Észak-Magyarország, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-04 / 29. szám
Vasárnap, 1968. február 4. gSZAKMAGYARORSCKAG 3 Az árakról, a kereskedelemről Beszélgetés Bán Imrével, « Borsodi iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat ig « *g ttt áj á vu l Az üzemek párt- és szakszervezeti vezetői, a szocialista brigádok sok száz munkaórával segítik az iskolákat Kazincbarcikán is. A művelődésügyi állandó bizottság javaslatára a patror.álás e tormáján kívül a gyárak és az iskolák & tartalmi munkában j is igyekeznek együttműködni, így jött létre az oktató-nevelő munkát segítő intézkedési terv, amelyben többek között j az iskolák háromba von ként I jelzik az üzemeknek: az otta- 1 ni dolgozók gyermekei közül kik azok, akik példát mutatnak. Szakszervezeti összejöveteleken, tanácskozáson példaként emlegetik az üzemben a gyereket, s igyekeznek szerény kis ajándékkal meglepni a tanulókat Az intézkedési terv' másik pontja javasolta: ismertessük meg jobban gyermekeinkkel az életet, a munkát. A patronáló üzem és a Pollack Mihály utcai általános iskola ennek alapján nagyon szép kiállítást rendezett, melynek címe: Szüléink értünk dolgoznak. Az új gazdasági mechanizmus életbe lépésével, január 2-án árrendszerünk is megváltozott. Minthogy az árreform. az élet- színvonal alakulásának egyik tényezője, érthető, hogy az üzletek kirakataiban megjelenő áruk kerültek a lakosság érdeklődésének középpontjába. Ezért a heti interjúnkban a kereskedelemről beszélgettünk Bán Imre elvtárssal, a Borsodi Iparcikk Kiskexes- Kedelmi Vállalat igazgatójával. Bán elvtárs tagja a Miskolc városi párt-végrehajtóbizottságnak, és vezetője a városi gazdaság- politikai bizottságnak. — Mi a célja és feladata a gazdaságpolitikai bizottságnak? — Célunk — mondotta Bán elvtárs — a város ipari, közlekedési és kereskedelmi üzemeiben, vállalatainál, a táx-sa- dalmi intézményeknél az elvi, politikai és gyakorlati munka segítése, a tématervek kidolgozása, a tanácsadás és a tapasztalatok összegezése. Ezekről a városi párt-végrehajtóbizottságot, illetve a pártbizottságot rendszeresen tájékoztatjuk. Fő vizsgálati témánk, hogy felmérjük: hogyan kikerült megvalósítani a zökkenőmentes átmenetet; milyen mértékben kezdenek kibontakozni a reform új vonásai és hol, milyen intézkedések, segítségadások szükségesek. Ezenkívül muixkatervünkben szerepel a Miskolc város fejlesztésével kapcsolatos kérdések tisztázása is. Foglalkozunk a város általános rendezési tervével, a fejlesztés irányelveivel. — Áttérve a vállalattal kapcsolatos kérdésekre: I A Bán elvtársik vállalata. által forgalomba hozott fogyasztási cikI kek árváltozásai hogyan érintették a lakosságot? — Kedvezően. Egyrészt azért, mert mindenki meggyőződött róla, hogy decemberi tájékoztatásaink őszinték voltak, másrészt kellemesen csalódtak, mivel az ál-emelések nem voltak olyan magasak és körük is kevesebb volt, mint azt a felelőtlen, zavart- keltő hírek alapján várták. A legnagyobb kereslet, különö- *n az első hetekben, a leszállított árú cikkek iránt mutatkozott meg. Nyitva tartó üzleteinkben a karácsonyi csúcs- forgalomhoz hasonló tömegek vásároltak. Pensze, hozzájárult ehhez az is, hogy az ' parcikkboltók fele január 12- ig leltár miatt zárva volt, mások pedig éppen az