 2 ahol három-négy nap távol­• ságra nem akadt oázis, és a • katonák kimerültén, elcsigá- 2zottan rótták a port. s Este a sivatagban táboroz- 2 tak. Latouret őrmester már • várta őket az állandóan elöl •járó őrjárattal. A vén katonán 2 alig látszott a megerőltető •szolgálat. Fia lefogyott vala- 2 mit, ez csak a bánkódás miatt • volt. 2 Mint egy csomó rongy, úgy • hullott le a század a forró, si- 2 vár porra. Latouret kiszemel­tté a posztokat, és beosztotta a 2 másnapi őrjáratát • Váratlanul megpillantotta 2 Galambot, amint letette a bar- o dáját. 9 — Közlegény? *

Next

/
Oldalképek
Tartalom