árcsökkentésekre vártak. — Hadd ismertessek néhány jellemző adatot. Jelentősen megnőtt a kereslet a lakosságot jobban érintő, úgynevezett napi cikkek iránt (mosó-, tisztítószerek, testápolási cikkek, vas- és edényáruk stb.). ■De a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet is megnövekedett. A miskolci tí&vízió szalon januári forgalifm 7 millió forint felett, volt az elmúlt év hasonló időszakában elért, alig hárommilliós forgalommal szemben. Több száz televiziót, rádiót, zsebrádiót adtunk el, általában 13 százalékkal csökkentett fogyasztói áron. Vállalatunk összforgalma az elmúlt évihez viszonyítva, mintegy 10 százalékkal volt magasabb, és ha az egyes cikkek áremelkedését összevetjük & fogyasztói árak nagyobb mérvű csökkenésével, a lakosság megtakarítása januárban csupán a mi vállalatunknál vásárolt áruk esetében is négy és félmillió forintot tesz ki. n — Engedje meg Bán JÉ elvtárs, hogy közbeves- ü síink egy kérdést: van-e I elegendő készlet a raktárakban? ■— Van. Készleteink lehetővé teszik a fokozottabb kereslet kielégítését is. De nem mondhatom el ezt minden olyan Cilikről, amely iránt a jelentős árcsökkentés következtében megnőtt a kereslet. Nincs megfelelő készletünk a 70 literes Lehel, valamint a Szaratov hűtőszekrényből, a magyar rozsdamentes evőeszközödből. Igaz ugyan, hogy ez csupán választékhiányt mutat, s azt is csak átmeneti időre, mert a 120 és a 150 literes Lehel hűtőszekrényekből nagy készleteink vannak és hamarosan megkapjuk az import hűtőgépeket is. — Szólnom kell a bútorról is. Az érdeklődés itt az első napokban csökkent, de ma már fokozódik. Gátolta az igények teljes kielégítését, hogy a szállítások csak a hónap utolsó hetében kezdődtek meg. Jelentkeztek technikai nehézségek a számlázás körül is: a boltok nem ismerték a már raktáron levő bútoxok árát, és árproblémaként jelentkezett, hogy egyes termelő üzemek el akartak térni az induló ártól, mégpedig felfelé. A kereskedelem ezt nem fogadta el, mondván: a fogyasztók rovására nem kötünk szerződést. Végre ezeket az ügyeket is megnyugtatóan rendeztük, a bútor iránti keresletet ki tudjuk elégíteni. — Milyen vállalati, kereskedelempolitikai elveket akarnak ér vény eI sítcni az új ármechanizmus keretein belül? —- Vagyis arra kíváncsiak, hogyan alakulnak majd ezután az árak? Nos, beszéljünk erről is! Hangsúlyozom, a legfontosabb élelmiszerek és szolgáltatások árai fix, hatósági áralt. Az áruforgalom másik felét kitevő fogyasztási cikkek árai pedig meghatározott korlátok között, illetve szabadon változhatnak, ahogyan a kereslet-kínálat alakul. E cikkeknél a fogyasztói ármegállapítási jog a vállalat igazgatójának hatáskörébe tartozik. Ezzel a jogommal nem fogok visszaélni! A leghatározottabb álláspontunk, hogy önkényes ármegállapításokkal még a törvényesen megengedett keretek között sem akarunk többletnyereséget elérni. Vállalati kereskedelempolitikai meggondolásoktól v vezetve csak olyan esetben kezdeményezünk bizonyos áremeléseket — és azt sem spekulatív szándékkal —, ha ezzel csökkenthetjük a hiánycikkek számat. Mert úgy véljük, a hi- i ány több mérgelődést, elége- • detlenséget vált ki, mint az, ha néhány forinttal di'ágáb- ban is, de kapható! Célunk, j hogy a termelőt érdekeltté te- j gyük az adott termék gyártá- i sában, így a termelés-kínálat ! növekedésével az árak csők- j kenni fognak, jobb lesz az ellátás az úgynevezett hiánycikkekből is. — Vásárlóink azonban nemcsak azt várják a kereskedelemtől, hogy hozzáférhető j ái'on kielégítse igényeiket. 1 hanem arra is számítanak és , joggal, hogy az új mechank: musban, amikor a kereskedő;, mi dolgozók anyagi érdekeltsége megnövekszik, magasat. szintű legyen a kiszolgálás kulturáltsága is. Álláspontunk: meg kell szűnnie, hogy j egyik-másik eladó udvariatlan, i kényszeredett magatartása I bosszúságot, keserűséget okoz- j zon a vásárlóknak. Udvarias! magatartást, kultúrált kiszol- j gálást, lelkiismeretes, pontos, [ becsületes munkát vár minden vásárló a kereskedelem dolgozóitól. Hadd mondjam meg, hogy az árreform bevezetése rendkívül nagy feladatokat rótt dolgozóinkra. A leltározások,, az átárazások, a kalkulációk felelősségteljes munkát igényeltek. Mintegy 3 héten keresztül napi 12—14 órás munkával hajtották végre ezt a feladatot, és áldozatkész, fáradságos tevékenységük, amelyet ez alkalommal is köszönünk, eredményes volt. Bízunk benne, hogy jövőbeni munkájukat is tovább javítják , a fogyasztók teljes megelégedésére. I — A fentiek érdekében a vállalat milyen hálózatfejlesztési feladatokat akar megoldani? — Elvünk: korszerű feltétel — kulturált kiszolgálás! Ez az elv vezet a hálózatfejlesztési feladatok megoldásánál mint gazdaságvezetőt, de mint a város olyan polgárát is, aki szereti ezt a várost és tőle telhetőén — a fejlesztési források maximális kihasználásával — arra törekszik, hogy a hálózatfejlesztéssel a városkép szebb legyen. Az elmúlt években a vidéki hálózat korszerűsítésére kellett nagyobb gondot fordítanunk. Az idén és a következő években is elsősorban a Széchenyi utca korszerűtlen egységeit akarjuk felszámolni. Már 1968. első félévében korszerűsítjük a Tanácsház téri illatszer-, háztartási- és papírboltot, a Széchenyi utcán a TUNGSRAM mintaboltot, a csillár szaküzletet. Idegenforgalmi jellegű ajándékboltot is létesítünk. A Baj- csy-Zsilinszky utcai jármű szaküzletben csak alkatrészeket, a járműveket pedig az Ady-hídnál kialakítandó szakboltban fogjuk árusítani. Tárgyalásokat folytatunk a Tiszai Vegyikombináttal egy szakmintabolt létesítésére is. A felszabaduló Borsodi Nyomda helyén egy korszerű, minden igényt kielégítő lakberendezési bútoráruház kialakítását tervezzük. Hálózatfejlesztési koncepciónkban jelentős szerepe van a majd felépülő új Állami Áruháznak is. Szakboltjainkban a hálózat korszerűsítésével olyan feltételeket akarunk teremteni, hogy azok alkalmasak legyenek a szocialista kereskedelem szektorai között is az egészséges verseny kialakítására, amely a vevők megnyei-éséért folyik. Mindezt az igényeknek megfelelő választék és árak biztosításával. becsületes, udvarias, kulturált eladással akarjuk elérni, elsősorban a lakosság érdekeit és javát szolgálva — mondotta Bán Imre elv- , iém i Bíznak az egyesülés előnyeiben Méltó megemlékezést! .4 ±ík&Z jelszavának jegyében adta ki a jelszót a KISZ. Olyat, amely tovább erősíti * magyar és a szovjet nép test- \ éri kapcsolatát, a fegyverbarátságot, s méltó ifjúságunkhoz is. Téli gépjavítás — zökkenti kK el A tavaszi és a nyári munkára készülve, a mezőkövesdi járás termelőszövetkezetei a jó gazda gondosságával készítik elő erő- és munkagépeiket az újabb nagy feladatokra. A gépjavítási munkák valamennyi tsz-ben jó ütemben haladnak. Vannak azonban zavaró momentumok is, és ez az anyaghiány. Több üzemben panaszolják vezetők és a szerelők egyaránt, hogy javult ugyan az alkatrész-ellátás, de egyes alkat- i-észek hiánya gátolja az eredményes, jó munkát Ilyen hiányzó alkatrész például az alátétlemez, a rugós alátétek, a különböző méretű csavarok, a gumicsövek és a különböző izzólámpák, stb. Vajon meddig lesz még téma az alkatrészhiány? Makó József Mezőkövesd íj gáztároló épül Őzdon Fokozatosan áttérnek a kohógáz felhasználására az Ózdi Kohászati Üzemekben. Az idén még kevesebb szenet vásárolnak. Már épül az új gáz- ’ iroló, $ amint üzembe helyezik, meggyorsul ez a folya-] mat. A borsodnádasdi szénre a' gyár ez évben már nem tart igényt, így azt a lakosság el-a látására használják majd fel.# Készülődés a tavaszra A Miskolci Kertészeti Vállalat eddig 130 darab „földlabdás” fát ültetett e! a parkokban Előnye, hogy 10—12 éves fákat a gyökérzeí megcsonkítása nélkül beültethetnek a kivani Voto; Sz, Ggfe’ is ren delkeznefc. Az adottságok, a lehetőségek alapján a tagság és vezetőség egyaránt bízik az egyesülés előnyeiben. Ároktőn eddig két termelő- szövetkezet gazdálkodott, a Vörös Usiiiag es az Uj Élet. Eredményeik nem tartoznak i legjobbak közé. A megosztottság nem szolgálta a lehetőségek jobb kihasználását. Ezt felismerve, a két termelőszövetkezet tagsága úgy határozott, hogy egyesülnek, s felveszik a Béke Termelőszövetkezet nevet. Az egyesülés hivatalosan ánuár 1-én kgzuőcőtt, de még nindkét termelőszövetkezet „ülön-külüTi z-irla az elmúlt esztendőt. Az új, egyesült termelőszövetkezet elnöke Kocsis György lett, aki szakképzett mezőgazdász. A vezetőséget közösen, a két volt termelő- szövetkezet tagjai közül, nagyjából egyenlő arányban választották meg. Az ároktői Béke Termelőszövetkezet területének nagysága összesen 1380 katasztrális hold lett. s ebből 2420 hold a közös szántó. A termelőszövetkezet helyzete jó. Befejezték a gépesítést. és megfelelő nagyüzemi épületekkel, majorokkal rendelkeznek. Gépműhelyük is van. Takarmánytermesztési lehetőségeik kedvezőek. Sok a rét és a legelő. Éppen ezért mindkét fő állattenyésztési ágazatot — a sertéstenyésztést és a szarvasmarha-tenyésztést — fejleszteni tud iák. Részben korszerű épületekkel Megyeszer te lázas készülődés tapasztalható KlSZ-szer- vezeteinknél, hogy' méltóképpen megünnepelhessék a vi- j lág első szocialista hadseregének 50. születésnapját. Febru- 1 árban ünnepségsorozatokra < kerül sor a megyében: emlé-# keznek azokra, akik értünk? is a vérüket hullatták. Űttö-J rők és KISZ-esek gondozzák? az elesett hősök sírjait, s feb-2 ruár 23-án mindenütt koszo-# rúzási ünnepséget rendeznek.^ De nemcsak ily módon ün-# neplik a Vörös Hadsereg^ fennállásának 50. évforduló-# ját. Mezőkövesden megyei if-4 júsági nagygyűlést rendeznek# február 23-án, s a tervek sze-J rint nem egy helyütt baráti 1 beszélgetésre is meghívják a# megyénkben ideiglenesen ál-2 lomásozó szovjet csapatok# komszomolistáit, a régi kom-j munistákat. De sor kerül ön-# álló emlékestekre, szellem ij vetélkedőkre is. # Méltó megemlékezést! —? Kazincbarcikai kezdeményezés
